2006. január
A rendelkezésre álló véleményezési időt rendkívül rövidnek tarjuk. Úgy véljük, ilyen horderejű ügy esetén, jóval hosszabb időre és több szervezet, intézmény bevonására lett volna szükség. Érdemi, egyeztetett vélemény, közös, minden fél számára elfogadható megoldások azonosítására és megfogalmazására sajnos ennyi idő alatt nem volt lehetőség. Ezért a WWF Magyarországgal egyeztetve a Kerekerdő Alapítvány is önállóan küldi meg véleményét. Alapítványunk a továbbiakban is aktívan részt kíván venni a folyamatban és kérjük az FVM-et kezelje szervezetünket is partnerként.
Összegezve:
Általánosságban:
A módosítás tervezetet áttanulmányozva úgy látjuk, hogy a módosítási szándék alapját képező elvek jók. A konkrét módosított paragrafusok, számos esetben, jól szolgálják, ezeket az elveket. Számos olyan passzusa van azonban a törvénynek, mely szintén módosításra szorul, ám a tervezet nem tárgyalja ezeket. A változtatást indokolják a a törvényalkotás óta bekövetkezett politikai változások, az átalakulóban lévő társadalmi elvárások, az új jogi környezet és a természettudományos ismeretek bővülése, stb.
Konkrétan:
—Fontos lenne hogy a törvény egyértelműen deklarálja, hogy az erdők, azon belül is az őshonos fafajú természetszerű erdők megőrzése és fenntartása globális, össztársadalmi, illetve nemzeti közérdek, ezért a társadalomnak (az állami költségvetésnek) ehhez forrásokat is kell biztosítania.
—Az egyes erdőket aszerint, hogy a közérdeket mennyire szolgálják érdemes csoportosítani. Ebben fontos szerepe van a természetességi kategóriáknak. Lényeges, hogy azok minél egyértelműbbek, mindenki számára könnyen alkalmazhatóak legyenek. Ehhez nélkülözhetetlen adat az őshonos nem őshonos, inváziós fafajok listája. Fontos lenne, hogy a termőhelynek való megfelelőség is, végre egyértelműen, termőhely típusokra, ill., fafajokra, faállományokra lebontva jelenjen meg. Ennek szükségessége már az Evt-ben is kell hogy szerepeljen, részletesen pedig a Vhr. mellékleteként.
—Fontos, hogy az új, és kellően pontos kategóriák (természetesség, őshonos, nem őshonos fafajok, termőhelynek megfelelő faállományok) megfelelő szabályozással, össze legyenek kapcsolva, az erdőkben folyó tevékenységek kategóriáival (rendeltetés, üzemmód, erdőfelújítás, erdőnevelés, erdőtelepítés, stb.). Aszerint, hogy melyik tevékenység szolgálja leginkább az erdőkkel kapcsolatos társadalmi elvárásokat, értékelési rendszert és ahhoz kapcsolódó támogatási rendszert kell rendelni. Ehhez viszont kemény és kategórikus szabályokra van szükség. A puha, kiskapukat hagyó szövegeknek, semmi értelme.
–A hazai környezet- és természetvédő társadalmi szervezeteket régóta foglalkoztató téma, a gazdálkodási kényszer. Egyrészt közismert tény, hogy, bizonyos területeken a termőhelyi, műszaki, technológiai körülmények, lehetetlenné teszik a rentábilis gazdálkodást, illetve az okozott kár nagyobb, mint a gazdasági haszon. Ilyen az esetekben, a gazdálkodási tevékenységek, csak kárt okoznak. Ezeken a területeken nincs helye a gazdasági cselekményeknek. Másrészt minden egyéb körülménytől függetlenül (nem afféle kiskapuként), hanem törvényi szinten egyértelműen meg kell jelennie, annak a lehetőségnek, hogy a tulajdonos, és/vagy gazdálkodó, úgy dönthessen, hogy nem akar gazdálkodni az erdejével, semmilyen haszonvétellel nem kíván élni. Az hogy valaki nem gazdálkodik nem jelenti azt, hogy az erdők kárára van. Sőt!
