Erdeink jövőjéről
Zalaegerszeg, 2005. április 2.
Erdeink megõrzése és jövõben kívánatos kezelése érdekében, fenntartva és megerõsítve eddigi állásfoglalásaikat, felkérik az Országgyûlést, a Kormányt, az illetékes hivatalokat és intézményeket az alábbi intézkedések megtételére.
· Szükségesnek tartjuk egy olyan testület létrehozását, mely az Országos Környezetvédelmi Tanács mintájára mûködik. Résztvevõi az erdõk ügyében érdekelt szakminisztériumok, gazdasági társaságok, szakmai érdekképviseleti szervezetek mellett a környezet- és természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek (OT által delegált) képviselõi. Ezen testület (Országos Erdészeti/Erdõügyi Tanács) feladata lehetne jogszabályok/jogszabály-módosítások kezdeményezése, szakmai koncepciók ill. stratégiák, tervezetek véleményezése.
· Kezdeményezzük, hogy a Nemzeti Erdõprogram végrehajtását nyomon követõ Monitoring Bizottságban zöld szervezetek delegált képviselõi is helyet kapjanak.
· Továbbra is fenntartjuk azon álláspontunkat, hogy az állami erdõterületek maradjanak tartós állami tulajdonban, ezeket ki kell vonni a profitorientált gazdálkodás alól. A védelmi és közjóléti funkciók érvényesítése érdekében megfelelõ, az erdõvagyon gyarapításában érdekelt kezelõ szervezet kialakítását tartjuk szükségesnek.
· A védett állami erdõk kerüljenek a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésébe a szükséges erdészeti szakszemélyzettel együtt.
· A természetvédelmi szakigazgatási struktúra átalakítása valamint a szakmai és társadalmi konszenzus hiánya miatt szükségesnek tartjuk a fokozottan védett területeken a fakitermelési moratórium bevezetését, amelyet a szakmai és társadalmi érdekegyeztetési mechanizmusok kiépítéséig fenn kell tartani.
· A fokozottan védett erdõterületek kerüljenek ki a faanyagtermelésre kötelezett erdõk közül, amit az erdészeti üzemtervekben is meg kell jeleníteni, ezekre a természetvédelmi kezelési tervek elõírásai legyenek irányadóak.
· A vonatkozó jogszabályok betartatásának érdekében meg kell erõsíteni az erdészeti és természetvédelmi hatóságokat.
· Továbbra is aggasztónak tartjuk az erdeink létét veszélyeztetõ túlszaporodott nagyvadlétszámot. Szükségesnek tartjuk, hogy a vadászati terveket az erdészeti, és a természetvédelmi hatóság is szakhatóságként elbírálhassa. Az erdõben való szabad mozgást is akadályozó vadkárelhárító kerítéslabirintus csak látszatmegoldás, melyet hosszú távon meg kell szüntetni. A vadgazdálkodást úgy kell végezni, hogy kerítések építése nélkül is lehessen erdõket felújítani.
Az OT részvevõi együttmûködésre hívnak minden, az erdõk sorsáért felelõsséget érzõ és azért tenni is akaró szervezetet. Ezennel kezdeményezzük az autonóm szervezetek hálózati elvén mûködõ ERDÕSZÖVETSÉG létrehozását.
Civil szervezetek elvárásai a Magyar Köztársaság Kormányától 2006 és 2010 között a fenntartható fejlődés érdekében
A Környezet- és Természetvédő Társadalmi Szervezetek XV. Országos Találkozója (OT), amelyre 2005. április 1-3. között került sor Zalaegerszegen, úgy határozott, hogy javasolja: a parlanenti pártok miniszterelnök-jelöltjei a 2006. évi országgyűlési választások előtt tegyenek társadalmi kötelezettségvállalást arról, hogy a fenntartható fejlődés érdekében fognak tevékenykedni. A civil szervezetek meggyőződése, hogy egy ilyen megállapodás aláírása nagymértékben elősegítheti a bizalom erősítését egyrészről a civil szervezetek, a választópolgárok, másrészről a megválasztott, illetve megválasztásra jelölt képviselőik között. Az OT az alábbi tervezetet hagyta jóvá a kötelezettségvállalás szövegére vonatkozóan:
A Magyar Köztársaság Kormányának társadalmi kötelezettségvállalásai a 2006 és 2010 közötti időszakra
Alulírott vállalom, hogy miniszterelnökké történő megválasztásom esetén a Magyar Köztársaság Kormánya az alábbiakban részletezett kötelezettségeket teljesíteni fogja. Mindezek a vállalások az engem jelölő pártra is teljes mértékben vonatkoznak a 2006 és 2010 közötti időszakban.
Magyarország 2006 és 2010 között jelentősen előrelép az ökoszociális piacgazdaság, a fenntartható fejlődés megteremtése felé. A kormány az eddiginél jóval nagyobb mértékben támogatja mindazokat a nem anyag- és energiaigényes tevékenységeket, amelyek elősegítik a természeti erőforrások megőrzését és a nagyobb szennyeződések elkerülését, valamint a társadalom fejlődését és az egyes emberek jól-létét is: az oktatást, a művelődést, a művészeteket, az egészségügyet, a tudományos kutatást és az emberek boldogulását segítő társadalmi érintkezések különböző formáit. Védelem és helyreállítás révén növeli természeti rendszereink biológiai kapacitását, a természetes biológiai produkció, az ökológiai szolgáltatások gyarapodását.A kormány elősegíti, hogy a magyar gazdaság a lehető legnagyobb mértékben alkalmazkodjon a világban végbemenő azon folyamathoz, amely az alkotó emberi munkát helyezi előtérbe a magas nyersanyag- és energiatartalmú termeléssel szemben. Kiemelten ösztönzi Magyarországon a tudásalapú társadalom létrejöttét. Olyan politikát valósít meg, amely nem veszélyezteti a lakosság egészségét és természetes környezetét, a természeti értékeket. Törekszik arra, hogy a társadalmi-gazdasági igényeket úgy elégítse ki, hogy a megújuló erőforrásokat lassabb ütemben használja fel, mint az újratermelődésükhöz szükséges idő, és biztosítja a nem megújuló erőforrások helyettesítését.
1. Csak olyan új törvény, kormány- és miniszteri rendelet, valamint országgyűlési határozat és kormányhatározat kerül elfogadásra, amely nem csökkenti a környezet-, természet-, egészség- és családvédelem, továbbá az oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális ellátás, valamint a közbiztonság jogszabályokkal és a jogi irányítás egyéb eszközeivel biztosított, már meglévő szintjét, kivéve, ha ez más alapjog vagy alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen. A védelmi, illetve ellátási szint csökkentésének mértéke az elérni kívánt célhoz képest ekkor sem lehet aránytalan. Mindez a költségvetési és adótörvényekre is vonatkozik. (Az egészség fogalmának meghatározásakor az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének álláspontját kell elfogadni, amely szerint az egészség a teljes testi, lelki, szellemi és szociális jólét állapota.)
