A  Kerekerdő Alapítvány 2003. Áprilisától lépett be a Környezeti Tanácsadó Irodák Országos Hálózatába.  Az Alapítvány központja az Ökocella ettől kezdve működik tanácsadó irodaként is.

1.     A 2003. év 3 legjellemzõbb ügye:

2003. április

Az alapítvány a Föld Napja alkalmából egy standot működtetett Szombathely főterén. Itt keresett meg bennünket egy idősebb úr Vép községből. Majd másnap felkereste az iroda munkatársait és egy, hosszabb előadás keretében elmondta nekünk, hogy a település határában egy szennyvíziszap lerakó működik ahol Szombathely és térségéből hordják ide a szennyvíziszapot. Az idősebb úr panaszolta, hogy ez nagyon büdös és szerinte nem is megfelelően működik. Az úr azt is elmondta, hogy évek óta ezért és más hasonló ügyek miatt pereskedik a polgármesterrel és minden létező hatóságot megkeresett már. Az alapítvány munkatársai felvették a kapcsolatot az illetékes hatóságokkal (KÖF, ÁNTSZ), valamint tájékozódás céljából kimentek a helyszínre is. Mint kiderült az illetékes hatóságok már több mint egy éve  bevonták a tároló engedélyét, ahova a hivatalos adatok szerint már nem is szállítanak szennyvíziszapot és a jelenleg ott tárolt iszap felszámolása is folyamatban van, és már bűzt sem lehet érezni. Az iroda munkatársai tájékoztatták a bejelentőt erről, valamint felhívták az önkormányzat figyelmét arra, hogy mennyire fontos a közérdekű információk megfelelő kezelése és terjesztése. (Később az úr többször járt nálunk és nyilvánvalóvá vált, hogy nótórius feljelentő és főleg személyes sérelmek motiválják)

2003. június

Az egyik szombathelyi országgyűlési képviselő titkárnője keresett meg minket azzal, hogy több lakossági bejelentés érkezett hozzájuk arról, hogy irtózatosan elszaporodtak a varjak s zavarja a lakókat a károgásuk, és hogy alattuk sem biztonságos elhaladni, ezért kérnék a likvidálásukat. Tájékoztattuk a bejelentőt, hogy a vetési varjú ma már védett madár, aminek egyik oka, hogy a költő állomány az elmúlt évek irtóhadjárata miatt töredékére csökkent. A költési időszakban valóban kicsit zajosabbak, mint egyébként, mert ilyenkor a fészek környékén  töltik az idejük  egy részét, másrészt telepesen költenek s így ez is látszólagos létszámnövekedést mutat. Elmondtuk, hogy mint védett madárral semmit nem lehet a természetvédelmi hatóság engedélye nélkül tenni, másrészt nem szerencsés semmilyen drasztikus eszközhöz folyamodni, mert egyes varjúfészkeket ragadozók,  pl. erdei fülesbaglyok foglalnak el. (Néhány éve megesett, hogy a tűzoltóság fecskendővel igyekezett megritkítani a varjú fészkeket és pont bagolyfészket találtak el.

2003. december

Az év végére az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága (a KÖNKOMP-on keresztül) kiírta az erdei iskolai szálláshelyek infrastrukturális fejlesztése c. pályázatát, rendkívül rövid határidővel. A pályázat kiírásáig  Vas megyéből csak a Kerekerdő Alapítvány regisztráltatta magát, mint szolgáltató, pedig nekünk nincs is saját szálláshelyünk. E tény jól mutatja a helyi viszonyokat, melynek nyilvánvaló következménye, hogy megyénkből az erdei iskolai program más pályázatain is  (főleg kelet-magyarországi megyékhez képest) rendkívül csekély a részvételi arány. Az infrastrukturális pályázat kapcsán arra tettünk kísérletet, hogy azokat a szolgáltatókat, amelyekről tudtuk, hogy fogadnak, vagy fogadhatnának erdei iskolai csoportokat,  hosszasan és vissza-visszatérő módon addig győzködtük, amíg bele nem vágtak a pályázatba. Hét ilyen szolgáltatót zaklattunk, felajánlva segítségünket. Végül  három pályázat beadását sikerült gondozni. Folyamatos tanácsadással, árajánlatok és egyéb szükséges mellékletek beszerzésével,   illetve egyes fejezetek megírásának átvállalásával.  Ha ezek nem is lesznek mind sikeresek, mégis sikerült néhány szolgáltatót bekapcsolni a témával kapcsolatos információáramlásba.



