(Gyöngyössy Péter)
1. Bevezetés
Az Erdei iskolai hétvégék a Kerekerdő Alapítvány környezeti nevelési tevékenységének legjelentősebb, iskolai időhöz kötődő programjai. A program évente négy, péntek délutántól vasárnap délutánig terjedő hétvégét foglal magába. Évszakonként (ősz – szeptember vége, október eleje; tél – január közepe; kora tavasz – március eleje; nyár elő – május közepe) más -más helyszínen, de évről-évre általában ugyanott rendezzük meg ezeket az intenzív természetismereti rendezvényeket. Egy-egy hétvégén 40-70 fő zömében 4.-6. osztályos általános iskolás vesz részt. Mint legtöbb programunknak , így a hétvégék gyökerei is a Süni Klubhoz nyúlnak vissza. Ezért éveken keresztül a szombathelyi Gyermekek Háza volt a programsorozat intézményi gazdája. Egy idő után az intézmény nem vállalta a finanszírozhatósággal járó bizonytalanságot, ezért a programot kezdettől lebonyolító stáb (a Kerekerdő Alapítvány) jogi, pénzügyi értelemben is átvette a programsorozatot.
2. Előzmények
Az első hétvégét 1993. őszén rendeztük meg. Akkor még nem „erdei iskolai hétvégé”-nek hívtuk Abban az időben a Süni Klub fénykorában, két nagy sikerű közös soproni-szombathelyi Süni táborral a hátunk mögött azt terveztük, hogy a legjobb, az általános iskolából éppen kimaradó, a táborokban harcedzetté vált Süni Klubos diákokat, valamilyen megmérettetés és kiválasztás után egy avató szertartás keretében kiemeljük a kisebbek közül, hogy velük magasabb színtű munkát végezhessünk. Így tehát az első, Felsőcsatáron megrendezett őszi hétvégét, egy ilyen különleges tábori találkozónak is szántuk. Ugyanakkor általános tapasztalatunk volt, hogy legintenzívebb, legtartalmasabb, leghatásosabb programjaink a nyári természetvédelmi táborok, amelyek ugyanakkor a természetnek csak a nyári arcát engedik megtapasztalni. Fontosak a hétvégi egész napos túrák, melyek minden évszakban és többnyire időjárástól függetlenül valósulnak meg, ám egy túra, sok tekintetben szerényebb lehetőségeket kínál a környezeti nevelés terén. Ezért régi tervünk vált valóra, amikor létrejött az évszakonként három napba zsúfolt minitáboroknak, az Erdei iskolai hétvégéknek a rendszere. Az Erdei iskolai hétvégék a hétvégi egész napos túrákkal, a több napos kirándulásokkal és terepgyakorlatokkal, a tanév egészét behálózó iskolán kívüli környezeti nevelési programblokká vált. Az elnevezés talán kissé furcsa, lényegében az első téli, Velemben megrendezett hétvégén spontán módon alakult ki. Azon a hétvégén egy egész általános iskolai osztály is ott volt (Váci Mihály Általános Iskola második évfolyamos képzőművész osztálya) osztályfőnökével együtt. Akkor úgy véltük, hogy az igazi erdei iskola egy komolyabb, nagyobb volumenű dolog, mely az iskolákból kell hogy kiinduljon, ezért alakult ki ez a név. Azóta is rendszeresen előfordul, hogy egy-egy osztály, vagy nagyobb diákcsoport csatlakozik hozzánk, s a hétvégén tanultakat beépítik az iskolai oktatásba. Ezért úgy véljük, hogy mindaz, ami a hétvégéken történik, sok hasonlóságot mutat egy erdei iskolához. Ám mivel a program alapvetően iskolán kívülről szerveződik, és résztvevői több iskolából, gyakran több településről, több korosztályból verbuválódnak össze, ezért mégsem lehet teljesen egy kalap alá venni az erdei iskolával. Úgy véljük, hogy aki egy éven keresztül mind a négy hétvégén részt vesz, az a helyszínek és időpontok különbözősége miatt nagyon gazdag ismeretanyagra, és tapasztalatokra tehet szert.
3. Túrák, kirándulások terepgyakorlatok
A legrégebb programformánknak a hétvégi természetismereti túrák számítanak, melyeket egy idő után kiegészítettek a nagyobb több napos kirándulások, terepgyakorlatok. A kezdeti időben ezek a soproni, majd a szombathelyi Süni Klub rendszeres hétvégi foglalkozásai voltak. Sopronban ezek a túrák általában egy, vagy félnaposak voltak és Sopron környékére (Soproni-hegység, Balfi-dombság, Fertő) irányultak. A gyerekek utaztatására ritkán volt szükség, akkor is tömegközlekedési eszközzel meg lehetett oldani. Sopron adottságai kiemelkedően jók a környezeti nevelés számára. A város több markánsan különböző kistáj találkozásánál fekszik, sőt a lakott terület részben benyúlik a természeti területekbe. A város belterületén is több nagyobb zöld terület található (Erzsébet kert, Egyetemi botanikus kert). Nem elhanyagolható az ódon hangulatú belváros, mely szín és formagazdagságával tűnik ki. Fontos momentum, hogy a városban (ill. közelében) olyan intézmények, vállalatok, szervezetek sora működik, melyek dolgozói a természettel, az erdővel, a környezet és természetvédelemmel hivatásszerűen foglalkoznak (Erdészeti Szakközépiskola, NYME Erdőmérnöki kar, Fertő Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Erdészeti Tudományos Intézet, Tanulmányi Erdőgazdaság, stb.). Az oktatási intézményeknek és a város vonzerejének köszönhetően, a város lakosságának jelentős része, éppen aktuális munkahelyétől függetlenül is, erdész végzettségű. Mindezen okoknál fogva Sopron lakossága az átlag városlakónál sokkal nagyobb mértékben „természetkedvelő”. Szombathely adottságai lényegesen rosszabbak. Földrajzi, ökológiai értelemben és társadalmi szempontból egyaránt. A várost az északnyugati rész kivetélével szántóföldek, egyéb művelt területek, veszik körül. A belvárost a II. Világháborús bombázások jelentősen érintették, ezért jórészt hiányzik a szerves fejlődéssel létrejött formagazdag belváros, sok a sematikus modern épület, jelentős a lakótelepek területe. Figyelemreméltó viszont a parkok, zöld területek aránya. A város lakosságához mérten nincs olyan jelentős nagyságrendű intézmény, vállalat, szervezet, mely éreztetné hatását a város lakosságának lelkületében. A lakosság jelentős hányada betanitott, illetve adminisztrációs munkából él. Ezért a Süni Klub hétvégi túráihoz néhány kivételtől eltekintve utaznunk kellett.