2. A kormány nyitott jogalkotást valósít meg. A tervezett új törvények, kormány- és miniszteri rendeletek, országgyűlési és kormányhatározatok felsorolását, továbbá az előzetes koncepciókat, terveket a lehető legkorábbi időpontban hozzáférhetővé tesszük. Ezeknek a felsorolása 2006. október 1-jétől naprakészen megtalálható lesz a Miniszterelnöki Hivatal honlapján, megjelölve az adott dokumentum, valamint a készítéséért felelős személy pontos elérhetőségét. Az állami költségvetésre és az adótörvényekre vonatkozó vagy azokat befolyásoló döntések alapját képezi minden esetben a részletes társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi hatásvizsgálat, rövid-, közép- és hosszú távra érvényes összehasonlítás, illetve költség-haszon elemzés. A döntéseket széles körű társadalmi vita előzi meg, amelynek során egyenlő esélyt biztosítunk az eltérő vélemények megismertetésére.
3. Jelentősen javítjuk az állampolgárok és a civil szervezetek hozzáférési lehetőségét az igazságszolgáltatáshoz, beleértve az Alkotmánybíróságot is. Erre vonatkozóan részletes intézkedési tervet dolgozunk ki 2006. szeptember 30-ig.
4. Kidolgozzuk és évente nyilvánosságra hozzuk a zöld GDP-t, amely számításba veszi a természeti erőforrások fogyását, a környezeti károkat és társadalmi feszültségeket is.
5. Folyamatosan és jelentős mértékben csökkentjük mindazokat a közvetlen és közvetett támogatásokat, amelyeket a súlyosan környezetszennyező, illetve egészségkárosító tevékenységeknek nyújt az állam. Ezek meghatározásánál egyebek mellett az OECD ajánlásait, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából készített eddigi tanulmányokat vesszük alapul. Folytatjuk a vonatkozó kutatásokat a támogatások minél pontosabb kimutatása érdekében. Minderre részletes intézkedési tervet dolgozunk ki 2006. szeptember 30-ig.
6. A meglévő nemzeti vagyon megőrzése, hatékony működtetése és felújítása elsőbbségben részesül az új beruházásokkal szemben (különösen vonatkozik ez a Második Nemzeti Fejlesztési Terv forrásainak felhasználására).
7. Az államadósságot sem közvetlen, sem közvetett módon nem növeljük.
8. Az egy főre jutó energiafelhasználás évente legalább 1 százalékkal csökken. Az élőtalaj újabb beépítésének, leburkolásának mértéke minden évben legalább 15 százalékkal csökken az előző évihez képest. Az egy lakosra jutó szilárd hulladék mennyisége legalább évi 5 százalékkal csökken. A vegyi anyagokkal kapcsolatban az Európai Unió eredetileg tervezett szigorúbb szabályozását támogatjuk. Folyóinkon nem épül újabb vízlépcső. Felhasználjuk a nemzetközi jog, elsősorban az Espooi Egyezmény és a diplomácia minden eszközét annak érdekében, hogy síkvidéki határfolyóinkon se épüljön vízlépcső, és ne történjenek a szomszédos országokban olyan újabb nagyberuházások (például Verespatakon), amelyek folyóink életét veszélyeztetnék.
9. A természetvédelmi oltalom alatt álló védett állami területek (erdők, vizek, nádasok, kivett területek) az átalakított és csak természetvédelmi kezelési feladatokat ellátó nemzeti parki igazgatóságok vagyonkezelésbe kerülnek. Az erdők felügyelete a gazdasági jellegű tárcáktól a környezetvédelmi tárcához kerül. Az időszak végére a mély árterek revitalizációjánk megfelelő szempontok alapján teljes egészében megvalósul az Új Vásárhelyi Terv.
10. A vidékfejlesztési, agrár-környezetvédelemi és erdőtelepítési támogatások minden évben emelkednek úgy, hogy 2010-re elérjék az összes agrártámogatások 50 százalékát.
11. Átfogó vizsgálatot végzünk 2007. május 31-ig a lakosság biztonságát veszélyeztető tényezőkről és az ezzel kapcsolatos teendőkről. Ennek alapján hatékony intézkedéseket hozunk a biztonság javítása érdekében, beleértve az érintett állami szervek (VPOP, ÁNTSZ, építésfelügyelet, erdészeti szolgálat, környezet- és természetvédelmi, vízügyi, fogyasztóvédelmi, növényvédelmi és más szervek) megerősítését.
12. Minden évben az előző évhez képest a 2005. évi összeg következő mértékével növekszenek a források: az oktatásban 20%-ával, az egészségügyben (ezen belül különösen a megelőzés terén) 15%-ával, tudományos kutatásra és fejlesztésnél (K+F) 30%-ával (reálértéken).
Miniszterelnökként évente találkozom a jelen vállalásokat kezdeményező civil szervezetek képviselőivel a vállalások időarányos teljesítésének értékelésére és a további teljesítésekkel kapcsolatos teendők megvitatására.
Környezet és természetvédő szervezetek 2005-ös országos találkozójának Natura 2000-rel kapcsolatos állásfoglalása
A környezet és természetvédő szervezetek 2004-es országos találkozójának Natura 2000-es állásfoglalását értékelve:
· Megtörtént a Natura 2000 hálózat jogszabályban történő kihirdetése, ugyanakkor a helyrajzi számos lista (illetve egyéb, a területek azonosítására alkalmas lista) a mai napig nem jelent meg.
· Tájékoztatás hiányosságai, hiánya tapasztalható.
· Sok kérdésben nincs gördülékeny együttműködés a tárcák között, de főként politikai szinten (költségvetés) nem jelenik meg Natura 2000 fontossága. A hálózat bevezetésének finanszírozása nem megoldott.
· Történtek a Natura 2000 hálózat épségét veszélyeztető beruházások.
· Jogszabályok (pl. részletes területhasználati szabályozást tartalmazó rendelet) hiányoznak továbbra is.
· Az intézményi háttér biztosítása a jövőbeni kifizetések kapcsán, illetve a nemzeti parki funkciók szétválasztásával egyelőre bizonytalan.
A környezet- és természetvédő szervezetek ismételten felhívják a Kormány, a kormányzati szervek és a társadalom figyelmét Magyarország Natura 2000 területekkel kapcsolatos kötelezettségekből adódó feladataira és felelősségére. A környezet- és természetvédő szervezetek a hazai természetvédelmi szabályozási és gyakorlati eredmények megőrzése mellett a 92/43/EEC és a 79/409/EEC irányelvek érvényesítésének folyamatát is figyelemmel kísérik, és amennyiben szükségesnek ítélik az EU illetékes Bizottságához fordulnak, illetve a nemzeti, szükség esetén az Európai Bíróság előtt érvényesítik a természetvédelmi érdekeket.
13. Meg kell teremteni a Natura 2000 területek fenntartásának, kezelésének, felügyeletének, monitoringjának, értékelésének, az esetleg szükséges beavatkozások rendjének több tárcát érintő, átjárható intézményi hátterét (intézmény, források, szakemberek), különös tekintettel a nemzeti parki igazgatóságok és az egységes zöldhatósági intézmények, valamint az érintett földművelésügyi intézmények közötti együttműködésére illetve a szakemberek felkészítésére. Felhívjuk a kormány figyelmét, hogy az uniós kötelezettségek teljesítése semmiképpen ne történjen a nemzeti természetvédelmi célkitűzések megvalósításának és eddig elért eredmények kárára.
14. A kijelölt Natura 2000 területek Mezőgazdasági Parcellaellenőrző Rendszerben és helyrajzi számok alapján történő kihirdetése, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó, a Natura 2000 területeken folytatott földhasználat részletes szabályait meghatározó (korlátozásokat és a kompenzációt elrendelő) jogszabály mihamarabbi kihirdetése a védelmi célok és helyzet lehető legpontosabb értékelése után történjen meg. Ehhez a szükséges információk álljanak rendelkezésre.
