Zöld – fontos, hogy Földünk minél természetesebben, tisztábban, egészségesebben, érintetlenebbül maradjon.
Őr – fontos, hogy vigyázzunk, hogy életünket minél környezetbarátabb módon éljük.
Szem – fontos, hogy minél éberebbek legyünk, figyeljünk, mit tehetünk környezetünkért otthon, az óvodában, az iskolában.
Tervezett témák: Vizes dolgok, Fűtés, Világítás, Mindennapi apróságok, Közlekedés, Táplálkozás.
Egy gyermek is nagyon sokat tehet a Földért, környezetünkért. A vízkészlet, az energia, a gépkocsi takarékos használata, a körültekintő étkezés könnyen végrehajtható feladat, csak sokszor idegenkedünk tőlük, vagy túl kényelmesek vagyunk.
A sorozat ötleteket, egyszerűen megvalósítható praktikákat, fortélyokat vesz sorra, játékos foglalkozások keretében.
A foglalkozások időpontja: havonta változó témával – előzetes egyeztetés alapján.
Időtartam: 60 perc
Részvételi díj: 100 Ft/fő
Vezeti: Gyöngyössy Péterné Kemény Katalin és Kósi Anita
Időpontjuk: előzetes jelentkezés alapján.
Helyszíne lehet Alapítványunk központja (Ökocella Szombathely, Kőszegi u. 3., hátul az udvarban), de tetszés szerint akár iskolai tanórán, vagy szakkör keretein belül is megvalósítható.
A szeptemberi foglalkozások témája a Vizes dolgok.
Évről évre egyre több ember él a Földön. Ugyanakkor a rendelkezésre álló vízmennyiség változatlan. Az élet a Földön – s minden élőlény élete, a legnagyobb bálnától a legkisebb rovarig – ettől a víztől függ. A víz érték.
A foglalkozásokon játékok, kísérletek segítségével megtanuljuk, hogyan takarékoskodjunk a rendelkezésre álló vízkészlettel, hogyan őrizzük meg patakok, folyók, tengerek tisztaságát.
A környezetvédelem, Földünk értékeinek megőrzése tudományos, csak felnőttek számára érthető dolognak tűnik. Ha eltekintünk a tudományos kutatások méréseitől, táblázataitól, adataitól, fogalmaiktól, és csak közvetlen tapasztalatainkra hagyakozunk, máris emberközelivé, gyerek közelivé válik. Mert nemcsak a felnőttek előjoga tenni valamit környezetünkért. Minél kisebb korban válik valaki tudatossá, ismeri fel, tanulja meg, hogyan élhetünk környezetbarátabb módon, annál valószínűbb, hogy majd felnőtt korában is így tesz.
Ehhez segítség a Zöld-Őr-Szem sorozat.
A foglalkozások elsősorban a nehezen és drágán előállított energia megőrzéséhez adnak ötleteket, praktikákat kísérletek, játékok keretében.
Az idei évben (2005/2006-os tanév) három témát jártunk eddig körül (a víz, fűtés, világítás), de a sorozat tematikájába tartozik még a háztartásban található elektromos eszközök és a közlekedés kérdése is.
Évről évre egyre több ember él a Földön, ugyanakkor a rendelkezésre álló vízmennyiség változatlan. Az élet a Földön – s minden élőlény élete a legnagyobb bálnától a legkisebb rovarig – ettől a víztől függ. A víz érték.
A vizes dolgok foglalkozás keretében a gyerekek megismerhették, milyen természetes vizeink vannak, hogyan használja az ember az ivóvizet, honnan jön a háztartásokba a víz, mi lesz a szennyvízzel, a természetes vizeinket milyen veszélyek fenyegetik.
A vízhez kapcsolódó folyamatok megértéséhez kísérleteket végeztünk. A víz körforgását egyszerűen lehet szemléltetni forrásban lévő víz és egy fedő segítségével. A növények párologtatásának megfigyelésére az udvaron növények fölé helyeztünk befőttesüveget, így megfigyelhető volt, hogy a növények tiszta vizet párologtatnak. Tízfilléres, némi víz és mosószer segítségével vizsgálható a víz felületi feszültsége, egy madártoll olajos vízbe mártva kitűnően szemlélteti, milyen károkat okoz az olajszennyezés az élő vizekben.
Készítettünk szennyvizet egy óriás üvegben, majd néhány virágcserép és különböző méretű kavicsok segítségével megpróbáltunk a szennyvízből tisztavizet előállítani, a szűrőberendezéseket szemléltetve. A gyerekeknek talán a felületi feszültséget bemutató kísérlet volt a legizgalmasabb, nemcsak mosóporral, hanem más anyagokkal is kipróbáltuk, vajon megtörik-e a felületi feszültség.
Egy ember naponta kb. 150 l vizet használ el. A rendelkezésünkre álló édesvíz a föld vízkészletének kevesebb min egy százaléka. Az elhasznált vizet újra tisztítani energiába kerül, és persze a víz sincs ingyen.
Csak odafigyelés kérdése, hogyan használjunk kevesebbet tisztálkodás, mosogatás, mosás, takarítás, öntözés stb. közben. Ennek fontosságát a gyerekek is megértették.
