Környezet- és természetvédő társadalmi szervezetek XIII. országos találkozója Szombathely, 2003. március 9. alkalmából elfogadott állásfoglalások
A Föld Charta
(További információ: Göncöl alapítvány: 27/304-484)
Mi a Föld Charta?
A Föld Charta a 21. század igazságos, fenntartható és békés világtársadalma építésének alapelveit mondja ki. Célja, hogy minden népben kialakítsa a globális egymásrautaltság új tudatát, illetve azt a tudatot, hogy az emberi család és a tágabb élővilág jóléte közös felelősségünk. A történelem e válságos pontján reménykedést fejez ki, és segítséget kér egy világméretű partnerviszony kialakításához.
E dokumentum átfogó erkölcsi szemlélete felismeri, hogy a környezetvédelem, az emberi jogok, a méltányos emberi fejlődés és a béke egymástól függenek és elválaszthatatlanok. Új keretet nyújt ahhoz, hogy ezekről a kérdésekről gondolkodjunk, és azokra megoldást keressünk. Az eredmény a fenntartható fejlődés mibenlétének általános gondolata.
A Föld Charta évtizednyi párbeszéd eredménye, melyet a világ kultúrái a közös célokról és értékéről folytattak.
Bevezetés
A Föld történelmében válságos időszakhoz érkeztünk, amikor az emberiségnek döntenie kell jövője felől. Ahogy a világ egyre törékenyebbé válik és egymásrautaltsága erősödik, a jövő egyszerre tartogat hatalmas veszélyt és ígéretet. A haladás érdekében fel kell ismernünk, hogy a kultúrák és létformák pompás sokszínűségével egyetlen emberi családot és Földközösséget alkotunk, mely közös sorson osztozik. Össze kell fognunk, hogy olyan fenntartható globális társadalmat hozzunk létre, mely a természet, az egyetemes emberi jogok és a gazdasági igazságosság iránti tiszteleten, illetve a béke kultúráján alapszik. E cél eléréséhez szükségszerű, hogy mi, a Föld népei kinyilatkoztassuk felelősségünket egymásért, a szélesebb életközösségért és a jövő generációkért.
Otthonunk, a Föld
Az emberiség egy hatalmas, fejlődő univerzum része. Otthonunk, a Föld sajátos életközösségtől pezseg. A természet erői folytán a létezés megerőltető és bizonytalan kaland, de a Föld biztosította azokat a feltételeket, melyek az élet kifejlődéséhez elengedhetetlenek. Az életközösség megújulási képessége és az emberiség jóléte az egészséges bioszféra megóvásától függ, annak minden ökológiai rendszerével, a gazdag növény- és állatvilággal, a termékeny talajjal, a tiszta vízzel és levegővel együtt. A véges készletekkel rendelkező globális környezet problémája minden nép számára közös. A Föld életképességének, sokszínűségének és szépségének megóvása szent kötelesség.
A világ helyzete
A termelés és a fogyasztás meghatározó mintái a környezet pusztulását, a készletek kimerítését, illetve a fajok tömeges kipusztulását idézik elő. Egyes közösségek elhalnak. A fejlődés haszna nem oszlik meg igazságosan, a szegények és gazdagok közötti szakadék egyre szélesebb. Az igazságtalanság, a nyomor, a tudatlanság és az erőszakos konfliktusok általánosak és nagy szenvedéssel járnak. Az emberi népesség eddig nem tapasztalt mértékű növekedése túlterheli az ökológiai és társadalmi rendszereket. Alapjaiban fenyegetett a világ biztonsága. E folyamatok veszélyesek – de nem szükségszerűek.
Az előttünk álló kihívások
Miénk a választás lehetősége: globális együttműködést alakíthatunk ki a Föld és egymás megóvására, vagy kockáztathatjuk önmagunk és az élet sokféleségének elpusztítását. Életmódunk, intézményeink és értékeink alapvető változtatásra szorulnak. Fel kell ismernünk, hogy az alapvető szükségletek ellátásán túl az emberi fejlődés elsősorban abban áll, hogy többek legyünk, nem pedig abból, hogy többet birtokoljunk. Megvan a tudásunk és technológiánk arra, hogy mindenkiről gondoskodjunk és a környezetre gyakorolt hatásunkat enyhítsük. A globális civil társadalom megjelenése egy demokratikus és emberséges világ felépítésének új lehetőségeit teremti meg. Környezeti, gazdasági, politikai, társadalmi és lelki feladataink szorosan összefüggenek, s együtt átfogó megoldásokat találhatunk.
Egyetemes felelősség
E törekvések megvalósítására el kell köteleznünk magunkat amellett, hogy egyetemes felelősségérzettel éljünk, azonosulva a Föld teljes életközösségével ugyanúgy, mint saját helyi közösségünkkel. Egyszerre vagyunk saját nemzetünk és az egyetlen világ polgárai, melyben a helyi és a világméretű összekapcsolódik. Mindenki részes az emberi család és a szélesebb élővilág jelenlegi és jövendő jóléte iránti felelősségben. Az emberi együttérzés és a teljes élettel való összetartozás szelleme megerősödik, ha tisztelettel élünk a létezés csodája iránt, hálával az élet ajándékáért, és alázattal az ember természetben elfoglalt helyét illetően.
A kialakuló világközösség számára erkölcsi alapként halaszthatatlanul szükséges az alapvető értékek közös szemlélete. Ezért együtt remélve, közös normaként jóváhagyjuk egy fenntartható életmód egymással összefüggő elveit, melyek hivatottak minden egyén, szervezet, vállalat, kormány és nemzetek feletti intézmény magatartását irányítani és megítélni.
Alapelvek
I. Az életközösséggel szembeni Tisztelet és gondoskodás
1. Tiszteld a Földet és az életet annak teljes sokféleségében!
a. Ismerd fel, hogy minden lény a többitől függ és minden életforma értékes attól függetlenül, hogy az emberek számára mekkora értékkel bír.
b. Tiszteld minden emberi lény veleszületett méltóságát, és az emberiség szellemi, művészi, erkölcsi és lelki képességeit.
2. Megértéssel, együttérzéssel és szeretettel ápold az életközösséget!
a. Fogadd el, hogy a természeti erőforrások birtoklásának, kezelésének és felhasználásának jogával együtt jár az a kötelesség, hogy a környezeti károkozást megelőzzük és védjük az emberek jogait.
b. Valld, hogy a több szabadsággal, tudással és hatalommal növekszik a közjó előmozdításának felelőssége.
3. Építs demokratikus társadalmat, mely igazságos, részvételen alapszik, fenntartható és békés!
a. Gondoskodj arról, hogy a közösségek minden szinten biztosítják az emberi jogokat és az alapvető szabadságot, és mindenkinek megadják a lehetőséget, hogy minden képességét kibontakoztathassa
b. Segítsd a társadalmi és gazdasági igazságosságot, lehetővé téve mindenkinek, hogy biztos és értelmes megélhetéshez jusson, mely ökológiai szempontból felelősségteljes.
4. Őrizd meg a Föld gazdagságát és szépségét a mai és a jövő generációk számára!
a. Ismerd fel, hogy minden generáció cselekvési szabadságát a jövő generációk szükségletei határozzák meg.
b. Add át a jövő generációknak azokat az értékeket, hagyományokat és intézményeket, melyek a Föld emberi és ökológiai közösségeinek hosszútávú fellendülését segítik.
II. Ökológiai egység
A fenti négy általános kötelezettség teljesítéséhez szükséges:
5. Védeni és helyreállítani a Föld ökoszisztémáinak egységét, különös tekintettel a biológiai sokféleségre és az életet fenntartó természetes folyamatokra!
a. Minden szinten olyan terveket és szabályozást kell elfogadni a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban, melyek minden fejlesztési kezdeményezésbe beillesztik a környezet védelmét és helyreállítását.
b. A Föld életét biztosító rendszerek védelme, a biológiai sokféleség fenntartása és természeti örökségünk megóvása érdekében életképes természetvédelmi területek létrehozása és védelme szükséges, ideértve a szárazföldi és tengeri területeket.
c. Segítsd a veszélyeztetett fajok és ökoszisztémák helyreállítását.
d. A nem honos vagy genetikailag módosított és a honos fajokat károsító organizmusokat felügyelni és irtani kell, valamint meg kell akadályozni az ilyen organizmusok megtelepedését.
e. A megújuló készletek, mint a víz, a termőföld, az erdő és a tengeri élővilág használatát oly módon kell szabályozni, hogy az a regeneráció sebességét ne haladja meg és óvja az ökoszisztémák épségét.
f. A nem megújuló készletek, mint az ásványok és fosszilis energiahordozók kitermelését és felhasználását oly módon kell szabályozni, hogy komoly környezeti kár ne keletkezzen és a készletek ne merüljenek ki.
6. A környezetvédelem legjobb módszereként a károkozást kell megelőzni, ahol pedig az ismeretek korlátozottak, az elővigyázatosságot kell alkalmazni!
a. A komoly vagy visszafordíthatatlan környezeti kár elkerüléséhez cselekedni kell még akkor is, ha a tudományos ismeretek hiányosak vagy nem meggyőzőek.
b. A bizonyítás kötelezettsége terhelje azokat, akik szerint egy tervezett tevékenység nem okoz majd jelentős károkat, és felelősségre kell vonni azokat, akik a környezeti károkat előidézik.
c. Biztosítani kell, hogy a döntéshozásban szem előtt tartsák az emberi tevékenység halmozódó, közvetett, hosszú távú és globális következményeit.
d. Meg kell akadályozni a környezed bármely elemének szennyeződését, és nem szabad engedni a radioaktív, mérgező vagy más veszélyes anyagok keletkezését.
e. Kerülni kell az olyan katonai tevékenységet, mely a környezetet károsítja.
7. Olyan termelési, fogyasztási és sokszorosítási mintákat kell meghonosítani, amelyek óvják a Föld megújulási képességét, az emberi jogokat és a közösségi jólétet!
a. A termelés és fogyasztás során használt anyagok mennyiségét csökkenteni kell, azok ismételt felhasználása és újrafeldolgozása szükséges. Meg kell győződni arról, hogy a megmaradó hulladékot az ökológiai rendszerek épesek befogadni.
b. Az energiafelhasználás során mértékletességre és hatékonyságra kell törekedni, illetve egyre inkább a megújuló energiaforrásokra, pl. nap- és szélenergiára kell támaszkodni.
c. Segíteni kell a környezetileg helyénvaló technológiák kifejlesztését, bevezetését, és egységes terjesztését.
d. A termékek és szolgáltatások eladási árába be kell építeni azok teljes környezeti és társadalmi költségét, valamint lehetővé kell tenni a fogyasztónak, hogy kiválaszthassa azokat a termékeket, melyek megfelelnek a legmagasabb környezeti és társadalmi elvárásoknak.
e. Gondoskodni kell az egészségügyi ellátáshoz való egyetemes hozzáférésről, mely a szaporodás egészségét és a felelősségteljes szaporodást segíti elő.
f. Olyan életvitelt kell kialakítani, mely egy véges világban az élet minőségét és az anyagi jólétet hangasúlyozza.