3.1. Természetismereti túrák
Néhány év alatt kialakult a hétvégi túráknak, a rendszere. Bejáratódott, hogy melyik túraútvonal, milyen hosszú, milyen fárasztó, az év melyik szakában érdemes oda menni, stb. Azt is felderítettük, hogy milyen természeti jelenségek bemutatására, milyen tapasztalatok gyűjtésére, és milyen élmények ismeretek megszerzésére alkalmas egy-egy túra. Ősszel és tavasszal gyakran valamilyen jellegzetes védett növény virágzási ideje adja a túrák apropóját. A vegetációs időn kívül a hagyományos túracélok (hegycsúcs, forrás, emlékhely, műemlék) mellett idős fák, érdekes sziklák, különleges erdők, patakvölgyek, folyópartok adnak ürügyet a túrázásra. Valójában a túrákra különösen igaz, hogy itt „az út a cél”. Mindaz nagyon fontos, amit útközben látunk, tapasztalunk, átélünk. Egy év túráin szinte Vas megye valamennyi természeti területén megfordulunk, olykor a szomszéd megyékbe is „átcsapunk”.A résztvevők általában 4-7. osztályos általános iskolások. A Süni Klub megszűnése óta a túrákat széles körben meghirdetjük. Megjelenik a kulturális ajánlókban, de személyre szóló levelet kap minden olyan gyerek is aki az előző nyár táboraiban erdei iskoláin részt vett. Általában egyhavi programot szoktunk kipostázni egyszerre. A túrák hosszú évekig csak az útiköltségbe kerültek, melyet a gyülekező helyen szedtünk össze. A szakvezetési díjat sokáig a programgazda Gyermekek Háza finanszírozta. A túrákra olykor egy-egy nagyobb iskolai csoport is bejelentkezik (egy, vagy több osztály, szakkör, stb.), pedagógus vezetésével, de a résztvevők száma a nulla és a 100 fő között erősen változik. Befolyásolják ezt az időjáráson kívül az egyéb iskolán kívüli elfoglaltságok, a családi programok, a túrák hossza, stb. A Gyermekek Háza a résztvevők erős hullámzása és szűkülő anyagi lehetőségei miatt leépítette a túrák finanszírozását ezért a Kerekerdő Alapítvány vált e program gazdájává. Azóta a túrákon részvételi díjat szedünk, mely az útiköltségen kívül a túravezetői díjat is tartalmazza. Az alábbiakban három év természetismereti túráit mutatjuk be tényszerűen:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
3.2. Autóbuszos kirándulások
A hétvégi túrákat kezdettől fogva kiegészítették olyan kirándulások, melyek távolabbi területekre irányultak. A kirándulások során általában olyan nagyobb terület (egy tájegység, nemzeti park, stb.) átfogó bemutatása a cél, mely markánsan eltérő sajátosságokkal bír a hétvégi túrákkal bejárt területekhez képest. Míg a hétvégi túrákon az idő nagyobbik részét a terepen töltjük a kijelölt útvonalat gyalog járjuk végig, a kirándulásokon a nagyobb távolságokat közlekedési eszközzel tesszük meg. Az utazást, olykor kisebb nagyobb túrák szakítják meg. Már a soproni Süni Klubbal is jártunk az Őrségben és a Bakonyban. A Szombathelyről induló kirándulásokkal már bejártuk szinte az egész Dunántúlt. Amíg létezett a Süni Klub könnyebb dolgunk volt. Nem volt bizonytalan, hogy fel tudunk-e tölteni egy buszt. Akár egy napos kirándulással is tartalmas programot lehet lebonyolítani a Balatonfelvidéken. Tavasszal a szőlő virágzásakor és ősszel, a cserszömörce lombszíneződésének idején egyaránt érdemes felkeresni ezt a vidéket, de a különleges földrajzi formák, a bizarr sziklaalakzatok minden évszakban nagy élményt nyújtanak. Több napos programmal már a Bakonyból is meg lehet mutatni egy kis szeletet. Jól sikerült és nagyrészt vonattal lebonyolított programunk volt a Velencei-hegység és a Dinnyési-fertő bejárása. Több napra érdemes szervezni a dél-dunántúli kirándulásokat. Több alkalommal szerveztünk oda programot Pécs központtal. Ekkor jártunk a Dráva mellett, a Szársomlyón (a magyar kikerics virágzásakor), Gemencen, és a Mecsekben. Hálás terület Sopron környéke és a Fertő-Hanság-Szigetköz komplexum is. Kirándulásainkon, melyeket gyakran hosszú (ünnepnappal megtoldott) hétvégékre szünidőkre szoktunk időzíteni olykor igénybe szoktuk venni helyi szakvezető segítségét is. A kirándulások is elsősorban természetismereti programok, de ha úgy adódik kultúrtörténeti értékeinket sem szoktuk kikerülni. Kirándeulásainkat 150-200 km-nél messzebbre nem szoktuk szervezni. Úgy véljük a Duna túloldalára egy hétnél rövidebb időre nem érdemes elutazni, az pedig már a tábor kategóriájába tartozik. Az alábbiakban három év kirándulásait mutatjuk be tényszerűen. Az adatokból látszik, hogy ez a műfaj különösen az autóbusszal tervezett programok esetén erősen rizikósak, mert bizonyos létszám alatt a tervezett költségvetésből nem lehet megcsinálni.
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
3.3. Terepgyakorlatok
Terepgyakorlatokként, azokat a programokat különböztettük meg, melyek valamilyen konkrét gyerekcsoport számára, valamilyen előre elhatározott szempont és cél alapján szerveződnek. Tehát egy terepgyakorlatnál nem feltétlenül egy terület általános bemutatása a cél, hanem, valamilyen más szempontok érvényesülnek. Amikor az Apadó Kút c. program élt több terepgyakorlatot szerveztünk benevezett csapatoknak. Ide is besorolhatók lennének bizonyos jeles napokhoz kötődő programok (pl.: Víz világnapja: a víz útja), de a Mocorgó c. vetélkedő próbái is (egy tanévben legalább öt) hasonló jellegű terepi programok. Terepgyakorlatokként tüntettük fel azokat az eseményeket is, melyek valamilyen külső igény, megrendelés alapján jöttek létre. Az alábbiakban három év eseményeit mutatjuk be tényszerűen.