—Jelenleg megoldatlan kérdés és számos konfliktus forrása a védett, fokozottan védett fajok élőhelyének védelme, nem védett erdőkben. Megfelelően kellene ezt is szabályozni.
–Az EU csatlakozással összefüggő változás, a Natura 2000 területek megjelenése, köztük jelentős mennyiségű erdővel. Elfogadhatatlan, hogy a tervezet nem kezeli ezt a kérdést.
–Szintén az EU csatlakozás egyik hozadéka, hogy ma már Magyarországon is figyelemmel kell lenni az un. Aarhusi Egyezményre (kihirdetve: 2001. évi LXXXI. törvénnyel) ill. ennek megfelelő EU irányelvekre. Ebből különösen az adatokhoz való hozzáférés, illetve a döntésekben a társadalmi részvétel lehetőségének biztosítása érdekes. Úgy véljük, hogy azon állampolgároknak, illetve közösségeiknek, akiknek a táji környezetét erdők alkotják, illetve azoknak a civil szervezeteknek, melyek alapító dokumentumuk szerint az erdők ügyével foglalkoznak, meg kell adni ezeket a jogokat. (Orsz. Erd. Adattár, Körzeti Erdőtervek, Orsz Erdészeti Tanács, stb.)
—A hozzánk érkezett jelzések alapján a jelenlegi szakigazgatás tehetetlen a falopásokkal, illegális fakitermelésekkel szemben. Fontosnak tartjuk, hogy szigorú és egyértelmű szabályok biztosítsák az erdők védelmét a bűnözés e sajátságos formájával szemben, és gondoskodjanak az elkövetők megbüntetéséről. E probléma megfelelő kezelése érdekében elengedhetetlennek tartjuk, hogy az erdészeti hatóság, egyes engedély nélküli tevékenységeket minősíthessen „természetkárosítás”-nak. Úgy véljük ehhez több jogszabály, köztük a Btk, ill. a vonatkozó jogszabályok összehangolására van szükség.
I. A vezetői összefoglalóról
1.) A tervezet „ Vezetői összefoglaló” c. része kinyilvánítja, hogy „Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk és a hazai közigazgatási reform együttesen megkövetelik az erdészeti igazgatás korszerűsítését.” A tervezetben viszont szinte kizárólag, szűken vett erdészeti vonatkozású szabályok jelennek meg, holott több olyan EU csatlakozással összefüggő törvény, irányelv, stb van melyek az erdők ügyét is érintik, nemcsak a szűken vett Erdészeti Stratégia. A 1996. évi LIV. Törvény nem véletlenül nemcsak erdészeti, erdőgazdálkodási törvény.
2.) Már a vezetői összefoglaló hiányosságai is jelzik, hogy a törvény módosítás tervezetében, nyoma sincs az EU csatlakozással összefüggő, az erdőtörvényben is megjelenítendő, azon fontos jogi elemeknek, melyek a Magyarországon is már létező NATURA 2000 területekkel függnek össze. A Natura 2000 területek, azaz az Európai Unió Ökológiai Hálózatának hátterét két EU direktíva, a Madarak védelméről szóló (79/409/EEC) és a Természetes élőhelyek, vadon élő állatok, növények védelméről szóló (92/43/EEC) irányelv határozza meg.
3.) Az erdőtörvényben is meg kell hogy jelenjenek olyan fontos, horizontális, ágazatokon átívelő EU-s jogok, mint amelyek a társadalmi részvételről és a közérdekű adatokhoz való hozzáférésről szólnak és amelyek számos mai magyar jogszabályban már jelen vannak. Ezen jogokat az Aarhusi Egyezmény (kihirdetve: 2001. évi LXXXI. törvénnyel) 4., 5., és 6. Cikke tartalmazza. Az egyezmény végrehajtásáról született két EU irányelv. Az egyik (4. 5. cikk) a „Nyilvánosságnak a környezeti információkhoz való hozzáféréséről” szóló (2003/4/EK) irányelv. A másik a (6. cikk) „A nyilvánosságnak a döntéshozatalban való részvételének szabályai” (az 2003/35/EK sz.) c. irányelv.
