1. Előzmények

A Kerekerdő Alapítvány munkájában résztvevő szakemberek közül többen jónéhány évet dolgoztak az intézményes természetvédelem  kötelékében az Őrségi Tájvédelmi  Körzet területén. Többünket rokoni szálak is összekapcsolnak e tájjal. A személyes kötődések, a terület értékeinek megőrzése iránti elhivatottság miatt kézenfekvő, hogy az Őrség természetvédelmi problémáinak megoldásában az Kerekerdő Alapítvány is részt vegyen. Éves munkatervében megalakulása óta szerepel a téma. Az alapítvány egyik első tevékenysége, volt annak a színes ismeretterjesztő plakátnak a kiadása, mely a Vendvidék és az Őrség természeti értékeit ismertette tucatnyi színes fotóval magyarázó szöveggel. Kezdeményezés történt arra is, hogy az őrségi erdőkről vallott ismereteket és nézeteket néhány új, történeti ökológiai szemponttal gazdagítsuk. Ez egy komoly levéltári térképezési munka volt, mely azonban akkor (1996-97) mégsem vált teljessé.

2. A terület  bemutatása

A Rábától délre eső, a Körmend-Zalalövő közúttól nyugatra az országhatárig terjedő terület Magyarország egyik természeti értékekben leggazdagabb területe. Nagy részét (42 ezer ha) 1978-ban, illetve 1976-ban óta védett az Őrségi Tájvédelmi Körzet illetve a Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet megalakításával védelem alá helyezték . Ez a terület több kistáj összessége. A Rába völgye a szűkebben értelmezett Őrség, a Vendvidék, a Vasi Hegyhát, a Zala völgye a Kerka vidék a Hetés osztozik a területen. A vidék, melybe mi beleértjük az észak-zalai és a Rába-völgyi falvakat is közel ötven apró település községhatárát öleli fel. A terület természeti területekben gazdag, bár sok helyütt másodlagosan kialakult társulásokat találunk, melyeket a kisparaszti hagyományos gazdálkodás alakított ki (kaszáló-rétgazdálkodás, bakhátas szántóművelés, szálaló-erdőgazdálkodás, extenzív gyümölcstermesztés). Jelentősek a vizes élőhelyek. Az egyik legfontosabb a Rába mint szabályozatlan folyó. A területen közel ezer forrás fakad. Különös gyöngyszemei a területnek a lápok. Ezek közül több jégkori reliktumnak tekinthető. Az erdei fenyővel elegyes lomberdők közül ma is azok a legértékesebbek, melyeket a hagyományos szálalógazdálkodással művelnek. Lágyszárú vegetációjukban a jégkori maradványfajok az Alpok közelségére utaló boreális montán elemek is megtalálhatóak. Különös és egyre pusztuló értékei a területnek a kaszálórétek. (láprétek, mocsárrétek, szőrfű gyepek, hegyi rétek). Ezek a botanikai ritkaságoknak valóságos eldorádóját nyújtják. A legutóbbi kutatások  számos európai ritkaságnak számító rovarfajt (Kérészek, tegzesek, szitakötők) tártak fel. A terület pusztán gombavilága miatt is kiemelt figyelmet érdemelne. Főleg a szubalpin gyepek nedügombái értékesek. A növényvilág alacsonyabbrendű képviselői között (mohák, zuzmók) is számos unikális faj található. A vidék kultúrtörténeti értékekben is gazdag. A hagyományos szeres és szórvány településforma a mai Magyarország területén csak itt látható. A népi építészet jellegzetességei is jelentős mennyiségben maradtak meg a területen.