8. Segíteni kell az ökológiai fenntarthatóság tanulmányozását, és népszerűsíteni kell a megszerzett tudás nyilvános cseréjét és széleskörű alkalmazását!
a. Támogatni kell a fenntarthatósággal kapcsolatos nemzetközi tudományos és műszaki együttműködést, különös tekintettel a fejlődő országok szükségleteire.
b. Minden kultúrában fel kell ismerni és óvni a hagyományos tudást és lelki bölcsességet, mely hozzájárul a környezet védelméhez és az emberi jóléthez.
c. Gondoskodni kell arról, hogy az ember egészségével és a környezetvédelemmel kapcsolatos létfontosságú információk, ideértve a genetikai ismereteket is, nyilvánosan hozzáférhetők legyenek.
III. Társadalmi és gazdasági igazságosság
9. A nyomor felszámolása erkölcsi, társadalmi és környezeti szempontból halaszthatatlan!
a. Biztosítani kell az ivóvízhez, a tiszta levegőhöz, a biztonságos élelmiszerekhez, a szennyeződéstől mentes talajhoz, fedélhez és biztonságos közegészségügyhöz való jogot, a szükséges országos és nemzetközi források elosztásával.
b. Minden emberi lényt el kell látni olyan oktatással és forrásokkal, melyek fenntartató megélhetéshez juttatják, valamint társadalombiztosítási ellátást és biztonsági hálót kell nyújtani azoknak, akik önmaguk ellátására nem képesek.
c. Fel kell ismerni a mellőzött embereket, segíteni a gyengéket, szolgálni a szenvedőket, és lehetővé kell tenni számukra, hogy képességeiket fejlesszék és célkitűzéseik megvalósítására törekedhessenek.
10. Biztosítani kell, hogy a gazdasági tevékenységek és ezek intézményei minden szinten az emberi fejlődést segítsék, igazságos és fenntartható módon!
a. Segíteni kell a vagyon egyenlő elosztását az egyes nemzeteken belül és a nemzetek között.
b. Növelni kell a fejlődő országok szellemi, anyagi technikai és társadalmi forrásait, és mentesíteni kell azokat a súlyos nemzetközi adósságaik alól.
c. Gondoskodni kell arról, hogy minden gazdasági támogatás a fenntartható forráshasználatot, a környezetvédelmet és a javuló munkafeltételeket segíti elő.
d. A nemzetközi vállalatoknak és pénzintézeteknek a közjó érdekében átláthatóan kell működniük, és tevékenységük következményeiért felelősségre vonhatónak kell lenniük.
11. A fenntartható fejlődés előfeltételeként el kell fogadni a nemek egyenlőségét és a nemek közötti méltányosságot, és biztosítani kell az oktatáshoz, az orvosi ellátáshoz és a gazdasági lehetőségekhez való egyetemes hozzáférést.
a. Biztosítani kell a nők és lányok jogait, és meg kell szüntetni minden ellenük irányuló erőszakot.
b. Elő kell segíteni, hogy a gazdasági, politikai, civil, társadalmi és kulturális élet minden területén a nők, mint teljes jogú és egyéni partnerek, döntéshozók, vezetők és haszonélvezők, tevékenyen működhessenek közre.
c. Erősíteni kell a családokat és gondoskodni kell minden családtag biztonságáról és szerető neveléséről.
12. Megkülönböztetés nélkül védeni kell minden ember jogát egy olyan természeti és társadalmi környezethez, mely az ember méltóságát, testi egészségét és lelki jólétét szolgálja, különös tekintettel az őslakos népek és a kisebbségek jogaira!
a. Fel kell számolni a megkülönböztetés minden formáját, mint amilyen a faj, bőrszín, nem, nemi irányultság, vallás, nyelv, nemzeti, etnikai és társadalmi hovatartozás alapján történő megkülönböztetés.
b. El kell ismerni az őslakos népeknek a lelki életükhöz, tudásukhoz, földjeikhez és készleteikhez, illetve az ezekhez kötődő fenntartható megélhetési gyakorlathoz fűződő jogait.
c. Közösségeink fiataljait tisztelni és segíteni kell, lehetővé téve számukra, hogy betöltsék a fenntartható társadalom létrehozásában játszott lényeges szerepüket.
d. A kulturálisan és vallási szempontból kiemelkedő fontosságú helyeket védeni kell, illetve helyre kell állítani.
IV. Demokrácia, erőszakmentesség, béke
13. A demokrácia intézményeit minden szinten erősíteni kell, biztosítani kell a hatalom átláthatóságát és felelősségre vonhatóságát, teljes körű részvételt a döntéshozatalban, az igazságszolgáltatás lehetőségét!
a. Mindenki számára biztosítani kell a jogot, hogy világos és naprakész információkat kapjon a környezeti kérdésekkel kapcsolatban, valamint minden fejlesztési tervről és tevékenységről, mely őt érinti vagy érdekli.
b. Támogatni kell a helyi, regionális és globális civil társadalmat, és segíteni kell minden érdeklődő személy és szervezet érdemi részvételét a döntéshozatalban.
c. Védeni kell a véleményhez, a békés gyülekezéshez, az egyesüléshez és az eltérő véleményhez fűződő szabadságjogokat és a szólásszabadságot.
d. Intézményesíteni kell a hatályos és hatékony hozzáférést az ügyintézéshez és a független törvényszéki eljáráshoz, ideértve a környezeti kárral, illetve ilyen kár veszélyével kapcsolatos jogorvoslatot.
e. Minden nyilvános és magánintézményben fel kell számolni a korrupciót.
f. A helyi közösségeket erősíteni kell, lehetővé téve számukra, hogy környezetükkel törődjenek, valamint a környezettel kapcsolatos felelősséget a kormányzat olyan szintjére kell bízni, ahol az a leghatékonyabban érvényesíthető.
14. Az intézményes oktatásba és az élethosszig tartó tanulásba be kell illeszteni a fenntartható életvitelhez szükséges tudást, értékeket és készségeket!
a. Mindenkit, főként a gyerekeket és fiatalokat, oktatási lehetőséghez kell biztosítani, mely olyan készségekkel ruházza fel őket, amelyek segítségével tevékenyen hozzájárulhatnak a fenntartható fejlődéshez.
b. A fenntarthatóság oktatásában támogatni kell a művészetek és humán tudományok közreműködését.
c. Az ökológiai és társadalmi kihívások tudatosításában növelni kell a tömegtájékoztatás szerepét.
d. Fel kell ismerni, hogy a fenntartható élethez szükség van erkölcsi és lelki nevelésre.
15. Minden élőlénnyel szemben tisztelettel és körültekintéssel kell viseltetni!
a. Az emberi társadalmakban tartott állatokkal szembeni kegyetlenséget meg kell akadályozni, és meg kell védeni őket a szenvedéstől.
b. A vadon élő állatokat védeni kell a vadászat, a befogás és a halászat olyan módszerei ellen, amelyek rendkívüli, hosszan tartó vagy elkerülhető szenvedést okoznak.
c. A lehető legnagyobb mértékben kerülni kell, vagy fel kell számolni a nem célzott fajok pusztítását.
16. Tolerancián, erőszakmentességen és békén alapuló kultúrát kell népszerűsíteni!
a. Támogatni és ösztönözni kel a kölcsönös megértést, szolidaritást és együttműködést minden nép körében és minden országban, illetve azok között.
b. Az erőszakos konfliktusok megelőzésére általános stratégiákat kell alkalmazni, a környezeti ellentétek és más viták kezelésére és megoldására együttműködés útján kell módot találni.
c. A nemzeti védelmi rendszereket a nem provokatív védekezési pozíció szintjére kell leszerelni, a katonai eszközöket pedig békés célokra kell átalakítani, mint amilyen az ökológiai helyreállítás.
d. A nukleáris, biológiai és mérgező fegyvereket, valamint a tömegpusztításra alkalmas fegyvereket fel kell számolni.
e. Biztosítani kell, hogy a légkör és a világűr használata a környezetvédelmet és a békét segítse.
f. Fel kell ismerni, hogy a béke annak eredményeképpen született egység, hogy az ember megfelelő kapcsolatokat alakít ki saját magával, másokkal, más kultúrákkal, más életformákkal, a Földdel, és a nagyobb egésszel, amelynek mindez részét képezi.
A haladás útja
Mint soha eddig a történelem során, közös sorsunk új kezdet keresésére hív minket. Ilyen megújulás a Föld Charta elveinek ígérete. Ezen ígéret beváltásához el kell köteleznünk magunkat arra, hogy elfogadjuk és terjesztjük a Charta értékeit és célkitűzéseit.
Mindez szellemi és érzelmi váltást igényel. Szükséges hozzá a világot átfogó, kölcsönös függés és az egyetemes felelősség új gondolata. Képzelőerőnk segítségével ki kell fejlesztenünk, és alkalmaznunk kell a fenntartható életmód szemléletét helyi, országos, regionális és globális szinten. Kulturális sokféleségünk értékes örökség, s a különféle kultúrák meg fogják találni e szemlélet megvalósításának sajátos módját. El kell mélyítenünk és ki kell terjesztenünk a Föld Chartát eredményező globális párbeszédet, minthogy összefogva sokat tanulhatunk az igazság és a bölcsesség keresése során.
Az élet gyakran jár a fontos értékek közötti feszültséggel. Ez nehéz döntések elé állíthat minket. Meg kell azonban találnunk annak módját, hogy összeegyeztethessük a sokféleséget az egységgel, a szabadság gyakorlását a közjóval, a rövidtávú feladatokat a hosszútávú célokkal. Minden egyénnek, családnak, szervezetnek és közösségnek fontos szerep jut. A művészetek, tudományok, vallások, oktatási intézmények, a média, vállalkozások, nem kormányzati szervezetek és a kormányok mind hivatottak arra, hogy a kreatív vezetést biztosítsák. A kormány, a civil társadalom és az üzleti szféra együttműködése elengedhetetlen a hatékony vezetéshez.
