A Kámoni Arborétum védettségét módosító miniszteri rendelet véleményezése

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter rendelete a Kámoni Arborétum Természetvédelmi Terület bővítéséről és határainak módosításáról

c. anyagról

Háttérinformációk

A fenti rendelet története mintegy 6-8 évvel ezelötti időkre nyúlik vissza. Szombathely város Önkormányzata akkor a várost elkerülő út un. északi szakaszát egy olyan nyomvonalon akarta megépíteni, mely Kámon és Herény  városrészek korábban kertvárosi utcáin, illetve a Kámoni Arborétum területét drasztikusan érintve vezetett volna. Az út az arborétum egyik legértékesebb részét vágta volna le.  Akkor ezt a tervet élénk lakossági tiltakozás kísérte, az ügyet vállára vette a Szelíd Energia Egyesület és a Védegylet is segítette. Végül az ügy bírósági perrel végződött ahol a felek (a lakosságot képviselő egyesület és az önkormányzat) megegyeztek, hogy nem épül meg ez az út. Ez nyilván sokaknak komoly anyagi veszteséget jelentett, hiszen  az út Phare támogatásból létesült volna. Időközben viszont megépült egy útszakasz, mely az un. belső körút szerepet  volt hivatva betölteni, a tervezett elkerülő úthoz csatlakozva. Miután az elkerülő út végül máshol, tényleg a várost elkerülve épül így ez az út nem tölti be azt a szerepet amit neki szántak. Ennek továbbépítése régóta a levegőben lóg. A csatlakozó útszakasz több meglévő utcán keresztül is vezethetne, de nyilván sehol sem szeretnék az utcák lakói. Végül úgy tűnt, hogy az utcák háborújából az, az utca került ki vesztesen, mely a Kámoni Arborétumot is határolja és eddig zsákutcaként a városrész legintimebb és egyik legzöldebb utcácskája volt. Ennek oka, hogy az arborétum miatt itt kevesebb a lakóház, a korábbi elkerülő utas akcióban kisajátításra került több ház és így kevesebb a potenciális tiltakozó. Az út tervezett nyomvonala levágná az arborétum déli csücskét egy kb 10-15 méteres csíkot. Ez  az arborétum egyik átlagos területe, semmiben nem különbözik a többi hasonló részétől. Az évek óta fenyegető útépítés miatt viszont még a legszükségesebb gondozási munkák is elmaradtak, ezért ma ez a terület legalább annyira elhanyagolt, mint az arborétum többi belső része.

A város vezetése a további konfliktusok elkerülése érdekében több hatásos lépést tett. Az arborétum kezelőjének, az Erdészeti Tudományos Intézetnek felajánlott egy jóval nagyobb csereterületet (rossz nyelvek szerint ez már egyszer az arborétumé volt csak valamilyen baki folytán nem vezették át….), egyben a rendezési tervben azzal a lehetőséggel élt, hogy ezen területeken kialakítható lenne egy új modernebb bejárat, parkolókkal fogadó épülettel stb. és a régóta itt romosodó malomépületet is hasznosítani lehetne. Ezzel a gesztussal kivédte a kezelő (ERTI), és a felügyeletet ellátó természetvédelmi hatóság  (ÖNPIg) tiltakozását. A rendezési terv módosítását a nyári időszakra tették, amikor a lakosság kevéssé figyel ilyen dolgokra és nem szívesen megy be a hivatalba tervlapokat tanulmányozni. Az ügylethez viszont szükséges a miniszteri rendelet módosítása.

Észrevételeink a rendelethez

1.      Nem értünk egyet azzal a szemlélettel, mely lehetőséget biztosít arra, hogy  védett természeti területből,  forgalmas út, ill. hasonló  egyéb amúgy önmagában is környezetszennyező műszaki létesítmény számára  területet hasítsanak le.

2.      Nem érthetünk egyet azzal sem, hogy az arborétum és az egykori Saághy kastély (egykor az arborétum a kastélyhoz tartozó birtokon létesült) közvetlen szomszédságában a korábbinak a többszörösét jelentő közúti forgalom  irányuljon. Az új útnak a különböző városrészek illetve a városból kivezető utak összekötése a célja.

3.      A rendelettervezet nem tükrözi a valódi helyzetet. A rendelet elolvasásából az derül ki, hogy az arborétum bővítése a fő cél s mellesleg egy sokkal kisebb, a védettségi kritériumoknak amúgy sem megfelelő területet leválasztanak. Valójában az útépítés a lényeg. Ehhez kell a terület.

4.      A rendelet 2. paragrafusa  hazugság. A levágandó területhez hasonló, számtalan sok akad a kert területén.  Ha hasonló nagyságú 0.1 hektáros darabkákra, vagy csíkokra osztanánk fel az arborétum területét, akkor a rendelet szemlélete szerint legalább 60 %-a „a védettségi kritériumoknak nem megfelelő terület” lenne. (Mellesleg minél kisebb darabokra osztanánk fel Magyarország bármelyik védett területét annál  több területdarabkára (%-osan is) mondhatnánk ki, hogy az alkalmatlan a védettségre. Ez az érvelés tehát tehát elég álságos.

5.      A csatolandó területeket, - melyek elgazosodott parlagok illetve a gondozatlanság miatt a Gyöngyös patak mellett felnőtt másodlagos erdőfoltok – „a tudományt, a genetikai kutatást, az ökológiai oktatást nevelést, …stb” szolgáló területként feltüntetni elég nagy marhaság. Persze hosszú távon bármi lehet az. (Egy futballpálya is beerdősül egyszer… ,).

6.       Jól ismerve az arborétum jelenlegi helyzetét (ha valamilyen gyökeres változás be nem következik a kezelő személyében és a ráfordított összeg meg nem tízszereződik), akkor a csatolt területeken hosszú évekig semmi sem fog történni. Gazos parlagok és szemetes bozótok maradnak, miközben az út nagyon gyorsan megépül ide irányítva a mainál sokszor nagyobb forgalmat. Biztos hogy jó üzlet ez?

7.      Az arborétumnak nem a területhiány a problémája.

-A növényállomány állapota a  kevés ráfordításnak köszönhetően lassan romlik.

-Az arborétum korábbi attraktív elemei megszűntek (rózsagyűjtemény, sziklakertek,  kaktuszgyűjtemény).

-Ismeretterjesztő funkciója lassan  megszűnik, a táblák eltűnnek, a bemutatás oktatás szolgálatába állítható épületek romosodnak.

-Nincsenek információs anyagok, nincsenek programok, az idelátogató semmit nem kap a pénzéért.

-A kezelő (ERTI) elutasítja az arborétumot felkarolni kész jó szándékú kezdeményezéseket.

8.      Ha a minisztérium vállalja a terület cserét, akkor azt legalább nyíltan tegye. (Ne hamukázzon össze-vissza.) A rendelet azt tartalmazza, ami a valóság: a város utat akar építeni, ehhez  kell az arborétum területe, ennek fejében a város felajánlott egy csereterületet, ahol, most  ugyan nincs semmi, de hosszútávon fejleszthető, stb.

Szombathely, 2003. 09. 01.

Gyöngyössy Péter

A Kerekerdő Alapítvány

Kuratóriumának elnöke

.  

[Híreink] [Programjaink] [Környezeti nevelés] [Természet és kultúra] [Természetvédelem] [Környezetvédelem] [Fenntartható élelmiszerfogyasztás] [Civil együttműködés, érdekképviselet]