Címzett:
Sólyom László, köztársasági elnök
Köztársasági Elnöki Hivatal
Budapest Sándor-palota
Tisztelt Elnök Úr!
Alulírottak, az Őrségi Nemzeti Park, valamint Vas megye természeti és kulturális értékeinek megőrzése iránt elhivatott civil szervezetek
TILTAKOZUNK
az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság tervezett megszüntetése ellen.
Az alábbiakban röviden tájékoztatjuk az ügyről, összegezzük érveinket, majd részletesen megindokoljuk tiltakozásunkat. Kérjük Önt, hogy mérlegelje érveinket és lehetőségeihez mérten tegyen meg mindent az Őrségi Nemzeti Park intézményi önállóságának megmaradásáért.
Mintegy egy hónappal ezelőtt először csak kósza hírekből lehetett arról hallani, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság megszüntetését tervezi. Illetékességi területének egy része a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósághoz, másik része a Balatoni Nemzeti Park Igazgatósághoz kerül. A legutóbbi hírek szerint egész Vas megye a Balatoni NP Igazgatósághoz kerül. Először környezet- és természetvédő civil szervezetek kértek hivatalos tájékoztatást az illetékes szakállamtitkártól, s egyben tiltakozásukat fejezték ki a tervezet miatt. Ezután tiltakozási hullám indult el, melynek során az alábbi szervezetek, illetve testületek küldték el tiltakozásukat a döntéshozóknak.
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács határozatban tiltakozott
Vas Megye Közgyűlése határozatban tiltakozott
A Szentgotthárdi Kistérség és az Őriszentpéteri Kistérség több mint negyven polgármesterének tiltakozó levele
A Magyar Tudományos Akadémia több mint 20 akadémikusának tiltakozó levele
A magyarországi nemzeti park igazgatóságok mellett működő tíz Nemzeti Parki Tanács elnökeinek tiltakozó levele
Országos környezet- és természetvédő szervezetek (Magyar Természetvédők Szövetsége, WWF Magyarország, Védegylet) sajtótájékoztatón, ill. sajtóközleményben tiltakoztak
Németh Zsolt (helyi) országgyűlési képviselő parlamenti interpellációja
Legfontosabb érveink összegzése:
Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság megszüntetése ellentétes azokkal a nemzetközi ajánlásokkal (IUCN), melyeket eddig Magyarország követett.
Sérti a Magyar Köztársaság Alkotmányát, mert a természetvédelem szintje csökkenni fog.
Ellentétes a Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008. részét képező Nemzeti Természetvédelmi Alapterv Országgyűlés által elfogadott előírásaival.
A tervezett átszervezést nem előzték meg átfogó szakmai elemzések, egyeztetések. Mind a tudományos élet, mind pedig a civil szakmai szervezetek mind a helyi társadalom vezetői tiltakozásukat fejezték.
A döntést nem támasztják alá, sem szakmai sem gazdasági racionális érvek.
Az Igazgatóság megszűnése következtében romolni fog a természetvédelmi szakmai munka hatékonysága és színvonala.
Az alábbiakban részletezzük legfontosabb érveinket az Igazgatóság megszüntetése ellen:
- A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) ajánlásaival teljesen ellentétes az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság megszüntetése. Mindeddig – a nemzeti parkok alapításának és működtetésének feltételeiről szóló nemzetközi ajánlásokat követve – ahol nemzeti park alakult, ott az állami feladatok ellátására önálló költségvetéssel rendelkező, állami intézmény is létrejött. Ez Európában általános gyakorlat. Magyarországon a természetvédelem állami feladatainak ellátása a nemzeti parkok hálózatára épült. Az igazgatóságok nevüket is a nemzeti parkokról kapták. Az elmúlt harmincnégy évben rendszerváltás és kormányváltások ellenére ez a gyakorlat megmaradt. Magyarországon még soha nem szüntettek meg nemzeti parki intézményt. Ha most ez a csúfos eset bekövetkezik, olyan precedens teremtődik, mely után már bármi lehetséges, és ennek nyomán félő, hogy végleg összedől a folyamatos átszervezésekkel és leépítésekkel amúgy is szétzilált állami természetvédelem.