Számba vettük mit tehetnek ők a víz tisztaságának megőrzéséért, illetve, hogy kevesebb vizet használjanak (csap elzárása fogmosás közben, fürdés helyett zuhanyozás, esővíz gyűjtése, kevesebb tisztítószer használata, stb.).
A foglalkozás végén minden gyerek hazavihetett megőrzésre egy diószelencébe zárt cseppnyi vizet, hogy mindig emlékezzenek: A VÍZRE VIGYÁZNI KELL.
A világítás témaköre az ősi világítóeszközök (fokla, fáklya, mécses, gyertya, stb.) számbavételével kezdődött. Beszélgettünk a világosság, sötétség kérdéséről, miért volt korszakalkotó jelentőségű a tűz, illetve a tűzgyújtás felfedezése. Kipróbáltuk, hogyan lehet két fadarab segítségével hőt fejleszteni.
Az elektromosság is szóba került, mi az, hogy elektromos töltés, áramforrás, hogyan kerül az elektromos áram a lakásba. Élmény volt, hogy az elektromosság hatására a felfújt, megdörzsölt zacskó órákig is akár a falra tapad.
A fény kísérőjelenségéről, az árnyékról sem feledkezhettünk meg, árnyjáték tette színesebbé a foglalkozást.
A kérdésre, mit tehetünk, hogy kevesebb áramot használjunk, aminek előállítása a föld energiakészletét meríti ki, közösen kerestük meg a választ: használjunk minél több természetes fényt, feleslegesen ne égessük a villanyt, sokszor célszerűbb a sok kislámpa, mint egy nagy, a poros égő sokkal több energiát fogyaszt, érdemes energiatakarékos égőt használni, nem szabad elfelejteni a régi világítóeszközöket sem. A foglalkozás végén mindenki elkészíthette a saját gyertyáját.
Fűtésről a legaktuálisabb időszakban, tél végén beszélgettünk.
Mit tehetünk az ellen, ha fázunk – hangzott az első kérdés. Miután ugráltunk egy keveset, tenyerünket, karjainkat megdörzsöltük, térdünket, combunkat megütögettük és közben mondókát énekeltünk – megállapítottuk, hogy mozgás közben is felmelegedhet az ember. Utána minden gyerek választhatott egy meleget adó ruhadarabot. Néhány ruhadarab nevét meg is kellett tanulni; az állatszőrből készült fejfedőt kucsmának nevezzük, és a kendők között vállkendő is létezik. Egyiket sem ismerték.
Nem ismerték azonban a kályhákat sem. Kevés gyerek látott cserépkályhát, kemencét, vaskályhát szinte senki, így érdeklődve szemlélték a központunkban felállított (nem működő) régi míves kályhát.
A fűtés fontossága, kialakítása, története is szóba került, szoros kapcsolatban a hajlékok, házak történetével. A távfűtés és központi fűtés közti különbséget ők is el tudták mondani, ez ismertebb számukra, mint a régi tüzelési típusok. A kísérletek itt sem maradhattak el. Számbavettük a fűtőanyagokat, kipróbáltuk milyen anyagok milyen gyorsan gyulladnak meg, égnek el, melyik anyag melegszik át hamarabb, és melyik tartja tovább a hőt, melyik anyag vezeti az áramot, melyik szigetel, stb.
Égetés közben megtapasztaltuk a korom, a széngáz keletkezését, illetve, hogy az égéshez oxigén kell, ezért fontos fűtési időszakban minél többet szellőztetni. Megtanultuk azt is, hogyan rak az ember tüzet, akár kályhába, de táborozás közben is jól jöhet néhány tűzrakási fortély.
A háztartások energia-felhasználásának nagy részét a fűtés adja. A fűtőanyag pocsékolása pénzbe kerül, a fosszilis energiahordozók (szén, gáz, olaj) fogytán vannak, a túlzott égetés szennyezi a környezetet (üvegházhatás, savas eső). A fűtés ésszerű korlátozása nemcsak a pénztárcát kíméli, hanem a környezetet is. Átmeneti időszakban megoldást jelenthet a melegebb ruha, takaró.
Fontos a lakások jó szigetelése, és nem szabad elfeledkezni a nap energiájának kihasználásáról sem (üvegezett szoba, falak, nagy ablakok, jó tájolás, napkollektor).
Sok dolgot a gyerekek saját tapasztalataik alapján is felsoroltak (szőnyegek, falvédők fontossága, milyen jó, ha az ablakon besüt a nap, stb.). A foglalkozás végén némi játékra (hideg-meleg-tűz) is maradt idő.
Az elektromos eszközök a háztartásban foglalkozás számbaveszi a háztartásokban használatos gépeket, audiovizuális eszközöket, műszaki cikkeket. Választ keresünk, vajon tényleg mindegyikre szükség van-e, hogyan lehet energiatakarékosan használni őket. Ehhez kapcsolódva fogunk beszélni a zaj és csend kérdéséről, illetve a mérték nélküli zajszennyezésről, amit manapság tapasztalunk.
A közlekedéssel kapcsolatban a közlekedés történetéről, a tömegközlekedés fontosságáról, a környezetbarát közlekedési módokról beszélgetünk majd.
A Zöld-Őr-Szem sorozat foglalkozásain szeptembertől március végéig 12 csoport, 239 fő vett részt.
Gyöngyössy Péterné Kemény Katalin
Galéria