|
Ssz. |
Időpont |
Program |
Résztvevők száma |
||||
|
1. |
1998. január 30. |
Apadó Kút terepgyakorlat a szombathelyi csoportoknak (szombathelyi parkok) |
12 |
||||
|
2. |
1998. február 14. |
Apadó Kút terepgyakorlat Kőszeg környéki csapatoknak – Kőszegi alsóerdő |
26 |
||||
|
3. |
1998. március 28. |
Apadó Kút terepgyakorlat Celldömölk környéki csoportoknak (Cinca-Ság-hegy) |
45 |
||||
|
4. |
1998. december 11. |
Erdők Hete jutalomkirándulás, öreg fák, szép erdők, Vasvár-Körmend-Zsennye- Szalafő) |
40 |
||||
|
Ssz |
Időpont |
A program címe |
Résztvev ők létszáma |
||||
|
1. |
1999. április 28. |
Kikelet (3. o.) vetélkedő jutalomkirándulása az Őrségbe* |
45 |
||||
|
2. |
május 8. |
Apadó Kút terepgyakorlat Győrváron |
22 |
||||
|
3. |
május 25. |
Öreg fák, szép erdők (Erdők hete) Kőszegi-hegység – Őrség |
43 |
||||
|
4. |
június 9. |
Terepgyakorlat a Balatonfelvidéken (Gépipari SZKI)* |
35 |
||||
|
5. |
október 9. |
Terepgyakorlat a Balatonfelvidéken (Kanizsai D. Gimn.)* |
29 |
||||
|
6. |
szeptember 7. |
Terepgyakorlat Velemben a jánosházi iskola tanulóinak |
30 |
||||
|
1. |
2000. április 19. |
Nyusziváró tábor (GYH) kirándulása a Kalaposkőre |
30 |
||||
|
2. |
május 3. |
Kikelet vetélkedő (3.o.) jutalomkirándulása az Őrségben |
45 |
||||
|
3. |
május 29. |
Bercsényi ált isk. kirándulása Tömördre az Öreg tóhoz |
19 |
||||
|
4. |
október 13 |
Váci M. Ált Isk terepgyakorlata a Csónakázó-tó környékén |
25 |
||||
|
5. |
október 15. |
Erdők hete terepgyakorlat a Kőszegi-hegységben |
27 |
||||
|
6. |
december 1. |
Zrinyi I. Ált Isk Rogers osztály kirándulása a Ság-hegyre |
19 |
||||
4. Az Erdei iskolai hétvégék
Az erdei iskolai hétvégék az elmúlt közel tíz év alatt a legfontosabb és legstabilabb tanévközi programunkká vált. Az évek alatt kialakultak a hétvégék jól bevált helyszínei, programjai. Egy-egy hétvége rendkívül programdús, intenzív, zsúfolt rendezvény. Azok a gyerekek, akik rendszeresen részt vesznek ezeken az eseményeken rövid idő alatt átfogó tudást szerezhetnek Vas megye természeti területeiről, természeti állapotáról. Ezek a gyerekek rendszeresen jól szerepelnek a különböző tanulmányi versenyeken és egyéb megmérettetési lehetőségeken.
4.1. A tények
Az alábbiakban az Erdei iskolai hétvégék elmúlt három évi adatait mutatjuk be.
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
4.2. Az Erdei iskolai hétvégék céljai
A Természetről a természetben c. programblokk általános ismertetésekor részletesen ismertettük azokat a célokat melyek természetesen a hétvégékre is vonatkoznak. A hétvégék zsúfolt rendezvények, ezért a táborokhoz képest ismeret centrikusabbak, de itt is az idő nagy részét a terepen töltjük. Az ismeretek terén a program sorozatjellegéből adódóan nagyon fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek a megismert élőlényeket, azok külső megjelenését viselkedését, a tapasztalt jelenségeket az adott térhez (kistáj, élőhely) és az időhöz (évszak) is kötni tudja. Igyekszünk minél több élőlénnyel, életközösséggel tapasztalati közelségbe kerülni. A természetes tér-idő rendszer megtapasztalása, azt is jelenti, hogy számos természetföldrajzi ökológiai ismeretre is szert tesznek a gyerekek. A hétvégék során törekszünk arra, hogy ne egy ember nélküli természetet próbáljunk bemutatni. Törekvésünk, hogy a gyerekek a hétvége színhelyéül szolgáló települést, annak kulturális értékeit is megismerjék. A négy hétvége során Vas megye legfontosabb kistájait, legjellemzőbb életközösségeit alaposan megismerhetik. Célunk az is, hogy a terepi tapasztalatok által a gyerekek természet iránti érzékenysége, észlelési képességei érzékszerveik felbontóképessége fejlődjön. Saját személyes példánk, a természettel szembeni magatartásunk, az élőlényekkel való bánásmódunk hatással van a gyerekek világhoz való viszonyára. Fontosnak tartjuk hogy tiszteljék az élőlényeket, és általában az élet minden formáját. A három napos együttlét, a csoportokban való közös munkálkodás, sokat alakít a gyerekek társas kapcsolatain, növeli toleranciaszintjüket, együttműködési készségüket, az otthontól távol töltött időszak növeli önállóságukat. A programok során számos olyan lehetőséget kínálunk, mely önálló alkotásra, kreatív megnyílvánulásokra ösztönzi a résztvevőket. A gyerekek viselkedését, munkáját, teljesítményét a táboroknál leírt módon pontozzuk (paca). Ez lehetővé teszi, hogy az általános részben és az előbbiekben vázolt értékek szerint befolyásoljuk a gyerekeket.
4.3. Az Erdei iskolai hétvégék színhelyei
Az oktatás terepe és tárgya egy jól behatárolható természeti terület és ember alkotta táj ill. település és környékének összefüggő rendszere. Ez évszakonként más, de évről évre ugyanaz. A színhelyek kiválasztásakor arra törekedtünk, hogy Vasmegye legfontosabb, legjellegzetesebb természeti területeit, életközösség típusait bemutathassuk. Egy-egy évszakhoz olyan színhelyet igyekeztünk kapcsolni, mely, abban az időszakban valami miatt érdekes lehet. Ezért szoktunk olykor télen a Fertő környékére zarándokolni (telelő madártömegek), és kora tavasszal, tőzike virágzáskor a Rába árterén eltölteni egy hétvégét. Az Őrségbe azért megyünk május végén mert az első kaszálások előtt még teljes pompájában csodálhatjuk meg a rétek virágszőnyegét, a láprétek virágzó ékességeit (sárgaliliom, szibériai nőszirom, orchideák, stb.). A szálláshely kiválasztásakor olyan helyeket kerestünk, melyek vagy közvetlenül a természeti területen találhatók, vagy kultúrtörténeti jellegzetességei a tájnak. Ezért jó hely Felsőcsatáron a Gyermeküdülő, Körmenden a Rába parton álló halászcsárda (panzió is) és a Fertődi kastély (egy része turistaszálló), a velemi alkotóház, ás az ispánki gyermektábor.
