VÉDTELEN E TÁJ!
A VAS-HEGY ÉS A PINKA-MENTE ERMÉSZETVÉDELMI OLTALOMRA ÉRDEMES!
ÓVJUK, VÉDJÜK TERMÉSZETI ÉS KULTURÁLIS ÉRTÉKEINKET!
Szeretjük ezt a tájat!
Felsőcsatár határában, Szombathelytől alig húsz km-re, az osztrák határtól pár száz méterre, a Vas-hegy, egyik erdők ölelte, tücsökzenés csücskében bújik meg az a gyermektábor, ahol az elmúlt közel fél évszázad alatt, gyermekek ezrei szereztek életre szóló élményeket, meghatározó tapasztalatokat a természetről. A Kerekerdő Alapítványt létrehozó és működtető stáb tagjai közül többen, apró gyerekként jártak először ezen a varázslatos helyen. Évtizedek múlva, felnőttként természetvédelmi szakemberként tértünk ide vissza. Azóta pedig immár tizenkét éve minden nyáron megrendezzük természetvédelmi táborunkat, tavasszal és ősszel pedig erdei iskolai programjainkat. Szeretjük ezt a helyet! A táboroknak köszönhetően számos olyan ismeret gyűlt össze, melyek bizonyítják, hogy a terület jelentős természeti és kultúrtörténeti értékek hordozója, melyek érdemesek a megőrzésre. Ezért alapítványunk négy évvel ezelőtt programot indított, melynek célja a hegy természeti és kultúrtörténeti értékeinek feltárása, hosszútávon valamilyén védettség kiharcolása. A kutatási program eredményei egy tanulmánykötetben összegződtek.
A Vas-hegy-csoport, melyet a Pinka völgyét kísérő apró, változatos formájú hegyek alkotnak- geológiailag rendkívül sokszínű. A sokféle kőzet sokféle felszínalaktani formát, meszes és savanyú talajokat, s ennek megfelelő gazdag vegetációt hozott létre. A hegy sokszínűségét az apróparcellás szőlőművelés, és a mozaikos földhasználati mintázat is fokozza. A terület jelentőségét a közelmúlt építészeti stílusát őrző felsőcsatári és vaskeresztesi borpincék, valamint az értékes régészeti leletek is hangsúlyozzák. Római kori emlékek és, kelta temetkezési szokások és Európa legnagyobb földvárrendszerének maradványai (Burg) is bemutathatók itt. Több érdekes szokás ma is él Felsőcsatáron (rozmaringolás, májusfaállítás).
Egy terület értékei akkor őrizhetők meg hatékonyan, ha az ott élők, a területet használók, a terület természeti erőforrásait kiaknázni akarók, tudatában és magatartásában jelen van a megőrzendő értékek fontossága, tisztában vannak azzal, hogy a különböző mindennapos és hosszú távú fejlesztési célzatú tevékenységeik milyen következményekkel járnak. A települési önkormányzatok felelőssége, hogy a természeti és kulturális örökség megőrzésére megtegyék a szükséges jogi lépéseket, és helyi rendeletekkel, a területfejlesztési tervekben foganatosított helyi szabályozással gondoskodjanak az értékek védelméről fenntartásáról.
A Vas-hegy és a Pinka mente természeti értékei
A Vas-hegy-csoport (Vas-hegy (Eisenberg, Ausztria), Csatári-hegy (Magyarország), Pinkazug-hegység (Ausztria), Királyhegy (Königsberg, Ausztria), Kinizsi-hegy (Kinischberg, Ausztria), Csád-hegy (Schatter berg, Ausztria), Erdődy-hegy (Ausztria)) geológiai érdekességeire már a századelő (XX. sz.) tudósai is felhívták a figyelmet. Később a vasfüggöny árnyékában a térség sokáig elzárt, szigorúan őrzött terület volt. A rendszerváltás után a Magyar Tudományos Akadémia időben felismerte, hogy az egykori műszaki zár mögött, jelentős természeti értékek őrződtek meg és programot indított ezen területek tanulmányozására (Vácrátóti ÖBKI). A Vas-hegy természeti értékeinek jelenőségére először ez a kutatás hívta fel a figyelmet, és országos védelemre javasolta. Nem sokkal később a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem botanikusai elkészítették a terület kisléptékű vegetációs térképét, számos védett növényfaj előfordulását regisztrálták, közöttük egy olyat is, mely Magyarországon csak két helyen fordul elő. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) magyarországi képviselete által kiadott „Nemzeti Ökológiai Hálózat” c. kiadványban, országos jelentőségű magterületnek (a biológiai sokféleség megőrzésének szolgálatába állítandó terület) minősítette a területet és javasolta védelemre. E tanulmány a Pinkát fontos ökológiai folyosónak jelölte meg.
