Karbonszaurusz Szombathelyen
NE legyél fosszília! Lépj fel a klímaváltozás ellen!” jelszóval a 10 méter magas óriás „Karbon Dinoszaurusz” járta be Európát. A Föld Barátai európai hálózata által koordinált akciósorozat keretében 2004. szeptember 20-án, hétfőn Miskolcon, szeptember 22-én az Európai autómentes napon, Szombathelyen az éghajlatváltozással kapcsolatos figyelemfelhívó akció és aláírásgyűjtés volt.
Május közepén indult útjára Koppenhágából a 10 méter magas óriás „Karbon Dinoszaurusz”, hogy 22 országban, több mint 50 helyszínen hívja fel a figyelmet az éghajlatváltozás okozta problémákra, hogy leleplezze az éghajlatváltozás elleni küzdelmet akadályozó kormányzati politikákat, vállalatokat, politikusokat. A helyszínekre kilátogatók szavazhatnak arról, hogy kik, milyen cégek lesznek hazánkban, illetve a térségekben a Karbon Dinoszauruszok, kik kapják az Év Klímagyilkosa Díjat, aláírhatnak egy nemzetközi petíciót, amelyben az európai politikusokat sürgetjük az éghajlatváltozás elleni hatékonyabb fellépésre. Egy alkalmi vándorkiállításon megismerkedhetnek az éghajlatváltozás okozta főbb problémákkal, valamint azzal, hogy ők maguk, mit tehetnek az éghajlatváltozás ellen. Szombathelyen a rendezvénnyel egyúttal tiltakoztunk az éghajlatváltozáshoz is komolyan hozzájáruló toronyi lignitbánya ellen is.
A Karbonszaurusz magyarországi útját a Föld Barátai Európa hazai tagszervezete, a Magyar Természetvédők Szövetsége koordinálta. Az előzetes tervek szerint Miskolc után a budapesti Kossuth térre vezetett volna a dínó útja, ám az utolsó pillanatban sikerült elcsábítani a Karbonszauruszt, így a lignitbányás fejleményekre tekintettel Szombathely Fő terén pöffeszkedett egy teljes napig és kényszerítette megállásra a járókelőket. A nap során 12-15 önkéntesünk, serénykedett a jószág körül, melynek olykor rémisztő világvége hangulatot árasztó hangjához napelemek szolgáltatták az energiát. Teste különböző környezetszennyező elemekből állt. Voltak itt kémények, csatornák autó, gyár kohó, repülőgép, autó földmunkagép, stb. A színvonalas nagy méretű tablókból álló kiállítást sokezren megnézték. Bár a programot megszakította egy zápor így is 781 aláírás gyűlt össze az EU illetékes biztosához benyújtandó petícióhoz, ami két oldalas anyagról lévén szó, nem rossz teljesítmény.
Petíció
Az ember által okozott éghajlatváltozás egyre nyilvánvalóbb lesz, ma már a tudósok is egyetértenek abban, hogy az éghajlatváltozás legfőbb kiváltója a fosszilis energiahordozók elégetése. Az éghajlatváltozás következtében egyre több a szélsőséges időjárási esemény, mint például áradások vagy hőhullámok. Emellett soha nem tapasztalt gazdasági-, társadalmi- és környezeti katasztrófákhoz vezethet. A gleccserek olvadása, valamint a korallzátonyok pusztulása már mutatja, hogy a természetben már zajlik a változás.
Lényegében minden tevékenységünkhöz szenet, olajat és gázt égetünk el: autót vezetünk, fűtjük házainkat, gyárakat üzemeltetünk vagy használjuk háztartási berendezéseinket. Itt az idő, hogy felhagyjunk a Karbon Dinoszaurusz korszak túlságosan intenzív és hatékonytalan fosszilis energiahordozó felhasználását, ami mind e mögött áll! A válasz: kevesebb energia felhasználás, a megújuló energiaforrások, hatékonyabb termelés és felhasználás.
1. Évente 1 százalékkal csökkentsék az energiafelhasználást!
