(Gyöngyössy Péter)
1. Előzmények:
A Kerekerdő Alapítvány egyik legfontosabb tevékenysége a környezeti nevelés. A természetben megvalósított programokat a „Természetről a természetben” c. programblokk tartalmazza. ide tartoznak a hétvégi természetismereti túrák, kirándulások, jeles napokhoz kötődő akciók, erdei iskolai foglalkozások, terepgyakorlatok, nyári természetvédelmi táborok. Ezek a tevékenység-formák mintegy tizenhárom éves múltra tekinthetnek vissza. Gyökereik, még az alapítvány megalakulása előtti időkre nyúlnak vissza. Erdei iskoláinkban, nyári táborainkban kezdettől fogva kiegészítő, vagy szabadidős programként szerveztünk olyan rendezvényeket, foglalkozásokat, melyek a hagyományos népi kultúra elemeire épültek. Úgy véltük, hogy a természetes anyagokkal dolgozó kézműves foglalkozások, az akusztikus hangszerekre támaszkodó népzene és néptánc, tökéletesen belesimul abba az értékrendbe, melyeket programjaink szervezése során szem előtt szoktunk tartani.
A Kerekerdő Alapítvány megalakulásának időszakában a korábbi, elsősorban a Gyermekek Házához kötődő programok értékelésével egy időben számba vettük a továbblépési lehetőségeket is. Úgy véltük, hogy több irányban is nyitnunk kell. Egyértelműnek látszott, hogy célirányosan foglalkoznunk kell a kisebb korosztályokkal, meg kell próbálnunk az iskolai oktatásba beépíthető programokat, kínálni és körül kell néznünk, hogy Szombathelyen és környékén, hol lenne alkalmas terep környezeti nevelési céljaink megvalósítására. Számba vettük, hogy Szombathely belterületén hol vannak olyan „zöld szigetek”, melyek alkalmasak lennének rövidebb terepi programok lebonyolítására. A szombathelyi parkok valamilyen szinten mind alkalmasak lehetnek, de két hely mindenképpen kiemelt figyelmet érdemel környezeti nevelési szempontból. A Kámoni Arborétum és a Múzeumfalu.
A kilencvenes évek közepén a vasi múzeumi intézményrendszerben vezető szerephez jutott több olyan lelkes, elhívatott ember, akik megpróbálták pezsgő kulturális élettel megtölteni egyebek mellett a szombathelyi Múzeumfalut is. Ekkor kezdődtek a ma már híressé vált vásárok, vásárokhoz kötődő kulturális rendezvények és ekkor kerültek a „faluba” háziállatok. Egy a közelben lakó hölgy (Dúlfalvi Zsuzsanna) saját költségén vásárolt rackákat, kecskéket, mangalicát, szamarakat, baromfiakat, melyek a Múzeumfalu addig ürességtől kongó melléképületeiben kaptak helyet, a Múzeumfalu egyelőre üres területei pedig jó legelőt bíztosítottak az állatoknak. A falu állandó tartozéka egy ideje egy komondor és egy kuvasz. Egy gyógylovagoltatással foglalkozó alapítvány pedig a lovainak kapott istállót, és lovagoltatásra alkalmas területet.. A szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola Környezettudományi és Örökléstani Tanszéke pedig létrehozott egy különleges kertet, mely azon túl, hogy sokféle kerti és szántóföldi növényt tartalmaz, etnobotanikai gyűjteményként is működik. Számos ősi gabonafajtát, és egyéb régi termesztett növényt halmoztak itt fel. Mindezen pozitív változások mellett érdemes szót ejtenünk arról, hogy környezeti nevelési szempontból miért jó hely a Vasi Múzeumfalu. A terület Szombathely vásosszéli zöldövezeti részén található, közvetlen szomszédságában található a Csónakázó-tó, több sétány és park. Elhelyezkedéséből adódik sok más szombathelyi zöld területhez képest biológiai, ökológiai szempontból sokkal kevésbé steril. Magyarul nem agyongondozott, és városszéli elhelyezkedésük miatt nem agyonjárt agyonhasznált terület. A vegyszerezés minimális, a direkt módon betelepített fajok mellett is viszonylag gazdag növény és állatvilág telepedett meg a benne Többféle természet közeli élőhely kis területen belül megtalálható a területén illetve a közelében Nyílt vízfelület, vízpart, mocsár, rét, bokros erdős, ligetes területek egyaránt.. Természetesen fontos, hogy a belvárosból is 15-20 perces gyaloglással elérhető, helyi járatos busz megáll a közelében. Bekerített, zárt, és őrzött felügyelt területeről van szó. (A városi parkok sajnos nem ilyenek). A biológiai értékéhez szorosan kapcsolódik, hogy a faluban bemutatás céljából felépített népi műemlékek mind természetes anyagokból épültek, Valamennyi alkatrészük egyedi, kézzel gyártott, nem sorozattermék. A kézzel bárdolt évszázados fákból faragott gerendákból összerótt zsuppal fedett házaknak különös hangulatuk van. Itt nem találni tökéletesen sima, egymáshoz derékszöggel csatlakozó falakat, még az ajtó félfa is görbe és az ajtó nyikorog. Itt csupa olyan illattal, színnel formával és zajjal találkozhatunk, melyet egy panellakásban hiába is keresnénk. Itt minden épületnek saját arca van, minden szeglet és sarok mögött ott a természettel egykor harmónikus szegénységben élő parasztemberek lelke.