4.) Itt hívnánk fel a figyelmet arra, hogy a környezetvédelem legfontosabb kerettörvényéhez, a „Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény”-hez több, az EU csatlakozással szintén összefüggő új jogszabály született, melyek az erdők ügyét is érintik. Az egyik ilyen fontos kormányrendelet a „2/2005. (I.11.) Korm rendelete, egyes tervek illetve programok környezeti vizsgálatáról”. E törvény mind az erdők igénybevételére, mind pedig a Natura 2000 területekre, mind pedig számos erdőt érintő tevékenység (pl.: légvezeték, árvízvédelmi létesítmény, stb) vonatkozóan tartalmaz olyan hatásköröket, melyekhez az erdészeti szakigazgatásnak is van köze. De úgy véljük, hogy e jogszabálynak a hatásköre magára a körzeti erdőtervre is kiterjed. Hasonló ilyen jogszabály a 314/2005 (12. 25.) Korm rendelet, mely a környezeti hatásvizsgálatokról, egységes környezethasználati engedély kiadásáról szól.
5.) A Vezetői összefoglaló ugyan deklarálja, hogy „a 2007-2013. közötti időszakra vonatkozó közösségi rendeletben kiemelt cél a jó környezeti állapot megőrzése, fejlesztése, amelyek megvalósításához elsősorban a természetközeli erdőgazdálkodási módszerekkel végzett fenntartható erdőgazdálkodás alapul szolgál.” Sajnos az eredeti törvénynek és a módosításnak is az a nagy hibája, hogy mindez csak elvi fogalmi szinten jelenik meg. Nem mondja ki a törvény, hogy az erdők (erdei életközösségek), ezen belül elsősorban az őshonos fafajokból álló természetszerű erdőállományok fenntartása globális és össztársadalmi/nemzeti érdek. Ebből következik az is, hogy mindazon materiális és immateriális erdei javakat, melyek mindenki számára rendelkezésre állnak (az emberi életre alkalmas légkör, és klíma, tiszta levegő, biológiai sokféleség, stb.) a társadalomnak meg is kell fizetni. Persze ezt differenciálni kell és ebből a szempontból van értelme természetességi kategóriákat és módszereket (üzemmódokat) elkülöníteni.
Ma már nyilvánvaló, hogy vannak olyan mezőgazdasági térségek és módszerek, melyek társadalmi szempontból értékesebbek és éppen ezért támogatandók, az által, hogy fenntartanak egy jellegzetes tájkaraktert, természetvédelmi kezelést valósítanak meg, népességet tartanak meg lakóhelyükön (agrárkörnyezet-gazdáklkodási program), ugyanúgy az erdők között is társadalmi szempontból értékesebbek azok, amelyek természetesebbek, és támogatandók azok a módszerek (üzemmódok technológiák) melyek a természetességet megőrzik javítják. Egyelőre jelen tervezetből nem tűnik ki, hogy az új kategóriákra, egy értékelési, finanszírozási rendszer is ráépülne.
6.) „Az előterjesztés a magán-erdőtulajdonosok érdekeinek védelmére, a magán-erdőgazdálkodás hatékonyságának javítására, a jelenleg nem működő, közel 250.000 ha magánerdő gazdálkodásba való bevonása érdekében átfogó módosítást tartalmaz.” Célszerűnek tartanánk, ha nem a gazdálkodásba való bevonás, hanem a szakigazgatásba való bevonás lenne a cél.
7.) A Vezetői összefoglaló deklarálja, hogy „A tulajdonos erdőőrzési kötelezettségének hangsúlyozása mellett a tervezet szigorítja az erdészeti hatósági eljárást az illegális fakitermelőkkel szemben.” A hozzánk érkezett jelzések alapján, a jelenlegi szakigazgatás tehetetlen a falopásokkal, illegális fakitermelésekkel szemben. Fontosnak tartjuk, hogy szigorú és egyértelmű szabályok biztosítsák az erdők védelmét, a bűnözés e sajátságos formájával szemben és gondoskodjanak az elkövetők megbüntetéséről. Úgy véljük ehhez több jogszabály, köztük a Btk., összehangolására van szükség.
