(1999. május 31-junius 4.)
Készült a Szombathelyi Bercsényi Miklós Általános Iskola 3. osztályos diákjai számára (lebonyolító a Kerekerdő Alapítvány)
1. Általános ismertetés
1.1. Előzmények
A Gyermekek Háza 1990. óta szervez terepcentrikus környezeti nevelési programokat. A hétvégi természetismereti túrák, természetvédelmi kirándulások, vetélkedők, nyári természetvédelmi szaktáborok tartoznak ebbe a sorba. Hat évvel ezelőtt jött létre az első, általános iskolások részére meghírdetett, erdei iskolai hétvége, melyből egy tanévente négy alkalmat magába foglaló sorozat alakult ki. E programokat lebonyolító szakmai stáb 1997 őszén létrehozta a Kerekerdő Alapítványt, mely együttműködésre törekszik minden környezeti neveléssel foglalkozó szervezettel, intézménnyel és az eddigi tapasztalatokat mint szolgáltatást ajánlotta az iskolák figyelmébe. Az alapítvány felhívásának hatására több együttműködés is született vasi iskolák és a civil szervezet között. A Bercsényi Miklós Általános Iskola is jelezte, hogy három harmadik évfolyamos osztály számára kiván erdei iskolát szervezni Felsőcsatáron, melynek szakmai lebonyolítását a Kerekerdő Alapítvány stábjára bízza. Az iskola egy hetet szánt a programra. Tekintve, hogy az alapítvány erdei iskolai programjainak alapelve a kiscsoportos jelleg, ezért azt a megoldást választottuk, hogy a három osztálynyi gyerek két részletben vegyen részt a programon.
1.2. Az erdei iskolai program jellemzői
-Az alapítvány stábja által jegyzett erdei iskolai programok fő jellemzője, hogy kis csoportokban (7-12) és jórészt a terepen, a bázis körül néhány kilóméteres körzetben zajlanak az események.
– A programok teljes egészében kitöltik a rendelkezésre álló időt és az un. szabadidőben is többféle lehetőséget kínálunk a gyerekeknek. A kifejezetten szakmai programok mellett a természetben, szabadlevegőn is űzhető sportok, a különböző természtes anyagokkat használó manuális foglalkozások (népi kismesterségek) és a népi kultúra hagyományaira épülő programok (tánctanulás-táncház, daltanulás-esti tábortűznél) jöhetnek szóba. Alkalmanként dramatikus játékokat is szoktunk használni.
-Az egyes foglalkozások helyszine és témája is más. A kis csoportok forgószinpadszerűen mindenféle foglalkozáson (növényismeret, madarászat, hüllők kétéltűek, ásványtan, stb) és helyszínen (erdő, rét, gyümölcsös, patakpart, folyó ártér) előfordulnak.
-Az egyes foglalkozások által érintett témakörök (a „tananyag”) nagy mértékben a foglalkozásvezetők helyismeretére többéves tapasztalataira épülnek. Jelentős szerep jut a véletlennek és a foglalkozásvezető improvizativitásának, hiszen bármikor történhet valami érdekes, előkerülhet valamilyen különleges élőlény, és létrejöhet valamilyen különleges szituáció.
-A foglalkozások anyaga, annak mélysége aszerint alakul, hogy a foglalkozásvezető, milyen visszajelzéseket tapasztal. Ez természetesen a gyerekek életkorától, iskolai előzményeitől nagy mértékben függ. Ennél is fontosabb azonban, hogy milyen terepi tapasztalatokkal rendelkeznek, milyen gyakran járnak ki a természetbe, kirándulni túrázni.
-A terepi foglalkozásokon mindig olyan témák kerülnek elő, amit éppen közvetlenül a gyerekek tapasztalhatnak, illetve ehhez a közvetlen tapasztaláshoz hozzákapcsolhatók. A foglalkozások az egyszerű bemutatás, a kérdés felelet, a kitaláltatás, a gyűjtögetés, a játékos mozzanatok keverékéből jönnek létre. Arra törekszünk, hogy a gyerekek saját tapasztalataik alapján maguk találják ki az összefüggéseket, bonyolultnak látszó kapcsolatokat.