15. A kijelölt területek használóit és tulajdonosait, valamint hatóságait, lakosságát széleskörűen tájékoztatni kell a kijelöléssel járó lehetőségekről, előnyökről, kötelezettségekről, valamint a kijelölés céljáról és okáról. Szülessen meg a Natura2000 honlap. A tájékoztatás folyamatában meg kell teremteni a civil és a közigazgatási szervezetek együttműködését. A kijelölési folyamatban a területtel foglalkozó tárcák együttműködve, a hatékony államháztartásnak megfelelően járjanak el.
16. El kell kerülni minden Natura 2000 terület épségét veszélyeztető terv, program, illetve projekt megvalósítását, a kihirdetett Natura 2000 jogszabályt körültekintően kell alkalmazni. A 92/43/EEC irányelv 6. cikke szerinti vizsgálatok és lehetséges megelőző, biztosító, kárpótló intézkedések kereteit ki kell alakítani és elősegíteni azok gyakorlati megvalósulását. Mindezekhez felajánljuk a környezet és természetvédelmi szervek tudását és kapacitását. Kérjük, hogy a hatóságok és intézmények kezeljék e szervezeteket partnerként.
17. A Natura 2000 területek hálózata és a Nemzeti Ökológiai Hálózat egységes, összefüggő, rendszerét erősíteni kell. Mindkét hálózat megőrzése, illetve fejlesztése érdekében biztosítani kell a lehetséges EU források felhasználásának garanciáit, mind a 2007-ig tartó időszak, mind az utána következő időszak tekintetében. A 2007 utáni időszak EU-s finanszírozási alapokban és tervekben a Natura 2000 hálózat megjelenítése mind hazai, mind EU-s szinten kiemelten történjen. Felhívjuk a kormányt, hogy ennek érdekében az európai tárgyalásokon képviselje a civil szervezetek által is támogatott finanszírozási elképzeléseket, vagyis a Natura 2000 integrálását az EU vidékfejlesztési és strukturális alapjaiba, valamint egy olyan LIFE+ alap kialakítását, amely az előbbi alapokból nem finanszírozható, ám a Natura 2000 elveinek eredményes érvényesítéséhez szükséges tevékenységeket támogatja.
18. Ki kell alakítani a kijelölt Natura 2000 területek hazai és nemzetközi tapasztalatokra, illetve tudományos alapokra épülő természetvédelmi célú kezelési dokumentációját és annak gyakorlatát.
19. Ki kell alakítani társadalmi szervezetek részvételi lehetőségeit a Natura 2000 hálózat területeinek védelmi, fenntartási, monitoring, kezelési, bemutatási tevékenységben. Számukra a kormányzati feladatátvállalás mértékével arányosan állami források biztosítása szükséges.
A vidéki térségek közösségi közlekedése és annak lehetséges fejlesztése
A Környezet- és Természetvédő Szervezetek XV. Országos Találkozójának állásfoglalása
Szekció szervezők: Magyar Közlekedési KlubGalga Környezetvédő Egyesület
Szekció vezető: Somodi Mária, Magyar Közlekedési Klub
1. Javasoljuk, hogy a II. Nemzeti Fejlesztési Tervben kapjon kiemelkedő szerepet a közösségi közlekedési rendszerek fejlesztése (regionális közlekedési szövetségek, kistérségi közlekedési szövetségek), az intermodális és interoperabilis közlekedési rendszerek kialakítása. A költségvetés tartalmazza az EU-források lehívásához szükséges hazai társfinaszírozást.
2. A kormány hozzon létre szakértői bizottságot a kistérségi közlekedési szövetségek felállításának elősegítésére. Ebben a bizottságban kapjanak helyet mindazon típusú szervezetek, melyek helyben a közlekedési szövetségek potenciális résztvevői lesznek: hatóságok, politikusok, közlekedési vállalatok, civil szervezetek,
4. kezdeményezze négy minta-projekt jellegű kistérségi közlekedési szövetség felállítását (különböző méretű, lakosságszámú, településbeosztású térségekben),
5. vizsgálja meg és alakítsa ki a közlekedési szövetségek létrehozásának és működésének jogszabályi, pénzügyi feltételeit,
6. a következő évi (2006. évi) költségvetésben hozzon létre külön pénzügyi alapot a térségi közlekedési szövetségek finanszírozására és fejlesztésére,
7. alkosson jogszabályt a közcélú személyszállítási szolgáltatások (munkába-, iskolába járás, közigazgatási, igazgatási, egészségügyi, sport, turisztikai, művelődési, kulturális) minimális mértékéről, és annak finanszírozási feltételeiről
8. A GKM hozzon létre a MÁV-tól független szakértői bizottságot a vasúti mellékvonalak helyzetének vizsgálatára. A szakértői bizottság mellett működjön egy társadalmi bizottság is a GKM, az érintett civil szervezetek és önkormányzati szövetségek részvételével,
9. a fenti kezdeményezés és társadalmi vita eredményeképpen készítse el Magyarország vasúti mellékvonali koncepcióját az érintett önkormányzatok és civil szervezetek bevonásával,
10. tegye lehetővé és ösztönözze a vasúti forgalom lebonyolításához már nem szükséges épületek közösségi célú felhasználását, erre vonatkozó terveit hozza nyilvánosságra, valamint hozzon létre pályázati úton elnyerhető pénzalapot a civil közösség számára,
11. szüntesse meg a vasút versenyképességét kedvezőtlenül befolyásoló, a közúti közlekedéssel szembeni hátrányokat konzerváló hatósági előírásokat,
12. szervezze meg a közlekedési szolgáltatók közötti jobb kommunikációt, pl. mobiltelefonkapcsolat a ráhordó busz és a csatlakozó vonat között,
13. a fenti koncepció elkészítéséig és társadalmi vitájáig hirdessen moratóriumot a mellékvonalak bezárásával és szolgáltatási színvonaluk csökkentésével kapcsolatban. Vasúti mellékvonal csak abban az esetben legyen bezárható, ha annak hosszabb távon sem biztosítható megfelelő feladat, fenntartása, üzemeltetése aránytalanul magas terhet ró a társadalomra, emiatt a további üzemeltetésének gazdasági alapjai nem biztosíthatóak. A bezárástól számított tíz évig még ilyen esetben is legyen megőrzendő mind a pálya mind pedig az ahhoz kapcsolódó kiszolgáló létesítmény
- Az egyéni közlekedés és a közúti teherszállítás tényleges költségeit, beleértve a területhasználat költségeit is, az igénybevevővel meg kell fizettetni. Az ebből és a parkolási díjból eredő bevételeket fordítsák a közösségi közlekedés eszközparkjának fejlesztésére.
- A kormányzat vizsgálja meg a meglévő vasúti hálózathoz és a vízi utakhoz kapcsolódó kerékpáros központok és regionális kerékpárforgalmi-hálózatok létesítésének lehetőségeit, és bővítse a kerékpárral történő együttutazás lehetőségeit.
- A Nemzeti Tantervbe kerüljön bele a környezetkímélő közlekedési módokra (pl. a vasút előnybe részesítése iskolai kirándulásoknál) nevelés, és a gyakorlat is ennek szellemében történjen.
- Éghajlatvédelmi feladataink és a növekvő mobilitási igény együttes kielégítése kerüljön bele a közlekedéspolitikába.