–Az Őszi erdei iskolai hétvégék rendszeres helyszíne évről évre a Szombathelytől tizenöt kilométerre, nyugatra a határ mellett található Vas-hegy. Bázisunk a Gyermeküdülő. A hegy természetes erdei, a Pinka folyó ártere, a Pinka-szurdok sziklai vegetációja, a hegy gyümölcsösei, szőlői, kaszálórétjei, valamint Felsőcsatár a horvát falu, jó lehetőséget adnak a tapasztalatszerzésre. A táj kis területen is nagyon változatos. A több ásványtani kuriózumot, állat és növénytani ritkaságot és természetes élőhelyek mozaikos sokféleségét tartalmazó terület kiváló terep a természetbúvárkodásra. (A hegyet és környékét már több kutató is javasolta országos védelemre.). A vidéket érdekessé teszik a környező, hagyományaikat erősen őrző horvát és német falvak, az osztrák határ közelsége, a szőlőhegy ódon hangulatú pincéi, a Pinkára telepített ipartörténeti jelentőségű vízierőmű és a hegyen található késő császárkori több ezer éves halomsíros temető. A terület változatos erdei jó alkalmat adnak arra, hogy az őszi lombszíneződés termésérés jellegzetességeit tanulmányozhassuk. A területnek nagyon gazdag a gombavilága mely ősszel különösen nagy kínálatot nyújt. Az őszi hangulatot csak fokozza, hogy a terület híres bortermő vidék, így ha ősz akkor szüret is.
–ATéli erdei iskolai hétvégéket általában a Kőszegi hegységben rendezzük meg. A bázisunk a Velemi Alkotóház. A hegyvidéken nagyobb az esély arra, hogy valóban téli legyen a hétvége, hóval, faggyal, köddel, ami ilyenkor dukál. A hegyvidék természetszerű erdei, a Hegyalja szőlői gyümölcsösei gazdag téli madárvilágot vonzanak. A bázis közelében mi is „üzemeltetünk” egy nagyobb méretű madáretetőt. A változatos erdők jó lehetőséget nyújtanak a fák télen is tapasztalható jellemzőinek (fakéreg, rügy, stb.) bemutatására. Nagyon tanulságos a hegyvidéki patakok téli megfigyelése. Velem környéke nevezetes bronzkori és kora középkori régészeti emlékeiről is. Néhány alkalommal a téli hétvégét Fertődön rendezzük meg. A Fertő téli állapota az itt telelő madártömegek, a húzó libacsapatok nagy élményt nyújtanak. A közeli Szárhalmi-erdő lehetővé teszi, hogy a téli erdő jellegzetességeit is bemutathassuk. Fertődön az Eszterházy kastély egyik szárnyában kialakított túristaszállóban szoktunk lakni. A kastély ódon, mégis főúri hangulata legalább olyan fontos része a hétvégének, mint a Fertő.
–A Koratavaszi erdei iskolai hétvége rendszeres helyszíne a Körmend környéki Rába ártér. A híres körmendi kastélypark a Rába menti erdők kora tavaszi növényei (tavaszi tőzike, csillagvirág, stb.) kiváló terepet nyújtanak többféle programnak is. Körmend a Batthyány uradalom egykori székhelye számos kultúrtörténeti érdekességet is hordoz. A nőnap környékére időzített program a lassan éledező természet jellegzetességeit mutatja be. Vonuló madárvilág, ébredező békák és hüllők, kora tavaszi növények megismerésén kívül fontos momentum a közeli tőzikés erdőben (Dobogó) szembesülni a természetvédelem nehézségeivel (virágszedők) és kísérletet tenni a terület megóvására. (meggyőzés, rábeszélés, stb.). A hétvége bázisa a Rába parton álló Halászcsárda panziója, illetve az utóbbi időben egy másik szálláshelyet is biztosítanunk kellett (több alkalommal a Batthyány kastélyban található kollégiumot használtuk. A legelső koratavaszi hétvégét a Ság-hegyen rendeztük meg, mely akkor erősen téliesre sikeredett, ám a helyszín itt is bevált.
—A Májusi erdei iskolai hétvégék helyszíne rendszeresen az Őrség és a Vendvidék. (többször voltunk Ispánkon és néhányszor Apátistvánfalván) A szubalpin klímájú terület különleges jégkori maradványfajokat őrzött meg (tőzegmohás lápok). A rétek (láprétek mocsárrétek) májusi virágpompája különleges élmény. Tavasszal nagyon sok a víz a területen (időszakos és állandó pocsolyák, lápok, stb.), melyek gazdag hüllő- és kétéltűfaunának adnak otthont. Különösen érdekesek az erdei fenyvesek fenyővel elegyes erdők és ezek gazdag korpafű és egyéb haraszt flórája. A települések is különleges szeres (Ispánk) és szórványtelepülések (Apátistvánfalva). A táj legfőbb alakítója a kisparaszti magángazdálkodás (szálalóerdők, kaszálórétek, stb.). Ispánkon egy régi gyermektábort szoktunk használni. Maga a szálláshely sajnos meglehetősen lelakott, de a környezet kárpótol mindenért.