-Az egyes foglalkozások vezetői különböző stílust követnek. Köztük vannak olyanok is akik nem rendelkeznek pedagógiai képzettséggel, de tapasztalatok szerint a tanórákon megszokottól eltérő módszerek kedvezően hatnak a gyerekek érdeklődésére. Az az érintett szakterületek aszerint is különböznek, hogy milyen érzékszervet kell a megtapasztaláshoz a látáson kívül használni. (Botanika–szaglás, madarászat–hallás, stb).
– A foglalkozások más és más módon közelítenek a természet dolgaihoz és másféle mélységben mutatják be egy egy élőlénycsoport jellegzetességeit. A hüllőkről kétéltűekről szóló foglalkozás megadja azt a sikerélményt, hogy rövid idő alatt az összes hazai siklót gyíkot, békát, gőtét és szalamandrát mgismerhetik a gyerekek, míg a rovaros program inkább ennek a közutálatnak örvendő élőlénycsoportnak sokféleségét, és ennek a jelentőségét, ökológiai szerepét mutatja be. A kőzetek világa nagy időbeli távlatokat mutat be. A csillagászkodás pedig a térről és időről meglévő fogalmaink kiterjesztésére alkalmas.
– A foglalkozásokat a témakörök avatott szakemberei vezetik. A terepi programot esti diavetítéses előadások, bemutatók, és fakultatív programok (esti csillagászkodás, hajnali madárles) egészítik ki. Törekszünk arra is, hogy a szabadidős programokat is olyan felnőttek vezessék, akik jól értik a mesterségüket. Nem cél, hogy ugyanaz az ember vezesse a természettudományos foglalkozásokat mint az esti táncházat, vagy az agyagformázós programot, holott a gyerekek szintjén „valahogy” biztos sikerülne. Ezen törekvésünk sikere elsősorban a szervezésen és nem utolsó sorban az anyagi lehetőségeken múlik.
– Törekszünk arra, hogy az erdei iskola résztvevőinek korosztályviszonyaiban ne legyen nagy törés. Tapasztalataink szerint a legkedvezőbb az, ha a résztvevők zöme egy korosztályból kerül ki, de náluk fiatalabb és idősebb gyerekek is vannak, azaz a természetes, vegyes korosztály hívei vagyunk. Törekszünk arra, hogy az un. felnőttek között is legyenek a gyerekekhez korban és lelkületben közel álló segítők. Az ideális állapot (ami ritkán sikerül) az ha minden kis csoportnak van egy ilyen „csapatmami”-ja.
1.3. Értékelés az erdei iskolában
– A tudósklubban (a tábor egyik szobája) kialakított könyvtár (képes határozókönyvek, egyéb szakkönyvek), kiallított tablók térképek, kőzet és egyéb gyűjtemények segítik a gyerekek tanulását és a holt idők kitöltését.
– A program egyben egy nagy vetélkedő is, ahol versengés folyik az egyes csoportok között és az egyes gyerekek között is. Pontokat (pacákat) lehet gyűjteni a foglalkozásokon való aktív részvétellel, mindenféle önálló alkotással, kreatív megnyilvánulással (rajz, fogalmazás, vers, gyűjtemény, stb.).
-A pontgyűjtést segítik a tudósklub rejtvényei, feladatai. A programot egy túravetélkedő zárja, ahol csoportonként a foglalkozásvezetőknél, mint állomásokon adhatnak számot agyerekek tudásukról. A vetélkedőn lehet a legtöbb pontot szerezni. A vetélkedő csoportokban zajlik, de az állomásvezetők az egyéni különbségekre is figyelnek. A vetélkedő célja az erdei iskola során tanultak felelevenítése. A feladatok egy része felismeréssel kapcsolatos, jelentős szerep jut a villámkérdéseknek.
-Az erdei iskola során szerzett pacákért a program végén ajándékokat lehet szerezni egy nagyszabású pacaliciten. A licit ajándékait úgy válogatjuk össze, hogy értékes és kevésbé értékes ajándékok is legyenek, hogy valami minden gyereknek jusson. A legértékesebb ajándékok képes határozókönyvek, vagy összefoglaló természetről szóló kiadványok. Mindenféle természettel kapcsolatos kézikönyv, regény (pl.:Fekete István, G.Durrel könyvei, de ifjusági regények, olykor élő növények, környezetbarát írószerek, természetes anyagokból készült ajándéktárgyak, értékes ásványok, kihelyezhető madároduk, madáretetők, no és persze édességek alkotják a kinálatot
1.4. Az erdei iskola terepe
-Az oktatás terepe és tárgya egy jól behatárolható természeti terület és emberalkotta táj ill. település és környékének összefüggő rendszere. Ez jelen esetben a Szombathelytől tizenöt kilóméterre nyugatra a határ mellett található Vas-hegy természetes erdei, a Pinka folyó ártere, a Pinka-szurdok sziklai vegetációja, a hegy gyümölcsösei, szőlői, kaszálórétjei, valamint Felsőcsatár a horvát falu.