A zaj és csend kérdései szekció
A zajkeltéssel kapcsolatos jogszabályokban meghatárott egészségügyi határértékek ellenére, a zajszennyeződés olyan mértéket öltött napjainkban, hogy az életminőségre gyakorolt romboló hatása már szinte elviselhetetlenné vált.
Ugyanakkor a zajártalmak káros hatásai még nem megfelelően felismert veszélyforrások az életünkre.
A zajjal – és rezgéssel kapcsolatos számtalan probléma és gond ellenére van lehetőség a pozitív irányú elmozdulásra, de ehhez szükség van a társadalmi kontroll erösítésére, ezért a civilszférában működő zaj elleni munkacsoportok bevonása elengedhetlen a megelőzésben, a törvényi szabályozásban, illetve a jelenlegi ártalmak kivédésében. Ehhez feltétlenül szűkséges a zajszennyezés ellen kűzdő társadalmi szervezetek és munkacsoportok kiemelt támogatása.
Mivel a zajszennyezés és ennek ártalma nincs a súlyának megfelelően kezelve, ezért fontosnak tartjuk felhívni a Kormány és az illetékes minisztériumok figyelmét, hogy a hatékony intézkedés ma már elengedhetetlen, így elsősorban az egészségügyi, a közlekedési. a gazdasági és a környezetvédelmi minisztériumok hatáskörére, melyek hathatós intézkedésükkel nagy mértékben befolyásolhatják az emberek életmínöségének javulását.
Gyurcsány Ferenc
miniszterelnök
Magyar Köztársaság, Budapest
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
A magyarországi környezet- és természetvédő civil szervezetek 15. országos találkozója, amelyen 530 fő vett részt különböző környezet- és természetvédő szervezetek képviseletében, értékelte a Zengő hegyre tervezett NATO lokator elhelyezésével kapcsolatos fejleményeket és úgy döntött, hogy védnökséget vállal a Zengő hegy természeti és táji értékeinek megőrzése felett.
Tette ezt annak tudatában, hogy ez európai uniós tagságunkból adódó kötelezettség is. A biológiai sokféleség megőrzése az Európai Unió 2005. évi környezetpolitikai célkitűzéseinek egyik fő prioritása. Az Unió vállalta, hogy 2010-ig megállítja területén a biológiai sokféleség pusztulását és ennek érdekében múlt évben akcióprogramot fogadott el, melynek végrehajtása számunkra is kötelező érvényű.
Ennek fontosságát támasztja alá, hogy a legutóbbi uniós csúcstalálkozón az Európai Tanács a liszaboni folyamat felülvizsgálatával foglalkozó határozatában megfogalmazta, hogy a biológiai sokféleség megőrzésének szempontjait integrálni kell a különböző szakpolitikákba, programokba. Meggyőződésünk szerint ez a katonapolitikai szempontokra is vonatkozik.
Az országos találkozó nagyra értékeli Miniszterelnök úr döntését, mely szerint a Zengő-hegyre tervezett lokátor színhelyét felül kell vizsgálni.
Ugyanakkor a döntés végrehajtásának üteme és irányultsága aggodalommal tölt el bennünket. Azt érzékeljük, hogy az új színhely keresésének célpontja továbbra is a Zengő csúcs, amelyet az vezérel, hogy a csúcson lehetséges környezetbarát módon is lokátort elhelyezni.
Mi ezt cáfoljuk! Ezzel kapcsolatos érveinket képviselőink szívesen kifejtik Önnek, bár ennek nem látjuk szükségét, mert a tervezett lokátor nem védett területen történő elhelyezése számunkra elvi kérdés. A Zengő-hegy, amely a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet része, 1977. óta védett természeti terület. Tartsuk tiszteletben ezt az elhatározást és szalámi politikával ne pusztítsuk el azokat az értékeket, amelyek a jövő generáció számára az életet jelenthetik.
Miniszterelnük Úr! Mi nem kérdőjeleztük meg a lokátor megépítésének szükségességét, de elvárjuk a honvédelmi tárca illetékeseitől, hogy tartsák tiszteletben a védett természeti területeket!
Zalaegerszeg, 2005. április 3.
LAKSZ. Lakóközösségi Szervezetek Szövetsége
Tárgy: Szekció állásfoglaláshoz
1077. Budapest, VII., Almássy tér 6.
Javaslatok:
Levelezési cím: 1410. Bp. Pf.:188.
Tel./Fax: (+36) 1 322-4642, 30/296-9484.
Bejegyzési v.sz.: 7.Pk.60.779/1998
OT Állásfoglalás
Konfliktuskezelés, társadalmi részvétel, környezetvédelmi jogérvényesítés
(IV.6.) szekció
(javaslat) A Magyar Köztársaság Alkotmányának szellemében és az egészséges környezethez való jog maradéktaklan érvényesülése érdekében, az Környezet- és Természetvédő Szervezetek XV. Országos Találkozáján tanácskozó szervezetek – Konfliktuskezelés, társadalmi részvétel, környezetvédelmi jogérvényesítés (IV.6.) szekciója – az alábbi állásfoglalást alakította ki;
20. Az elmúlt és a jelen időszakban, az egészséges környezethez és a jogorvoslathoz való jog érvényesítésében – így a Margit sziget beépítése, a 10-es út Pilisvörösvár és Budapest közötti új szakaszának megépítése, a 4. metróvonal környezeti és vasúthatósági engedélyezése ügyekben – tapasztalt jogsérelmek miatt, az OT kinyílvánítja, hogy az OT-hoz tartozó szervezetek alkotmányellenes megkülönböztetését, a civil szervezetek általános illetékmentességének ellentmondó többszázezer (millió) Ft összegű eljárási díjakkal történő megterhelését, az Alkotmány és a jogállamiság, és egyben a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Közigazgatási Jogegységi Tanácsa által meghozott 1/2004.KJE jogegységi határozata megsértésének, a jogorvoslathoz való jog korlátozásának tekinti.
21. Az OT javasolja a Magyar Köztársaság Országgyűlésének és Kormányának, hogy
· gondoskodjonanak arról, hogy a magyarországi jogalkalmazások az Európai Unióban elfogadott normáknak megfeleljenek,
· gondoskodjanak arról, hogy a jogalkotásban minden törvény és jogszabály tükrözze az egészséges környezethez való jog gyakorlatban történő érvényesíthetőségét is,
· gondoskodjanak arról, hogy a jogalkotás folyamatában az érdekelt és éríntett társadalmi szervezetek ídőben és maradéktalanul részt vehessenek, s ennek megfelelően minden törvényjavaslat már a kodifikációs időszakban kapjon elégséges nyílvánosságot,
· hatalmazza fel az országgyűlési biztosokat olyan jogosítványokkal is, amelyek alkalmazásával az országgyűlési biztosok a jelentős környezeti veszélyeztetéseket vagy jogorvoslathoz való jog lényeges sérelmét megakadályozhatják,
· módosítsa úgy az Önkrományzatokról szóló törvényt, hogy az éves önkormányzati közmeghallgatás adott évben történő elhagyása ne maradjon szankció nélkül, hanem kövesse az önkormányzati testület azonnali feloszlatása, továbbá az állampolgárok közmeghallgatási javaslatairól a képviselőtestületnek kötelező legyen határozatot hozni, amely határozattal szemben az állampolgárokat megillesse a jogorvoslat lehetősége.