4.4. Az Erdei iskolai hétvégék résztvevői
A tanév során általában havonta tesszük közzé tervezett természetismereti programjainkat szórólapok formájában (túrák, kirándulások, erdei iskolai hétvégék). A szórólapokat, melyek minden lényeges információt tartalmaznak (időpont, részvételi díj, szükséges felszerelés, indulás érkezés, stb.), postán kiküldjük mindazoknak, akik az előző évben valamilyen programunkon részt vettek. A szórólapot több száz olyan pedagógus is megkapja, akik valamilyen módon kapcsolatba kerültek velünk (továbbképzések résztvevői, vetélkedőkre felkészítő tanárok, stb.). Ezenkívül a programok megjelennek a szombathelyi kulturális ajánlókban, a városi lapban, illetve a Gyermekek Háza hírcsatornáin, a város és környéke intézményeiben. Az Erdei iskolai hétvégékre jellemző, hogy kisebb nagyobb diákcsoportok szoktak rá jelentkezni, gyakran pedagógus kíséretével. Az is jellemző, hogy tartósan van egy stabil résztvevői kör, akik majd minden hétvégére eljönnek, többen közülük táborokban is előfordulnak. Mi is próbáljuk elérni, hogy minél több rendszeres, állandó, illetve valóban érdeklődő résztvevője legyen a programnak. Próbáljuk elősegíteni a csoportos jelentkezéseket is. Egy hétvége meglehetősen rövid időszak arra, hogy egy ötven főnyi gyerekcsapat megismerje egymást és közösséggé formálódjon, különösen annak ismeretében, hogy az idő nagy részét kiscsoportokban töltik el. Mindezen szempontokat a kedvezményrendszerrel igyekszünk elérni. Jelentős kedvezményt kapnak azok, akik már legalább háromszor voltak erdei iskolai hétvégén, illetve azok akik legalább tizen együtt jelentkeznek, illetve az egy családból jelentkezők (testvérek). Ezen kívül a pacagyűjtő versenyen legjobb eredményt elérő diákok kedvezményjegyeket (1000-2000 Ft értékben) kapnak, melyeket hasonló programokon használhatnak fel. Kedvezményjegyeket a pacaliciten is lehet nyerni. Tapasztalataink szerint a résztvevők fele olykor kétharmada már nem először vesz részt erdei iskolai hétvégén. Mindezeken kívül egyéb rendezvényinken (vetélkedők, terepgyakorlatok, kirándulások) is igyekszünk népszerűsíteni az erdei iskolai hétvégéket. Fontos megemlítenünk, hogy a résztvevők nem egy korosztályból valók. Tudatos törekvésünk a heterogén összetétel. Általában a korosztályviszonyok un. „normális eloszlást” mutatnak, azaz a résztvevők zöme egy korosztályból való, de vannak nagyobbak és kisebbek is. A felnőtt stábot a létszámtól függően 3-6 fő felnőtt szokta alkotni
4.5. Az Erdei iskolai hétvégék programja
Az Erdei iskolai hétvégék menetrendje sok tekintetben nagyon hasonlóan alakul. Az egyes hétvégék konkrét tartalma viszont a helyszín és az időszak szerint lényegesen eltér. A különböző időszakokban megrendezett hétvégék azért is különböznek, mert eltérő hosszúságú az a hasznos időszak, amit a terepen tölthetünk. Az őszi és a koratavaszi hétvégék kezdete már erősen szürkületre esik, a téli hétvégén pedig már sötét estére szoktunk a szállásra érni és délután 5 óra után már nem sok dolgot lehet látni egy erdőben. Természetesen egy esti éjszakai természetélmény is fontos, és nem is szoktuk kihagyni, de a nappali időszak hossza mégis meghatározó. A program alakulását a résztvevők létszáma is erősen meghatározza, ugyanis a program gerincét a kiscsoportos természetismereti foglalkozások adják. A foglalkozásokon arra törekszünk, hogy egy csapat lehetőleg ne legyen tíz fősnél nagyobb létszámú. Ez meghatározza, hogy hány csapatot kell alakítani és hány foglalkozást kell tartani. Általában öt csapatnál többet és háromnál kevesebbet nem szoktunk alakítani, és egy-másfél órásnál rövidebb terepi foglalkozást nem érdemes tartani. A hétvégéket általában 50 fős létszámra találtuk ki. Tekintve, hogy széleskörben meghírdetett programról van szó ezért a résztvevők létszáma 25 és 75 fő között szokott változni. Érdekes módon a téli hétvégéken szokott lenni legtöbbször nagy létszám és az is tapasztalat, hogy a távolabbi színhelyek mindig népszerűbbek (pl.: Fertőd).
4.5.1. Az Erdei iskolai hétvégék általános menetrendje
Minden Erdei iskolai hétvégére általában péntek délután öt órakor gyülekezünk, valamilyen tömegközlekedési eszköz (vonat, busz) állomásán, vagy különjáratos autóbusz kiállási helyén. Erre az időpontra már vidéki településekről is oda tudnak érni a gyerekek. A szálláshelyre általában hat óra körül szoktunk odaérni. A szállásfoglalás, vacsora (otthonról hozott ) és általános bemutatkozás után útra kelünk. Az esti séta, éjszakai túra a programra való ráhangolódást szolgálja. A májusi hétvégén még sötétedés előtt oda szoktunk érni, Ispánkra, ezért itt egy falujáró (faluismerkedő programra kerül sor), melynek vége szintén az estébe nyúlik. Az őszi felsőcsatári hétvégén a szőlőhegyi kápolna az esti séta úicélja. Velemből egészen a Szent Vid kápolnához szoktunk felmászni, Körmenden a városban és a Várkertben szoktunk sétálni. Az esti sétát diavetítések követik, melyek előkészítik, illetve kiegészítik a következő nap terepi programjait. Az előadások természetesen az adott kistájhoz kötődnek, de más időszakokat is felölelnek. Már este „beszereljük” a hétvégék fontos kellékeit (könyvtár, rejtvényfal, ásványgyűjtemény). Ezért már az első este rendkívül mozgalmas szokott lenni. Rejtvények, feladatlapok megoldásával saját alkotások készítésével tölthetik az időt a gyerekek. A szombati nap teljes egészében a kiscsoportos foglalkozások jegyében telik (3-5 féle foglalkozás egyszerre, forgó színpadszerűen, egy másfél óránkénti váltással). Általában négy foglalkozás fér bele a napba. Az este ismét diavetítéssel, illetve közös játékkal folytatódik. Nem minden csapat észleli ugyanazokat a fajokat jelenségeket (pl.: madarászat), ezért a pacagyűjtő versenyre való tekintettel szükséges az ismeretek, élmények kiegyenlítése. Télen a hosszabb este miatt jut idő valamilyen a témához illő videófilm levetítésére is. Ez általában nem feltétlenül un. természetfilm, inkább olyan alkotás, mely művészi eszközökkel boncolgatja a világ, az emberiség globális problémáit, az ember és a természet kapcsolatát. Vasárnap olykor szükség van arra, hogy még folytassuk a kiscsoportos programot. Ezután vagy falu, vagy városismereti vetélkedő következik, vagy egy nagyobb túra. Kora délután egy záró vetélkedőt tartunk túravetélkedő jelleggel. Ezt követi a pacalicit és a hazautazás. Pacát, a táborokhoz hasonlóan lehet gyűjteni a foglalkozásokon való aktív részvétellel, a rejtvények megfejtésével, saját alkotásokkal, gyűjteményekkel. Lehet kérni feladatlapokat, fajok képét tartalmazó színezőket.