A területen állandóak a karbantartási felújítási munkák, mindig látni zsuppolást, sarazást és olykor „újabb” házak is épülnek. A bemutatásra szánt házak mellett és mögött, itt is, ott is akad ez-az. Szalmakazal, farakás, földkupac, gerendák, fatörzsek. Egy-egy portaudvaron kis kertek, gyümölcsfák, szölőkordonok, füves rét, stb. Az elmúlt négy év alatt bebizonyosodott hogy ez a grund-jelleg legalább annyira fontos a táborozó gyerekeknek, mint a különböző programok.
Mindezen tapasztalatok és rájövések után 1998-ban egy olyan tábor szervezésébe fogtunk, melynek programjában a néphagyományos kultúra elemei sokkal hangsúlyosabbak lettek. A szombathelyi Múzeumfaluban immár negyedik éve megszervezett napközis táboraink a „Pajta táborok” általunk korábban nem is remélt népszerűségnek örvendenek. A négy év alatt nyolc Pajta tábort szerveztünk Ebben az évben már három turnust kellett indítanunk, melyen összesen 150 gyerek vett részt.. A tábor megvalósítását kezdettől fogva nagy mértékben segítette a Savaria Múzeum. A tábor meghirdetésében és a jelentkezések regisztrálásában jelentős támogatást kaptunk a szombathelyi Gyermekek Házától.
A Pajta tábort kezdettől fogva nagy érdeklődés kísérte, hiszen a tábor helyszíne a szombathelyi Múzeumfalu „falu a városban”, így lehetővé válik hogy városi, lakótelepi gyerekek úgymond falun nyaraljanak, a betonrengeteg helyett zöldben és szabadlevegőn töltsék a nyár egy részét. A hely adottságaira építve ebben a táborban nagy szerepet kapnak a régi falusi eszközök, szokások, kézműves mesterségek, a házállatok a kert és a környező zöld területek. A gyerekek megismerkedhettek régi mesterségekkel, régi tárgyakkal. Részt vehettek régi népi ételek elkészítésében, tanultak népdalokat és táncokat. A sikeren felbuzdulva elhatároztuk, hogy a tanév időszakában is megpróbálkozunk valami hasonlóval. Szeretnénk hétvégi egész napos kirándulásokkal bemutatni hagyományos, a természettel harmonizáló településeket, épületeket, működő kisgazdaságokat, hagyományos mesterségek műhelyeit, ma is élő szokásokat. Azt a lassan eltűnő világot, mely a természetes anyagokra épít, a természettel harmonizáló formák, módszerek jellemzők rá, közvetlen a kapcsolat a dolgokat előállító ember és a használt környezet között. 1998 őszén megpróbáltuk önköltséges alapon elindítani a „Pajta suli”-t de bebizonyosodott, hogy csak báziscsoportokra építve és szerény részvételi díjért életképes ez az ötlet. Ami nyáron jól működik a tanév során nem biztos. Ettől függetlenül a Pajta táborok sikerén felbuzdulva és az azóta összeszokott csapattá kovácsolódott foglalkozásvezetőkre építve már több tanévközi programot is lebonyolítottunk. Így alakult ki a „Széna-szalma” c. programblokk. A program részeként játszóházi sorozatra is sor fog kerülni. Törekedni kell a program beindítására és finanszírozásának megoldására.
2. A tábor bázisa
A szombathelyi székhelyű Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága (Savaria Múzeum) kezelésében lévő Múzeumfalu, Szombathely zöldövezetében található. A kb. két hektáros területen több olyan régi épület is van, mely belső foglalkozásokra is alkalmas. Bázisunk hagyományosan a szalafőről származó un. kerített porta. Az épületegyüttes két helyiségét használni lehet, padokkal és asztalokkal berendezett. Az egyikben a tábori eszközök és a vezetők felszerelése van a másikban a gyerekek személyes holmija kap helyet. A porta udvarán egy nagyméretű nyitott sátrat állítanak fel évről évre. Az így lefedett területet padokkal és asztalokkal rendezzük be. Itt esőben is kényelmesen elfér az egész tábor. Ezen kívül alkalmanként a pajta fedett terét is használni szoktuk. Gyakorlatilag a gyerekek egész nap a szabad levegőn vannak. A közeli vendéglőben (Tóvendéglő) megoldahtó a táborozók étkeztetése. A Múzeumfalu a szükséges melléképületekkel (mosdók, WC-k) rendelkezik. Az épületek egy részében ősi háziállatfajtákat tartanak. Ezek gondozása állandó napi elfoglaltságot jelent. A múzeumfaluban kapott helyet a tanárképző főiskola un. etnobotanikai gyűjteménye, mely lényegében egy különleges biokert ősi gabona és kerti növényfajtákkal
3. A tábor működési területe:
A Múzeumfalu környéke egy összefüggő zöldövezeti komplexum. A közparkok láncolata és a Csónakázó-tó egészen az oladi dombok erdeihez vezet. Ez környék, a két városi patak, az Aranypatak és a Perint, sétányaival együtt valóságos zöld folyósórendszert alkot. Kiváló terep arra, hogy kisiskolások természetismereti és természet érzékenyítő programjainak a terepe legyen. A Múzeumfalu közvetlenül a Csónakázó tó partján fekszik. A falu területén is található kisebb tó, domb, sík terület, erdőjellegű fás terület, viszonylag sokféle gyümölcsfajta. Az egyes porták udvarán is van egy-két kert, de a főiskola által működtetett bemutató kert valóban nagyon gazdag tárháza a termesztett növényeknek. A falu a különböző vasi települések jellegzetes építészeti stílusát mutatja be. Minden porta más, minden ház udvara külön világ. A zsuptetős házak és a bennük felhalmozott sok ősi, természetes anyagból készített eszköz pedig jó lehetőség, hogy megszerettessük a természetes anyagokat és formákat a résztvevőkkel. Az archaikus környezet pedig jó apropó ahhoz, hogy a természetes tér-idő rendszerhez igazodó paraszti kultúra hagyományait is bemutassuk.