· alkosson olyan törvényt, amellyel kitölti azt a joghézagot, hogy az állampolgárok tulajdonában álló fölterületei és épületei földfelszín alatti területeinek tulajdonjoga az állami/önkormányzati beruházók által vitatható és így az épített környezetet veszélyeztethetik.
Zalaegerszeg, 2005. április 2.
Javasló: a LAKSZ csoport képviseletében Ignéczi Tibor elnök
Az OT 2005.04.03-i plenáris ülése az állásfoglalást elfogadta.
OT Tisza szekció állásfoglalás
2005. április
Az OT üdvözli, hogy a kormányzat és a szakminisztériumok továbbra is nagy fontosságot tulajdonítanak a VTTnek. Hogy a tervezett lendülettel haladhasson a munka, és hogy az ígért eredmények és a célul kitűzött árvízi biztonság és a Tiszavidék felemelkedése megvalósulhasson, az alábbi javaslatokat teszi:
· Olyan integrált megoldást dolgozzanak ki, mely a vízgazdálkodás, a tájgazdálkodás és a vidékfejlesztés céljait egyesítő megoldást ad.
· Jelenleg még mindig az árvízi probléma megoldására törekszik a kormányzat. Kapjon hasonlóan jelentős szerepet a napi árvízi védelem biztosítása mellett az integrált tájgazdálkodás és árvízvédelem, mint hosszú távú megoldás.
· A kormányhatározatokban (1022/2003 és 1107/2003) megjelölt feladatok és felelősök mellé új, áttekinthető ütemterv kidolgozása, melyet szigorúan tartanak.
· A VTT vidékfejlesztési elemei valóban jelenjenek meg mind tartalmi, mind pénzügyi intézkedésekben.
· A VTTnek természetvédelmi, tájgazdálkodási szempontból nincs gazdája. A Kormányhatározatokban megnevezett felelősök maradéktalanul tegyenek eleget feladataiknak.
· Az Európai Uniós finanszírozást élvező vidékfejlesztési programok kialakításakor kapjon kiemelt szerepet a VTT vidékfejlesztési, tájgazdálkodási szegmense, ezt egyrészt külön intézkedésként jelenítsék meg a tervekben, másrészt az elbíráláskor kapjanak prioritást valamennyi vonatkozó intézkedésben.
· A VTTvel érintett gazdálkodók a vidékfejlesztési programokból kapjanak az átállás beruházásaihoz egyszeri támogatást.
· A Nemzeti Fejlesztési Tervben jelenjenek meg és a VTTben valósuljanak meg a tájgazdálkodáshoz szükséges infrastrukturális beruházások.
· Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés keretében megvalósítandó ártéri tájgazdálkodás programcsomagot bocsássák társadalmi egyeztetésre.
· A VVT-vel érintett hullámtéri- és tározóterületeken minden jogosult pályázó jusson hozzá a zonális agrár-környezetgazdálkodási kifizetéshez.
· A Nemzeti Aszálystratégiában és a VTT-ben összehangoltan dolgozzák ki az időszakos víztöbblet és az aszály együttes kezelését, mely alapuljon a természetes vízvisszatartó képességen
A Viz Keretirányelv magyarországi végrehajtásáról
· Szülessen meg egy, a VKI végrehajtásában való társadalmi részvételt és annak eljárásait részletesen meghatározó jogszabály.
· Kerüljön elkülönítésre pénzügyi keret a VKI végrehajtásában való társadalmi részvétel megvalósítására.
· Szükségesnek tartjuk, hogy továbbképzéseket szervezzen az illetékes hatóság a társadalmi szervezetek és az érdeklődő lakosság számára.
· Kérjük a „Guidance Document on Public Participation in relation to the Water Framework Directive” („Útmutató a társadalom bevonásához a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban”) mielőbbi magyar fordítását és annak magyarországi viszonyokhoz való igazítását.
· Kérjük a Folyógazdálkodásról szóló Korm. határozat és a Vízgyűjtőgazdálkodásról szóló 221/2004. Korm. rendelet szempontrendszerének összehangolását.
A „Víz Keretirányelv” szekció állásfoglalás-javaslata alapján.
A Dráva rehabilitációjáról, védelméről és a Víz Keretirányelv végrehajtásáról
I. HÁTTÉR
1. A jelenlegi helyzet:
A Dráván történt és jelenleg folyó emberi beavatkozások lerontják a Dráva-völgy rendszer-működését. Ez nem csak a helyi társadalom létfeltételeit veszélyezteti – mert a megfelelő tájgazdálkodás és a gazdaság erőinek erre alapozott kiépítése mind inkább ellehetetlenedik –, hanem az ökológiai rendszerek további degradációját idézi elő.
Beavatkozások és közvetlen hatásuk:(a) A Dráva felsőbb szakaszán és a Murán épített csúcsrajáratott vízerőművek okozta medererózió és a nagyfokú napi vízszintingadozás számos állat- és növényfaj állományának csökkenését idézte elő. (b) A Dráva középső és alsó szakaszán végzett folyószabályozási, árvízvédelmi és meliorációs munkálatok következtében gyakorlatilag megszűnt a folyó és az ártere közötti dinamikus kapcsolat; a talajvíz szintje lesüllyedt, az ártér nagy területein szárazodás, élőhelyek degradációja indult meg. (c) A folyómederben végzett – és jelenleg is tartó – kavicskitermelés a folyómeder mélyüléséhez és értékes élőhelyek elpusztulásához vezetett.
Összefoglalva: A fenti beavatkozások, amelyeket elvben gazdasági célokból végeztek, végeredményben a helyi gazdaság feltételeinek romlását okozták, miközben a beavatkozások szűk értelemben vett műszaki céljai is csak töredékesen valósultak meg. Részben a vízellátottság változásának hatására, részben a célszerűtlen művelési módok térnyerése következtében a növénytakaró szerkezete jelentősen átalakult; ez hátrányosan módosította a mikroklímát és a talajok vízkörforgásban betöltött szerepét.
2. Veszélyek
A funkcióiban és teljesítményében leromlott állapotot tovább súlyosbíthatják egyes tervezett beavatkozások: (a) Újabb vízlépcsők építése. (b) Folytatódó, sőt bővülő kavicskitermelés. (c) A Dráva hajózási célú átalakítása (különösen Barcstól felfelé). (d) Olyan agrárgazdálkodási és területfejlesztési tervek készítése és esetleges végrehajtása, amelyek a Dráva-völgy jelenlegi rendszer-működésére épülnek, és az abban érvényesülő tendenciákat konzerválják.
3. Célok és szempontok
Bebizonyosodott, hogy a Drávának az ökológiailag tudatos tájgazdálkodás céljaitól elidegenedett kezelése zsákutcába vezet. Ezért a Dráva ügyének újragondolására van szükséga következő fő célok és irányok szerint:(a) A lehetőségekhez mérten helyre kell állítani a Dráva vízjárását, valamint a folyó és az ártere közötti kapcsolatot. (b) Biztosítani kell az ártér megfelelő vízellátását. (c) Megállítani, és amennyire lehet, korrigálni kell a medermélyülést és a talajvízszint süllyedését. (d) A folyó mentén fenntartható tájhasználatot kell kialakítani.
A jövőben minden beavatkozási terv megítélése során alkalmazni kell a következő szempontokat:(a) A Dráva vízrendszere nem rendelhető a hajózás szükségletei alá. (b) Nem épülhetnek újabb vízlépcsők. (c) Szükséges a meglévő vízlépcsőknek a ma mérvadó nemzetközi ajánlások alapján való felülvizsgálata, és ennek tanulságai alapján az átépítése, működésének megváltoztatása vagy elbontása. (d) Helyre kell állítani a természetes mederalakító erők működését.