3. Az értékmegőrzés problémái

A terület nagy része az ötvenes évekig kisparaszti magántulajdon volt. Ez hozta létre a táj jellegzetes karakterét, és a jelentős természeti értéknek számító élőhelyek sokaságát.  Az államosítást és tsz szervezést követő nagyüzemi gazdálkodás ezen értékekben nagy pusztítást vitt végbe. Csaknem felszámolódott a táj mozaikos karaktere. Az elegyes többszintű többkorú paraszterdőket sok helyütt fenyő monokultúrák váltották fel. A kisvizekből (lápok) sokat lecsapoltak, melioráltak, vízrendeztek. Sok rétet beerdősítettek. A falvak településszerkezeti jellemzői sok helyütt elépültek. A jellegzetes táj szinte csak a Vendvidéken maradt fenn. A megmaradt természeti értékek zöme most is a magántulajdonú kisparaszti erdőkben és réteken található. Megmaradásuk főként a tulajdonos kezében van A természetvédelmi intézmény központja mindig nagyon távol esett. (Győr, Sopron, Sarród). Sem az ügyek tömegével, sem a problémákkal nem tudott megbirkózni a csekély létszámú személyzet, melynek összetétele is gyorsan változott. A területre nagyon kevés pénz jut ilyen céllal. Az utóbbi években bár történt néhány jelentősnek tűnő előrelépés, a problémák mennyisége nem csökkent. A hatósági munka sajátossága, az volt, hogy az államigazgatás itt az egyes tulajdonosokkal találja magát szemben. A tiltások, korlátozások közvetlenül hatnak az ott élő lakosságra. A területet annak idején nemzeti parknak szánták. A kilencvenes évek közepén  több, a térséghez kötődő értelmiségi gondolta úgy, hogy az Őrség sorsán természetvédelmi szempontból sokat lendítene, ha önálló igazgatóság létesülne itt, önálló személyzettel és költségvetéssel. Ezért civil kezdeményezésre aláírásgyűjtés indult az ügyben ill. neves tudósok is az ügy mellé álltak. Az kezdeményezés 1998-ban hivatalos rangra emelkedett, elkészült a leendő nemzeti park botanikai és zoológiai alapvetése (az összefoglaló anyagba alapítványunk tanulmánya is bekerült), ugyanakkor a helyi lakosság körében máig sok a félelem, a tiltakozás, elutasítás. Nyilvánvaló, hogy sem a térség természeti és kulturális értékeinek megőrzése,  nem képzelhető el a helyi lakosság megnyerése és aktív részvétele nélkül. Alapítványunk lobbitevékenységgel, sajtómunkával járult, hozzá, hogy megalakuljon az Őrségi Nemzeti Park. Magyarország tizedik nemzeti parkját, a Hortobágyi Nemzeti Park után 30 évvel 2002 márciusában Avatta fel OrbánViktor miniszterelnök.

4. A program céljai és eddigi eredményei

A kuratórium tagjainak személyes kötődései és a rendszeres nyári táborok  élményei miatt is több olyan programot indítottunk melyek az Őrség, a Vendvidék, és a Hetés területén található természeti és kultúrtörténeti értékek megőrzését, fenntartását és szelíd használatát segítik. Elsősorban a hivatalos természetvédelem által elhanyagolt területek és témakörök felkarolására törekszünk.