Nagyon fontosak a faluban lévő háziállatok. Korábban voltak lovak is. Itt végig lehetett nézni az összes olyan munkát, mely a lótartással kapcsolatos. A lovak ugyan elköltöztek, de helyettük érkeztek szamarak. Tavaly még volt egy mangalica (Magdi). A falu legstabilabb állatai a rackák és a kecskék. Korábban sok kis kecske is volt, de sajnos mindig kiszöktek a karámból és nagy kárt tettek a rágásukkal, így most már csak Jeromos a bakkecske és két nőstény kecske van. Volt olyan év amikor több pulyka, liba, gyöngytyúk, házityúk és a egy kupac nyúl is boldogította a gyerekeket. A baromfiak sajnos nagyon esendőek a nyestek és a néha blopakodó rókák miatt. Állandó kedvencek Lizi, a kuvasz és Margit a komondor. Tapasztalataink szerint az állatokkal való foglalkozás fontos eleme a tábornak. Lehet itt libát etetni, rackát legeltetni, kecskét fejni, szamaragolni és egy délutánra lovakról is szoktunk gondoskodni. Nagyon fontos a terület jellemzésekor a grund jelleg megemlítése. A gyerekek nagyon hamar megtalálják a faluban bőven fellelhető zugokat. Van aki legszívesebben a diófán tölti az idejét, mások a híd mellett, vagy alatt saraznak, de kedvenc hely a harangláb is, ahol egy sajátos fogócskát szoktak játszani a gyerekek, de ez a legkedveltebb porfürdő vételezési hely is. Vannak, akik legszívesebben a szamarak karámja mellett üldögélnek, míg mások egy árnyas fa alatt egy hatalmas nyárfarönkön. A gyerekek tárlatvezető nélkül hivatalosan nem mehetnek be a bemutatásra szánt épületekbe, de egy-egy ól, pajta, vagy szénapadlás nagyon csábító tud lenni, főleg bújócskák idején.
4. A résztvevők köre:
A Pajta tábor minden turnusát évről évre 60 fő kisiskolás részvételével tervezzük megvalósítani. A tábor meghirdetésekor elsősorban a 8-12 éves korosztálynak ajánljuk a tábort, de minden évben szoktak lenni kisebbek és nagyobbak is. Így az általunk ideálisnak vallott heterogén összetétel itt is létrejön. Vannak rendszeres visszajárók, olyanok akik kisiskolásként táboroztak velünk először, most pedig már nyolcadik osztályba járnak. Kezdettől fogva volt rá példa, hogy egy-egy idősebb gyermekkel eljött az óvodás kistestvér is. Ebben az évben (2001.) pedig már a harmadik turnusban a résztvevők fele óvodás volt. A Pajta tábor, tekintve, hogy egy civil szervezet, a Kerekerdő Alapítvány szervezi, melynek nincsenek alkalmazottai, jelentős infrastruktúrája, és programdús intenzív táborról van szó, kezdettől fogva drága tábornak számított a szombathelyi egyéb napközis táborok mezőnyében. Mintegy kétszer annyiba kerül, mint más táborok. Ezért különösen nagy siker, hogy évről évre egyre többen vettek részt benne. Tapasztalataink szerint ennél a tábornál is fontos szempont a „ valahova tenni kell a gyereket” szindróma. Mégis azt tapasztaltuk, hogy a viszonylag magas ár, a színhely és a kínált program elég jól megszűri a jelentkezőket. Nem célunk, hogy a mostaninál tömegesebb legyen a tábor. Bizonyos kedvezményekkel is próbáljuk elősegíteni, hogy olyan gyerekek jöjjenek ide, akik érdeklődnek a programok iránt. Az egyik ilyen kedvezmény, hogy a tanév során megrendezett vetélkedőkön, erdei iskolákban egyéb ajándékok mellett kedvezményjegyeket is lehet nyerni (1000-2000 Ft) melyeket a Pajta táborban is be lehet váltani. Ezenkívül azoknak akik valamilyen táborunkban összesen legalább háromszor voltak 1000 Ft kedvezményt adunk, hasonlóan a testvérek együttes jelentkezése esetén. Tapasztalataink szerint a közeli lakótelep panelben nőtt gyerekei közül sokan jönnek ide táborozni, de akadt már vidéki résztvevő is. A tábort széles körben meghirdetjük. A meghirdetésnek több eszköze van. Előzetesen már a többi táborunkhoz hasonlóan márciusban közzé teszünk egy szórólapot a tábor tervezett időpontjairól és egyéb paramétereiről. Ezt arra a címlistára küldjük ki, mely az előző év programjain részt vevő gyerekek címeiből áll össze, valamint kb. 200 velünk kapcsolatban álló pedagógusnak juttatjuk el. Hivatalosan, először a Múzeumfaluban megrendezett, Szent György napi vásáron jelenik meg a felhívásunk kézzel rajzolt plakátokon és szórólapokon. A Gyermekek Háza hírcsatornáin eljut az általános iskolákba és egyéb városi intézményekbe, megjelenik a városi újságban, a műsorfüzetben és a megyei napilapban. Ezenkívül május első felében kiküldjük az alapítvány címlistájára is. Táboros plakátjainkat eljuttatjuk az óvodákba, iskolákba, és több olyan intézménybe, és rendezvényre, ahol családok megfordulhatnak A jelentkezéseket a Gyermekek Házával kötött megállapodásnak megfelelően az intézményben regisztrálják és általában két fizető napon lehet a részvételi díjat befizetni.