4. Megvalósítás:
A fenti célok megvalósítására nemzetközi együttműködés keretében van mód, aminek feltételeit az EU Víz Keretirányelve, valamint az agrárkörnyezetvédelmi és vidékfejlesztési politikája teremti meg. Ezekre az alapokra épül az alábbi határozat:
II. HATÁROZAT:
Az Országos Találkozó
1.) Felhívással fordul az Európai Unióhoz annak érdekében, hogy
a.) legyen a Duna vízgyűjtője a Víz Keretirányelv (VKI) végrehajtásának elsőbbségi területe,tekintettel azokra a kiemelkedő természeti értékekre, amelyek a duzzasztás nélküli,
· különösen a folyó középső és alsó szakasza mentén elhelyezkedő, valamint
· a Duna mellékágai és mellékfolyói (így pl. a Dráva) mentén fekvő területeken találhatók;
b.) a munkálatok részesüljenek a Strukturális és Kohéziós Alapok terhére kiemelt támogatásban, tekintettel egyebek között arra, hogy
· az új és a 2015-ig csatlakozó államok saját erőforrásai elégtelenek, továbbá
· ilyen támogatás híján a jó ökológiai állapot elérésének célja hátrányba kerülne a vele versengő partikuláris vízhasználati célokkal – például a hajózási kiépítéssel és az energiatermeléssel – , melyeket gazdasági érdekcsoportok jelentős anyagi és politikai erővel képvisel
c.)a hidroenergetikai, öntözési, vízátvezetési, folyóvölgy-gazdálkodási projektek esetén legyen kötelező a World Commission on Dams által kidolgozott iránymutatásoknak az alkalmazása, továbbá a UNEP „Dams and Development Programme” által gyűjtött legjobb megoldási ajánlásoké, mivel
· ezek a lehető legszélesebb körű szakmai és társadalmi egyeztetést tükrözik, továbbá
· egyre tágabb körben válnak a nemzetközi fejlesztéspolitikai döntéshozatal keretévé;
2. Felhívja a VKI dunai végrehajtását koordináló Szófiai Egyezmény (ICPDR) Titkárságát, hogy
a.) a határok által osztott rész-vízgyûjtõkre és víztestekre
· hozasson létre közös hatóságokat illetve kezelő szerveket (vagy rendelje el a meglévő Határvízi Bizottságok átstruktúrálását), továbbá ezekben teremtse meg harmadik fél egyenjogú részvételét a döntésképesség biztosítására;
b.) adjon szakmai segítséget a Dráva-Mura vízgyűjtő jó ökológiai állapota mielőbbi helyreállításához;
c.) járjon közbe az EU-nál e munkálatok anyagi támogatásának biztosítása érdekében, különös tekintettel arra, hogy
· ez a vízgyűjtő számos természetközeli állapotú térséget, ritka illetve csak helyileg előforduló fajokat és élőlénytársulásokat éltet, továbbá
· a múltban egyoldalú szemlélettel végrehajtott vízépítési beavatkozások helyreállításának költségei rendkívül magasak;
d.) szólítsa fel az érintett államokat a jelenleg folyó (hajózási illetve építőanyag-kinyerési érdekű) kavics-kitermelési, valamint a tervezett vízlépcső-építési projektjeik elhagyására, tekintettel arra, hogy ezek sértik a Víz Keretirányelvvel és más EU irányelvekkel kapcsolatos kötelezettségeiket.
3. Felhívja a Magyar Köztársaság kormányát, hogy
a.)mielőbb biztosítsa – nemzetközi kötelezettségvállalásainak megfelelően – a VKI cél- és szempontrendszerének beépítését a vízügyön és környezetvédelmen kívüli ágazati politikákba is,
b.)a Novo Virje-i és a többi drávai vízlépcső-tervvel kapcsolatosan hozzon kormányhatározatot, mely
· határozottan tiltakozzon a vízerőművek megépítésére irányuló szándék ellen, és az erről szóló diplomáciai jegyzékben tájékoztassa Horvátországot arról is, hogy amennyiben a horvát fél nem áll el a Novo Virje-i illetve a többi vízlépcső megvalósításától, akkor Magyarország a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordul;
· egyértelműen rögzítse, hogy Magyarország a Dráva-meder hajózási célú átalakításához – környezetvédelmi okokból – nem adja egyetértését;
· hivatalosan kezdeményezze, hogy a két ország – Szlovéniával és Ausztriával is közösen – új, a Víz Keretirányelvbe illeszkedő szakmai alapon dolgozza ki a folyóvölgy komplex hasznosításának a tervét, mely a természeti értékeinek megőrzését és olyan tájhasználatot tűz ki céljául, amely az érintett lakosság jólétét fenntartható módon szolgálja;
c.)szervezze meg a folyó és a táj fenti elvek szerinti komplex hasznosítását akadályozó érdekellentétek feltárásának és kiküszöbölésének vagy áthidalásának folyamatát;
d.) biztosítsa, hogy a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operativ Programban a pályázati projektek között külön pontban szerepeljen a Dráva és Dráva menti területek természetvédelmi célú rehabilitációja és komplex fejlesztése;
e.)képviselje a jelen határozat 1. és 2. pontjában megfogalmazott célokat és szempontokat az illetékes nemzetközi fórumok előtt.
A XIV OT (Debrecen, 2004. március 28.) Dráva szekciójának állásfoglalás-javaslata alapján.
A Víz keretirányelv Kárpát-medencei végrehajtásáról
Az Országos Találkozó egyetért azokkal az állásfoglalás-javaslatokkal – a szövegüket változtatás nélkül elfogadva –, amelyeket 2004-ben, a XIV. Országos Találkozón
a.) a „Társadalmi részvételi lehetőségek az Európai Unió Víz Keretirányelve magyarországi végrehajtásában” megnevezésű szekció,
b.) a „Duna” szekció, valamint
c.) a „Dráva„ szekció
terjesztett az OT plenáris ülése elé.
Felhívással fordul az Európai Unióhoz és az érintett kormányokhoz annak érdekében, hogy
a.) mielőbb szülessen meg a VKI végrehajtásában való társadalmi részvételt és annak eljárárásait részletesen meghatározó uniós jogszabály,
melynek megalkotását egyfelől a 8-as számú Útmutató-ra (Útmutató a Víz Keretirányelvvel kapcsolatos társadalmi részvételről), másfelől az európai környezetvédői közösség által az eddigi gyakorlatról készített kritikai értékelésekre kell alapozni;
b.) jöjjön létre egy Kárpát-medencei Társadalmi Végrehajtási Pénzügyi Alap,
amely a határok által megosztott (felszíni vagy felszín alatti) víztestek, illetve rész-vízgyűjtők által érintett nonprofit társadalmi szervezetek, tudományos szervezetek és önkormányzatok számára biztosítaná az anyagi fedezetet az alábbi feladatokhoz:
· az alkalmazott referencia-feltételek, tipológia, besorolás (például „erősen módosított”, „mesterséges”), valamint lehatárolás véleményezése;
· a társadalmi használatok értékelésének elkészíttetése;
· a környezeti célállapotok kidolgozására;
· a rész-vízgyűjtő gazdálkodási tervek egyes komponenseinek elkészítése;
· az intézkedési program komponensek elkészítése; valamint
· az előzetes (ex ante) és a felülvizsgálati értékelések elkészíttetése;
c.) kerüljön megfogalmazásra Kárpát-medencei közös Végrehajtási Stratégia, és jöjjön létre Kárpát-medencei Koordináló Titkárság,
melyek a VKI Dunai Végrehajtási Stratégiáján, illetőleg az annak koordinálásáért felelős ICPDR (Nemzetközi Dunavédelmi Egyezmény) Titkárságán belül alkotandók meg.