Földrajzi-földtani értékek:
A Vas-hegy-csoport földtani szempontból a Keleti Alpok részét képezi. Geológiailag is rendkívül sokszínű. Az ausztriai Királyhegy (Königsberg) dolomittömbjétől a Várhegy (Burgstall) meredek, kloritpalás sziklafalain, az Erdődy-hegy szerpentines tömegén át a felsőcsatári zöldpaláig szinte az egész metamorfózisos kőzetfejlődés nyomon követhető. Maga a hegycsoport magyarországi része is nagyon változatos. A hegy vaskeresztesi oldala minden átmenet nélkül, hirtelen emelkedik ki a Pinka-menti síkságból. Északi oldalán meredek sziklafalak, sziklaormok kísérik a Pinkát, melynek medre itt jó darabon még szabályozatlan, helyenként magashegyi patak jellegzetességeit mutatja. Itt egy vadregényes szurdokvölgy alakult ki. A hegycsoport magyarországi tagja zömében zöldpalából és csillámpalából áll, de több más kőzet is előfordul, többek között szerpentinbe ágyazott magnetitkristályok (vasérc) is fellelhetőek. Hazánk területén kizárólag itt fordul elő talkpala, említésre méltók a felszíni szerpentin előfordulások is. A Pinka Felsőcsatár feletti völgye morfológiai, geológiai, vízrajzi szempontból is védelmet érdemel, továbbá értékes geomorfológiai elemnek minősül a Nagyvilágos-hegy fennsíkszerű platója is.
Növénytani értékek:
A Vas-hegy botanikai szempontból is nagyon sokszínű. Található itt ártéri és sziklai vegetáció, mészkedvelő és erősen kilúgozott talajokhoz kötődő erdőtársulás is. A meleg száraz hegyoldalak és a hűvös, párás szurdokvölgy növényzete, egymástól alig pár száz méterre tenyészik. Különösen értékesek, a Pinka feletti oldal letörésein, törmelékes meredek lejtőin díszlő elegyes, többkorú erdők, melyek a természeteshez közel álló állapotúak. Itt értékes mészkerülő erdők sziklaerdők is megmaradtak. Értékesek a zöldpala sziklák sziklahasadék gyepjei. Kevéssé természetesek a Pinka ártér ligeterdői és magaskórósai. A déli oldalon molyhos tölggyel elegyes, száraz, cserestölgyes foltok maradtak meg. A hegyen 21 védett növényfaj található, közülük országos jelentőségű a csipkeharaszt előfordulása, valamint figyelemre méltók: a fekete fodorka, a farkasölő sisakvirág, a tündérfürt, a csillagőszirózsa, a bánsági sás nagy példányszámú populációi. Említésre méltó még az északi fodorka, a karélyos vesepáfrány, a fecsketárnics, az osztrák tarsóka, a turbánliliom, az epergyöngyike, a feketéllő kökörcsin. Továbbá a Pinka-szurdok olyan, jelenleg még nem védett fajok élőhelyét jelenti (pl. szőrös baraboly), melyek hazánkban csupán a legnyugatibb határszélen ereszkednek le az Alpokból. Botanikai értékek tekintetében kiemelkedő fontosságú a Nagyvilágos-hegy és a Pinka-szurdok, mivel ezeken a területeken előforduló erdők egy része közel természetes állapotú.
Madártani értékek:
A terület változatos élőhelyei, sokszínű madárvilágnak adnak otthont. A Pinka, mint élővíz közelsége, a zárt lomberdők, a fenyők jelenléte, a mozaikos – gyümölcsösökkel, bokrosokkal, apró kaszáló rétekkel jellemezhető – nyíltabb területek madarai egyaránt megtalálhatók itt. A területen fellelhető 105 madárfajból 65 költ is itt, ill. még 10-12 költése valószínűsíthető. A Pinkához kötődő megfigyelhető madárfajok közül kiemelkedik: a fokozottan védett vízirigó, a nagy kócsag, a hegyi billegető, a jégmadár. Rendszeresen költ a környéken a darázsölyv, a macskabagoly, a búbos banka, a berki tücsökmadár, a fehér gólya, valamint különböző cinege- és fakopáncsfajok. Átvonulóként, kóborló példányok formájában, rendszeresen látható itt a gyurgyalag, a holló, és a kabasólyom.