5. A tábor vezetői
A pajta tábor lebonyolítását végző stábnak vannak olyan tagjai, akik az egész tábor alatt ott vannak, mások csak egy-egy foglalkozás erejéig. Átlagosan egy 50-60 főnyi gyereklétszámhoz 8-10 felnőtt szokott jelen lenni. Az állandó stábnak vannak pedagógus és egyéb szakember résztvevői. Minden táborunknál törekszünk arra, hogy a vezetőség is heterogén összetételű legyen. Fontosnak tartjuk, hogy legyenek olyan fiatalabb középiskolás, főiskolás korú tagjai a vezetőségnek, akik korban, lelkületben, és sok más szempontból közelebb állnak a gyerekekhez. Ennek is köszönhető, hogy a táborban oldott a hangulat, a felnőttek együtt játszanak, együtt munkálkodnak a gyerekekkel. A tábor programjának összeállításakor igyekszünk kihasználni a vezetőség tagjainak különböző irányú hozzáértését, de nem cél, hogy mindent magunk csináljunk. Ha megtehetjük mindenféle foglalkozáshoz témához hiteles szakembert próbálunk hívni. Úgy véljük, hogy minden felnőtt teljes személyiségében van jelen, így nem csupán egy mesterségbeli fogás megmutatása jelenlétének az eredménye. Lehet, hogy bárki a stábból képes lenne néhány éneket megtanítani a gyerekeknek, vagy egy 9 éves gyerek szintjén bármelyikünk tudna agyagformázást tanítani, mi mégis népdalénekest hívunk az énektanításhoz és fazekast az agyagformázásos foglalkozáshoz.
6. A tábor céljai:
A Kerekerdő Alapítvány természetközpontú környezeti nevelési céljai legintenzívebben az erdei iskolákban és a nyári táborokban érvényesülnek, de valamennyi programunkban arra törekszünk, hogy szép élményeket, és tapasztalatokat nyújtsunk.
Legfőbb célunk más programjainkhoz hasonlóan egy olyan komplex személyiségfejlesztés mely a gyerekek képességeit, ismereteit, világhoz való viszonyát és szemléletét harmónikus egységben fejleszti. Valamennyi táborunkra igaz, hogy programdús, műfajaiban is változatos kínálatot igyekszünk nyújtani. A Pajta táborokra ez méginkább igaz. Kezdettől fogva igyekeztünk minél többféle olyan elemmel megtölteni a rendelkezésre álló időt, mely valamilyen módon passzol a helyszínhez és az alapítvány küldetéséhez. A Múzeumfaluban szinte minden eredeti állapotában tekinthető meg. A programok megszervezése közben mi is arra törekedtünk, hogy minden műfajban az eredetit nyújtsuk Ahogyan a boronaházat végig lehet nézni, tapogatni, szagolgatni, kopogtatni, úgy a zenés programjaink is eredeti akusztikus hangszereken szólalnak meg, mellőzzük a gépeket (magnó, CD lejátszó, hangosítás, stb.). Arra törekszünk, hogy lehetőleg minden műfajban, minden egyes programban a gyerekek ne csak passzív elszenvedői, hanem aktív, kreatív részesei legyenek mindannak amit nyújtunk. Ahhoz, hogy a gyerekek jól érezzék magukat, a kötöttebb szakmai programok mellett nagy jelentősége van annak, hogy jusson idő játékra, szabad létezésre. Ebből a szempontból van nagy jelentősége magának a helyszínnek, az archaikus környezetnek, a biológiailag is gazdag természetszerű állapotnak, és végül de nem utolsó sorban a grund jellegnek. Elképesztő, hogy anélkül, hogy észrevennék mennyit mozognak hancúroznak a pajta táboros gyerekek. Sok általunk „diktált” játékos foglalkozás mellett rengeteg spontán játék kialakul. Öröm látni ahogyan élvezik, azt, hogy végre a természetes biológiai igényeiknek megfelelő tér áll rendelkezésükre.