4.5.2. Az egyes hétvégék eltérő sajátosságai
Annak ellenére, hogy a hétvégék menete nagyon hasonló recept szerint zajlik, a színhelyek a szálláshelyek és a az adott időszak eltérő sajátosságai miatt egészen más az egyes hétvégék hangulata. Terepi program lévén az időjárás sem közömbös tényező. Hozzá kell tennünk, hogy korántsem korlátozó tényezőként, sokkal inkább figyelemre érdemes természeti jelenségként kezeljük. Volt már olya ősz hétvége, hogy szinte végig esett az eső, vagy köd volt. Ilyen az ősz… A téli hétvége is akkor igazi, ha hó van, fagy jégvirágos az ablak, stb. Természetesen azért a program menetére hatással van az időjárás, hiszen locsogó esőben azért nem ülünk le a fűbe, hosszasan beszélgetni.
Őszi erdei iskolai hétvége – Felsőcsatár, Vas-hegy
Az őszi hétvége színhelye kezdettől fogva Felsőcsatár. Mivel nyári táboraink után ez az új tanév első ilyen jellegű programja, ezért ez a hétvége egyfajta tábori találkozó is. Kezdetben október második felében szoktuk ezt a hétvégét megrendezni. Sajnos az üdülő nem fűthető, ezért ekkor már meglehetősen hideg van az épületben, ezért szeptember végére tevődött át a program. Ekkor van a Takarítási világnap is, ezért mint az év utolsó csoportja valódi nagytakarítást szoktunk tartani a hegyen. Az utóbbi években viszont a szeptember is még nagyon nyárias, főleg nagyon száraz volt, így a korábbi évekhez képest alig akadt gomba. Márpedig az őszi hétvégék egyik főszereplője ez az élőlénycsoport. Ezért, most október elejére szervezzük a hétvégét. A megérkezés, szállásfoglalás után az egyik szobában un. tudósklubot alakítunk ki (könyvek, rejtvények, feladatok). Teljesen sötétben indulunk fel a szőlőhegyi kápolnához. Közben gyakoroljuk, hogy a gyerekek figyeljenek az éjszaka hangjaira, az őszi este illataira. A kápolnától az éjszaka fényeinek segítségével betájoljuk a helyet ahol vagyunk. Derült éjszakán az őszi égbolt néhány jellegzetes csillagát, csillagképét is be tudjuk mutatni. Előfordult, hogy a kápolnánál feladatot kaptak a gyerekek. A sötétben egy rozmaringágat kellett megkeresni illat alapján (a rozmaring fontos kelléke a helyi farsangi szokásnak a rozmaringolásnak). A rozmaring ág pedig egy elásott üzenet helyét jelölte ki. Ebben írtuk le a tervezett programot, a pacagyűjtés fontosságát, stb. A rozmaringkeresésről mostanában letettünk. Sajnos a sok gyerek és a kápolnánál rendelkezésre álló kicsi hely miatt nem volt működőképes a dolog. Este még diavetítés is szokott lenni. A hétvégén a madarakról és a gombákról tartunk vetítést. Olykor a szokásos ásványgyűjteményre alapozva egy földtörténeti előadásra bemutatóra kerül sor, tekintve, hogy különleges kőzetekben bővelkedik a környék. A szombat a kiscsoportos természetismereti foglalkozások napja. Felsőcsatáron madártani program (gyűrűzéssel egybekötve), botanikai foglalkozás (termés és színes levél gyűjtéssel egybekötve) és gombaismereti program (gombagyűjtéssel) szokott lenni. Volt olyan hétvége is, hogy két gombász foglalkozást is tartottunk. Ha a létszám engedi, valamilyen még valamilyen zoológiai foglalkozást is tartunk (hüllő, kétéltű, patak élővilága, stb.) A hétvége időpontja miatt már erősen vonuló, mozgásban lévő, a télre készülő madárvilágot láthatunk. A távcsöves madármegfigyelést a gyűrűzés egészíti ki., így a gyerekek a nyíltabb terepek madarain kívül a zártabb bokros területek madarait is megismerhetik. A hálóval elfogott madarakat közelről kézből is megfigyelhetik. A foglalkozások menete a Süni tábornál ismertetett módon történik. hangsúlyosan szó esik madárvonulásról, az állandó, a vonuló, átvonuló, kóborló és nálunk telelő madarakról. Sokan szoktak vállalkozni arra, hogy a hajnali madár lesen is részt vegyenek. A botanikai foglalkozáson elsősorban az őszi termésérés és a lombszíneződés adja a program menetét. A tábor környékét végigjárva (rét, erdőszél, hegyoldal erdei, patakmente, folyóvölgy, sziklaerdő) minél több termést és minél több színes falevelet gyűjtünk és ezeket ki is állítjuk, nevüket és egyéb jellemzőiket feltüntetve. Az ősz hétvége egyik legnépszerűbb foglalkozása a gombász program szokott lenni, melyet képzett gombaszakértők szoktak vezetni. A hegy változatos mozaikos élőhelyei sokféle, köztük több ritka gombának adnak életteret. A gomba nagyon jó alany egy kisgyerekcsapat számára. Volt olyan év, hogy hatvanféle gomba is előkerült a környékről. Közben szó esik a legfontosabb gombacsoportokról, főbb morfológiai bélyegeikről, felhasználhatóságukról, szerepükről az élő rendszerekben. A csapat szedegetve, gyűjtögetve halad (a ritkábbakat nem bántjuk) közben alaposan megszemlélik, megszagolgatják a talált fajokat. Ezekből is kiállítást készítünk. Az este ismét diavetítés, majd közös játék következik, illetve lázas rejtvényfejtéssel telik az idő. Vasárnap, ha nem csúszik át valamelyik foglalkozás, akkor délelőtt hosszabb közös túrára szoktunk indulni a hegy vaskeresztesi oldalára, megszemlélve a jellegzetes régi pincesort, illetve eljutunk a vaskori halomsírokhoz is. Ezen az utolsó napon még nagy szemétgyűjtést szoktunk tartani a tábor környékén és a Pinka parton. A záróesemény, a záróvetélkedő, melyet túravetélkedő formában rendezünk meg. Persze a vezetőségnek komoly munkát jelent a leadott alkotások, rejtvények értékelése is. Miután a közös pacalapra felkerült minden pont következik a pacalicit, a táboroknál leírt módon. Az ajándékok (könyvek, természetvédelmi kiadványok, édesség) között akadnak olyan értékesek is, hogy a résztvevők néhány tagja az egész részvételi díjat visszanyerheti. Minden alkalommal szoktunk az első tíz helyezettnek kedvezményjegyeket adni, mellyel a szeretnénk elérni, hogy a legjobbak rendszeresen eljöjjenek.