-A táj kis területen is nagyon változatos. A több ásványtani kuriózumot, állat és növénytani ritkaságot és természetes élőhelyek mozaikos sokféleségét tartalmazó terület kiváló terep a természetbúvárkodásra. (A területet már több kutató is javasolta országos védelemre.)
– A vidéket érdekessé teszik a környező, hagyományaikat erősen őrző horvát és német falvak, az osztrák határ közelsége, a szőlőhegy ódon hangulatú pincéi, a Pinkára telepített ipartörténeti jelentőségű vizierőmű és a hegyen található késő császárkori több ezer éves halomsiros temető.
1.5. Értékközvetítés az erdei iskolában
-A Kerekerdő Alapítvány és a Gyermekek Háza által szervezett erdei iskolánk és táborok a program jellegének megfelelően puritán rendezvények. A technikai civilizáció nyújtotta lehetőségekből csak azt használjuk, ami feltétlenül szükséges. Ezért nem látjuk szívesen a különböző elektromos játékokat, magnót, rádiót. A program ideje alatt nincs tévénézés. Videónézés is csak akkor fordulhat elő, ha az időjárás tartósan megakadályoz bennünket abban, hogy kint legyünk. Magnó is csak akkor szólhat, ha valamilyen program ezt megkívánja (madárhangok felismerése, táncház), alapzajnak semmiképpen sem. A disco rendezése kizárt.
– Az erdei iskolában tekintve, hogy néhány napig együtt élnek a gyerekek a felnőttekkel, különösen nagy szerep jut a személyes példának, a felnőttek magatartásának életmódjának, ezért a fenti regulák rájuk is vonatkoznak.
– Az alapítvány programjainak összefoglaló címéből is következik, hogy minden eszközzel arra törekszünk, hogy minél többet a szabadlevegőn legyenek a gyerekek. Ha egy programot meg lehet oldani teremben is és a szabadban is akkor mi biztosan az utóbbi mellett döntünk. Nagyon zord időnek kell lenni ahhoz, hogy tantermi módszerekre fanyalodjunk. Nincs rossz idő, csak rosszul öltözött ember
– Több olyan eleme is van a programnak, melyek a gyerekeket kreativitásra álkotásra próbálja serkenteni. Ilyen például a pacagyűjtés lehetőségein kívül a firkáló fal (Firka Ferkó), az üzenőfal, a vicchasáb. Igyekszünk a gyerekek tevékenységét nyilvánossá tenni. Ezért a pacagyűjtés eredményeit, a beadott alkotásokat, gyűjteményeket mind közszemlére tesszük és ez általában további alkotások létrejöttét indukálja. Minden csapat naplót is vezet. Az itt felsorolt eszközöknek persze nem mindegyike valósul meg mimden programon. Ez erősen függ a program időtartamától és a gyerek-felnőtt aránytól.
2. Az erdei iskola célja
A kerekerdő Alapítvány természetközpontú környezeti nevelési céljai a „Természetről a természetben” c. programban öltenek testet. E programokban arra törekszünk, hogy szép élményeket, és tapasztalati ismereteket nyújtsunk. Programjaink közös jellemzői még a cselekvésre ösztönző módszerek és egyfajta zöld lokálpatriótizmus. Legfőbb célunk egy olyan személyiségfejlesztés, mely a képességek közül a Konrad Lorenz által meghatározott formaérzékenység fejlesztését, valamint a gyerekek kreativitásának és együttműködési készségének fejlesztését szolgálja. Az ismeretek közül mi a természettel kapcsolatos ismeretekre helyezzük a fő hangsúlyt, azon belül is a fajismeretre, melyhez a terepen rögtön társul az élőhelyismeret és számos fontos ökológiai törvényszerűség ismerete is. A gyerekek világhoz való viszonyulásának tekintetében a természettel kapcsolatos felelősségérzet, tudatosság és a szociális magatartás fejlesztését tüzzük ki célul. Szemléletformáló munkánkban a természet ill. általában az élet tiszteletére a sokféleség és a másság tiszteletére igyekszünk nevelni a gyerekeket. A terepen a természetben való elmélyült munka koncentrált viselkedést követel. A terepcentrikusság következménye, hogy egyes programjaink fontos szerepet játszanak az egészségnevelésben a szülőföld megismertetésében, a hazaszeretet felébresztésében.