4.1. Az Őrségről őrségieknek

Sajnálatos módon a hivatalos természetvédelem nagyon kevés energiát fordított arra, hogy a természetvédelemmel kapcsolatos általános információkat és az Őrség természeti értékeit bemutassa az ott élőknek. Arra a néhány kiállításra mely szép fotókból nyílt a térség több pontján sajnos kevés igazi „használó” ment el. Törekszünk  arra, hogy személyes kapcsolat jöjjön létre a helyi önkormányzatok és az alapítvány között. Az elmúlt években egy népfőiskolai program keretében  több kiállítást, fórumot szerveztünk a térség falvaiban, a térség természeti és kúltúrtörténeti örökségének bemutatására, és olyan kezdeményezések ismertetésére, mely a fenntartható vidékfejlesztés mintapéldáinak tekinthetők.. Részt vettünk abban a folyamatban, melynek célja az Őrségi Tájvédelmi Körzet mielőbb nemzeti parkká alakítása volt. Ennek szükségessége már az 1970-es években felmerült. A 90-es évek közepén civil kezdeményezésre indúlt el a nemzeti park előkészítése, aminek végén 2002. márciusában maga a miniszter avatta fel Magyarország 10. nemzeti parkját. Mi elsősorban azért tatottuk fontosnak azt, hogy önálló nemzeti park jöjjön itt létre, mert a nemzetközi ajánlások és a hazai gyakorlat is egy önálló igazgatóság felállítását teszi szükségessé és ezáltal jelentősen nőtt a természetvédelmi tevékenység hatékonysága. Ezzel kapcsolatban nagyon sok téves információ volt jelen a lakosság tudatában. Lobbitevékenységgel, kiadványokkal, sajtómunkával, előadások szervezésével igyekeztünk megfelelően tájékoztatni a lakosságot.. Törekedtünk arra, hogy a nemzeti park ügyével, minél több rendezvény (fórum, konferencia, stb.) újságcikk foglalkozzon. Fontos, hogy az intézményes természetvédelem élvezze a helyi lakosság lojalitását, erősödjön a jogkövető magatartás presztizse. Mi ennél is fontosabbnak tartjuk azonban azt, hogy a helyi lakosság tudatában legyen annak, hogy mindennapi tevékenysége hogyan függ össze a táj értékeinek állapotával. Az elmúlt időszakban kiadtunk három nagyméretű színes ismeretterjesztő plakátot (12-16 fotó/plakát) (A Vendvidék és az Őrség természeti értékei I., II., III.)  és egy nyolc darabból álló képeslapsorozatot, mely a táj és a jellegzetes épületek bemutatásán kívül védett növény és állatfajokat is bemutat. Az Alapítvány és a Berzsenyi Dániel Főiskola Növénytani Tanszékével közösen létrehoztunk egy kinagyított, bekeretezett fotókból álló kiállítási anyagot, melyet jónéhány helyen kiállítottunk. Folytatjuk  a színes ismeretterjesztő plakátok,  brossurák, képeslapok kiadását a jövőben is. Llétrehoztunk egy digitalizált fotó adatbázist, (kb 300 fotó), mely a területről készült  legjobb fotókat tartalmazza. Terveink között szerepel egy a helyi általános iskolásoknak szóló, szűkebb lakóhelyüket bemutató tankönyvkiegészítő kiadvány  létrehozása. Tovább akarjuk folytatni a helyi lakosság tudatformálását, ezért elsősorban az önkormányzati képviselők és az egyéb érdeklődők számára olyan terepgyakorlatot szeretnénk szervezni, ahol kint a természetben mutatjuk be a védendő értékeket és problémákat.

4.2. Élő népi építészet

Már az Őrségi Tájvédelmi Körzet alapító határozata is kimondta, hogy meg kell őrizni a táj jellegzetes karakterét és a hagyományos építészet jellemzőit. Az illetékes természetvédelmi intézmény hatósági tevékenységének jelentős százalékát teszik ki az építkezésekkel kapcsolatos ügyek. Sajnos az illetékes természetvédelmi hatóság nem rendelkezik építész szakemberrel és az egyes települések hatósági műszaki ügyintézői háttere is gyenge lábakon áll. A Kerekerdő Alapítvány egyik kezdeményezése olyan, színvonalas, elsősorban, vizuális megjelenésű könyv anyagának összeállítása volt, mely jó példákon keresztül mutatná be a hagyományos őrségi és vendvidéki építészet jellemzőit a múltban és a jelenben. A könyv a településszerkezet, tájbaillesztés (területfejlesztés), témakörétől a régi és új őrségi épületek külső megjelenésének és belső tartalmának bemutatásán keresztül, az apró stílusjegyek, műszaki megoldások, felvonultatásán keresztül sok mindent felölelne.  Végül a Nemzeti Park kiadott egy könyvet, mely nagy vonalakban egyezik az általunk kitűzött célokkal. Ezt a munkát kiegészítendő terveink között szerepel egy olyan történeti feltáró munka megvalósítása, mely a településszerkezet a településkép, az építészeti stílus változásait dolgozná fel régi térképek, fotók segítségével. Szándékaink szerint az összegyűjtött anyag megjelenne kiállításként, előadások, kiadvány formájában is. Terveink között szerepel egy rendszeres, ingyenes tanácsadói szolgáltatás kiépítése, mely a térséget jól ismerő építész szakemberekre épít. 