- A Magyar Köztársaság Alkotmányát is súlyosan sérti az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság megszüntetése, ugyanis ezzel a térségben jelentősen csökkenne a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintje. Az Alkotmánybíróság értelmező határozata szerint (28/1994. (V. 20) AB határozat) „az Alkotmány 18. §-ában megállapított, az egészséges környezethez való jog a Magyar Köztársaságnak azt a kötelezettségét is magában foglalja, hogy az állam a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét nem csökkentheti, kivéve ha ez más alapjog, vagy alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen” … „A környezethez való jog az állam környezetvédelemre vonatkozó kötelességei teljesítésének garanciáit emeli az alapjogok szintjére, beleértve a környezet elért védelme korlátozhatóságának feltételeit is. E jog sajátosságai folytán, mindazokat a feladatokat, amelyeket másutt alanyi jogok teljesítésével teljesíti az állam, itt törvényi és szervezeti garanciák nyújtásával kell ellátnia” Eszerint egy nemzeti park intézményi önállóságának megszüntetése jelentősen csökkentené a védettség korábbi szintjét.
- Az Országgyűlés által határozatban elfogadott Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008. (132/2003. XII. 11. OGY Határozat) részét képező Nemzeti Természetvédelmi Alaptervben foglaltakkal ellentétes az a folyamat, melynek egyik állomása lenne az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság megszüntetése. Az Alapterv a természetvédelmi intézményrendszer jelentős megerősítését irányozza elő mind a területi szervek létszámát, mind pedig a természetvédelmi vagyonkezelésbe vont területek nagyságát, mind pedig a védelmi munka színvonalát és hatékonyságát illetően. A terv egyebek mellett a megnövekvő nemzetközi feladatokkal is indokolja (határon átnyúló védett területek, Natura 2000 hálózat stb.) az igazgatóságok fejlesztését. Ez utóbbi különösen érinti Vas megyét hiszen egy osztrák – magyar és egy osztrák – magyar – szlovén natur parkkal is rendelkezik és további natur park előkészítése is zajlik. A természetvédelem jelenlegi állami vezetése az országgyűlési határozatban foglaltakkal teljesen ellentétes irányú intézkedéseket hoz. Átszervez, leépít és a források elosztásánál különböző országrészek között szubjektív, szaksoviniszta szemlélettel súlyoz.
- Az állami természetvédelemben zajló átszervezéseket, így az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság megszüntetését nem előzték meg szakmai elemzések, egyeztetések. Nincs mögötte hosszú távú tervezés, illetve nem ismert, hogy lenne valamilyen koncepció a döntések hátterében. Azért is érthetetlen a döntés, mert a 10 nemzeti park igazgatóságból csak az őrségit akarják megszüntetni. A kiszivárgott hírek után minden létező szakmai kör megmozdult az önálló természetvédelmi intézmény megtartásáért. Úgy Magyarország vezető tudósai, mint a környezetvédő civil szervezetek, és a térségben élőket képviselő politikai testületek. A világ egyik vezető természetvédelmi szervezetének (WWF) magyarországi vezetője is nyilvánosan adott hangot véleményének, miszerint elengedhetetlennek tartja, hogy „egy nemzeti parknak önálló szellemisége, költségvetése és felelős vezetője legyen”. A kérdés az: ha mindenki, aki a döntésről értesült, ellenzi azt, akkor szakmai társadalmi bázis híján milyen alapokon áll ez a döntés?
- Az önálló Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság megszüntetésével nyilvánvalóan megszűnnek az Őrségben az önálló szakmai osztályok, s ennek révén a természetvédelmi tevékenység hatékonysága jelentősen csökkenni fog. A 150 km-re fekvő, Csopak székhellyel működő Balatoni Nemzeti Park Igazgatósághoz való csatolás drasztikusan visszavetné az eddigi szakmai munkát. Közel harminc évnyi tapasztalata van az Őrségben élő lakosságnak és a térségben élő természetvédelmi szakembereknek arra vonatkozóan, hogy hogyan (nem) működik a természetvédelem, ha az érintett területtől és az ott élőktől távoli, alapvetően más jellegű problémákra szakosodott intézmény próbálja azt gyakorolni, és mennyire más színvonalon és hatékonysággal működhet, ha a felelős intézmény az érintett területen, a lakossággal folyamatosan kapcsolatot tartva dolgozik. E különbség még azzal együtt is óriási, hogy az Őrségi Nemzeti Parknak volt létezése óta a legkisebb költségvetése a 10 igazgatóság közül. Az Őrségi Nemzeti Park területe 1976. ill. 1978. óta áll természetvédelmi oltalom alatt. A korábbi két tájvédelmi körzet 2002.-ben vált nemzeti parkká. Addig nem volt saját költségvetése, és a természetvédelem állami feladatait hol Győrben, hol Sopronban, hol Szombathelyen, hol pedig Sarródon próbálta ellátni az aktuális természetvédelmi intézmény.
- Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság megszüntetését nem támasztják alá racionális szakmai érvek.Sokkal több kár származik a megszüntetésből, mint amennyi előnyt szeretnének látni az elképzelés kiagyalói. Az első kiszivárgott információk után a tárca szakállamtitkára a tőle tájékoztatást kérő országos és nemzetközi környezetvédő szervezeteket arról próbálta meggyőzni, hogy az Igazgatóság megszüntetése része a Kormány államigazgatást karcsúsító intézkedéseinek. A megszüntetés indokai tehát nem szakmai jellegűek, hanem kizárólag pénzügyi racionalizálásból fakadnak. Nem sokkal később az Őrség polgármestereit arról igyekezte meggyőzni a szakállamtitkár, hogy minden marad a térségben. A szakemberek, a központok, ingatlanok, a források, csak az önálló jogi személyiség szűnik meg. Később, miután többen kiszámították, hogy a megszüntetéssel, átszervezéssel, így, csak pár millió forintot spórolnának meg, újságírói kérdésre azt állította, hogy a megszüntetés indokai nem gazdasági jellegűek. Később, parlamenti interpellációra adott válaszában az illetékes államtitkár már arról beszélt, hogy a 34 éve létező Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósághoz képest a négy éve létrejött őrségi intézmény törpe szervezet, és a csopaki székhelyű balatoni intézménnyel összevonva majd sokkal hatékonyabban fog dolgozni. Az egymásnak ellentmondó érvelések azt engedik sejtetni, hogy más ismeretlen szándékok húzódnak meg a háttérben.
- A Magyar Köztársaság jogszabályokban rögzített természetvédelmi kötelezettségeit Vas megye és benne az Őrségi Nemzeti Park vonatkozásában sokkal kisebb hatékonysággal és színvonalon fogja ellátni a Csopak székhellyel működő Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság. Az Őrségi Nemzeti Park területén 44 település található, köztük két kisváros. Hátrányos helyzetű, aprófalvas vidékről van szó, ahol a hagyományos szeres és szórványtelepülések tovább aprózzák a lakott területet. A táj sajátos arculata, a növény- és állatvilág, illetve ezek unikális fajai, társulásai szoros egységet alkotnak az ott élő lakosság hagyományos, extenzív gazdasági tevékenységével.. Ezért az állami természetvédelem tevékenysége közvetlenül érinti az itt élőket. Az Őrségi Nemzet Park létrehozása civil kezdeményezésként indult. A kezdeményezés egyik legfőbb oka az volt, hogy az ország legnagyobb tájvédelmi körzetének feladatait saját költségvetés és megfelelő szakszemélyzet nélkül ráadásul egy távoli központ vezérlete alatt lehetetlen volt ellátni. A kezdeményezők egyik legfőbb célja az volt, hogy a térségbe kerüljön egy olyan állami intézmény, mely a szűkebben vett természetvédelmi ügyintézésen kívül, jelentős szellemi központjává válhat a térségnek. Bár az új nemzeti parki intézmény felfejlesztése – a kezdeti pozitív lépések után – az elsorvasztás irányába fordult, mégis rövid, négy éves működése alatt számos pozitív folyamatot indított el. Eredményes pályázataival a Nemzeti Park több mint 500 millió forint pályázati pénzt hozott a térségbe. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság a kezelésében lévő mintegy 2000 hektár védett természeti terület kezelése érdekében a legnagyobb mezőgazdasági egységet üzemelteti a térségben. Ugyancsak a legjelentősebb szereplője a környék idegenforgalmának és kulturális életének, Tourinform irodát üzemeltet, összefogja a térségben vendéglátásból élőket. A térség legjelentősebb környezeti nevelési központjait működteti. Együttműködik a tudományos és szakoktatási intézményekkel, civil szervezetekkel, alap- és alkalmazott kutatások generálója. A térség agrárgazdálkodóit segíti pályázati tanácsadással. Arculatának jellegzetessége a határmenti együttműködések segítése (két határon átnyúló naturpark is található a területén). Sajnálatos, hogy a szakminisztérium, amely az elmúlt években tudatosan törekedett az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság elsorvasztására, most azzal indokolja a megszüntetését, hogy túl kicsi szervezet. Évek óta nem biztosított forrásokat területek vásárlására, s most a megszüntetés másik indoka, hogy kevés a saját területe. Egy új nemzeti parki intézmény felfejlesztéséhez a tapasztalatok szerint legalább tíz év kell. Ennyi idő szükséges, míg sikerül megtalálni a megfelelő, elhivatott szakembereket, kialakul a szükséges infrastruktúra, a térség életébe kellően beleágyazódik az új intézmény. Ezt az esélyt nem kapta meg az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság.