A fenntartható világközösség kiépítéséhez a világ nemzeteinek meg kell újítaniuk elkötelezettségüket az ENSZ iránt, teljesíteniük kell a jelenlegi nemzetközi egyezmények által szabott kötelezettségeiket, és törvényi eszközökkel támogatniuk kell a Föld Charta elveinek megvalósítását a környezettel és a fejlődéssel kapcsolatban.
Legyen korunk emlékezetes azért, mert benne újraébredt az élet tisztelete, a feltett szándékért, hogy fenntarthatóságot elérjük, azért, mert élénkült a küzdelem az igazságért és a békéért, és az élet örömteli ünnepléséért.
Háttér
1987-ben az ENSZ Környezeti és Fejlődési Világbizottsága új charta elkészítésére adott ki felhívást, mely megfogalmazná a fenntartható fejlődés alapvető elveit.
A kormányok és nem kormányzati szervezetek képviselői törekedtek arra, hogy elfogadjanak egy Föld Chartát a 1992-es riói Földcsúcson. A Chartát azzal a szándékkal szerkesztették, hogy erkölcsi keretet biztosítson az Agenda 21-hez, de az időpont nem volt megfelelő.
1994-ben a Föld Tanács (Earth Council), a Nemzetközi Vöröskereszt és a holland kormány felkarolta a Föld Charta mozgalmat.
1997-ben a program felügyeletére és a charta megszövegezésére Föld Charta Bizottságot hoztak létre. Ugyanebben az évben, a Rio de Janeiróban rendezett Rio+5 Fórum befejezésekor a Föld Charta Bizottság közzétette a Föld Charta alapszövegét.
A Föld Charta kezdeményezése mutathatta fel a legnyitottabb és legnagyobb részvételi arányú egyezető folyamatot nemzetközi dokumentum megszövegezésével kapcsolatban.
Részt vett több ezer személy és több száz szervezet, sokféle kultúra és társadalmi szektor a világ minden tájáról. A Charta kialakításában mind szakértők, mind pedig a szélesebb tömegek képviselői szerepet kaptak. Mindezeknek az egyeztető munkához való közreműködése alapján a szöveg nagymértékben módosult.
A dokumentum végleges változatát a Föld Charta Bizottság 2000 márciusában tette közzé.
A Föld Charta kezdeményezése új szakaszba lépett, mely elveinek a gyakorlatba történő átültetésére összpontosít.
Miért van szükség Föld Chartára?
A történelem olyan válságos pontra érkezett, mely egyszerre hordoz nagy veszélyt és nagy ígéretet. A háború, a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenség és a környezetet fenyegető veszélyek kibontakozásakor az emberiség családjának döntenie kell, hogyan óvja meg a fenntartható jövőt.
A globális kommunikáció, illetve a globalizálódó gazdaság és kultúra bizonyítja, hogy az előttünk álló, egymással összefüggő problémák megoldásához egységes szemléletre és megközelítésre van szükség. Emellett a globális felelősség és cselekvés új gondolatát teszi szükségessé, mely alapvető változásokat követel meg a kormányzat, a magánszféra és a civil társadalom értékeit, viselkedési formáit és szemléletét illetően.
A Föld Charta eszköz arra, hogy e kérdésekkel foglalkozhassunk és a változást elősegíthessük.
A Föld Charta arra késztet minket, hogy vizsgáljuk felül értékrendünket és válasszunk jobb utat. Arra ösztönöz, hogy sokféleségünk közepette keressünk közös alapokat és fogadjunk el olyan új erkölcsi szemléletet, melyet sok nemzet és kultúra egyre nagyobb tömegei osztanak szerte a világon.
Föld Charta kezdeményezése
I. Küldetés
A Föld Charta kezdeményezés küldetése, hogy szilárd erkölcsi alapokat teremtsen a kialakuló bolygóméretű társadalom számára és segítse a fenntartható világ építését, mely a természet tiszteletére, az egyetemes emberi jogokra, gazdasági méltányosságra és a béke kultúrájára épül.
II. Feladatok
1. Terjeszteni kell a Föld Charta szövegét a társadalom minden szférájának tagjai és szervezetei között, a világon mindenütt.
2. Segíteni kell a Föld Charta alkalmazását az oktatásban iskolákban, egyetemeken, hitközösségekben és egyéb keretek között, valamint a szükséges segédanyagok kifejlesztése és terjesztése.
3. Segíteni és támogatni kell, hogy a civil társadalom, az üzleti szféra és a kormányzat minden szintje jóváhagyja,megvalósítsa és alkalmazza a Föld Chartát.
4. Törekedni kell arra, hogy a Föld Chartát a riói Földcsúcs tizedik évfordulóján, 2002-ben az ENSZ Közgyűlése jóváhagyja.
III. A Föld Charta használata
Számos, egymással összefüggő módja van annak, hogy a Föld Chartát hasznosítsuk, illetve értékeit a gyakorlatban meghonosítsuk. A Föld Charta használható
Oktatási eszközként, melynek segítségével megértethetők a kritikus döntések, amelyekkel az emberiség szembenéz, valamint hogy a fenntartható életmód iránti elkötelezettség halaszthatatlan szükséglet.
Egyének, intézmények és közösségek felkérésére, hogy mérlegeljék magukban alapvető szemléletüket és viselkedésüket meghatározó erkölcsi értékrendjüket.
A rétegek, kultúrák és vallások közötti párbeszéd előmozdítására a globális etikával és a globalizáció irányával kapcsolatban.
Felhívásként a cselekvésre, és útmutatóként egy olyan fenntartható életmóddal kapcsolatban, mely elkötelezettségre, együttműködésre és változásra ösztönöz.
Értékrendként a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos irányelvek és tervek kidolgozásához, minden szinten.
Segédeszközként olyanszakszerű viselkedési előírások kidolgozásához, amelyek a felelősségre vonhatóságot segítik elő, valamint annak értékelésére, hogy a nemzetek, vállalkozások és közösségek milyen ütemben haladnak a fenntarthatóság felé.
Törvényi eszközként, amely erkölcsi alapot nyújt a kialakulóban lévő környezeti és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos törvénykezéshez.
Csatlakozz!
· A Föld Charta támogatása kifejezhető annak elfogadásával a világhálón: www.ecouncil.ac.cr/template/endorse
· Vállald fel a Charta céljait és szellemiségét, és használd mindennapjaid során!
· Tedd a Chartát munkahelyed és helyi közösséged részévé. Jelenjen meg minden vállalkozásban, szervezetben, szövetségben és kormányzati szervben azok szándék nyilatkozatán, programjain, tevékenységén és kiadványain keresztül.
· Terjeszd a Chartát és folytass róla párbeszédet. Ez a módja annak, hogy jövőnket tudatos megteremtésének.
· Használd a Chartát oktatási eszközként. Vesd el a jövő magját!
· Alkoss olyan csoportot, mely a Chartáról gondolkodik, így azt életre kelti, és az emberek életében és kapcsolataiban szerepet játszó erővé teszi.
· Használd a Chartát műhelymunka, konferenciák, fórumok és értekezletek témájaként.
· Segítsd anyagilag a mozgalmat, ha gondolod.
A Föld Charta kezdeményezés támogatására történt felajánlásokat a következő címre lehet küldeni:
The Earth Charter Fund/TPC, attention: Claire Wilson, Post Office Box 648, Middlebury VT 05753, USA.
A Föld Charta jóváhagyása magánszemélyek és szervezetek által elkötelezettséget jelent a dokumentum szellemisége és céljai iránt. Jelzi, hogy a Föld Chartát helyzetüknek megfelelően kívánják hasznosítani, és másokkal együttműködnek a benne foglalt elvek gyakorlati alkalmazásában. A jóváhagyás erősíti a Föld Charta kezdeményezés és a társadalmi változás támogatottságát. A jóváhagyással kapcsolatban internetes oldalunkon olvasható bővebb információ.
Szelelektív-hulladékgyűjtés, komposztálás szekció állásfoglalása
A szervesanyagok, mivel a természetben tökéletesen lebomlanak, illetve komposztálódnak, nem tekinthetőek hulladéknak. Szemét azért válik belőlük, mert a hulladékbegyűjtés során összekeverednek, szennyeződnek a kommunális és egyéb hulladékok más összetevőivel.
Tekintettel arra, hogy a települési szilárd hulladéknak 30-40 %-a szervesanyag, mind környezetvédelmi, mind gazdasági szempontból rendkívül nagy jelentőségű kérdésről van szó.
Az EU jogharmonizáció keretében készült Hulladékgazdálkodási Törvény előírásai szerint a lerakásra kerülő hulladékban lévő biológiailag lebomló szervesanyag tartalmat 2004 július 1-ig 25%-kal, 2007 július 1-ig 50 %-kal kell csökkenteni.
Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) szerint:
„A hosszú távon fenntartható fejlődés biztosításának alapvető feltétele a természeti erőforrásokkal való takarékos bánásmód, ami a nem megújuló erőforrások kitermelésének mérséklését, a hatékony és takarékos anyag- és energiafelhasználást, valamint a környezet minél kisebb mértékű terhelését kívánja meg.”
Mint említettük, a komposztálódás a természetben emberi beavatkozás nélkül lezajló, természetes folyamat. A fenti idézetben megfogalmazott alapelvekből következően tehát —véleményünk szerint— elsőbbséget kell élveznie a keletkezés helyén végzett szervesanyag lebontásnak; a helyi komposztálásnak.
Ezzel szöges ellentétben azonban az OHT és különösen a készülő biohulladékok kezeléséről szóló miniszteri rendelet, szinte csak az üzemi körülmények között folytatott komposztálásnak; a komposztáló-telepek építési kötelezettségének és üzemeltetési feltételeinek szentel teret. Értékelésünk szerint tehát a törvényalkotó a környezetterhelés csökkentése helyett egy másféle környezetszennyező tevékenységet helyez előtérbe.
Bár az OHT helyesen állapítja meg, hogy „az első időszakban a hulladék házi komposztálását és felhasználását kell elterjeszteni és ösztönözni”, de hozzáfűzi, hogy ezt követően 2008-ig a 10.000 főnél nagyobb településeken ki kell építeni az üzemi méretű komposztáló-telepeket.
Nem tartjuk ésszerűnek, hogy függetlenül a települések adottságaitól, az ott élők komposztálási lehetőségeitől és hajlandóságától, törvény kötelezze az önkormányzatokat ilyen költséges beruházások megvalósítására.
A komposztálás „iparosítása” környezetszennyező tevékenység. Ide sorolhatjuk a szerves anyagok begyűjtését, szállítását, a gépesített komposztáló telepek működését.