Mindezen célok úgy valósulhatnak meg erdei iskolai keretben, hogy az adottságokra, lehetőségekre építve de az adott iskola helyi tantervéhez, tantárgyi programjaihoz illeszkedő programot nyújtunk.
3. Az erdei iskola javasolt napirendje
1. nap 10-11 ó. utazás, megérkezés elhelyezkedés
* 11-16 ó. kiscsoportos foglalkozások (I. blokk: a 4. osztályos környezetismeret
c. tantárgy biológia -földrajz részéhez kapcsolódva)
13 ó ebéd
* 16-19 ó. Falujárás (faluismereti vetélkedő)
19 ó. vacsora
* 20 ó. esti séta a kápolnához (a vidék települései, csillagászkodás)
* 21 ó. diavetítéses előadás, közös játék
23 ó. fürdés, takarodó
2. nap 6 ó. fakultatív hajnali madárles
* 7 ó. ébresztő, reggeli torna, mosakodás
8 ó. reggeli
* 9 – 17 ó. kiscsoportos foglalkozások (II. blokk: a 3. osztályos „Mi világunk”
természet és társadalomismeret c. tantárgyhoz kapcsolódva)
* 17-19 ó. régésztúra a halomsírokhoz
19 ó. vacsora
* 21 ó. diavetítéses előadások, közös játék, v. tábortűz daltanulással
23. ó. mosakodás takarodó
3. nap 5-6 ó. napfelkelte nézés, hajnali madárles (fakultatív)
* 7 ó. ébresztő, reggeli torna, mosakodás
8 ó. reggeli
* 9-12 ó. záróvetélkedő (túravetélkedő)
13 ó. hazautazás (váltás)
***
13 – 14 ó. megérkezés elhelyezkedés
* 14 – 16 ó. kiscsoportos foglalkozások (I. blokk: a 4. osztályos környezetismeret
c. tantárgy biológia -földrajz részéhez kapcsolódva)
* 16-19 ó. Falujárás (faluismereti vetélkedő)
19 ó. vacsora
* 20 ó. esti séta a kápolnához (a vidék települései, csillagászkodás)
* 21 ó. diavetítéses előadás, közös játék
23 ó. fürdés, takarodó
4. nap 6 ó. fakultatív hajnali madárles
* 7 ó. ébresztő, reggeli torna, mosakodás
8 ó. reggeli
* 9 – 17 ó. kiscsoportos foglalkozások (II. blokk: a 3. osztályos „Mi világunk”
természet és társadalomismeret c. tantárgyhoz kapcsolódva)
* 17-19 ó. régésztúra a halomsírokhoz
19 ó. vacsora
* 21 ó. diavetítéses előadások, közös játék, v. tábortűz daltanulással
23. ó. mosakodás takarodó
5. nap 5-6 ó. napfelkelte nézés, hajnali madárles (fakultatív)
* 7 ó. ébresztő, reggeli torna, mosakodás
8 ó. reggeli
* 9-12 ó. záróvetélkedő (túravetélkedő)
13 ó. hazautazás
4. A szakmai program(a *-gal jelzettek részletezése)
A programok nagyrészt kiscsoportos foglalkozások keretében zajlanak egy-egy kisebb túra során. Az alább részletezett témakörök a terep és a foglalkozásvezető adottságait figyelembe vevő lehetőségeket mutatják be, melyekből mindig annyi valósul meg amennyit az adott időszak aktuális természeti állapota és agyerekek befogadóképessége lehetővé tesz.