Mellékeltünk néhány ábrát, melyekben, a KvVM-től származó adatok alapján elemeztük a magyar természetvédelem területi intézményeit. Ezek alapján úgy véljük a magyar természetvédelmi intézményrendszernek legfőképpen stabilitásra, kiszámítható, a helyi sajátosságokat tisztelő, a különbségek kiegyenlítését szolgáló fejlesztésre, a rövidebb ideje működő területi szervek felzárkóztatására lenne szüksége.
Kérjük Önt, hogy döntéseivel és befolyásával segítse az Őrségi Nemzeti Park önálló intézményének megmaradását!
Szombathely, 2006. december 8.
A levelet kapják:
- A Magyar Köztársaság Elnöke
- A Magyar Köztársaság Miniszterelnöke
- A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
- A Magyar Köztársaság Országgyűlésének elnöke
- A Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai
- IUCN Európai Regionális központja
- UNESCO párizsi képviselete
A fenti levélhez csatlakozó szervezetek:
Országos szervezetek:
Élőlánc Magyarországért Közéleti Mozgalom (Budapest) Prof. dr. Lányi András
Erdei Iskola Egyesület (Budapest) Kurucz Lászlóné, elnök
Fauna Egyesület (Budapest) Pethő Ágnes elnök
Független Ökológiai Központ (Budapest) Kovács Bence ügyvezető
Göncöl Szövetség (Vác) Kovács Gyula
Hulladék Munkaszövetség (Budapest) Lugosi Bea, Balogh Emese
Környezettudományi Központ Alapítvány (Budapest) Dr. Laczó Ferenc
Közép – és Kelet-Európai Munkacsoport a Biodiverzitás Megőrzéséért (CEEWEB) (Budapest)
Levegő Munkacsoport (Budapest) Hajtman Ágnes
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (Budapest) Orbán Zoltán társkapcs. igazgató
Magyar Természetvédők Szövetsége Föld barátai Magyarország (Budapest) Farkas István társelnök
Magyarország Természeti és Kulturális Örökségéért Alapítvány (Győr) Bálint Csaba elnök
Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetségének Erdei Iskola Szekciója (Hatvan) Tóth István
Palocsa Egyesület – élő környezetünk helyreállításáért (Budapest) Báder László elnök
Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület (Budapest)dr. Juhászné Halász Judit elnök
Pro Silva Hungaria (Eger)Varga Béla elnök
Természet-és Környezetvédő Tanárok Egyesülete (Budapest) Dr. Gulyás Pálné, Dr. Tóth Albert
TIT Stúdió Egyesület Gombász Szakköre (Göd) Pálfalvi György alelnök
Védegylet (Budapest) Jávor Benedek szóvivő
WWF Magyarország (Budapest) Figeczky Gábor, mb. természetvédelmi igazgató
Nyugat-Dunántúli Régió szervezetei:
Alpokalja Turista Egyesület (Szombathely) Orbán Róbert elnök
Arkánum Szellemi Iskola Alapítvány (Ispánk) Persőtzy Mihály
Castanea Környezetvédelmi Egyesület (Sopron) Hárs Olivér társelnök
Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület (Szombathely) Prof. dr. Gyurácz József, elnök
Dél-Zalai Civil Fórum (Nagykanizsa) Gyertyánági Endre
Domberdő Természetvédelmi Egyesület (Zalaegerszeg) Bogár István elnök
Élőlánc Vas megyei szervezete (Szombathely) Szőnye Ildikó
Hegypásztor Kör (Oszkó) Kovács István elnök
Kámoni Arborétumért Egyesület (Szombathely) Magyar József elnök
Kerekerdő Alapítvány (Szombathely) Gyöngyössy Péter kuratóriumi elnök
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Vas megyei Csoportja (Szombathely)Prof. dr. Gyurácz József, elnök
Non nobis Alapítvány (Ispánk) Persőtzy Mihály
Nyugat-dunántúli Kerékpáros Régióért Egyesület (Kőszeg) Mihály Nikoletta elnök