Nem szabad elfeledkeznünk a jelentős fenntartási költségekről sem. Ugyanakkor például Nyugat-Európában egyre komolyabb gondot okoz a nagyüzemileg előállított komposzt felhasználása. Ennek fő oka a felhasznált szerves alapanyagok minősége miatti bizonytalanság, a végtermék esetleges szennyezettségétől való félelem.
Álláspontunk szerint tehát elsősorban a költségkímélőbb, a környezetet nem terhelő, a keletkezés helyén végzett helyi komposztálást, a helyben történő komposzt felhasználást kell minden rendelkezésre álló eszközzel támogatni.
Az elérhető legjobb eljárás elve alapján a települési szilárd hulladékra alapozott komposztáló–telepeket csak gazdaságossági számításokkal jól alátámasztott, átgondolt tervek alapján, a helyi igényeknek megfelelően szabad építeni.
A szennyező fizet elv alapján a komposztáló telepek működési költségeit a szolgáltatást igénybevevőknek kell viselniük. Ezzel is serkentve a helyi komposztálás térhódítását.
Fokozottan kell támogatni a helyi komposztálás elterjesztése érdekében indított helyi programokat.
Központi támogatási forrás biztosításával el kell érni, hogy az önkormányzatok alkalmazzanak a komposztálásban is jártas hulladékgazdálkodási szakembert.
Komposztáló-telepek helyett helyi komposztálást!
Az állatvédelem szekció állásfoglalása
(További információ: Misina Természet- és Állatvédő Egyesület: 72/337-035)
Címzettek:
Medgyessy Péter Miniszterelnök Úr
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter Asszony
Oktatási Miniszter
Pénzügyminiszter
Belügyminiszter Asszony
Az elmúlt időszakban az állatvédelem is jelentős fejlődésnek indult Magyarországon. 1998-ban megszületett az Állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény, amelyet röviden csak állatvédelmi törvény néven ismer a közvélemény. Ezzel elindult az állatvédelem (itt elsősorban a kedvtelésből tartott állatok védelméről van szó), jogi alapjainak megteremtése. A módosításból jó néhány olyan dolog is kimaradt, amelyet talán egy későbbi időszakban majd sikerül beépíteni. Az állatkínzásokat illetően a büntetőtörvénykönyv is módosításra szorulna, illetve az oktatási-képzési területen is jelentős elmaradások vannak.
Közismert tény, hogy a törvényi rendelkezések ellenére az állatvédelem finanszírozása teljesen megoldatlan, így a finanszírozási kérdésekben a következők a kéréseink:
Az állatvédelem finanszírozása konkrétan, összegszerűen is jelenjen meg a központi költségvetésben és az állatvédelmi hozzájárulás is kapjon nagyobb szerepet.
Ma talán a legnagyobb környezet- természetvédelmi szervezet számára megpályázható forrás a KAC, amelynek kiírásában azonban az állatotthonok, illetve a gazdátlan állatok ellátása nem szerepel. Kérjük annak a lehetőségnek a megvizsgálását, hogy az állatotthonok támogatási lehetősége beilleszthető- e a KAC rendszerébe.
Kérjük, olyan pályázati forma létrehozását, amelyre természetesen nyíltan, megfelelő feltételekkel pályázhatnak az állatotthonok.
Mivel a kóbor állatok ellátása önkormányzati feladat, szóba kerülhetne az egyes települések területén lévő állatotthonok finanszírozása egyedszám, fejkvóta alapján az önkormányzatokon keresztül. Természetesen erre külön forrásokból létrehozott, elkülönített keret szükséges, nem pedig a jelenlegi önkormányzati források terhére valósítandó meg.
Az Állatkertek és az Állatotthonok létesítéséről és működtetéséről szóló végrehajtási rendelet módosítása kapcsán az állatotthonok problémáira semmiféle megoldási javaslat nem született. Nem kívánunk az állatkertek kárára támogatáshoz jutni, de úgy gondoljuk legalább hasonló kedvezményeket kellene biztosítani az állatotthonok számára is, hiszen az állatotthonokat civil szervezetek működtetik, nem vállalkozási- üzleti alapon.
Így az állatotthonok számára bevételei források nincsenek, a hazai támogatási formák pedig nem működnek, vagy elenyészőek. Ezért úgy gondoljuk a mi esetünkben is indokolt az engedélyeztetési eljárás határidejének kitolása és egy fejlesztési- működési alap létrehozása.
Feltételezzük, hogy a gyepmesteri telepek és az állatotthonok munkájának hatékonysága és szemlélete között markáns különbségek vannak az utóbbiak javára. Érdemes lenne megvizsgálni hogy a gyepmesteri telepek működésének milyen köre adható át az állatvédő szervezetek számára – természetesen megfelelő finanszírozással, esetleg különválasztva a hatósági és a kötelező önkormányzati, illetve az állatvédelmi feladatokat. Javasoljuk az 1%-os felajánlásokból fennmaradt összeg működési költségekre történő felbontását a civil szervezeteknek.
Célszerű lenne olyan hazai program elindítása, amely támogatja az ivartalanítást és a korrekt azonosítást, amelynek talán a legjobb módja a mikrochippel történő azonosítás. Ennek természetesen meg kell teremteni az anyagi fedezetét is!
Kérjük továbbá, azoknak a képzési formáknak a megjelenését, amelyek elősegítik a szakmai továbblépést!
A Kárpát-medence környezeti veszélyforrásai szekció állásfoglalása
(További információ: Természetes Út Alapítvány: 201-7739, 201-7739)
A környezetvédelem önálló ágazatként való tudomásulvétele és szerepeltetése a gazdasági tevékenységeket osztályozó statisztikai nomenklatúrában.
Felelős: KSH
Indoklás:
A határozati javaslat szélesebb körű, mint a szekció témája.
Ennek oka, hogy a szekció feladatai is csak akkor kezelhetők megfelelően – hasonlóan a többi szekciótémához -, ha a környezetvédelem önálló ágazatként szerepel a statisztikai rendszerekben.
A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerét a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott, ún. TEÁOR tartalmazza.
Valamennyi gazdasági tevékenységet, beleértve a környezetvédelmi tevékenységet, szolgáltatásokat, termék előállításokat az adótörvény és az ÁFA törvény rendelkezései szerint ezen rendszerben szereplő azonosító számmal (TEÁOR vagy SZJ szám) kell ellátni.
Számla, egyszerűsített számla, illetve számlát helyettesítő okmány tartalmi előírásai szerint a számlán szerepeltetni kell a termék vagy szolgáltatás megnevezése mellett a besorolási számot.
Az 1998. évi, ma is érvényes KSH által kiadott egységes ágazati osztályozási rendszer (TEÁOR) a környezetvédelmi termékek előállítását és a környezet-védelmi szolgáltatások körét önállóan nem tartalmazza, csupán részlegesen más tevékenységhez kapcsolva.
Kis-Tó szekció állásfoglalása
(További információ: Életfa Környezetvédő Szövetség: 36/411-036, 36-411-036)
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításával vagy egy KvVM rendelet megalkotásával biztosítani kell a kistavak védelmét:
a kis tavak alatt kell érteni: a Balaton, Fertő-tó, Velencei-tó, Tisza-tó kivételével minden természetes és mesterséges tavat nagyságára, vízmélységére, állandó vagy időszakos jellegére való tekintet nélkül.
Kivételt képeznek a jelenleg is különböző ipari technológiát szolgáló tavak (pl.: zagytározó, hígtrágya tó stb.),
– minden tavi, vagy tavi környezetben történő területhasználat előtt a hasznosítás céljától függetlenül környezeti hatástanulmányt kell készíteni, a vízteret és környezetét, környezet- és természetvédelmi szempontból minősíteni kell,
– kizárólag a környezet- és természetvédelmi hatóságok engedélyével lehet egy kis tavat különböző célra használatba venni, illetve a hasznosítási módot megváltoztatni,
– a kis tavakról nyilvántartást kell vezetni
– a tavak élővilágának leírása céljából részletes kutatásokat kell végezni,
– a tó életét, fennmaradását veszélyeztető káros folyamatokat meg kell ismerni, és meg kell szüntetni,
– kiemelt természeti jelentőségű tavakat védetté kell nyilvánítani, a tó védettsége terjedjen ki: a tóra, mint geográfiai egységre, a tó- és annak tápláló vizére, a tóban található és a tóhoz kötődő élővilágra,
– a kis tó /tulajdonformától függetlenül / természetes élővilága nemzeti kincs, a tulajdonosa, bérlője, kezelője ezt nem veszélyeztetheti, ezzel szabadon nem rendelkezhet, hanem köteles ennek megőrzéséért mindent megtenni,
– a kis tavak természetes önszabályozó rendszerét meg kell óvni, amennyiben szükséges, ezt elősegíteni /pl. ökológiai célú vízkészlet biztosítása /,
– csak a környezet- és természetvédelmi hatóságok elbírálása után és ezek engedélyével lehet egy tavat kivételesen indokolt esetben (pl. közegészségügyi hatóság javaslata alapján) megszüntetni abban az esetben, ha védendő értékkel nem rendelkezik,
– amennyiben rendkívüli esetben egy tó felszámolására, megszüntetésére mégis sor kerülne ezt csak az itt lévő élőlények hasonló vízi környezetbe történő áttelepítésével lehet véghezvinni. Ezek a munkálatok csak szakemberek /ökológus, hidrobiológus, zoológus, botanikus stb. / részvételével, irányításával történhetnek,
– egy kis tó önkényes /vizsgálat és hatósági engedély nélküli / megszüntetése természetvédelem elleni bűntettnek minősül, s megfelelő szankcionálást von maga után.
A szekció nevében: Rittenbacher Ödön, szekcióvezető
ÁLLÁSFOGLALÁS AZ EURÓPAI UNIÓ VÍZ KERETIRÁNYELVÉNEK (VKI) HAZAI VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ 1189/2002. KORM. RENDELETTEL KAPCSOLATBAN (VÍZVÉDELEM, VÍZ KERETIRÁNYELV SZEKCIÓ)
(További információ: EMLA 352-9925)
1.A VKI végrehajtásában a kormányzat működjék együtt szorosabban a környezet- és természetvédő társadalmi szervezetekkel, és vegye figyelembe egy, a “civil” szervezetek által összeállítandó stratégiai dokumentum (Guidance Document) ajánlásait.
2.A környezetvédelem és a vízgazdálkodás tevékenységeinek intézményi szintű harmonizációja során nem a hivatali funkciókat, hanem a tartalmi munkát kell integrálni.
3.A nemzetközi vízgyűjtőkön létrehozandó, VKI szerinti közös hatóságok működését szerződésekben kell rögzíteni.