A halfauna értékei:
A Pinkában és mellékvizeiben 36 halfaj jelenléte bizonyítható. A Pinka, helyenként magashegyi patak jellegét ölti. Gyors sodrású vízében számos ritkaság él. Ezek közül kiemelkedik az Európai Unió vörös listáján is szereplő dunai ingola, a balin, a márna, a halványfoltú és homoki küllő, a szivárványos ökle, a vágócsík, a kútfúró csík, a selymes durbincs, a magyar és a német bucó. Védett ezenkívül a kurta baing, a sulytásos küsz, és a kövicsík. Ezek létét komolyan veszélyezteti mindenféle mederrendezés
Kétéltű-, hüllő- és emlősfauna értékei:
A Vas-hegyen és közvetlen környékén összesen 8 kétéltű-, 4 hüllőfaj él. Érdekes a foltos szalamandra és a sárgahasú unka hiánya. Előfordul viszont a gyepi béka, a pettyes gőte, a vöröshátú fürge gyík és a rézsikló. A hegyen és környékén 29 emlősfajt sikerült eddig regisztrálni. Ezek közül a vidra fokozottan védett. Említésre méltó a hermelin, a menyét, a nyuszt, a mogyorós pele, a szürke hosszúfülű denevér.
A gerinctelen fauna értékei:
A terület gerinctelen faunája kevéssé ismert. A Pinka-völgy kiemelkedő ritkasága a nemzetközi egyezmények által is védett feketelábú szitakötő és az erdei szitakötő. Említésre méltó rovarok még a kisasszony szitakötő, a rajnai denevérszárnyú kérész és a négy púpu karmosbogár. A rétek és mozaikos művelt területek lepke és pókfaunája ígéretes. A kardos és villásfarkú lepke és az óriás keresztespók többször szem elé kerül.
A Vas-hegy és a Pinka mente kultúrtörténeti értékei:
A régészeti értékek:
A terület ősidők óta lakott, melyre számos régészeti emlék utal. Felsőcsatár határában, az ún. Világosi erdőben 72 sírhalomból álló -valószínűleg kora vaskori – sírmező terül el. A halmok régészet-történeti védelem alatt állnak. A Vas-hegy Pinkára kifutó nyúlványán őskori földvár nyomai sejthetők. A Pinka szabályozásakor római kori házi kerámia töredékei kerültek elő. Horvátlövő környékén, a régészek, egy 10-11. századi település nyomait valószínűsítik. Narda határában, egy a 13-14. századi földvár maradványai lelhetők fel.Pornóapátiból őskori, római kori, valamint Árpád- és középkori leletek –elsősorban használati eszközök- kerültek elő. Legjelentősebb középkori emléke, az 1219 előtt alapított, a Boldogságos Szűz és Szent Margit tiszteletére szentelt bencés apátság, amely a török korban elpusztult. Vaskeresztesen kora vaskori kincsleletet (használati eszközöket, valamint ékszereket) találtak. A Felsőcsatárra vezető út mentén álló halomsírok feltárása során szintén értékes leletek kerültek napvilágra.
Építészeti értékek:
A Vas-hegy szőlőkultúráján kialakult, és máig fennálló pince- ill. présház-architektúra a hely egyedi szellemét tükrözi, valamint bizonyítja, hogy itt jelentős népi építészeti értékek is megtalálhatók. A hegyen több száz éves, egykor boronafalas, műemléki védelemre érdemes pincék is állnak még, de jól követhetőek a különböző korszakok építkezési szokásai. Jó néhány szép épület maradt meg a múlt század első feléből is. Figyelemre méltó tájvédelmi szempontból, a domborzathoz igazodó, hosszú, keskeny parcellákkal jellemezhető telekosztási mintázat és a mozaikos földhasználat, melyre a rétekből, kisebb szántókból, gyümölcsösökből álló egységek jellemzőek.