Otthonunk Európa Alapítvány (Ispánk) Persőtzy Mihály
Ökológiai Stúdió Alapítvány (Győr) Lajtman József elnök
Ökorégió Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért (Dötk) Kocsis Anikó ügyvezető
Őrvidéki Civil Szövetség (Őriszentpéter) Sülyi Péter elnök
Őri Alapítvány (Őriszentpéter) Sülyi Péter elnök
Őrségi Baráti kör (Őriszentpéter) Prém Jenő elnök
Pannon Természetvédő Szövetség (Győr) Bálint Csaba elnök
Pro Natura Egyesület (Szombathely) Dr. Kovács J. Attila elnök
Programváltozatok a Vidékfejlesztésre Civil Szövetség (Zalaegerszeg) Kocsis Anikó elnök
Reflex Környezetvédő Egyesület (Győr) Lajtman József elnök
Sokoró Ökológiai Park Alapítvány (Győrújbarát) Enyingi Tibor elnök
Vas Megyéért Egyesület (Szombathely)Prof. Dr. István Lajos
Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület (Szombathely) Wiktora Antal igazgató
Zölderő Környezetvédő és Szépítő Egyesület (Győr) Dr. Ferenczi Zoltán
Zöld Zala Természetvédő Egyesület (Zalaegerszeg) Tóth Tamás
Egyéb szervezetek:
Biokultúra Közép-Magyarországi Egyesület (Albertirsa) Malya Carmen
Csermely Környezetvédelmi Egyesület (Szeged) Csehó Gábor elnök
CSEMETE Természet és Környezetvédelmi Egyesület (Szeged) Ilosvay György elnök
Debreceni Lycium Kör (Debrecen)
Dráva Szövetség (Gyékényes) Toldi Miklós
Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület (Budapest) György Lajos, Móra Veronika
Életfa Környezetvédő Szövetség (Eger) Fónagy Gergely
E-misszió Természet és Környezetvédelmi Egyesület (Nyíregyháza) Priksz Gábor elnök
Fauna Alapítvány (Budapest) Balogh Judit Anikó, elnök
Gaja Környezetvédő Egyesület (Székesfehérvár) Varga Gábor elnök
GATE Zöld Klub Egyesület (Gödöllő) Malatinszky Ákos
GEO-ENVIRON Környezetvédő Egyesület (Szeged) dr. Tóth Imre, elnök
Hatvani Környezetvédő Egyesület (Hatvan) Füzér Zsolt, elnök
Herman Ottó Természetvédő Kör (Túrkeve) Sallai R. Benedek
Kalocsakörnyéki Környezetvédelmi Egyesület Szalmay László titkár
Lanius Természetvédelmi Egyesület (Gyékényes)Toldi Miklós
Magosfa Környezeti Nevelési és ökoturisztikai Alapítvány (2600, Vác, Horváth M. u. 7/b.) Messzelátó Egyesület Tömöri Balázs
Natura Környezet- és Természetvédő Közösség (Hatvan) Mester Zsolt
Nimfea Természetvédelmi Egyesület (Szarvas) Sallai R. Benedek
Nők a Balatonért egyesület (Csopak) Szauer Rózsa elnök
Nyitott Kert Alapítvány (Gödöllő) Szilágyi Ákos
Ormánság Alapítvány (Drávafok) Gedő Ibolya
HOLOCÉN Természetvédelmi Egyesület (Miskolc) Tóth Viktor
Pécsi Zöld Kör ( Pécs) Pánovics Attila
Rügyecskék Alapítvány (Budapest) Ferjentsik Viola elnök
Somogy Természeti Öröksége Közalapítvány (Kaposvár) Toldi Miklós
Süni Egyesület (Vác) Kovács Gyula
SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület (Budapest) Gellért Miklós
Természet és Környezetvédők Solti Egyesülete Kacziba lajosné elnök
Tölgy Egyesület (Vác)Kovács Gyula
Zöld Akció Egyesület (Miskolc) Demeter Zoltán elnök
Zöld Kapcsolat Egyesület (Miskolc) F. Nagy Zsuzsanna elnök
Zöld Kör (Hajdúböszörmény) Molnár Attila elnök
Zöldgömb Sport Klub (Budapest)
Zsámbéki –medence Tájvédelmi Egyesület (Zsámbék) Zsarnóczay István elnök
További csatlakozó:
Szombathelyi Tudományos Társaság – Societas Scientiarum Savariensis 1823.
(Szombathely) Prof. Dr. Puskás János elnök