Ezekre a kérdésekre, és persze még sok más, a témához kapcsolódó problémára keressük a választ a Kukalógia – tudományoskodás a szemét körül című, hét foglalkozásból álló foglalkozássorozaton.
A foglalkozásokon nyomon követjük az egyes hulladékfajták (papír, rongy, műanyag, fém, szerves hulladék, veszélyes hulladék) útját a keletkezéstől a szemétdombig, sőt még azon is túl. Minden foglalkozást kézműves tevékenység egészít ki.
A sorozat első foglalkozásán a papírt boncolgattuk – szó szerint apró darabokra. Megbeszéltük, mi minden készül papírból a háztartásban, az óvodában, milyen papírokat használnak a szülők a munkahelyükön. Egy mese segítségével megpróbáltuk végigkísérni a papír útját a fakitermeléstől az üzletek polcáig. A kérdésre, hogy „Miért nem jó, ha sok fát vágnak ki?”, aranyos, és sokszor meglepően pontos válaszok születtek:
„Hát akkor nem tudnak hol lakni a mókusok!”
„Mert a fa megszűri a levegőt!”
„Akkor meghalunk.”
Megbeszéltük, hogy papírból is lehet papírt csinálni, és ezt a foglalkozás végén ki is próbáltuk. Minden gyermek elkészítette papírmerítéssel a saját újrapapírját. Természetesen a papírhasználat csökkentéséről és a szelektív papírgyűjtésről is esett szó. Végül minden csoport elkészítette a maga csoport-tégláját apróra tépkedett újságpapírból.
A komposztálás hasznosságáról szóló kiállításhoz kapcsolódott a szerves hulladékokról szóló foglalkozás. Csoportosítottuk a hulladékokat, játékok segítségével megtanultuk, mik tartoznak a szerves hulladékok közé. A komposztálás menetének, fontosságának megértéséhez szintén a mesét hívtuk segítségül. A kiállítás képeinek segítségével jól lehetett szemléltetni a komposztálódás folyamatát egy kislány nagyon bölcsen foglalta össze a tudnivalókat: „A szemét elkorhad(!) és földdé válik.”
A textiles foglalkozás főleg a természetes anyagok megismerésével foglalkozik. A szemléltetéshez mini kiállítást rendeztünk be, ahol a kártolt gyapjútól kezdve a kenderkócon és a gerebenen át a fonókerékig többféle dolog is szemlélteti a természetes alapú szálasanyagok feldolgozását. Persze a Kisvakond nadrágjáról szóló mesét is felelevenítettük, és minden gyerek megtanulta, hogy a természetes szál hamuvá ég, a műanyag szál gombóccá zsugorodik. A foglalkozások végén pattogtak a ronggyal tömött similabdák a gyerekek kezében.
Több óvodával, iskolai csoporttal állandó kapcsolatban vagyunk, akik a sorozat valamennyi foglalkozásán részt vesznek. Már néhány foglalkozás után észrevehető, hogy mennyivel pontosabban tudnak különbséget tenni hulladék és hulladék között, és talán a megelőzés sem várat sokáig magára.
Kemény Katalin