A Pajta táborok speciális jellemzője más táborainkhoz képest, hogy az ismeretek terén a természet és anyagismeretet, a régi tárgyak ismeretét, az ember által létrehozott élővilág (háziállatok, kert) megismerését helyezzük előtérbe. A képességek közül a Konrad Lorenz által megfogalmazott „formaérzékenység” fejlesztését próbáljuk elérni, de legalább ilyen fontos a gyerekek kreativitásának fejlesztése is. A formaérzékenység itt új tartalmat nyer, hiszen itt a természetből szinte közvetlenül építkező kultúra sokféleségét formagazdagságát ismerhetik meg a gyerekek. Reméljük, hogy a különleges környezet és a színes programok megtanítják őket a paraszti életforma szeretetére és tiszteletére. A mai rohanó kor elüzletiesedett szelleme az „új”, a „még újabb” megszerzésére és tiszteletére, már már imádatára (lásd Czakó Gábor írásait) nevel. Táborunk, mely Szombathely egy különleges szigetén, a rohanó korral is dacoló, tapasztott falú zsúpfedeles házak közé szerveződik, remélhetőleg kicsit változtat ezen a szemléleten, és megszeretteti a régit, a természetest, a kézi munkával készítettet, az egyedi tárgyakat. A gyerekek itt tapasztalati közelségbe kerülhetnek háziállatokkal is, mely sokat alakít az élőlényekhez fűződő viszonyukon. A botanikai, madarász és egyéb foglalkozások pedig egy kis ízelítőt adnak a gyerekeknek a természetvédelem műfajából. Az egy hét alatt sokat foglalkozunk a magyar, azon belül is a vasi hagyományos paraszti kultúrával így a tábor fontos szerepet tölthet be a a szülőföld megismertetésében, a hazaszeretet felébresztésében. A szabad levegős jellegből adódik a sok mozgásból, játékból adódik, hogy a Pajta tábor fontos szerepet játszik az egészségnevelésben is..
7. A tábor napirendje
A tábor napirendje minden nap hasonlóan épül fel. Mint minden más táborunkban úgy a Pajta táborban is viszonylag mereven ragaszkodunk a program vázát képező napirendhez. A napirendet úgy építettük fel, hogy meglehetősen rövid időintervallumokra (1-2 óra) osztottuk fel a rendelkezésre álló időt. A tábor első és utolsó napja rendhagyó módon alakul, az első napon jelentős időt szánunk arra, hogy a gyerekek megismerjék egymást, oldódjanak a kezdeti feszültségek és minél hamarabb birtokba vegyék a múzeumfalu területét. Az utolsó nap levezetésként egy fél napos túrát szervezünk a közeli dombokra. Tapasztalatunk szerint erre a hétvégi programra már sok gyerek nem jön el, ezért az utolsó előtti, pénteki napon egy közös szalonnasütéssel zárjuk a Pajta tábor megszokott programjait, melyre várjuk a szülőket, testvéreket is. A többi napon az alábbi rendet próbáltuk tartani a táborban
| 7.00- 9.00 | megérkezés a táborba (reggeli program) |
| 9.00-12.00 | délelőtti program |
| közben | tízórai |
| 12.30-14.0 0 | ebéd, ebéd utáni szieszta |
| 14.00-16.0 0 | délutáni program |
| 16.00 | uzsonna |
| 16.00-18.0 0 | késő délutáni program |
| 18.00 | hazaindulás |
8. A tábor programja
8.1. Általános ismertetés
A tábor programjai reggel 7 óra és este 18 óra között zajlanak, melyeknek a Múzeumfaluban található épületek, az ott élő háziállatok körüli teendők adnak keretet. A tábor jellegét alapvetően meghatározza, hogy délelőttönként a gyerekek kis csoportokban tevékenykednek és több rövid foglalkozáson vesznek részt forgószínpadszerűen. Minden délelőtt két foglalkozáson vehet részt minden gyerek. A gyereksereget nyolc kiscsoportra osztjuk Három csoport mindig a népijátékos foglalkozáson vesz részt, így összesen hatféle foglakozást csinálhat végig minden csoport és a hét során háromszor kerül rá a sor a játékban. A délelőtt 9.00 órától 10.00 óráig és 11.00 órától 12.00 óráig tartanak ezek a foglalkozások. Közben egy órás tízórai szünetet tartunk. A kiscsoportos programok, nagyrészt a Múzeumfalu területén és a Csónakázótó környékén zajlanak. A természeti területeken madártani, botanikai, rovartani foglalkozásokat tartunk. Bemutatjuk a régi épületeket, ősi használati eszközöket, a háziállatokat és a kert növényeit, a kerti teendőket. A foglalkozások legnépszerűbb eleme a játék, melynek keretében ősi népi játékokat mutatunk, melyekhez általában semmilyen eszköz sem kell, vagy könnyen elkészíthető természetben található anyagok szükségesek. A délutánok meghatározó elemei a ma is élő népi kismesterségekkel (agyagozás, gyöngyfűzés, nemezkészítés, fafaragás, növényszövés, fonás, bőrözés, csuhézás, mézeskalácsdíszítés, lószőrékszer készítés, rézékszer készítés, stb.) való ismerkedés. A kézműves program során készített tárgyakat természetesen a gyerekek hazavihetik. Ezt a délutáni blokkot gazdagítja a lovaglás és az íjászkodás. A délutáni programoknál már nem osztjuk el a gyerekeket, hanem saját maguk dönthetik el, hogy milyen foglalkozáson vesznek részt, akár úgy is, hogy mindenbe belekóstolnak egy picit. A tábor több napján szoktunk zenés programot tartani. Minden táborban legalább egyszer szokott lenni olyan hangszeres bemutató, amikor a kereplőtől a zúgattyún és a körte muzsikán át, a tárogatóig a brácsáig és a tekerőig nagyon sokféle régi népi hangszerrel ismerkedhetnek meg a táborlakók. Legalább egy alkalommal szokott lenni valamilyen népzenei együttes, mely kisebb koncert után táncházat is szokott tartani. Volt olyan tábor is amikor minden nap próbáltunk táncházat tartani. Minden táborban szokott lenni népdaltanulás is. Mivel a Múzeumfaluban folyamatos a házak karbantartása így a tábor végére a gyerekek megismerhetik a különböző épületek összeállításának módjait, az ehhez szükséges anyagokat és eszközöket. A tábor életébe az időszakhoz köthető szokásokat is igyekszünk beépíteni. Pici gyerekekről lévén szó, mindez a sok szándék csak kellően játékos formában valósulhat meg. Nagy súlyt helyezünk arra, hogy a város különböző részeiből verbuválódott gyerekek megismerjék egymást és jó közösséggé váljanak.