4.A VKI alkalmazása során fordítsanak figyelmet arra – különösen a kisvízfolyások (pl. patakok), kisebb tavak esetén –, hogy a készülő vízgyűjtő-gazdálkodási tervek elkészítésére döntő befolyással lehessenek a helyi közösségek.
5.A magyar-szlovák dunai jogvita a VKI által rögzített természetvédelmi, vízgazdálkodási és egyéb szempontrendszer alkalmazásával rendezendő.
6.Mind a VKI-kötelezettségekkel, mind az alkotmányosság előírásaival összeegyeztethetetlen, hogy a környezetvédelmi és vízügyi tárca a Szigetköz-Csallóköz térségében kétoldalú közös nemzeti park létrehozásának céljával folytat tárgyalásokat a szlovák partner-minisztériummal, annak ellenére, hogy 1991. április 28-a óta hatályos országgyűlési határozat írja elő, hogy osztrák-szlovák-magyarháromoldalú közös nemzeti park létrehozására van szükség, a Bécs és Gönyü közötti teljes Duna-szakaszon.
Állásfoglalás a környezeti- és fenntarthatóságra nevelés hatékonyabb működéséért és megvalósulásáért
(További információ: Természetes Életmód Alapítvány: 33-13-416)
A környezeti- és fenntarthatóságra nevelés hatékonyabb működéséért és megvalósulásáért a következő állásfoglalást hoztuk 2003. március 8-án:
1. A környezeti nevelés az állam, az önkormányzatok és minden pedagógus törvényben rögzített feladata (1995. évi LIII. tv.). Azok az intézmények, amelyek helyi pedagógiai programjaikat a környezeti nevelésre építik, vagy kiemelten kezelik azt, többletfeladatokat vállalnak el. A törvényi kötelezettségek teljesíthetősége érdekében biztosítsák ezen feladatok elkülönített, csak környezeti nevelésre fordítható normatív támogatását.
2. Kiegészítő normatívát kapjanak kontrollálható módon a környezeti- és fenntarthatóságra nevelést a pedagógiai programjukba is beemelő közoktatási intézmények.
3. A fenntartható fejlődésre nevelés helyi pedagógiai programja mellé, minimál programként, az oktatási intézmények hozzanak létre, alakítsanak ki olyan tantermet, laboratóriumot vagy egyéb helyiséget, amely a fenntarthatóság elveinek bemutatására szolgál.
4. Kérjük az oktatási intézményeket és a civil szervezeteket, hogy a környezeti nevelés megvalósítása során részesítsék előnyben a lakóhelyen megszervezett terepi programokat, a helyi tudás és a szülőföldhöz való kötődés érdekében.
4. a Kérjük a minisztériumokat (KvVM, OM), hogy a kiírt pályázatoknál, azok elbírálásnál a fentieket részesítsék előnyben.
5. Szükséges az alapvető környezeti nevelési, oktatáspolitikai dokumentumok fogalmi tisztázása. Ehhez az OM teremtse meg központilag a lehetőséget (Káté, értelmező szótár, konferenciák, továbbképzés).
6. Azokat a civil szervezeteket, akik állami feladatot átvállalva, kiemelten foglalkoznak a környezeti neveléssel, lakossági szemléletformálással, részesítsék normatív támogatásban. A KAC oktatási keretéből ne maradjanak ki a civilek, hiszen sok szervezet állami feladatokat lát el, környezeti nevelés, oktatás, képzés.
7. Dicséretes, hogy hosszú évtizedek harca után mind a két minisztérium (OM, KvVM) elfogadja, és támogatja az Erdei- iskolát, óvodát, mint más tanulásszervezési módot, sőt, szeretnénk elérni, hogy minden gyermek tanulmányai során legalább egyszer eljusson oda.
Javasoljuk, hogy legalább ilyen erővel biztosítsák a lehetőségeket, az erdei- iskolát, óvodát
megalapozó környezeti nevelésre, hisz „anélkül az sem jöhetne létre”.
8. A közoktatási intézményekben dolgozó szabadidő-szervezők feladatkörei közé hangsúlyosabban kerüljön be a környezeti- és fenntarthatóságra neveléssel kapcsolatos programok tervezése, szervezése, lebonyolítása és álljon rendelkezésre ehhez megfelelő rendszeres továbbképzési lehetőség, információs adatbázis a helyszínekről és a szolgáltatásokról továbbá álljon rendelkezésre a megvalósításhoz szükséges forrás is.
9. Az iskolai környezeti nevelést iskolán kívüli formában segítő (oktatóközpont, tábor, egyéb terepi programok) civil szervezetek tevékenységét hátráltatja a felsőfokon képzett terepi programvezetők, szakemberek, alacsony száma. Szükséges a felsőoktatási szintű képzés és továbbképzés megvalósítása e területen.
10. Legyen egységes fogalom az „oktatást segítő intézmény”. A környezeti nevelést végző civil szervezetek és egyéb intézmények (pl. állatkertek – állatkert pedagógia) ezáltal csatlakozhatnának a közoktatási feladatellátáshoz. Így érhető el, hogy a közoktatást segítő intézményekként pályázhassanak OM által kiírt pályázatokra is.
11. Állami stratégia legyen a környezeti nevelés, a Nemzeti környezeti nevelési stratégia elvei szerint, hogy az ország felkészülten fogadhassa a „Fenntarthatóságra nevelés évtizedét” 2005-2015 (ENSZ). Ezért a minisztériumok vagy háttérintézményei dolgozzák ki a fenntarthatóságra nevelés, tanulás stratégiáját.
12. A környezeti- és fenntarthatóságra nevelés ügye a KvVM-től súlypontilag kerüljön át az OM-hez, mert oda tartozik. Hosszabb távon így már reális célként merülhet fel annak elérése, hogy az OM célzottan finanszírozza az oktatást segítő intézményeket is.
2002 óta változatlanul:
Felszólítjuk a kormányt, hogy (más országok mintájára) hozzon létre önálló környezeti nevelési törvényt, ami a fenti problémákat egy csapásra megoldja!
Állásfoglalás az egyes megújuló energiaforrások hasznosításáról
(További információ: Energia Klub 41135 00)
A környezet- és természetvédő szervezetek egyetértenek abban, hogy a magyarországi megújuló energiaforrásokat a lehetőségekhez mérten minél szélesebb körben hasznosítani kell annak érdekében, hogy az általuk kínált előnyök érvényesüljenek. Ezek az előnyök többek között a következők: az energiatermelés környezetszennyezésének drasztikus csökkenése, az energiaimport-függőség mérséklődése, az energiaellátás biztonságának növekedése és a foglalkoztatás növekedésével a vidék népességmegtartó képességének erősödése.
Bár a megújuló energiaforrások hasznosítása az energiatermelés legtisztább és így a legkívánatosabb formája, kétségtelen, hogy alkalmazásuk környezeti hatásokkal jár. E hatások minimalizálása érdekében bizonyos szempontokat figyelembe kell venni, amelyekre az alábbiakban – energiaforrásonként lebontva – hívjuk fel a figyelmet
I. Napenergia:
A magyarországi éghajlati viszonyok jó lehetőséget kínálnak a napenergia széleskörű hasznosítására. A hazánk területére érkező napenergia mértéke többszörösen haladja meg az ország összes éves energiaigényét, ezért kiemelten fontosnak tartjuk és támogatjuk az aktív és passzív napenergia-hasznosítást. Szükséges azonban, hogy a hasznosítás teljes ciklusa során fellépő esetleges környezeti terhelés a legkisebb mértékű legyen, ezért az alábbiak figyelembevételét ajánljuk:
· Az új épületek tervezésénél széleskörűen ki kell használni a passzív napenergia-hasznosítási megoldásokat
· A berendezések gyártási folyamata során minimalizálni kell a hulladékok keletkezését, a természetre illetve az emberi egészségre káros anyagok beépítését, illetve annak természetbe bocsátását
· A berendezésekbe beépített veszélyes anyagokat az élettartam végén veszélyes hulladékként kell kezelni
· Az energiatermelő berendezések gyártásához kapcsolódóan lehetőleg készüljön életciklus elemzés
· A napelemekkel termelt villamos energia hasznosításának egyik leginkább környezetszennyező elemei az akkumulátorok. Ezen elemek kisebb mértékű alkalmazása érdekében szükséges a napenergiás rendszerek hálózati csatlakoztatása, valamint ezek technikai és jogi feltételeinek megteremtése, különös tekintettel a 2001. évi CX, a villamos energiáról szóló törvényben megszabott 100 kW-os névleges teljesítmény-határra, amelynek 1kW-ra történő leszállítása kívánatos
II. Biomassza:
A biomassza energetikai célú hasznosításának potenciálja jelenleg kihasználatlan Magyarországon, ezért támogatjuk mind a szilárd, mind a folyékony, mind pedig a gáznemű biomassza energetikai célú hasznosítását az alábbiak figyelembevételével:
· A növénytermesztési, állattenyésztési, erdészeti és tájrendezési tevékenységek során keletkező szerves melléktermékek, hulladékok kerüljenek hasznosításra az adott körülményektől függően energetikai, illetve egyéb céllal (komposzt, takarmány, talajerő-utánpótlás stb.)