Felhívással fordul az európai, illetve a szomszédos országokbeli környezet- és természetvédő társadalmi szervezetekhez és szerveződésekhez annak érdekében, hogy
a.) közösen lépjünk fel az 1. és 2. pont alatti célok elfogadtatásában, és működjünk együtt a belőlük következő feladatok gyakorlati megvalósításában;
b.)dolgozzunk ki ajánlásokat a VKI továbbfejlesztett, a klímaváltozás lehetséges forgatókönyveit és a tájhasználat módosuló céljait is figyelembe vevő változatára (VKI+), valamint a VKI+ elvek vízgyűjtő szintű, régió szintű, illetve helyi szintű alkalmazására,
c.) egyeztessük a folyamatban lévő, illetve tervezett akcióinkat a VKI és általában a fenntarthatóság elveivel ellentétes infrastrukturális megaprojektek szakmai-társadalmi felülvizsgálatára,
d.) munkacsoportokat hozzunk létre az egyes a tervezési egységekkel és részvízgyűjtőkkel kapcsolatos feladatokra
A „Kárpát-medence folyóvizei és a Víz Keretirányelv” szekció állásfoglalás-javaslata alapján.
A társadalmi részvétel kérdéséről az Európai Unió Víz Keretirányelve magyarországi végrehajtásában
· Hangsúlyozzuk, hogy a Víz Keretirányelv 14. cikkelyének megfelelően a VKI bevezetésének és végrehajtásának különböző fázisaiban bármely érdeklődő magánszemélynek vagy civil szerveződésnek joga van információhoz jutni és konzultációt kérni az illetékes hatóságtól, valamint aktívan részt venni a Víz Keretirányelvvel kapcsolatos koncepcionális és gyakorlati tervezési folyamatokban és azok végrehajtásában.
· Hathatósan érvényesíteni kívánjuk a közérdekű adathoz és információhoz való hozzájutás jogát, ezért felhívjuk a figyelmet a Víz Keretirányelvvel kapcsolatos társadalmi részvételről szóló Útmutató (Guidance Document on Public Participation in relation to the Water Framework Directive) ajánlásaira, és kérjük, hogy az abban megfogalmazott „PP” (Társadalmi Részvételi) – technikákat ténylegesen alkalmazzák is az állami szervek.
· Meg kívánjuk ismerni a VKI-vel kapcsolatban kijelölt víztestek földrajzi lehatárolását, besorolását, valamint minősítési rendszerét, különös tekintettel az osztott víztestekre.
· Hangsúlyozzuk, hogy a vizek jó ökológai állapotának a környező ártér és a vízgyűjtő többi részének jó ökológiai állapota alapfeltétele.
· Kiemelkedően fontosnak tartjuk, hogy a vízhasználati díjak meghatározása a „teljes ár” elve alapján történjen.
· Hangsúlyozzuk, hogy az ökológiai erőforrások felhasználása útján kell elérni a VKI által előírt jó állapotot, akár azon az áron is, hogy a VKI által meghatározott határidők esetleg így nem tarthatóak.
· Kérjük, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezéssel kapcsolatos Korm. rendelet és a felszíni, illetve a felszín alatti vizekről szóló Korm. rendeletek módosításának tervezeteit a civil szervezetek időben megkapják véleményezésre.
· Tapasztalatunk szerint nincs, vagy csak konkrét, civil oldalról történő kezdeményezésre jön létre párbeszéd a vízgazdálkodás állami szerveivel. Egyes civil szervezetek vagy képviselők feladata lehetne, hogy segítsenek kialakítani és működtetni a nagyközönség felé történő információ-szolgáltatás és a kapcsolattartás rendszerét.
· A koncepcióalkotásban való részvétel lehetőségét kérjük, a Stratégiai Környezeti Vizsgálatokhoz hasonlóan a VKI-vel kapcsolatban is.
· Nyomatékosan kérjük – nemcsak a VKI vonatkozásában –, hogy szülessen meg egy általános, átfogó jogszabálya társadalmi részvételről!
A XIV OT (Debrecen, 2004. március 28.) „Társadalmi részvételi lehetőségek az Európai Unió Víz Keretirányelve magyarországi végrehajtásában” megnevezésű szekciójának állásfoglalás-javaslata alapján.
A szekció ajánlásai az OT résztvevői és más civil szervezetek számára
· A társadalmi szervezetek között feladatmegosztásra van szükség a VKI-vel kapcsolatban – ezért először az érdeklődő civil szervezeteket kell megismertetni a Víz Keretirányelv végrehajtása során jelentkező feladatokkal és lehetőségekkel!
· Fel kell tárni a társadalmi részvételi lehetőségek kihasználásának Magyarországon alkalmazható legmegfelelőbb módjait, és a részvételi jogok érvényesítésének potenciális eszközeit.
· Lehetőségeink szerint támogassuk az osztott vízgyűjtőkön a VKI-vel kapcsolatos határon túli civil kezdeményezéseket.