A kikapcsolódást szolgáló játékok terén is a magyar néphagyományból és más népek játékaiból igyekszünk válogatni. Eddigi táborozási tapasztalataink szerint zsúfolt, de színes programokat valósítunk meg. Állandóan 6-8 felnőtt vigyáz a gyerekekre, de az egyes foglalkozások megtartásához szakavatott segítőket hívunk, így a stáb időnként 10-12 főre is felduzzad. Az uzsonna minden nap valamilyen kevéssé ismert népi étek (pl.: langalló, cicege, kürtős kalács, perec, rétes, kukorica málé, stb.). Az első táborokban arra törekedtünk, hogy az uzsonna is lehetőleg ott helyben készüljön a gyerekek részvételével. Ahhoz, hogy a langallót ott melegítsék, egész nap fűteni kellett a kemencét, mely ahhoz képest, hogy mennyi munkába, fáradságba került kevéssé kötötte le a gyerekeket. Az egyik táborban, helyben nyújtott rétes készült, mely csaknem fél napot vett igénybe. A gyerekeket ez a hosszú művelet nem érdekelte annyira, hogy rendszeressé tegyük. Ezzel párhuzamosan a létszám olykor a 70 főt közelítette, ezért a helyben való készítésről részben lemondtunk. A 2001. évi táborban már csak a kürtős kalács készült helyben. Volt olyan tábor, amikor nagyon sok és sokféle háziállat volt a faluban és a velük való foglalkozás nagyon sok gyereknek kínált programot. Lehetett rackát terelni, kecskét fejni, disznót etetni, szamaragolni, olykor még patkolást, körmözést is lehetett látni. Az idei 2001. évi táborban részben a háziállatok létszámának lecsökkenése miatt, részben a száj- és körömfájás járványt követő intézkedések miatt ez a tevékenység kevésbé volt jellemző.
8.2. Egy Pajta tábor részletes programja
(2001. június 18-23)
június 18. hétfő
Reggel:
– megérkezés, teendők a háziállatok körül
–
Délelőtt: ismerkedjünk!
– a tábori zászló közös elkészítése
– a tábori strófa elkészítése
– a Múzeumfalu általános bemutatása
– közös játékok
Délután: kézműves foglalkozások
| – agyagozás | Udvari Balázs |
| – bőrmunkák | Németh Zita |
| – batikolás | Kemény Kata |
| – gyöngyfűzés | Varsányi Brigitta |
Uzsonna: helyben sütött kürtős kalács
Késő délután:
– kis népi muzsika
– népi hangszerek bemutatója – Horváth Károly
Június 19. kedd
Reggel:
– megérkezés, teendők a háziállatok körül
– népi játékok
Délelőtt: kiscsoportos foglalkozások a Múzeumfaluban és környékén
– népi játékok (Varsányi Brigitta)
– ismerkedés a kert növényeivel (Kemény Kata)
– madarászkodás (Kelemen Tibor)
– ismerkedés a falu állataival (Gáspár Gergely)
– fák, bokrok, virágok (botanikai foglalkozás) (Gyöngyössy Péter)
– mikrokozmosz (rovarok világa) (Magyar Linda)
Délután: népi kézműves foglalkozások
| – agyagozás | Udvari Balázs | |
| – nemezelés | Kemény Kata | |
| – kötélverés | Varsányi Brigitta | |
| – mézeskalácsdíszítés | Piszker Ágnes | |
| – íjászkodás | Kelemen Tibor | |
Uzsonna: langalló
Késő délután: ismerkedés az ásványok világával (Pásti János)
– játék
Június 20. Szerda
Reggel:
– megérkezés, teendők a háziállatok körül
– népi játékok
Délelőtt: kiscsoportos foglalkozások a Múzeumfaluban és környékén
– népi játékok (Varsányi Brigitta)
– ismerkedés a kert növényeivel (Kemény Kata)
– madarászkodás (Kelemen Tibor)
– ismerkedés a falu állataival (Gáspár Gergely)
– fák, bokrok, virágok (botanikai foglalkozás) (Gyöngyössy Péter)
– mikrokozmosz (rovarok világa) (Magyar Linda)
Délután: népi kézműves foglalkozások
| – kosárfonás | Albert Imre | |
| – szalmafonás | Geosits Judit | |
| – fafaragás | Káldi Csaba | |
| – gyöngyfűzés, és szövés | Varsányi Brigitta | |
| – kötélverés | Kemény Kata | |
| – lovaglás | Meggyesi Ágnes | |
Uzsonna: meggyes rétes