· Energiaültetvények létrehozása csak mezőgazdasági művelésből kivont területeken történjen (természetvédelmi oltalom alatt álló élőhelyeken, valamint nem védett, de természetileg érzékeny területeken ne legyenek ilyen jellegű telepítések)
· A talajkimerülés elkerülése végett készüljön hatástanulmány, amely megállapítja, hogy az adott földterület folyamatos hasznosítása esetén mekkora mennyiségű biomassza termelhető ki, anélkül, hogy ez túlzottan igénybe venné az adott termőterületet
· A biomassza hasznosítása illetve üzemanyagként történő feldolgozása esetén törekedjenek arra, hogy az energianyerés és befektetés aránya minél kedvezőbb legyen (pl. a feldolgozás és a hasznosítás helye legyen minél közelebb a termeléshez)
III. Geotermikus energia:
Magyarország komoly geotermikus energiapotenciállal rendelkezik. A négyzetméterre vetített, a Föld középpontjából a felszín felé áramló hőenergia a világátlag kétszerese. Ezeket a kedvező lehetőségeket figyelembe véve szorgalmazzuk a geotermikus energia hő- és villamos energiaként történő hasznosítását. A hasznosítás során azonban az alábbiak figyelembevételét ajánljuk:
· A természet védelme és a geotermikus energia hasznosításának folyamatos fenntarthatósága érdekében a kitermelt geotermikus folyadékok, illetve gázok visszasajtolása kívánatos
· A kitermelt és különböző okok miatt nem visszasajtolt geotermikus folyadék – ha az szakértői állásfoglalás alapján élővízbe engedésre nem alkalmas – szennyvízként kerül jön kezelésre
· A geotermikus energia hasznosítási hatásfoka a lehető legnagyobb legyen, azaz a geotermikus energia egyes hasznosítási lépcsőinél esetlegesen jelentkező hulladék hő kerüljön további hasznosításra
· Minimalizálják az inhibitorok használatát, valamint az inhibitorral kezelt víz ne kerüljön sem élővízbe, sem visszanyomásra, hanem szennyvízként legyen kezelve
IV. Szélenergia:
Egyre több példa mutat rá, hogy Magyarországon van mód a szél energiájának villamos energiatermelésre történő hasznosítására. Az utóbbi évek szélenergia piacának robbanásszerű bővülése bebizonyította, hogy a szélenergia hasznosítás biztonságos, ipari méretekben alkalmazható, és megbízható villamos-energiatermelési módszer. Ezért kívánatosnak tartjuk a szélenergia-hasznosítás minél szélesebb körű magyarországi alkalmazását az alábbiak figyelembevétele mellett:
· A berendezések telepítésénél figyelembe kell venni a működés közben fellépő zaj-, és árnyékoló hatásokat, amelyeket a lakóépületektől való megfelelő védőtávolság betartásával ki kell küszöbölni
· Szélerőművek telepítési folyamata (energetikai célú szélmérés, engedélyeztetési eljárás) előtt szakértői véleményt kell kérni, hogy a tervezett szélerőmű nincs-e madárvonulási útvonalon, illetve fontos vizes élőhely közelében. A madarak esetleges pusztulását elkerülendő, az ilyen területeken, útvonalakon ne történjen beruházás.
· A szélerőművek hasznos élettartamának végén kívánatos a berendezések anyagának újrahasznosítása, valamint a terület rekultivációja
· A különböző energetikai célú szélenergia-hasznosító berendezések magyarországi kereskedelmi forgalomba hozatala előtt szükséges azok biztonságos működésének igazolása
· Törekedni kell a minél elfogadhatóbb tájképi beillesztésre
V. Vízenergia:
· Magyarország területén és az országba érkező folyók esetében ellenezzük duzzasztóművel működő vízerőművek létesítését.
· Támogatjuk az olyan vízerőművek telepítését, amelyek nem járnak az adott terület ökológiai egyensúlyának felborulásával. Ebben a tekintetben a vízerőművek telepítése előtt környezetvédelmi szakértői véleményt kell kérni.
VI. Izomenergia (a közlekedésben)
A magyar településeken számottevő energiatakarékossági potenciál rejtőzik a gyalogos és kerékpáros helyváltoztatások elősegítésében, terjesztésében. Jelenlegi arányuk messze elmarad attól, amit egyes nyugat-európai városokban sikerült elérni. Ezek a közlekedési módok több szempontból is jótékony hatásúak:
· Energiaigényük minimális és élelmiszerrel fedezhető. Kerékpáros helyváltoztatás esetén például a benzinben foglalt energia kiváltására elegendő annak töredéke megújuló energiaforrásból (élelmiszerből).
· Alkalmazásuk káros környezeti hatástól mentes.
· Javítják az emberek egészségi állapotát (például napi fél óra mérsékelt testedzés jelentősen csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulási esélyét).
· Olcsók, és kevés kivétellel mindenki által alkalmazhatók.
· Biztonságosabbá, egészségesebbé, élhetőbbé teszik a települést.
A gyalogos és kerékpáros közlekedés elősegítésére ezért a következő intézkedéseket javasoljuk:
· Az autóközlekedés korlátozása és sebességének csökkentése a települések teljes területén, kitiltása a városközpontokból;
· a gyalogos és kerékpáros közlekedés gerincét alkotó tömegközlekedés fejlesztése, különös tekintettel az előbbi két móddal való intermodalitásra (pl. kerékpártározókkal, átszállási távolságok csökkentésével);
· Átfogó, szektorközi nemzeti stratégia kidolgozása és végrehajtása külön a gyalogos és külön a kerékpáros közlekedés fejlesztésére.
Állásfoglalás a nemzetközi fejlesztési együttműködésről
(További információ: Bocs Alapítvány 22/501-844)
Állásfoglalásunk Szentiványi Gábor, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára nyilatkozatához (Világgazdaság 2003. febr. 3.) kapcsolódik, mely szerint a rendszerváltás óta először az idei költségvetésben van nemzetközi fejlesztési együttműködés tétel, közel másfél milliárd forint (ami nemzetközi összehasonlításban elenyésző, huszada az EU átlagnak, ami a GDP 2.4 ezreléke). Az intézményi háttér kiépítése még éppúgy nem fejeződött be, mint a stratégia kialakítása és lebontása. A tervek szerint létrejön egy
minisztériumon belüli, illetve egy tárcaközi bizottság, és be szeretnék vonni a munkába a civil szférát is. Még nem tudni, társadalmi kuratórium, háttérintézmény vagy testület fogja segíteni hazánk nemzetközi segélyprogramjának itthoni átláthatóságát.
Kéréseink a Külügyminisztériumhoz:
1. Mint ahogy sok más tárcaközi bizottságban, tanácsban, társadalmi kuratóriumban, tanácsadó testületben, a zöldmozgalom kapjon arányos képviseletet a fejlesztési együttműködés témában létrejövő új testületekben is. Az Országos Találkozó, amelyen többszáz szavazásra jogosult zöld szervezet vett részt, erre megválasztotta Simonyi Gyulát és Szekér Klárát.
2. Magyarország a nemzetközi fejlesztési együttműködés keretében csak ökológiailag fenntartható fejlődést támogasson, semmiképpen ne környezetpusztító beruházásokat. Az erre vonatkozó döntésekről készüljön minden esetben vizsgálati elemzés az 1995. évi LIII. tv. 43. par. 1. bek. szerint.
AZ NFT, Társadalmi részvétel a területfejlesztésben szekció állásfoglalása
(További információ: MTVSZ: 2167297)
A Környezet- és Természetvédő Társadalmi Szervezetek XIII. Országos Találkozója felkéri és egyben felhatalmazza a nyitott és demokratikus regionális környezetvédelmi fórumokat, hogy a zöld mozgalom jogait és lehetőségeit segítse a társadalmi részvételben azzal, hogy küldötteket delegálnak azokba a testületekbe, fórumokba, amelyek a civil érdekérvényesítésre, vélemények ismertté tételére lehetőséget adnak. Ezeket a regionális delegáltakat az OT legitimnek ismeri el.
A zöld mozgalom ezúton fejezi ki szándékát más civil szektorokkal való együttműködése, és szorgalmazza a közös fellépéseket a közös érdekek mentén.
Állásfoglalás a Rábáról (Rába szekció)
(További információ: Reflex Egyesület: 96/310-988)
A Rába egyik legértékesebb ökológiai folyosónk. Ezért a folyót teljes hosszában – egykori ártereinek, mellékvizeinek értékes, újraéleszthető – környezetével együtt – a természetvédelem eszközeivel is meg kell őrizni. Kezdeményezzük a védettségi eljárás haladéktalan megindítását.
A Rába természeti értékeinek védelmét csak a nemzeti park és/vagy a bioszféra rezervátum kategória biztosíthatja.
A Rába Nemzeti Park legyen az első, amelyet a társadalmi szervezetek bevonásával működtetnek.
Az élővizek problémáit saját vízgyűjtő területükön belül kell megoldani. Tiltakozunk a Rába, illetve más folyók vizének Balatonba vezetése ellen!
Állásfoglalás a Dunáról (Rába szekció)
(További információ: Reflex Egyesület: 96/310-988)
A Dunát tíz és fél éve terelték a bősi erőmű csatornájába. Azóta a szigetközi szakaszon a Duna medrébe az eredeti vízmennyiségnek csak 10-20 százaléka jut. Drasztikusan csökkent a talajvíz szintje, a szigetközi Duna-mellékágak egy része kiszáradt. A megmaradt ágak iszaposodnak, a medrek nagy részét már teljesen ellepték a hínárok. Veszélyben vannak a térség ivóvízkészletei. Eltűnőben van a csodálatos szigetközi vízrendszer, és fokozódó mértékben károsodik, pusztul a térség értékes élővilága.
A károk mérséklése nem lehetséges a Duna vízmennyiségének jelentős növelése nélkül. Ezért Magyarországnak és Szlovákiának mielőbb meg kellene egyezni a Duna vizének – környezeti követelményeket kielégítő – megosztásában, ahogyan azt a hágai ítélet előírja. A megegyezés, a szerződés kötése a vízmegosztásról az állam joga és feladata. A természetet féltő közember a Duna érdekében mást nem tehet, mint emlékeztet a hágai eljárás lezárásának szükségességére, és kéri, hogy kezdődjenek meg az országok közti tárgyalások a vízmegosztásról.
Az idő nagyon múlik, és a környezeti károk sokasodása miatt most már minden egyes nap számít. Ezért ismét kérjük a kormányzatot, kezdje el a tárgyalásokat a Duna ügyében – a jövő nemzedék előtt is vállalható – új szerződésről. Váljon mielőbb történelemmé a Duna elterelése, és a folyam ismét határfolyóhoz illő méltósággal hömpölyögjön a szigetközi szakaszon.
Állásfoglalás erdeink jövőben kívánatos kezeléséről
(További információ: Palocsa Egyesület: 47/344-449)
Az Országos Találkozó résztvevői, jövőbeni életlehetőségeink megőrzése, élő környezetünk további pusztulásának megállítása és helyreállításának megkezdése érdekében felkérik az Országgyűlést, illetve a Kormányt az alábbi intézkedések megtételére:
· Biztosítsa a jelenlegi állami erdőterületek tartós állami tulajdonban maradását. Sürgősen szüntesse meg állami erdeink rövid távú profitorientált, jelenleg részvénytársasági formában történő kezelését. Helyezze előtérbe az erdő védelmi és közjóléti funkciójának érvényesülését. Hozzon létre ennek megfelelő kezelő szervezetet és biztosítsa a hosszú távú működéshez szükséges forrásokat.
· Megfelelő szabályozással mozdítsa elő a természetvédelmi és gazdasági érdekek közti konfliktusok feloldását. Segítse elő a folyamatos erdőborítást s ezzel alapvető ökológiai funkciókat hosszú távon biztosító, természetes folyamatokra alapozó szemléletű (pl. PRO SILVA) erdőgazdálkodás elterjedését és kiemelt jelentőségű ismeretként való oktatását.