· Tényleg FOGJUNK HOZZÁ a VKI végrehajtásához
A Dunára tervezett vízlépcsőkről és a magyar-szlovák tárgyalásokról
Az Országos Találkozó
1. Megerősíti a 2002 februárjában elfogadott állásfoglalását, amely
a.) egyaránt elveti a szigetközi Duna-szakasz vízellátására vonatkozóan 1998 februárjában, a Horn-kormány alatt átadott műszaki javaslatokat, és azokat a javaslatokat, amelyeket 1999 decemberében az Orbán-kormány adott át a szlovák félnek, ugyanis e javaslatok megegyeznek abban, hogy
• a vízszintet 6-10 méter magas gátak létesítésével emelnék fel,
• lényegesen kisebb vízhozamot irányoznának elő a Duna és a mellékágak számára még annál is, amennyi jelenleg érkezik a folyóba;
b.) elveti az „áramról való lemondás fejében vizet” koncepciót,
mivel az ellentétes
• a nemzetközi joggal és magával a hágai ítélet szövegével, továbbá
• a józan ésszel is, hiszen mivel a két fél jogszerűen csak olyan megoldásban állapodhat meg, ami ökológiai szempontokból elégséges vízhozamot és vízjárást biztosít a Duna főágának, valamint mellékágainak, azért több víz csere útján való biztosítása felesleges
c.) sürgeti a természetvédelmi és vízminőségvédelmi követelményeket hosszú távon bizonyítottan kielégítő megoldás megtalálásához szükséges „mindeddig elmaradt” vizsgálatok elvégzését,
majd ezek bázisán
• új műszaki alternatívák kidolgozását (az eddigiek helyett), az érintett természettudományi területek kutatóinak konszenzusával, továbbá
• olyan modellvizsgálatok lefolytatását, amelyekkel a felmerült alternatívák várható hatásai megbízatóan előrejelezhetők
2. Ugyancsak megerősíti a 2003 márciusában elfogadott állásfoglalásait, amelyek értelmében
a.) a magyar-szlovák dunai jogvita az EU Víz Keretirányelve (VKI) által rögzített természetvédelmi, vízgazdálkodási és egyéb szempontrendszer alkalmazásával rendezendő;
b.) a megegyezés elérésére vagy a hágai eljárás lezárására irányuló erőfeszítéseket azzal a céllal kell folytatni, hogy váljon mielőbb történelemmé a Duna elterelése, és a folyam ismét határfolyóhoz illő méltósággal hömpölyögjön a szigetközi szakaszon;
c.) összeegyeztethetetlen a VKI-kötelezettségekkel, valamint az alkotmányosság előírásaival, hogy a környezetvédelmi és vízügyi tárca kétoldalú – vagy esetleg csak a Szigetköz térségére kiterjedő -, és csupán a „natúrpark” szintet elérő természetvédelmi oltalom biztosítása céljával folytat hazai illetve magyar-szlovák keretekben zajló előkészületeket, a Bécs és Gönyü közötti teljes Duna-szakaszra tervezett osztrák-szlovák-magyar háromoldalú közös nemzeti park létrehozásának előkészítése helyett,
annak ellenére, hogy;
• ennek megvalósítását 1991. április 30. óta országgyűlési határozat írja elő azzal a rendeltetéssel, hogy megfelelő védelmet garantáljon a térség folyóinak, mellékágrendszerüknek, a felszín alatti vízkészleteknek, továbbá az érintett területek erdeinek, termőtalajának és más megújuló természeti erőforrásainak,
• az országgyűlési határozatban előírt természeti rehabilitációs beruházások és ökológiai célzatú fejlesztések végrehajtásával – a korábbi vízháztartás helyreállítása mellett – a tervezett közös Dunai Nemzeti Park magyar területre eső része a „nemzeti park” fogalmát szabályozó nemzetközi előírásoknak megfelelő szintűre lett volna és lenne ma is fejleszthető,
• ez a területrész a vonatkozó tudományos és természetvédelmi kritériumok alapján – a települési és más speciális övezetbe tartozó térségek kivételével – teljes egészében „Natura 2000 terület” ként volna megjelölendő a május elsejéig az Európai Bizottsághoz benyújtandó listán
3. Elítéli, hogy 2001-et követően a közlekedési kormányzat felvetette az Európai Unió „növekedési kezdeményezés”-nek nevezett beruházási csomagjába az úgynevezett „Palkovicovo-Mohács projekt”-et – azaz a Bősi Vízlépcsőhöz eltérített Duna visszatorkollásától a déli országhatárig tartó teljes magyar érdekű Duna-szakasz hajózási paramétereinek „fejlesztését”-, továbbá ugyancsak elítéli, hogy az előzetes parlamenti felhatalmazás nélkül tett vállalását a 2003-2015-ig szóló magyar közlekedéspolitikáról szóló országgyűlési határozat elfogadtatásával utólag legitimáltatta (az Országgyűlésnek a határozat tényleges funkciójáról való tájékoztatása nélkül), jóllehet
a.) a kitűzött projektcél 4 újabb vízlépcső megépítését kívánná meg – Nagymarosnál (vagy 9 km-rel feljebb, Pilismarótnál), Adonynál, Fajsznál, illetve Mohács térségében – a vízmélység biztosításához;
b.) a szükséges 75-80 %-nyi hazai finanszírozási teherhez nem áll rendelkezésre olyan állami erőforrás illetve hitelfelvételi képesség, ami a gazdaság súlyos megrázkódtatása vagy egyéb fejlesztési célok veszélyeztetése nélkül biztosíthatná, hogy e program – melyet úgynevezett „gyorsan indítható”, már előkészített projektként jelentettek le – a vállalt 2014-es határidőig megvalósulhasson;
c.) az elmúlt évtizedek természettudományi vizsgálatai és gazdasági számításai ismételten bebizonyították, hogy a dunakanyarbeli és a többi vízlépcső megépítésére hajózási okból nincs szükség – és nincsen medervédelmi vagy ökológiai okokból sem -, mert mindezek az igények olcsóbban és hatékonyabban oldhatók meg más módon.
4. Elítéli, hogy a gazdasági tárca nemrég elkészült energiakoncepciójának integráns része a vízenergia-termelés sokszorosára bővítése (a sajtónak kifejtett remények szerint – ha „politikai” okok nem gátolják – gyors ütemben), aminek megvalósítása szükségessé tenné Nagymaros, majd a többi vízerőmű megépítését, annak ellenére, hogy
a.) a mérsékelt illetve annál melegebb égövön a síkvidéki vagy nagyméretű erőművekben előállított elektromos áram nem tekinthető megújuló („tiszta”) energiának,
• ugyanis egy ilyen vízerőmű gyakran több – akár 3-szor vagy 30-szor több – üvegházgázt bocsát ki a tározójában felhalmozódó szerves anyag lebomlása folytán, mint amennyit egy megegyező teljesítményű szenes, azaz legrosszabb klíma-hatásfokú erőmű termel (ahogy ezt a „Folyami gátak és fejlődés. A döntéshozatal irányelveinek új rendszere” című, a Világbank és az IUCN közös kezdeményezésére készült jelentés 3. fejezete 2000-ben kimutatta);
b.) e tényre való tekintettel államok is, továbbá nemzetközi környezetvédő szervezetek, illetve tudományos testületek is kezdeményezték, hogy a nagy vízerőművek építését vegyék ki a Kiotói Egyezmény mechanizmusaiból;
c.) a síkvidéki vízerőművek vízminőségvédelmi és természetvédelmi káraival, továbbá a kieső ún. „ökoszisztéma-szolgáltatások” miatti gazdasági veszteségekkel kapcsolatos számítások módszertana ismert a kormányzat számára, továbbá ismertek a Bős-Nagymarosra vonatkozó számítási eredmények is.
5. Felhívja az ország miniszterelnökét, hogy
a.) érvénytelenítesse az érintett tárcáknak – illetve a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerhez kapcsolódó feladatok koordinálására létrehozott Tárcaközi Bizottságnak – azokat a nemzetközi és hazai intézkedéseit illetve előkészületeit, amelyek a fentiek értelmében ellentétesek a tudomány eredményeivel, az alkotmánnyal, az EU irányelveivel, a nemzetközi jog és a hágai ítélet rendelkezéseivel;
b.) terveztesse át a természetvédelmi szempontoknak megfelelően a táti elkerülő utat, amelyet a jelenlegi elképzelések szerint az ártéren kívánnak megépíteni;
c.) kormányrendelet útján biztosítsa, hogy az Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT) törvényes jogai hatékonyan érvényesülhessenek;
d.) a törvényi előírásoknak megfelelően (aláírás előtt) terjessze véleményezésre az OKT elé
• a készülő magyar-szlovák határvízi egyezmény tervezetét,
• a Szigetköz (és a Csallóköz) térségét érintő természetvédelmi megállapodás tervezetét,
• a Natura 2000 hálózatok összehangolása tárgyában előkészület alatt lévő megállapodás-tervezetet; valamint
• azt az álláspontot, amelyet a magyar delegáció az április 13-ával kezdődően újrainduló magyar-szlovák tárgyalásokon a hágai ítélet végrehajtása kérdésében képviselni kíván.
A XIV OT (Debrecen, 2004. március 28.) Duna szekciójának állásfoglalás-javaslata alapján.
Galéria