Késő délután: lovaglás, játék
Június 21. csütörtök
Reggel:
– megérkezés, teendők a háziállatok körül
– népi játékok
Délelőtt: kiscsoportos foglalkozások a Múzeumfaluban és környékén
– népi játékok (Varsányi Brigitta)
– ismerkedés a kert növényeivel (Kemény Kata)
– madarászkodás (Kelemen Tibor)
– ismerkedés a falu állataival (Gáspár Gergely)
– fák, bokrok, virágok (botanikai foglalkozás) (Gyöngyössy Péter)
– mikrokozmosz (rovarok világa) (Magyar Linda)
Délután: népi kézműves foglalkozások
| – fonások | Németh Zita | |
| – nemezelés | Kemény Kata | |
| – rongybaba készítés | Imre Mariann | |
| – gyöngyfűzés, és szövés | Varsányi Brigitta | |
| – íjászkodás | Kelemen Tibor | |
Uzsonna: meggyes rétes
Késő délután: kis népi muzsika, és táncház; zenél a Boglya zenekar
Június 22. péntek
Reggel:
– megérkezés, teendők a háziállatok körül
– népi játékok
Délelőtt: kiscsoportos foglalkozások a Múzeumfaluban és környékén
– népi játékok (Varsányi Brigitta)
– ismerkedés a kert növényeivel (Kemény Kata)
– madarászkodás (Kelemen Tibor)
– ismerkedés a falu állataival (Gáspár Gergely)
– fák, bokrok, virágok (botanikai foglalkozás) (Gyöngyössy Péter)
– mikrokozmosz (rovarok világa) (Magyar Linda)
Délután:
| – kosárfonás | Udvari Balázs | |
| – rézékszer készítés | Kemény Kata | |
| – gyertyamártogatás | Piszker Ágnes | |
| – festett csomagolópapír készítés | Gombás Kata | |
| – íjászkodás | Kelemen Tibor | |
Uzsonna: gyümölcs
Késő délután: közös szalonnasütés a szülőkkel, eszem iszom
Június 23. szombat
Reggel:
– megérkezés, teendők a háziállatok körül
– népi játékok
Délelőtt:
Természetismereti túra az Oladi dombokra
8.3. A délelőtti kiscsoportos foglalkozások
Az alábbiakban azt mutatjuk be hogy a délelőtti foglalkozások beosztása hogyan alakul. Az egyszerűség kedvéért számmal jelöltük a különböző csapatokat. Fontos abba belegondolni, hogy egy –egy csapat 7-8 fős. Ennyi gyerekkel foglalkozik egy-egy felnőtt. Ezáltal nagyon hatékonnyá válnak ezek a foglalkozások, melyek mind a terepen zajlanak, de a témától és a foglalkozásvezetőtől függően is más módszereket, más stílust követnek. Van olyan amelyik inkább előadás, bemutató jellegű (háziállatok), míg a másik foglalkozás elsősorban a gyerekek aktivitására épít (játék). Ismét másik foglalkozás olyan, hogy a témához kapcsolódóan nemcsak természetbúvárkodnak, hanem énekelnek és mesét is hallgatnak a gyerekek (kert), a madarászok és a botanikusok egy-egy kisebb séta keretében tanulmányozzák az élővilágot, szagolgatnak, fülelnek, tapogatnak. A rovaros foglalkozás keretében igyekeznek minél több apró állatot megfigyelni és néhány dolgot mikroszkóppal is megvizsgálnak. Nagyon hangsúlyos fejezet a játékos foglalkozás. Mindig három csapat játszik és a hét során háromszor kerül rá a sor mindenkire. A tábor elején az első délelőtt is ismerkedős játékokkal telik. Ezenkívül a késő délután az egész Múzeumfalut betöltő nagy bújócskák és egyéb játékok ideje. A játékos foglalkozásnál kulcsfontosságú a játékmesterek személye. A Pajta táborok elmúlt négy éve alatt több kiváló játékmesterrel is volt dolgunk. Volt köztük olyan aki a drámapedagógia iránti érdeklődés révén, míg mások, cserkészélet során szerzett tapasztalataik alapján tettek szert jártasságra. A játékmester általában olyan fiatalabb felnőtt (főiskolás, nemrég végzett főiskolás), aki örömmel játszik a gyerekekkel együtt. Az sem árt ha van némi állóképessége a fogócskákhoz. A játékok között nagyon sokféle régi, részben már elfeledett játék kerül elő. Sok körjáték, a fogócskák, és bújócskák számtalan változata, stb.