2.     A 2003. év 3 legfontosabb ügye:

2003. június

Az Alapítvány egyik őrségi ismerőse azzal keresett meg bennünket, hogy a Vas Népe egyik számában olvasottak szerint, Zlatko Mursec leköszönő konzul úgy nyilatkozott, hogy a Felsőszölnök- Kétvölgy út építése hamarosan elindul, már csak a nemzeti park jóváhagyása hiányzik. A nemzeti park vezetése azonban nem támaszt akadályt úgymond a „térség fejlődésével” (tehát az út megépítésével) szemben, vagyis nem fogja megakadályozni. A tervezett útépítéssel kapcsolatos problémák rendezése érdekében érdekében tanácsért és segítségért fordult az alapítványhoz, azzal, hogy több szervezet összefogásával keressük meg a helyettes államtitkárt, ill. a minisztert..
A bejelentőt tájékoztattuk, hogy az úttal kapcsolatban  a Szombathelyi NyD-i Reg. Környezetvédelmi Fórum foglalt állást, amit elküldtek az ÖNP-nek is.  A cikkre hivatkozva pontos és részletes tájékoztatást kellene kérni az ÖNP-től. A minisztériumba akkor kellene menni, ha a ŐNP igazgatójával már kimerítettük a lehetőségeket és azok sikertelenek voltak.

2003. július

Az év második felében napirendre került a Torony térségében lévő lignitmező kitermelése, a Nógrádszén Kft. ugyanis továbbra sem tett le bányanyitási szándékáról. A bányászati lobbi elérte, hogy az Országos Területrendezési Tervből kimaradt az a kulturális örökségvédelmi övezetre utaló passzus, mely komoly szakmai, jogi érv volt a bányászat ellen A bányászati társaság ezt a lehetőséget kihasználva a Veszprém Megyei Bíróságon megtámadta a korábbi tiltásról szóló döntést, így félő, hogy megkezdődhet az a külszíni fejtés, amely elpusztíthatja a nyugati határszél és Szombathely természeti értékeit, kultúrhagyatékát, tönkreteheti a környék idegenforgalmát. A témával kapcsolatos kérdéseikkel kerestek meg minket többen a nyári hónapokban A túlnyomó többség erősen bírálja a Nógrádszén Kft. bányanyitási szándékát, valamit arra keresi a választ, hogy milyen módon lehetne ezt megakadályozni. Mint arról sokféle fórumon beszámoltunk alapítványunk részt vett a liognitbánya ellenes kampányban. Tízezer aláírást gyűjtöttünk, a Nardai nemzetközi demonstráción standot működtettünk, stb. Folyamatosan tájékoztattuk a hazai zöld szervezeteket a történésekről. Emellett fontos megemlíteni, hogy a néhány éve programot indítottunk a Vas-hegy értékeinek feltárására és védelmére, és elegendő érvanyag gyűlt össze arra, hogy ez a terület helyi de akár országos jelentőségű természetvédelmi terület legyen, egyes részei műemléki védelemre érettek. Az aláírásgyűjtés és a kampány során több ezer emberrel kerültünk személyes kapcsolatba, sok emberrel beszélgettünk, olykor vitatkoztunk. Az ősz folyamán hivatalosan is kezdeményeztük a helyi védetté nyilvánítási eljárást, melyet az érintett önkormányzatok határozatilag támogattak Ezen felbuzdulva a télen két másik önkormányzat is megkeresett minket, hogy az ő területükön is segítsünk kialakítani helyi védettségű területet.

2003. augusztus

Augusztus közepén egy Vasszécsenyi festőművész (Szombathelytől kb 15 km) keresett fel bennünk. Azt a megdöbbentő hírt közölte, hogy a Gyöngyös-patak teljesen kiszáradt. Ez a patak keresztül szeli a megyét, Szombathelyen sétányok, parkok kísérik. Itt ez már elég nagy vízfolyás, szélessége 5-7 méter,emberemlékezet óta nem száradt ki. Bejelentőnk szerint a szomszéd faluban (Tanakajd) az egykori malom duzzasztójánál még van víz, de azon már nem folyik át, és kilómétereken keresztül száraz, a mederben helyenként irtózatos mennyiségű szemét került elő, a halak és rákok tetemét a rókák és a kóborkutyák hordják szét, a vízparti növényzet hervad. A bejelentő szerint a patak menti kertészetek viszik el a vizet. Alapítványunk részéről levelet írtunk a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnak, melyben a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényre hivatkozva részletes és pontos tájékoztatást kértünk, arról, hogy végeztek-e vizsgálatot a kiszáradás okairól, ellenőrizték-e, hogy a vízfelhasználók biztosítják-e az ökológiailag szükséges vízmennyiséget az élővízi mederben, indítottak-e valamilyen eljárást. Levelünket másolatban megküldtük az illetékes környezetvédelmi és a természetvédelmi hatóságnak, megyei rendőrkapitányságnak és a megyei főügyészségnek. Mi úgy véljük a nagy szárazság nem elég indok. A régi időkben ilyenkor minden zsilipet felhúztak, nem engedték  a patakot kiszáradni. (A NyuVizIg válaszolt,  kikérték maguknak a számonkérő hangnemet, és kioktattak bennünk, hogy milyen szakkifejezés mit jelent, majd sorolták (volna) az intézkedéseiket, ami meglehetősen kevés volt, úgyhogy eléggé kilógott a lóláb, de közben megjött a víz….)

[Híreink] [Programjaink] [Környezeti nevelés] [Természet és kultúra] [Természetvédelem] [Környezetvédelem] [Fenntartható élelmiszerfogyasztás] [Civil együttműködés, érdekképviselet]