4.1. Kiscsoportos foglalkozások; I. blokk
(4. osztályos környezetismeret biológia-földrajz részéhez):
színhely: a Vas-hegy művelt területei
4.1.1. foglalkozás: Gyümölcsösök, szőlők, kertek, szántóföldek a Vas-hegyen (rövid
séta keretében) –Élet a gyümölcsösben, élet a zöldségesben
tantárgyi témakörökhöz kapcsolódva
-Gyümölcsfák részletes bemutatása: cseresznyefa, almafa, szilvafa,
körtefa összehasonlítás: kéreg, levél, rügy, koronaalak, ökológiai
igények, stb
-gyümölcsfákhoz kapcsolódó vadon élő élőlények (madarak, rovarok,
férgek, zuzmók, gombák, stb.)
-gyümölcsfák gondozása (ültetés, metszés, szüret, stb.)
-Gyümölcsfák kártevői, védekezés a kártevők ellen
-A szőlő ill. szőlőfajták bemutatása (levél, hajtás, termés, virágzat, ökoló-
giai igények, stb
-A szőlő termesztése (művelési mód, a szőlő gondozása, hasznosítása)
-A borkészítés módszerei eszközei, borfajták, stb.
-Szántóföldi növények (búza, lucerna, kukorica, stb.) részletes bemutatása
-A szántóföldi növények termesztése (szántás, vetés, aratás)
-Kerti növények bemutatása (paradicsom, káposzta, sárgarépa, srb)
-Kerti teendők, eszközök módszerek
-Földhasználat változásai az elmúlt évszázadokban
-Földhasználat megváltoztatása (mikor szabad, milyen engedély kell
hozzá)
-Mi volt a kert, a szántóföld, a szőlő, és a gyümölcsös helyén
-Természeti területek, művelt területek aránya, helyzete; tendenciák
4.1.2. foglalkozás: Bányászat a Vas-hegyen; rövid túra a köfejtőbe és az egykori talkum bányába –Élet hazai tájakon c. tantárgyi témakörhöz kapcsolódva
-Kőzettipusok, bányászott kőzetek ásványok
-Hogyan keletkeznek a kőzetek
-A kövek kora, egy kis földtörténet
-Kőzetek és a talaj
-Bányászott kőzetek hasznosítása
-Bányaművelés módjai
-Nagy magyar bányavidékek
-A bányászat hatása a természetre
-A felhagyott bányák rekultiválása
-Bányákba beköltöző élővilág
-A zöld pala és a talk pala, más palás kőzetek
-A csatári kő és a talkum hasznosítása
4.1.3. foglalkozás: Tájékozódás a terepen és a térképen (rövid túra a közeli erdőben)
–Helyzet és mozgás és a 3. osztály „Mi világunk” c. tantárgyak
témaköreihez kapcsolódva
-Felszini formák (síkság, hegy, domb, völgy, folyó patak, sziget, gerinc,
fennsík, stb.)
-Vízrajzi alapfogalmak (forrás, torkolat, folyásirány, fő és mellékfolyó,
meder, ártér, csatorna, stb.
-Irányok, viszonyítások, a terepen, égtájak
-Tájékozódási pontok a terepen
-Ábrázolás terepasztalon, sík papíron
-Magasági ábrázolás
-Térképtipusok, tájékozódás térkép segítségével
-Tájoló használata
4.1.4. foglalkozás: Az időjárás és a mikroklíma (rövid túra a duzzasztógáthoz és
vizierőműhöz) A 3. osztály „Mi világunk” c tantárgy témaköreihez
kapcsolódva
-Az időjárás elemei
-Az éghajlat
-Az időjárási elemek észlelése, mérése (hőmérséklet, csapadék, szél,
páratartalom, légnyomás, stb.)
-A Magyarország legfőbb éghajlati jellemzői
-A Nyugat-Dunántúl éghajlata
-Az éghajlat hatása a természetes élővilágra
-Az éghajlat hatása a mezőgazdaságra
-A mezo- és mikroklímát befolyásoló tényezők (domborzat, növényzet, víz,
kitettség, talaj, stb. )
-Az emberi tevékenység hatása az éghajlatra, és a helyi klímára
-Egyszerű összehasonlító mérések a környéken
4.2. Falujárás, faluismereti vetélkedő
A gyerekek négy csoportban tevékenykednek. Munkájukhoz segítségül kérdőíveket kapnak. A feladat az, hogy a faluról minél több információt megtudjanak saját megfigyeléseik és kérdezősködés segítségével. A kérdezősködés során hallottakról csoportonként egy-egy fogalmazást kell írni.