Téli erdei iskolai hétvége – Velem, Kőszegi-hegység, vagy Fertőd, a Fertő környéke
A téli hétvégéket legtöbbször a Kőszegi-hegységben rendeztük meg. Két alkalommal Fertődön tartottuk a programot. A törzshelynek a Velemi alkotóház számít, de két alkalommal a kőszegi gyermeküdülő volt a bázisunk. A teli erdei iskolát azért tettük a hegyvidékre, mert itt a szintkülönbség miatt nagyobb eséllyel szokott igazi tél lenni hóval, faggyal, zúzmarával. Fertőd úgy került a képbe, hogy az egyik évben lekéstünk a velemi szálláshelyről, a kőszegi pedig nagyon drága lett. Ezért egyre nagyobb körökben próbáltunk szálláshelyet keresni, míg végül ráakadtunk a fertődi Eszterházy Kastély turistaszállójára, mely akkor a legmegfizethetőbb volt a térségben. A velemi téli hétvége a berendezkedés és a hazulról hozott vacsora elfogyasztása után esti túrára indulunk. Felsétálunk a Szent Vidre. Közben tilos zseblámpázni, többször megállunk, hogy gyakoroljuk a csendben levést. Vagy odafelé, vagy visszafelé az erdei ösvényen tesszük meg az utat. Ez egy két-három órás túra. Több évben is szerencsénk volt. Kicsi hó, fagy, holdfény adta a megfelelő díszletet a túrához. Másnap, szombaton a kiscsoportos foglalkozások következnek. Az előző hetekben ki szoktunk telepíteni egy nagy feltölthető madáretetőt a szálláshely közelében, de a környező kertekben, illetve házaknál is sok gazda eteti a madarakat, így adva van a terep arra, hogy a téli madárvilágot tanulmányozhassák a gyerekek. Velem félig a hegyben, természeti területekkel körülvéve, egy mély patakvölgyben helyezkedik el, gesztenyésekkel borított hegyoldalakkal körülvéve. A madarászprogram nagyon népszerű szokott lenni. A botanikai foglalkozáson elsősorban a fákkal foglalkozunk. A gyerekek megtanulják felismerni az egyes fajokat rügyes hajtásról, fakéregről, koronaalakról, termésről, tobozról. A foglalkozás során többféle erdőtípust érintünk (patak menti égerliget, kocsánytalan tölgyes, bükkös, telepített fenyves). Előfordult már, hogy a botanikai foglalkozást két részre osztottuk. Az egyik foglalkozáson, csak fenyőkkel foglalkoztak, a másikon csak lombos fákkal. Szoktunk a patak élővilágával kapcsolatos foglalkozást is tartani. Előfordult már, hogy az egyik csapat mindig bent a szálláson ismerkedett a kőzetekkel, vagy valamilyen állatcsoporttal foglalkoztak. Több alkalommal is sikeres volt a téli állatvilággal (nyomok a hóban) ismerkedő foglalkozás. A lábnyomok, táplálkozási nyomok (pl.: bagolyköpet, toboz rágásnyomok) jó alkalmat adnak, hogy elsősorban éjszaka aktív emlős állatokról is szó essen. A szombat este vetítéssel és közös játékkal telik, általában valamilyen komoly művészi értéket képviselő videófilm (pl.: Baraka, Napfivér holdnővér) levetítésére is van lehetőség. Vasárnap ha az idő engedi még egy faluismerkedő vetélkedőt is tartunk. A záró vetélkedő itt is kisebb túravetélkedő jellegű. Korábban tartottunk egyéni írásos vetélkedőket is, ám ez irtózatosan nagy mennyiségű javítási feladatot rótt a vezetőségre ezért választjuk most már, a rövidebb, praktikusabb túravetélkedőt. A zárás itt is a pacalicit. Néhány alkalommal Fertődön rendeztük meg a hétvégét. Ekkor a Fertő-Hanság Nemzeti Park munkatársaira támaszkodunk, ekkor nem kiscsoportokban zajlik a nap, hanem nagyjából együtt mozog a csoport. A hajnali libahúzás után is a Fertő körül töltjük a napot, rengeteg vízimadarat szoktunk látni, ismerkedünk a téli nádassal, az ősi magyar háziállatokkal (rackák, szürkemarhák, kutyák), ekkor sok új kisborjút szoktunk látni. A Szárhalmi erdőben a téli erdővel ismerkedünk már kiscsoportokban. Fertődön fontos a szálláshely, hiszen ez maga az Eszterházy Kastély, mely önmagában is élmény.
Kora tavaszi erdei iskolai hétvége – Körmend, Rába ártér
Az erdei iskolai hétvégék sorozattá való kiteljesítésének idején egyértelmű volt, hogy valamilyen ártéri folyóparti területet is be kell emelni a programba. A Rába hazánk egyik legfontosabb vasi szakaszán még nagyrészt szabályozatlan, medrét állandóan formáló folyó. Korábban természetismereti túráink között rendszeres zarándokhelyként szerepelt a Körmend közelében Horvátnádalja határában található Dobogó erdő, mely a Dunántúl egyik legjelentősebb tavaszi tőzikés keményfás ártéri ligeterdeje. Korábban is szerveztünk ide a nőnap környékén programot, amikor a terület és a tőzike védettsége ellenére sajnos sokan szedik. Ekkor a gyerekeknek az volt a feladatuk, hogy a virágszedőket megszólítsák, elbeszélgessenek velük és megpróbálják meggyőzni őket arról, hogy ne szedjék ezt a növényt. Mindezek miatt egyértelmű volt, hogy a kora tavaszi hétvégét itt fogjuk megrendezni és természetesen a nőnap környékén. Először a Batthyány kastély volt a szállásunk, melynek a kiválasztásakor az volt az egyik fő szempont, hogy közel legyen a Rába. Sajnos a kastélyjellegnek belül (kollégiumként üzemel) nem sok jele van, ezért, mivel az étkezést úgy is a Halászcsárdában kellett megoldanunk áthelyeztük a székhelyünket a csárda panziójába. A panzió ablakai a Rábára néznek. Viszont a létszám, már több éve túllépte a panzió kereteit ezért a társaság egy része egy kollégiumba járt aludni. A kora tavaszi hétvégén is a szállásfoglalás, általános bemutatás és a vacsora után esti sétára indulunk. Teszünk egy kört a város girbe-gurba utcáin majd a nyolcas főút „hangulatába” is belekóstolunk, majd a Batthyány Kastély parkjában, a Várkertben folytatjuk a sétát. Többször tartunk csendpróbát