| Nap | Óra | Foglalkozások | |||||||
| játék | madá r | kert | játék | növén y | háziáll . | játék | rovar | ||
| Hétfő | 9-10 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 |
| 11-12 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 1 | |
| Kedd | 9-10 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 1 | 2 |
| 11-12 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 1 | 2 | 3 | |
| Szerda | 9-10 | 5 | 6 | 7 | 8 | 1 | 2 | 3 | 4 |
| 11-12 | 6 | 7 | 8 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | |
| Csütör-t ök | 9-10 | 7 | 8 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 |
| 11-12 | 8 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
9. A tábor tartozékai és egyéb fontos dolgok
Amikor a táborba való jelentkezések lezárultak, egy részletes levélben tájékoztatjuk a szülőket és a gyermekeket mindarról, amit a táborról érdemes tudni. Más táborokban volt olyan tapasztalatunk, hogy a gyermek semmit nem tudott arról, hogy ő most hova is került, mi ez az egész. Előző héten még egy másik táborban volt, vagy nyaralt a tengerparton. Mi készülünk a táborra, igyekszünk jó tábort szervezni, azt szeretnénk, hogy aki itt részt vesz hasonlóan készüljön a táborra, ennek érdekében a Süni tábornál ismertetett módon itt is arra kérjük a gyerekeket, hogy a tábori zászló elkészítéséhez otthon készítsenek egy 25X25 cm-es kis vászondarabra egy zászlót. Ezekből varrjuk össze a nagy zászlót, melyet a tábor bázisát jelentő nagy sátor közepén lógatunk ki. Hasonlóan más táborokhoz, itt is készítünk strófát. az otthonról hozott kimásolt versekből. Az első nap mindenki kap egy programfüzetet, de általában egy faliújságra ki is szoktuk írni a tábor egész hetes programját. A szabadidők hasznos eltöltése érdekében természetesen a táborban lehet rajzolni (színes krétával aszfaltra is), lehet kölcsönözni labdát és tollast. Érdekes, hogy ebben a táborban nagyon kevesen szoktak élni ezekkel az urbánus lehetőségekkel. Sokkal szívesebben szaladgálnak, bújócskáznak, rablópandúroznak. Az egyik táborunkban a „hivatalos játékidőn” kívül is egy csapat fiú végig métázta a tábort. Ráadásul a labdát nemezből maguk készítették, az ütőket maguk faragták. Legutóbb valaki kitalálta, hogy jó mezítláb. Hamarosan az egész tábor mezítláb szaladgált, nem törődve a kutyagumikkal sem. Az egyik éven a húsvétot követően többen hozták el feleslegessé váló nyuszijukat a Múzeumfaluba. Egy kupac kislány szinte az egész tábort a nyúlólnál töltötte. Több meglepő és megrázó élményünk is akadt. Az egyik rögtön az első táborban, mikor több kisgyerek is lecicázta a kiskecskéket, de a legutóbbi táborban sem fért sok gyerek fejébe, hogy a nagyszarvú Jeromos (a bakkecske) és a Zsuzsi (nősténykecske) ugyanahhoz az állatfajhoz tartoznak. Az is emlékezetes élmény volt amikor két olyan gyerek, akikről lehet tudni, hogy otthon idejük nagy részét a számítógép, a tv, vagy a videó előtt töltik, órákat el tudtak játszani két saját készítésű nemezlabdával az egyik ház tornácán guggolva. Az egyik idei Pajta tábor közös szalonnasütésén derült ki több gyerekről, hogy igazi tüzet (a gáztűzhely és a gyertya lángján kívül) még sohasem látott. Az egyik éven az egyik anyuka, amikor az első nap kihozta reggel a gyermekét, az ajtóból rémülten visszafordult, amikor meglátta Margitot a komondort (a kisebb gyerekek olykor lovagolni is szoktak rajta), sőt felháborodottan visszafizettette a részvételi díjat is. De volt már a Pajta táborban madártemetés is. Egy elpusztult fiókának igazi ravatalt és síremléket készített néhány kislány. Sok gyereknek a törzshelye a harangláb. Itt mindig száraz a talaj, ezért a porfürdő kitűnő terepe. Volt több olyan gyerek aki tényleg belefeküdt és szórta magára és láthatóan ez teljes boldogsággal töltötte el. Egy tábor alatt a szülők is sokat formálódnak. Ha átesnek az első napi megrázkódtatáson, – amikor gyermekük agyagos, poros, helyenként dinnyefoltos, kutyaszagú ruhában, a táborban gyűjtött kincseit (kavics, ágdarabok, egy kis hullott rackagyapjúval megspékelve) boldogan mutogatva előkerül, valamelyik ól mügül – akkor már nem volt hiába a ténykedésünk. Egy manöken kinézetű anyukánál azonban már az is nagy eredmény volt, hogy három nap után már rámerészkedett a fűre és feljött a kerített ház közelébe (addig mindig megállt az aszfaltos út szélén és onnan integetett a gyermekének, hogy ideje indulni). Öröm nézni péntekenként a közös szalonnasütésen, ahogyan a festőművész apuka, a főorvos anyuka, az újságíró és a vezérigazgató szülők milyen lelkesen szalonnáznak egy farönkön üldögélve.
Aki itt eltölt egy hetet valószínűleg mindig vágyni fog valami hasonlóra. Szabad levegőre, nagy térre, meghitt titkos zugokra, nyikorgó ajtóra, napszítta kerítésoszlopra, egy állat dörgölőzésére. Talán ezután szívesebben megszagol egy virágot és az autózaj közepette is meghallja egy madár énekét.
Gyöngyössy Péter