4.3. Erdőfigyelő program

Az őrségi vendvidéki erdők egyik jellegzetes sajátossága, hogy két féle karakteresen eltérő erdőgazdálkodási módszer jellemzi. Az állami és az egykori Tsz területeken nagyüzemi erdőgazdálkodás folyik, mely az esetek többségében tarvágásokat  alkalmaz. A terület másik részén, főleg a Vendvidéken ahol ősidők óta magánkézben és egyéni kezelésben vannak az erdők, ma is extenzív kisparaszti gazdálkodást folytatnak, melynek legjellemzőbb módszere a rendszertelen szálalás. Az erdőkkel kapcsolatban arra törekszünk, hogy figyelemmel kísérjük a gazdálkodás folyamatát, egyfajta társadalmi kontrollt jelentsünk, mind a gazdálkodók, mind pedig a hatóságok felé. A figyelemmel kisérésen kívül, saját felmérésekkel, elemzésekkel, feltáró kutató munkával és a társadalmi részvétel és nyilvánosság jegyében megszervezett fórumok, bemutatók segítségével szeretnénk elősegíteni, hogy a területen a természetvédelmi értékek és a biológiai sokféleség megőrzésének szempontjai érvényesüljenek. Sajnos a nagyüzemi állami erdőgazdálkodás szemléletében nem az ökológikus vonalat képviseli a szakmában. Ezért tartjuk fontosnak, hogy rendezvényeket, (szakmai vitafórum, konferencia, bemutató terepgyakorlat) szervezzünk, az országban megtalálható jó példákat, mintaértékű törekvéseket bemutassuk az államerdészet helyi képviselőinek.  Arra törekszünk, hogy  minél több és többféle szakember és kutató figyelmét felhívjuk az őrségi és vendvidéki paraszti szálalóerdők kuriózumjellegére és modellértékűségére. Ki kell jelölni olyan nagyobb erdőtömböket, ahol a szálaló gazdálkodás tartamos formában bemutatható módon folyik. Kísérletet kell tenni arra, hogy a legértékesebb magán erdőtömbök gazdáival (községi erdész, stb.) valamilyen kapcsolata kialakuljon az alapítványnak. Meg kell kísérelni a magánerdő-tulajdonosokat valamilyen természetvédelmi jellegű továbbképzés, fórum, rendezvény stb. keretében kapcsolatba hozni a természetvédelemmel. Nagyon fontos lenne, hogy a ma is egyéni kezelésben lévő magánerdők tulajdonosai  valamilyen érdekvédelmi szerveződést hozzanak létre és kapcsolatba kerüljenek az országban többfelé formálódó magán-erdőgazdálkodással foglalkozó érdekvédelmi szervezetekkel, szövetségekkel. Az állami erdőkben ma elsősorban az éves  nyereségérdekeltség szempontja érvényesül. Nagy probléma, hogy az illetékes hatóságok sem rendelkeznek érvrendszerrel a gazdálkodás természetszerübbé tételével kapcsolatban. Ehhez kívánunk hozzájárulni saját terepi munkáink és a meglévő levéltári, üzemtervi adatok elemzésével. Az erdők természetességi vizsgálatához az elmúlt évben elkészítettünk egy olyan színezett tematikus térképekből és levéltári, és erdészeti adatokra támaszkodó elemzésből álló tanulmányt, mely történeti ökológiai alapon mutatja be az őrségi erdők változásait. Az elkészült anyag komoly muníciót nyújt számunkra további programjainkhoz. A térképes elemzést, mely M=1:10 000-es méretarányban községenként mutatja be a mostani és a 150 évvel ezelőtti erdők kiterjedését, kiállításokon szeretnénk bemutatni a helyi lakosságnak és az erdész szakmának. Az elemzés „melléktermékei” levéltári archív térképek fotó és fénymásolatai, melyek szintén közérdeklődésre tarthatnak számot. A  továbblépéshez célszerű egy olyan elemzés létrehozása ill. szorgalmazása, mely az erdőtervi adatokon alapul de nem a szokásos fatermesztési szempontok szerint, hanem az erdők biodiverzitására utaló jellemzők kiemelésével készül.