és több alkalommal sikerült baglyokat hallani. Mielőtt a folyóparton a szállásra visszaérkeznénk kiülünk egy kicsit a Rába partjára meghallgatni a víz hangját. Az este diavetítéssel folytatódik. Igyekszünk a Rába minél többféle arcát bemutatni. Természetesen itt is beszereljük a szükséges kellékeket (könyvtár, rejtvények feladatok). A szombat a kiscsoportos foglalkozások napja. Általában négyféle foglalkozást tartunk. A madarász programon a tavaszi madárvonulás illetve a nászidőszakot megelőző időszakot érzékelhetik a gyerekek. A Rába menti nyílt rétek és a közeli Várkert öreg faóriásai jó terepet nyújtanak a távcsöves csapatnak. A botanikai foglalkozáson a természetes folyó ártér jellegzetességeit mutatjuk be. (állandóan változó meder, épülő és szakadó part, zátony). Végigjárunk egy folyópartszakaszt, melyen egy keskeny sávban természetes füzes látható. A girbe-gurba odvas törzsekkel, sok helyen kidőlt fákkal jellemezhető erdő jól összehasonlítható a nemesnyár ültetvényekkel. Közben a néhány koratavasszal virágzó fát és lágyszárú növényt is láthatunk. Szó esik az ártéri természetes növényzetről az adventív inváziós növényekről, a klónozásról, egy anyagnyerő helyen bemutathatók a folyóártér laza üledékes kőzetei és az öntéstalajok sajátosságai. A keskeny folyóparti ösvényen egészen a közeli duzzasztóig megyünk. Korábban a nyári táborok kiscsoportos foglalkozásainál leírtuk, hogy sok múlik a váratlan helyzeteken. Egy ilyen véletlen irányította rá figyelmünket egy fontos jelenségre. Száraz tél végi időjárás miatt gyakran lobbannak lángra a folyó menti gondozatlan rétek, elnádasodott, aranyvesszősödött területek. Több éven keresztül is sajnos tapasztalhattuk a tűzvész nyomait. Számunkra is megdöbbentő volt látni, hogy a magas növényzet leégése négyzetméterenként akár 30 csigát is elpusztított, és másként nem kerültek volna szemünk elé azok a hangyabolyok sem melyek megbújtak a dzsumbujban. Egy tízszer tíz méteres négyzetben közel száz nagyobb hangyaboly torzóját számoltuk meg. Egy ilyen leégett terület számtalan megdöbbentő tapasztalatra adott lehetőséget. A hüllős kétéltűs foglalkozás a lassan aktivizálódó állatcsoportot mutatja be. A Várkertben van egy holtág, mely jó terepi lehetőséget ad a foglalkozásnak. Egy benti foglalkozás keretében a kőzetekkel ismerkedhetnek a gyerekek. A foglalkozások kb. másfél órásak. Az utolsó váltás után, az éppen aktuális foglalkozások a Dobogó erdő felé veszik az irányt. A körgáton haladva kb. egy órás túr után késő délutánra szoktunk odaérni. Ha szerencsénk van, még láthatjuk az ott strázsáló természetvédelmi őröket, és az elkobzott tőzikecsokrokat. Itt szembesülhetnek a gyerekek azzal, hogy a természetvédelem konfliktusokkal jár. Az őrök távoztával általában megindul a lakosság az erdőbe virágot szedni. Ezért minden évben találkoztunk szedőkkel. Ekkor elbeszélgetünk a csokrokat szedőkkel. Volt olyan év amikor úgy kellett leállítani néhány túlhevült ifjat, nehogy bántalmazzanak velük egykorú falubelieket, csak azért mert tőzikét szedtek. Általában alkonyat körül bódító illatot bocsát ki, a sok tízezer tő tőzike. Ezért felejthetetlen élmény megtapasztalni ezt a gyönyörűséget. A keményfás ligeterdőben több más kora tavaszi növényt is láthatunk (galambvirág, csillagvirág, tyúktaréj, stb.). Este sötétben szoktunk visszaérni a szállásra, ahol a vacsorát diavetítés és közös játék követi. Vasárnap délelőtt még egy városismereti vetélkedőre kerül sor (kérdezősködés), majd a túravetélkedő zárja a programot. Az utolsó esemény a pacalicit.
Májusi (nyár elő) erdei iskolai hétvége – Ispánk, Őrség
Ha május akkor Őrség. Az első kaszálásig pazar virágtenger borítja a kaszálókat. A lápréteken különleges ritkaságok bújnak meg. Néhány alkalommal Apátistvánfalván töltöttük a hétvégét, mely szintén kiváló terep. Ispánk az egyik legszebb őrségi szeres település. Az idelátogatót leginkább a tücsökzenétől hangos, nagy zöld tér ragadja meg. A két szer között gyönyörű kaszálók találhatók. A szereket keskeny gyalogösvények kötik össze. Ispánkra még bőven világosban szoktunk megérkezni, ezért a beszállásolás után a falujáró programmal szoktuk folytatni, mely sötétedésig szokott tartani. A gyermektábor ebédlője nyitott, így az étkezéseknek is különös hangulata van. A szombati nap a kiscsoportos foglalkozások ideje. A terep kiváló. Nedves időben a pocsolyákban békák tömege él. Ilyenkor már egyesekben ebihalakat is látni A közelben láthatunk sárgaliliomot, szibériai nőszirmot, sömörös kosbort, henye boroszlánt. Az időszak és a hely valóságos eldorádóját nyújtja mind a botanikai, mind pedig a hüllős, kétéltűs foglalkozásnak. A madártani foglalkozáson a költési időszakot lehet tanulmányozni. A tábor közelében mindig hallani búbos bankát, füles kuvikot, seregélyeket. A távcsöves madármegfigyelést gyűrűzés is kiegészíti. A nyílt terep és a közeli öreg gyümölcsösök kiváló költőhelyként is működnek. A gyógynövényes foglalkozás kiegészíti a növénytani ismereteket. A réteken kívül a közelben fenyő elegyes tölgyeseket is tanulmányozhatunk. A település tókái, nedves időben pedig a keréknyomok pocsolyái szolgálnak békák, gőték, és kétéltűek élőhelyeként. Ezen a hétvégén így a hüllők és a kétéltűek is fő szerephez jutnak a foglalkozásokon. Volt olyan év amikor hosszabb túrákat tettünk meg a Lugos-patak völgyébe. Másik éven vasárnap autóbuszos kirándulásra indultunk Szalafőre. A túravetélkedőt itt is a pacalicit követi.