-Mekkora a falu? (lakosság száma, gyerekek száma, iskola méretei)
-Kik lakják a falut (milyen nemzetiségek, milyen nyelvet beszélnek, milyen
vallásúak, milyen érdekes szokásaik, hagyományaik vannak?, stb.)
-Helyi nevek (honnan származik a falu neve, milyen falvak vannak a
környéken, hogyan nevezik a hegyet, a környező erdők, dűlők nevei,
gyakori családnevek, stb.)
-Életmód (mivel foglalkoznak az itt élők, mivel foglalkoztak régen, milyen
állatokat tartanak, milyen növényeket termesztenek, hányan dolgoztak a
bányákban, mióta üzemelnek, mikor zártak be, stb)
-A település jellegzetes épületeinek története, funkciói (a vizierőmű, a
szőlőhegyi kápolna, a templom, a település szobrai, stb.)
-Mit tudnak a környék természeti területeiről (a Pinka, az erdők, a rétek,
milyen gombákat, gyógynövényeket, virágokat gyűjtenek, milyen halakat
fognak, stb.)
4.3. Esti séta a kápolnához
Sötétedéskor együtt, de csoportokra szakadva felsétálunk a kápolnához. Onnan jó kilátás nyílik a környék kivilágított településeire és útközben is sok érdekeset láthatunk (denevérek, szentjánosbogarak, stb). A kápolnánál tiszta időben mód nyílik némi csillagászkodásra. A szóba kerülő témák:
-Csillagok, bolygók, holdak, üstökösök, meteoritok, csillagrendszerek
-Miért fénylik a csillag, a bolygó és a hold?
-Az égitestek formája, anyaga, mozgása
-A fényév
-Napalok és éjszakák, a hold különböző formái
-Nap- és hold fogyatkozás
-Tájékozódás éjszaka
-Csillagképek (Göncöl, Korona, Oroin, Fiastyúk, stb
-Az égbolt ritmikus változásai
-A csillagok, a bolygók és a hold hatása a Földi életre
4.4. Diavetítéses előadások
A foglalkozásokat annyiszor kell egymás után levezényelni ahány kiscsoport van. Elkerülhetetlen, főként az állatfajok esetén, az, hogy nem minden csoport lát minden fajt. Egységes számonkérés (záróvetélkedő) csak úgy képzelhető el, ha a különbségeket megpróbáljuk kiegyenlíteni. Ezt szolgálják a madarakról és a kétéltűekről, esetleg a növényekről szóló diavetítéses előadások
4.5. Kiscsoportos foglalkozások terepen; II. blokk
(a 3. osztály „Mi világunk” c. tantárgy témaköreihez kapcsolódva)
A kétórásra tervezett foglalkozások a tábor környékének természeti területeit mutatják be foglalkozásonként más szakterület szerint.
4.5.1. Növényismeret, gerinctelen állatok
A foglalkozás során alaposan természetbúvárkodva beszélgetve végigjárjuk a tábor melletti kaszálórétet, elhanyagolt rétet, szántót, cserjés gyepüt, erdőszélt. patakvölgyet, folyópartot és a hegy erdővel borított fennsíki részét. Közben néhány egyszerű eszköz segítségével (lepkeháló, befőttes üveg, merőkanál, tálca) közelről is megcsodálhatunk ízeltlábúakat, apró vizi gerincteleneket. A túra során mindenféle olyan növényt ill növényi részt begyűjtünk, melyekkel jelentős kárt nem okozunk. Ezeket feliratozva kiállítjuk. A foglalkozás során szóba kerülő, érintett témakörök:
-A táj jellemző élőhelyei életközösségei (Szántóföld, kaszáló rét, elhanyagolt
rét, erdő, patak- és folyópart, élővizek
-Természetes és átalakított vegetáció
-Biológiai sokféleség a különböző élőhelyeken
-Az emberi tevékenység hatása a biológiai sokféleségre
-A kaszált rét és a kaszálatlan rét növényfajai (boglárkák, veronikák,
bakszakáll, enyves szegfű, ernyős növények, kakukkfű, oroszlánfog, szarvas
kerep, aszatfélék, fűfélék, stb.) levél, gyökérzet, virág, termés
-Ízeltlábúak általános jellemzői (testfelépítés, külső bélyegek, főbb tipusaik,
érzékelés, különleges képességek, ízeltlábúak fejlődése)
-Ízeltlábúak helye a táplálkozási hálózatban, jelentőségük az ökológiai
rendszerekben)
-Az emberi tevékenység hatása az ízeltlábúakra
-A rét ízeltlábúi (pókok, sáskák, szöcskék, imádkozó sáska, katicabogarak,
lepkék, darazsak, virágbogarak,)
-A nagyító használata
-Rovarok életmódja, mozgása, táplálkozása
-Az erdőszél fái, cserjéi (vadrózsa, kökény, csíkos kecskerágó, galagonya,
vadkörte, mezei juhar, csertölgy, kocsányostölgy), levél, hajtás, virág
-Ízeltlábúak nyomai (gubacsok, táplálkozási nyomok, peték, bábok, stb.)