4.4. Rétmentő akciók

Az  Őrség és a Vendvidék nagy problémája, hogy a táj karakterét létrehozó és az abban megtelepedő részben másodlagos életközösségek fennmaradását elősegítő hagyományos kisparaszti gazdálkodás megszűnőben van. Ennek legszembetűnőbb jelei az állattartás visszaszorulása után  kaszálatlanul elgyomosodó, majd beerdősülő rétek. A probléma megoldása nagyon komplex feladat. Mi arra szeretnénk vállalkozni, hogy a még megmenthető rétek egy részét  tűzoltó jelleggel gondozzuk kaszáljuk, vagy legalább a belenőtt fás növényzetet eltávolítsuk. E tevékenység mindenhol a hivatalos művelési ágnak megfelelően történne, a tulajdonosok tudtával. 1991 óta szervezzük meg a Szőcei szénagyűjtő tábort, melyet kezdettől fogva az alapítvány stábja bonyolít le. Ez a tábor a nemzeti park  egyik legjelentősebb fokozottan védett területén, a Szőce-patak völgyében található láprétek, forráslápok,  megőrzését szolgálja. A terület jól példázza az őrségi vendvidéki rétek sorsát. Valaha ez volt a környék legértékesebb legelője, kaszálója. A hagyományos gazdálkodás is hozzájárult, hogy a területen számos jégkori maradványfaj maradt fenn. Az állattartás visszaszorulásával nincs ma már szükség a szénára, viszont a rendszeres kaszálás és a széna lehordása nélkül a völgy értékei tönkremennének.  A terület ma állami tulajdon és a természetvédelem tartja fenn. Ez lényegében az évi egyszeri kaszálást jelenti. A lekaszált szénát két tábor résztvevői gyűjtik le kézi erővel. Enélkül a láprét jellemző növényei eltünnének. Az elmúlt időszakban a kaszáláson kívül kisebb nagyobb felmérésekkel  és egyéb fizikai munkával (aranyvesszőírtás, akác gyűrűzés, stb.) járultunk hozzá a terület értékeinek megőrzéséhez.

4.5. A fenntarható fejlesztés mintaterei

Az Őrségi táj pusztulása átalakulása nagyon összetett folyamat. A vasfüggönyös időszakban jelentős volt a lakosság elvándorlása. A rendszerváltás óta viszont felgyorsultak azok a negatív folyamatok, melyek az urbanizáció hatásait erősítik. A tájkarakter  megőrződését a hagyományos gazdálkodási formák tették lehetővé. Az életmód megváltozásával viszont lassan az, az ősi tudás, is kiveszik, mely szükséges  a különböző tevékenységek végzéséhez. A legsajnálatosabb, hogy nagyon erős az a tudati hatás (globalizáció), mely miatt  a helyi lakosság  számára a hagyományos életforma, a „harmónikus szegénység” egyenlő az elmaradottsággal, melytől sokan szabadulni próbálnak. Azok a betelepült értelmiségiek, akik rendszerint nagyvárosokból jöttek ide (rendszerint csak időszakosan) lakni általában tisztában vannak a terület értékeivel, de hiányzik a mesterségbeli tudás, mely valamelyik gazdálkodási forma felkarolását lehetővé tenné számukra. Az országban már több olyan hely van, ahol egy-egy helyi kisközösség vagy egy elhivatott civil szervezet megpróbált olyan életmódot, olyan együttélési és gazdálkodási formákat  kialakítani, melyben érvényesülnek a fenntarthatóság elvei. Az Őrségben is vannak olyan vállalkozók, akik a szelíd turizmussal próbálnak foglalkozni. Erdei iskolákat nyári táborokat fogadni. Többen valamilyen hagyományos kézművességet folytatnak szintén az idegenforgalomhoz kapcsolódva. Alapítványunk arra szeretne vállalkozni, hogy az országban meglévő, működő mintákat (ökofalu, ökológiai park, biofarm, stb.) összegyűjti, az őrségi embereknek bemutatja (népfőiskola). Szeretnénk a térség táji karakterét és egyéb természetvédelmi értékeit kialakító és fenntartó földhasználati formákban  rejlő potenciális lehetőségeket  feltárni  és elemezni. Szakemberek bevonásával szeretnénk górcső alá venni a térség természeti erőforrásait, ezek közül is elsősorban az erdőket és a réteket és olyan megélhetési lehetőségeket feltárni, melyek családi méretekben, esetleg több család összefogásával megvalósíthatók. Fontos szempont, hogy különböző  nagy feldolgozottságú, a térségre jellemző, tehát helyi jellegű késztermékek létrehozását célozzuk meg. Olyan „zárt” rendszerek megtervezését szeretnénk elvégezni, mely a természeti erőforrástól a feldolgozáson át, az értékesítésen keresztül az egész folyamattal foglalkozik, és hosszú távon is fenntartható életképes modelleket jelenthet. Az elmúlt évszázadok során nagyon sok féle dolgot hasznosítottak és részben ma is hasznosítanak mindabból ami a természetben terem (erdei gomba, erdei gyümölcsök, nyírfaág, fenyőgally). Ez azt is jelentette, hogy ezek a természetben található dolgok fontosak voltak, ezért a régi gazdák ügyeltek rá, hogy mindezek tartósan meglegyenek a természetes környezetükben. A sokféle termék iránti szükséglet tehát közvetett módon a biológiai sokféleség megőrzésének egyik fontos indítéka lehet.  A gyűjtött termékeket általában feldolgozás nélkül adták tovább és nem merült fel a komolyabb piackutatás. Fontos lenne egy mértékadó piackutatás. Azt tervezzük, hogy nagyon sok szakember véleményét összegyűjtjük, meglátogatjuk a még működő helyi gazdaságokat, de már most is van néhány olyan téma, amivel érdemes részletesen foglalkozni.