· Támogassa a magántulajdonban lévő erdőterületeken is a védelmi és közjóléti funkciók fokozott érvényesítését. Dolgozzon ki megfelelő programokat és mechanizmusokat a támogatások végrehajtásához.
· A Nemzeti Földalapba ezután kerülő erdőterületeket, illetve az erdő számára potenciálisan alkalmas területeket adja állami, vagy társadalmi szervezetek kezelésébe.
· Az ország területén az erdő szármára potenciálisan alkalmas területeken ökológiai szemléletű erdőtelepítést valósítson meg. E földterületek egy részén mielőbb jelöljön ki megfelelő méretű regenerációs mintaterületeket. E területek rendeltetése legyen a természetes újraerdősülés segítése, élő rendszerek helyreállítása, természetközeli gazdálkodási formák kísérleti bevezetése, valamint e tevékenységek bemutatása. Ennek megvalósulása érdekében ezeket a területeket adja egy e célra kijelölt szervezet teljes jogú kezelésébe.
· A vad védelméről, a vadgazdálkodásról valamint a vadászatról szóló törvény módosításával biztosítsa a földtulajdonosok, állami erdőterületek esetében a kezelő számára a vadászati joguk feletti gyakorlati rendelkezés lehetőségét, ezzel tegye lehetővé a természetes szint sokszorosára duzzasztott (etetett, tenyésztett), mára már erdeink létét fenyegető, felújulását akadályozó nagyvadlétszám jelentős mértékű csökkentését.
Állásfoglalás a társadalmi érdekképviseletről
(További információ: Göncöl Alapítvány 27/304-484)
A Környezet- és természetvédő társadalmi szervezetek XIII. országos találkozója (2003, Szombathely) elhatárolja magát a társadalmi érdekképviselet leegyszerűsítésére irányuló törekvésektől. Az ilyen módon felülről létrehozott küldötti szervezet-rendszer társadalmi legitimitása hiányzik, hiszen abban nem jelenhet meg a civil társadalom alulról építkező, sajátos felelősségi viszonyokat érvényesítő sokfélesége.
1.Az Országos Civil Érdekképviselet megismert módokon történő létrehozását a hagyományos civil értékrend megerőszakolásának tartjuk, hiszen annak célja, hatálya, szervezeti keretei és döntéshozó eljárási rendje átláthatatlanok, alulhatározottak. Létrejöttével a társadalmi szervezetek megalapozatlan jogfosztását és megengedhetetlen diszkrimináció lehetőségét hordozza magában.
2.Felhívjuk a kormányt, hogy a civil társadalommal való kapcsolatát együttműködési megállapodás helyett törvényi szabályozás útján a Nemzeti Kulturális Alap modelljét követve átlátható módon, demokratikus elvek érvényesítésével és eljárási rendben szervezze!
Felhívjuk az OT soros elnökét és a civil központokat a fentiek kormány felé és társadalmi szervezetek felé történő képviseletére!
Állásfoglalás: érdekképviselet a civil szektorban
(További információ: EMLA 352-9925)
A magyarországi civil szektor egészét érintő ügyekben a szektor érdekeinek országos képviselete ma nem megoldott. A kormányzat bíztatására a közelmúltban megindult munkacsoportok és beszélgetések eredményeképp született munkaanyagok némelyikében olyan alapvető elvi problémákat látunk, amely mellett nem mehetünk el szó nélkül.
1.Az országos szintű civil érdekképviselet (OCÉ) kapcsán hangsúlyoznunk kell a következőket: Az OCÉ – mivel az egész civil szektort érintő kérdések, ügyek képviseletére kellene megalakuljon – nem képviselheti a civil szektor rész-érdekeit, így pl. a környezetvédő szervezetekét vagy a helyi, megyei civil szervezetek érdekeit. Mindig nyitva kell hagyni a lehetőségét, hogy a társadalmi szervezet közvetlenül a kormányzattal tartson kapcsolatot, a jelenleg is érvényes jogszabályok alapján.
2. Az OCÉ akkor lehet igazán hatékony és hiteles, ha kialakulásánál minél nagyobb arányú a szektorból érkező önkéntes, független támogatás és minél kisebb arányú az állami forrásból eredő finanszírozás.
3. Az OCÉ megalakulását nem szabad azért siettetni, hogy a politika mielőbb megállapodást/ szerződést köthessen a civil szektor képviselőivel.
4. A Nemzeti Civil Alapprogram törvénytervezet az érdekképviseleti szerv feladatává teszi az állami pénzek civilek közötti szétosztását. Egy ilyen feladatban részt vállaló szervezet nem tud hatékonyan érdeket érvényesíteni az állami szervekkel szemben.
A környezet- és természetvédő szervezetek felajánlják, hogy az érdekképviselet kialakításában szerzett tapasztalataikat összefoglalják, tanulságait rendszerezik és a civil szektor más területein működő szervezetekkel, fórumokkal megosztják.
Annak érdekében, hogy egy hatékony és valódi érdekképviseletre szerveződő OCÉ alakulhasson ki, a környezetvédő szervezetek fenti szervezetekkel (delegáltjaik útján) egyeztetnek, közösen együttdolgoznak, állásfoglalásokat és ajánlásokat dolgoznak ki.
Állásfoglalások a béke szekció javaslatai alapján
(További információ Alba Kör: 302-1463)
Határozat
A magyarországi zöldmozgalom – csatlakozva a háború ellen felszólalók véleményéhez – ellenzi az Irak elleni háborút.
Indoklás:
· Általános alapelv, hogy minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz.
· Háborúban megkülönböztetés nélkül pusztul emberi élet és a természet; megsemmisülnek műemlékek, az emberiség kulturális örökségét képező régészeti leletek.
· A háború következtében keletkező környezetszennyezés folytán a túlélő emberek, állatok, növények számára lakhatatlanná válnak hatalmas területek.
· Az Alkotmány 6. paragrafusa kimondja: „A Magyar Köztársaság elutasítja a háborút, mint a nemzetek közti viták megoldásának eszközét.”
· Az Irak ellen indítandó háború olyan célokért – így például az olaj birtoklásáért – folyna, amelyek önmagukban is ellentétesek a fenntarthatóság követelményével.
Ajánlás:
A Béke szekció javasolja az OT résztvevő számára, hogy aktívan kapcsolódjanak be a nemzetközi háború-ellenes mozgalomhoz.
Határozat:
Alkotmánymódosítási indítvány:
Kezdeményezzük, hogy az Országgyűlés foglalja bele az Alkotmányba a következő rendelkezést:
„A Magyar Köztársaság semmilyen formában nem állít elő, nem telepít, nem tárol, nem állomásoztat és nem enged át területén nukleáris vagy egyéb tömegpusztító fegyvereket.”
Indoklás:
· Mivel a Hágai Nemzetközi Bíróság 1996-ban kimondta, hogy a tömegpusztító fegyverekkel való fenyegetés ellentétes a nemzetközi joggal, ezért Magyarország nem vehet részt a tömegpusztító fegyverekkel való műveletek előkészítésében sem. Ezt a magyar jogrendben is egyértelműen rögzíteni kell.
Állásfoglalás a KAC közhasznú keretének tartós rendezéséről
(További információ: Göncöl Alapítvány 27/304-484)
Határozat:
A Környezet- és természetvédő társadalmi szervezetek XIII. országos találkozója felkéri a kormányt és az országgyűlést, hogy a KAC közhasznú keretét a Nemzeti Kulturális Alap mintájára, törvényi szabályozással alakítsa átlátható, demokratikus intézménnyé, amelynek feladata a közhasznú környezet – és természetvédelmi szolgáltatások normatív díjtámogatása, program és projekttámogatás.
Indoklás:
A polgári demokratikus parlamentarizmus megköveteli, hogy az adományozó és a kedvezményezett ne kerüljön egymással közvetlen kapcsolatba, a köztes szervezet átlátható és demokratikus legyen.
Állásfoglalás a környezetvédelem kormányzati szerepének növeléséről
(További információ: Göncöl Alapítvány 27/304-484)
Határozat:
A Környezet- és természetvédő társadalmi szervezetek XIII. országos találkozója felkéri a kormányt, hogy a környezetvédelmi és vízügyi minisztert vegye fel a Gazdasági Kabinetbe!
Indoklás:
A gazdasági, erőforrás gazdálkodási kérdések döntő többsége közvetlenül érinti a környezet- és természetvédelmet.
Állásfoglalás a környezetvédelmi tárca ágazati feladatainak módosításáról
(További információ: Göncöl Alapítvány 27/304-484)
Határozat:
A Környezet- és természetvédő társadalmi szervezetek XIII. országos találkozója felkéri a kormányt, hogy módosítsa a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium statútumát úgy, az tartalmazza, hogy a tárca ágazati feladatait a környezet-és természetvédő társadalmi szervezetek és azok intézményrendszere segítségével hajtja végre.
Indoklás:
Ez a mai tény, az elismerés hiánya, számos konfliktus forrása.
Állásfoglalás a zöld államháztartási reformot elősegítő intézkedések szükségességéről
(További információ: Levegő Munkacsoport 361-3630, 361-3631)
A Környezet- és Természetvédő Szervezetek XIII. Országos Találkozója sürgeti, hogy mielőbb kerüljenek megvalósításra azok a feladatok, amelyeket Medgyessy Péter miniszterelnök-jelöltként tett az államháztartás környezetbarátabbá tételére, különösen tekintettel a következőkre:
· „Csak olyan új törvény, kormány- és miniszteri rendelet, valamint kormányhatározat kerül elfogadásra, amely nem csökkenti a környezet-, természet- és egészségvédelem, továbbá az oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális ellátás jogszabályokkal biztosított szintjét… Mindez a költségvetési és adótörvényekre is vonatkozik.”
· „Az országgyűlésnek és a kormánynak az állami költségvetésre és az adótörvényekre vonatkozó vagy azokat lényegesen befolyásoló döntéseinek minden esetben részletes társadalmi, gazdasági és környezeti hatásvizsgálat, rövid, közép- és hosszú távra érvényes összehasonlító, továbbá költség-haszon elemzés képezi az alapját.
· „A döntéseket széles körű társadalmi vita előzi meg.”
· „2003. június 30-ig elkészítjük az adófizetők pénzéből a környezetszennyező tevékenységek támogatásának mértékét tartalmazó kimutatást, amelyet a csökkentés megvalósítása érdekében társadalmi vitára bocsátunk.”