-A hegy erdeinek fái (Kocsánytalan tölgy, gyertyán, kislevelű hárs, ostormén
bangita, madárcseresznye, erdei fenyő, rezgőnyár, korai juhar, hegyi juhar)
faalak, kéreg levél, hajtás
-Az erdei avar gerinctelen állatai (százlábú, ezerlábú, férgek, stb)
-A patakvölgy fái és lágyszárúi (Mézgás éger, magas kőris, madársóska,
kapottnyak, kisvirágú hunyor, foltos árvacsalán, békabogyó, erdei pajzsika,
hölgypáfrány, stb.)
-A patak mint élővíz sajátosságai (a meder jellemzői, hogyan kerül bele az
oldott oxigén)
-A patak makrogerinctelen élőlényei (bolharák, tegzesek, planáriák,
kérészlárvák álkérészlárvák, férgek)
-A folyópart (ártér) növényzete (fűzfák, vénicszil, magas kőris, nyárfák, nád,
gyékény, aranyvessző, magaskórós, stb)
-A magaskórós és a folyópart gerinctelen faunája (szitakötők, fátyolkák,
darazsak szúnyogok, csigák)
-A pinka szurdok jellegzetes növényzete (sziklai vegetáció, páfrányok,
fodorkák, sisakvirág, tündérfürt, mohák, stb.)
4.5.2. Hüllők, kétéltűek
A foglalkozás során a tábor melletti patakvölgyet és a Pinka folyó árterét járjuk végig kétéltűek és hüllők után kutatva. Fontos az állatok kézbeadása, hiszen azon ritka állatokról van szó melyek sérülés okozása és elszenvedése nélkül iskönnyen elkaphatók. Sajnos sok az előitélet velük szemben ezért fontos ezek feloldása. A „békászás” után határozókönyvek és képeskönyvek esetleg diaképek segítségével áttekintjük az élőlénycsoportttal kapcsolatos tudnivalókat. Az előkerülő témakörök:
-A hüllők és kétéltűek helye az állatvilágban
-A hüllők és kétéltűek, főbb tipusai, csoportjai
-A hüllők és a kétéltűek külső jellemzői, testfelépítése, megkülönböztető
jegyei
-A mimikri
-A hüllők és kétéltűek életmódja, táplálkozása, szaporodása
-A hüllők és a kétéltűek éves életciklusa
-A hazai hüllők és kétéltűek jellemző fajai
– A hazai herpetofauna területi megoszlása Magyarországon
-A hazai hüllők és kétéltűek élőhelyek szerinti megoszlása
-A Vas-hegy hüllői és kétéltűi (vizisikló, erdei sikló, kecskebéka, barna
varangy, leveli béka, erdei béka, mocsári béka, ásóbéka, gyepi béka, unkák)
-A béka és hüllőfajok elfogása, tanulmányozása megkülönböztetése
-A hüllők és kétéltűek szerepe a táplálkozási hálózatokban
-Az emberi tevékenység hatása a hüllők és kétéltűek életére
-A hüllők és kétéltűek természetvédelmi jelentősége
4.5.3. Madarászat
A program ideje alatt több közeli helyen madárgyűrűző hálókat „üzemeltetünk”. Így a foglalkozás hálóellenőrzéssel, vagy a korábban már kiszedett madarak meghatározásával, gyűrűzésével kezdődik. Fontos a madarak kézbevétele „megsimogatása”. Ezután a környék erdős és nyílt területeit járjuk be madarászkodva, távcsöveket használva. Az előkerülő témakörök:
-A madarak helye az állatvilágban
-A madarak testfelépítése, külső jellemzői
-A madarak életmódja, táplálkozása, szaporodása
-Az életmód és a testfelépítés összefüggései
-A legfontosabb madártipusok
-A madarak vándorlása
-A madarak éves életciklusa (telelés, nászidőszak, költés)
-A madarak helye a természetes életközösségekben, és a táplálkozási