A következő években szeretnénk felkutatni azokat a gazdákat, akik ma is többé kevésbé hagyományos őrségi parasztgazdaságot működtetnek, állatokat tartanak, extenzív földművelést folytatnak, és saját szálalóerdejükből szerzik a tűzifát. Gyűjtenek gombát, és szamócát, maguk készítik borukat és a pálinkát. Vannak még néhányan a térségben, akik mindenféle ellenkező irányú hatás ellenére ragaszkodnak ősi életformájukhoz. Ezután szeretnénk feltárni azokat a lehetőségeket, melyek valamilyen módon lehetővé teszik ezeknek a családoknak a támogatását. A rendszerváltás előtt több un. szakszövetkezet működött a térségben, melyek sok olyan tevékenységet próbáltak beindítani, melyek a táj jellegzetes adottságait próbálták hasznosítani (fürészüzem, vállfaüzem, málnatermesztés, gombatermesztés, fakéregbrikett, tökmagolajüzem, mézüzem, stb). Szeretnénk utánajárni, hogy mi lett ezekkel a „jól hangzó” kezdeményezésekkel. Szeretnénk több olyan előadássorozatot, tanfolyamot, képzést elindítani, melyek a térség kiaknázatlan természeti erőforrásaira irányítják rá az ott élők figyelmét (gombaismereti, gombaszakértői, gyógynövényismereti, gyógynövénytermesztői, stb.). 

4.6. Tájközpont

Úgy látjuk, hogy az Őrség falvaiban élők mindennapjait, gazdasági tevékenységét, építkezési kultúráját, csak úgy lehet befolyásolni, ha mindazok az értékek, melyeket mi fontosnak tartunk tartósan megjelennek a területen, azaz egy olyan központ létrehozásának szükségessége körvonalazódik, mely információs szolgáltató tevékenységet végez, tematikus programokat, képzéseket, fórumokat szervez, néhány témában hiteles szakemberek segítségét nyújtja (agrárkörnyezet-gazdálkodás, erdészet, építészet, stb.)

[Híreink] [Programjaink] [Környezeti nevelés] [Természet és kultúra] [Természetvédelem] [Környezetvédelem] [Fenntartható élelmiszerfogyasztás] [Civil együttműködés, érdekképviselet]