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fentiek elvégzése tulajdonképpen a hatályos törvények betartását jelenti:
„Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alkotmány 18. §-ában megállapított, az egészséges környezethez való jog a Magyar Köztársaságnak azt a kötelezettségét is magában foglalja, hogy az állam a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét nem csökkentheti, kivéve, ha ez más alapjog vagy alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen. A védelmi szint csökkentésének mértéke az elérni kívánt célhoz képest ekkor sem lehet aránytalan. (…) Az állam nem élvez szabadságot abban, hogy a környezet állapotát romlani engedje, vagy a romlás kockázatát megengedje. (…) …a környezethez való jog védelmének eszközei között a megelőzésnek elsőbbsége van, hiszen a visszafordíthatatlan károk utólagos szankcionálása nem tudja helyreállítani az eredeti állapotot.” (az Alkotmánybíróság 28/1994. AB számú határozata)
„43. § (1) A környezetvédelemmel összefüggő törvényjavaslat és más jogszabály (a továbbiakban együtt: jogszabály) az ország társadalmi-gazdasági tervei, területfejlesztési koncepciói, továbbá a regionális hatást eredményező döntések (a továbbiakban együtt: döntés) előkészítője köteles az intézkedés környezetre gyakorolt hatásait vizsgálni és értékelni, s azt vizsgálati elemzésben (a továbbiakban: vizsgálati elemzés) összefoglalni. (…) (3) A környezetvédelemmel összefüggő gazdasági szabályozó eszközök (vám-, adó- és illetékszabályok stb.) bevezetésére irányuló szabályozások, továbbá jelentős módosítások esetében a vizsgálati elemzést minden esetben el kell végezni.” (a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény)
“19. § Az állampolgárok – közvetlenül, illetőleg képviseleti szerveik útján – közreműködnek az életviszonyaikat érintő jogszabályok előkészítésében és megalkotásában. 20. § A jogalkalmazó szerveket, a társadalmi szervezeteket és az érdekképviseleti szerveket be kell vonni az olyan jogszabályok tervezetének elkészítésébe, amelyek az általuk képviselt és védett érdekeket, illetőleg társadalmi viszonyokat érintik.” (a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény)
„116. § Az Országgyűlés részére a központi költségvetés tárgyalásakor, illetve a zárszámadáskor tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni: (…) 10. a közvetett támogatásokat (pl. adóelengedéseket, adókedvezményeket) tartalmazó kimutatást.” (az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény)
Az említett vállalások, illetve törvényi kötelezettségek nagy részének teljesítése nem jár különösebb költséggel, tehát ezek mielőbbi megvalósítása csupán politikai akarat kérdése.
Új szekció egy új EU korszakhoz szekció állásfoglalása
(További információ: Bocs Alapítvány: 22/501-844)
Állásfoglalásunk Szentiványi Gábor, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára nyilatkozatához (Világgazdaság 2003. febr. 3.) kapcsolódik, mely szerint a rendszerváltás óta először az idei költségvetésben van nemzetközi fejlesztési együttműködés tétel, közel másfél milliárd forint (ami nemzetközi összehasonlításban elenyésző, huszada az EU átlagnak, ami a GDP 2.4 ezreléke). Az intézményi háttér kiépítése még éppúgy nem fejeződött be, mint a stratégia kialakítása és lebontása. A tervek szerint létrejön egy minisztériumon belüli, illetve egy tárcaközi bizottság, és be szeretnék vonni a munkába a civil szférát is. Még nem tudni, társadalmi kuratórium, háttérintézmény vagy testület fogja segíteni hazánk nemzetközi segélyprogramjának itthoni átláthatóságát.
Kéréseink a Külügyminisztériumhoz:
1. Mint ahogy sok más tárcaközi bizottságban, tanácsban, társadalmi kuratóriumban, tanácsadó testületben, a zöldmozgalom kapjon arányos képviseletet a fejlesztési együttműködés témában létrejövő új testületekben is. Az Országos Találkozó, amelyen több száz szavazásra jogosult zöld szervezet vett részt, erre megválasztotta Simonyi Gyulát és Szekér Klárát.
2. Magyarország a nemzetközi fejlesztési együttműködés keretében csak ökológiailag fenntartható fejlődést támogasson, semmiképpen ne környezetpusztító beruházásokat. Az erre vonatkozó döntésekről készüljön minden esetben vizsgálati elemzés az 1995. évi LIII. tv. 43. par. 1. bek. szerint.
Határozati javaslat
(További információ: Göncöl Alapítvány 27/304-484)
1. Felkérjük a kormányt, hogy a környezetvédelmi és vízügyi minisztert vegye fel a Gazdasági Kabinetbe!
Indoklás: A gazdasági, erőforrás gazdálkodási kérdések döntő többsége közvetlenül érinti a környezet- és természetvédelmet.
2. Felkérjük a kormányt, hogy módosítsa a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium statútumát úgy, hogy az tartalmazza azt, hogy a tárca ágazati feladatait a környezet-és természetvédő társadalmi szervezetek és azok intézményrendszere segítségével hajtja végre.
Indoklás: Ez a mai tény, az elismerés hiánya, számos konfliktus forrása.
3. Felkéri a kormányt és az országgyűlést, hogy a KAC közhasznú keretét a Nemzeti Kulturális Alap mintájára, törvényi szabályozással alakítsa átlátható, demokratikus intézménnyé, amelynek feladata a közhasznú környezet – és természetvédelmi szolgáltatások normatív díjtámogatása, program és projekttámogatás.
Indoklás: A polgári demokratikus parlamentarizmus megköveteli, hogy az adományozó és a kedvezményezett ne kerüljön egymással közvetlen kapcsolatba, a köztes szervezet átlátható és demokratikus legyen.
Javaslattevő: Kiszel Vilmos
Állásfoglalás a közlekedésről
(További információ: Levegő Munkacsoport 3613630)
A környezet- és természetvédelmi civil szervezetek XIII. Országos Találkozójának résztvevői fenntartják a korábbi évek országos találkozóin elfogadott állásfoglalásaikban foglaltakat ugyanakkor a következőkre fokozottan felhívják a döntéshozók figyelmét:
Mivel a közlekedés a környezetünkre, egészségünkre egyik leggyakrabban ható tényező, a társadalmi kontrol igénye ezen a téren fokozottan nyilvánul meg. Ezért a kormány tegyen lépéseket a társadalmi, különösképpen a környezetvédelmi szervezetek intézményesült bevonására a közlekedési fejlesztésekkel és egyéb közlekedési intézkedésekkel kapcsolatos döntéshozatali folyamatba, mind országos, mind regionális, illetve helyi szinten! Egyúttal kérjük a környezetvédő szervezetek aktívabb bevonását a közlekedéspolitika és azzal összefüggő programok kidolgozásába!
PETÍCIÓ
(További információ: Levegő Munkacsoport 361-3630)
Medgyessy Péter miniszterelnök úr részére
A termőföld, a züldterületek fokozott védelme érdekében
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Rohamosan fogy egyik legfontosabb nemzeti vagyonunk: a termőföld. Különösen vészesen gyorsult fel ez a folyamat a rendszerváltás utáni években. Míg 1938-ban a művelésből kivont terület aránya – a KSH adatai szerint – az ország teljes területének csak 6,6 százalékát, 1990-ben 11,5 százalékát tette ki, 1996-ban ez az arány már 13,8 százalékra emelkedett, 2001-ben pedig elérte a 16,9%-ot! Az ipar, a bányászat, a közlekedés, a kereskedelmi és a lakóépületek, valamint egyéb létesítmények egyre több értékes földterületet fednek le gyakorlatilag visszavonhatatlanul. A szuburbanizáció, a közúti közlekedés robbanásszerű növekedése, a bevásárlóközpontok terjedése és egyéb zöldmezős beruházások azonban nemcsak környezeti szempontból okoznak súlyos veszteségeket, hanem gyakran társadalmilag is károsak és nemzetgazdaságilag is ésszerűtlenek: súlyos terhet rónak mindannyiunkra, és így egyebek mellett kimutathatóan rontják országunk versenyképességét.
Magyarországon a zöldterületek pusztításának és az e téren szinte általánossá vált súlyos korrupciónak egyik fő oka, hogy az ingatlan értéknövekedésekor a megnövekedett haszon a tulajdonos zsebébe vándorol, a társadalmat ért kárt viszont a közösség viseli. Ez utóbbiak közé tartozik az értékes zöldterületek pusztulása, az átszellőző csatornák, kilátás, benapozás “elépítése”, a megnövekedett közlekedési igények és az ezzel járó környezetszennyezés, a többlet infrastruktúra – víz, csatorna, egészségügyi ellátás, iskola stb. – iránti igény, a más helyütt már meglévő infrastruktúra kihasználtságának – és így a hatékonyságának – romlása.
Ennek a tarthatatlan helyzetnek a megváltoztatására javasoljuk a földvédelmi járulék jelentős emelését és kiterjesztését (az erre vonatkozó szövegszerű törvényjavaslatot mellékeljük). Amennyiben ez megvalósul, már rövid időn belül is az alábbi kedvező hatások következnek be:
Számottevően csökken a termőföld, a zöldterületek, a növényzet pusztulása.
Az ipari, kereskedelmi és lakáscélú beruházások egyre nagyobb hányada kerül átcsoportosításra a nagy mennyiségben rendelkezésre álló rozsdaterületekre (lepusztult ipari, lakó és egyéb rossz állapotban lévő területekre), azok újjáélesztésére.
Jelentős infrastruktúra-fejlesztési és üzemeltetési költségek kerülnek megtakarításra.
Az egész társadalom helyett az érintett beruházók fizetik meg a beruházás társadalmi, gazdasági, környezetvédelmi és infrastrukturális költségeit, ami elősegíti egy igazságosabb, demokratikusabb és hatékonyabb társadalom kialakítását.
Visszaszorulnak a nem kívánatos ingatlanspekulációk és az ezzel összefüggő, igen széles körben elterjedt visszaélések (köztük az e téren óriásira duzzadt korrupció).
Mérséklődik az önkormányzatokra (és így a közvetve a Kormányra) nehezedő pénzügyi nyomás.
A mainál sokkal inkább meg fogunk felelni az Európai Unió és az OECD területfejlesztési prioritásainak.
Mindezen okok miatt kérjük Miniszterelnök Urat, hogy segítse elő javaslatunk mielőbbi megvalósítását.
Az állásfoglalásokat összeállították: Fidrich Róbert és Gondos Gábor – Magyar Természetvédők Szövetsége Tel: 216 72 97, www.mtvsz.hu fidusz@zpok.hu,gondos@mtvsz.hu