hálózatokban
-Madármegfigyelési módszerek, a távcső használata, madárhangok, röpképek,
sziluett, mozgás, elhullott tollak, köpetek
-A madárgyűrűzés
– Mesterséges fészekodvak (odutelep) ellenőrzése
-Köpetvizsgálat
-A Vas-hegy jellegzetes madarai (nyílt területek, erdők, folyópart) vörösbegy,
rigók, poszáták cinegék, csuszka, harkályok, jégmadár, billegetők,
ökörszem, fülemüle, baglyok, karvaly, héja, ölyvek, stb
4.5.4. Gyógynövény és gombaismeret
A foglalkozás során a rövid sétát teszünk a környéken és közben mindenféle gyógynövényt és gombát összegyűjtünk (ügyelve, hogy védett növényt, ritka gombát ne szedjünk le) és bent a tábor területén részletesen ismertetjük a tudnivalókat. A szóba kerülő témakörök:
-Gyógyhatású növények használata, hagyománya
-A gyógynövények gyűjtése
-A gyógynövények szárítása, felhasználása
-Az árokpartok, erdőszélek, rétek és erdők gyógynövényei (Vasfű, fehér
üröm, fekete üröm, fekete nadálytő, csalán, aranyvessző, menta, kakukkfű,
párlófű, cickafark, lósóska, kutyabenge, medvetalp, podagrafű stb.
-Mérgező növények
-A gombák helye az élővilágban
-A gombák világa, testfelépítés, életmód, szaporodás
-A legfőbb gombatipusok
-A gombák szerepe a táplálkozási hálózatokban, a természetes
életközösségekben
-A gombák legfontosabb élőhelyei
-Gombák a talajban és a fákban, jelzőgombák, szinbionta gombák
-A gombák gyűjtése felhasználása
-Ehető és mérges gombák
-Gomba babonák
-A Vas-hegy gombái (fülőkék, tinóruk, galambgombák, pereszkék,
csigagombák, pénzecskegombák, galócák, pókhálós gombák, stb)
-A gombák előfordulása az év különböző szakaszaiban
-A gombák természetvédelmi jelentősége
-A gombák termesztése, jelentősége a táplálkozásban
-A gombák felhasználása
4.6. Régésztúra a halomsírokhoz
A tábortól mintegy három kilóméterre a hegy Ausztria felöli csücskénél egy vaskori halomsírmező található. Maga a temetkezés ezen formája rokon az egyiptomi piramisokkal. Koruk mintegy háromezer évesre tehető. A séta során ezt a kort lehet megeleveníteni. Ha lehetőség van rá a programhoz a korszakot jól ismerő régészt szoktunk hívni. Szóba kerülő témakörök:
-Az emberi történelem időszámítása
-Ókori népek, országok birodalmak
-A római birodalom
-Pannonia a római tartomány
-Kelták, avarok és más népek
-Életmód, kultúra 3-4 ezer évvel ezelőtt
-Régészeti módszerek
-Temetkezési szokások a különböző korokban és különböző népeknél
-A halomsiros temetkezés
-Régészeti leletek halomsírokból
Szombathely 1999. március 10.
5. Utóirat
A fent vázolt programot 1999 májusában sikeresen lebonyolítottuk. Általános tapasztalat volt, hogy a kétszer három napos program nagyon zsúfoltra sikeredett. A záróvetélkedő tanusága szerint a sok élmény és ismeret nem tudott leülepedni, a gyerekekben kusza összevisszaságban volt jelen. Ezért második alkalommal, 2001. májusában az erdei iskola hétfőtől péntekig tartott és kötött program, (melyből több foglalkozást kihagytunk) mellett ügyeltünk arra is, hogy elegendő szabadidő is jusson a gyerekeknek.