A (csatlakozás előtti) Európai Unióban 1990 és 2000 között 10%-kal nőtt az energia igény. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez az első lépés, hogy növelés helyett csökkentsük Európa energiaétvágyát.
2. Az Európai Unió energia termelésének 25%-a 2020-ra megújuló energiaforrásokból származzon!
Sok európai országnak vannak kezdeményezései a megújuló energiaforrások bátorítására, de több ösztönzőre és világosabb célokra van szükség, hogy biztosítsuk hogy a nap-, a szélenergia, a biomassza és más megújuló energiaforrások életképesebbé váljanak.
3. Töröljék el a szén, az olaj és a gáz támogatását!
Az EU-ban az adófizetők pénzén évente 15 milliárd euróval támogatják a fosszilis energiahordozókat. Ez állandósítja az olyan karbon dinoszauruszoktól való függésünket, mint a szén, olaj és a gáz, emellett ösztönzi a fosszilis energiahordozókba történő új befektetéseket Európában és a tengeren túl egyaránt.
4. Legalább 10%-kal csökkentsék az ipar kibocsátási engedélyét!
Az EU maximális üvegházgáz kibocsátási szinteket állapít meg a vállalatok számára. Ha többet akarnak kibocsátani, további engedélyeket kell vásárolniuk. A kiadott kibocsátási engedélyek teljes összegét legalább 10%-kal a jelenlegi szint alá kell csökkenteni, ezáltal energiahatékonysági beruházásokra és a tiszta technológiákba történő befektetésekre késztetve a cégeket.
5. Az autókat az okozott szennyezésnek megfelelően adóztassák meg, és fektessenek le minimális hatékonysági normákat!
Az EU biztosítsa, hogy a közlekedés által okozott károk megjelenjenek a költségekben, kezdve az autók üzemanyag fogyasztásán alapuló megadóztatásán. Továbbá az elérhető legjobb technológiákon alapuló minimális hatékonysági normák bevezetése szükséges, hogy nyomást gyakoroljunk a tisztább technológiák kifejlesztésére és alkalmazására.
6. Csökkentsük a közlekedési igényt!
Kibocsátásunk 20%-a a közlekedési szektorból származik, és a kibocsátás gyorsan növekszik. Olyan szakpolitikákra van szükség, amelyek növelik a tömegközlekedési beruházásokat, a várostervezésen keresztül csökkentik a közlekedési igényt és támogatják a megújuló üzemanyagokat.
7. Évente 5%-kal növeljük az új berendezések energiahatékonyságát!
A háztartási és irodai berendezések sokkal hatékonyabbak lehetnek. A „Stand-by” üzemmódban lévő berendezések teszik ki a háztartási villamos áram felhasználás 13%-űt. Erősebb minimális energiahatékonysági normák segíthetik a nem eléggé hatékony termékek kivonását.
8. Épületek esetében is vezessenek be energiahatékonysági normákat!
Az építőipar felel Európa elsődleges energiaigényének 40%-ért! Ennek az energiának nagy része az épületek nem megfelelő fűtésére és hűtésére megy el. A hőszigetelés javítása, valamint a természetes fűtés és hűtés növelése – mint például a nap hőjének ill. a fák árnyékának felhasználása – drasztikusan csökkentheti a kibocsátást.
9. Integrálják a mezőgazdasági politikákba is az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdéseket!
A mezőgazdasági szektor felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának 10%-ért, főleg a magas energia-, műtrágya- és növényvédőszer felhasználáson alapuló intenzív gazdálkodás miatt. Emellett a normálisan mezőgazdasági talajban és az erdőkben szén formájában tárolt üvegházhatású gázok mennyisége függ a földhasználat módjától.
10. Szemléletformálás!
A közvélemény alapvető szerepet játszik abban, hogy az energiafelhasználásunkkal és termeléssel kapcsolatos helyes döntés kialakításában. Azért, hogy a közvélemény támogassa az éghajlatváltozással szembeni küzdelemhez szükséges hatékony intézkedéseket, a kormányoknak világosan tájékoztatni kell a közvéleményt, miért van a lépésekre szükség.