II. Az Evt. módosítás tervezetéről:
1.) A módosítás tervezet 2.§ alatt tárgyalja az Evt. 3. §-ának módosítását. Mégpedig azokat a hivatkozott jogszabályokat és egyéb dokumentumokat, amelyek figyelembevételével készült a jelen szabályozás. Úgy véljük itt kell megemlíteni az előzőekben már emlegetett a Natura 2000 területekkel, illetve az Aarhusi egyezménnyel összefüggő EU irányelveket, illetve törvényeket (2001. évi LXXXI. törvény, a „Nyilvánosságnak a környezeti információkhoz való hozzáféréséről” szóló (2003/4/EK) irányelv; „A nyilvánosságnak a döntéshozatalban való részvételének szabályai” (az 2003/35/EK sz.) irányelv.
Úgy véljük a törvénymódosításnak ki kell térnie, ezen EU-s irányelvek alkalmazására is.
2.) Különösen fontos és nagy horderejű kérdéseket tárgyal a módosítás 4.§-a, mely az Evt 5.§-ának módosításait tartalmazza. A módosítások nagy hibája, hogy miközben a talaj faállománnyal való fedettségéről, kvázi záródásról beszél, mely nyilván egy átlagos érték, nem mondja meg, hogy ez mekkora területre értendő. Erdőrészletre, erdőtagra, erdőtömbre, stb.?
Javasoljuk, hogy a cikkely az alábbi bekezdésekkel bővüljön:
(x) A Miniszter rendeletben állapítja meg, az e törvény alkalmazása szempontjából nem őshonos (idegenhonos), illetve agresszíven terjedő idegenhonos fajnak tekintendő erdei fás növényeket. A fajok listáját az ország egészére, és bizonyos erdőgazdasági tájcsoportokra vonatkozóan is meg kell adni.
(y) Erdőnek minősül továbbá az alföldi, valamint hegy- és dombvidéki erdőssztyepp termőhelyeken található erdők, valamint a középhegységek sziklakibúvásos csúcsain és meredek hegyoldalain élő (sziklaerdők) erdők melyek az adott természetes életközösségekre jellemző fafajokból állnak, az erdőállomány gyepfoltokkal mozaikosan váltakozik és az erdő-gyep komplexum záródása alacsony – adott esetben 30 % alatti záródást sem éri el az adott erdőrészletben
(z) E törvény alkalmazásában ültetvény-erdőnek kell tekinteni a nem őshonos fafajokból, illetve fafajok mesterséges hibridjeiből álló, tág hálózatban ültetett, az (természetközeli) erdőknél lényegesen rövidebb vágásfordulóval, intenzíven és sematikus módszerekkel kezelt, vagy intenzív kezelést igénylő faállományokat.
Indoklás
Az Evt. nem deklarálja kellőképpen az őshonos fafajú, természetszerű állományok megőrzésének fontosságát, s ennek megfelelően a kapcsolódó Vhr. sem tartalmazza azokat a szabályozó elemeket, melyek az adventív inváziós fafajok (köztük az akác) térhódításának megállításához, területfoglalásuk (terület, illetve területi arány) hosszabb távú normalizálásához szükségesek.
Az erdőtörvény az „idegenhonos”, vagy „tájidegen” kifejezést sehol sem használja, s a „nem őshonos” kifejezés is csak egy helyen, a természetszerű erdők megőrzése szempontjából irreleváns szövegkörnyezetben található meg. (Az „őshonos” kifejezés ugyanakkor 4-5 helyen bukkan fel a törvény szövegében.). E hiány pótlására szükséges lenne a jogszabályban definiálni az „idegenhonos” fafaj fogalmát. Ezen belül célszerű lenne elkülöníteni az agresszíven terjedő, „kezelhetetlen”, és a hagyományos erdőgazdálkodási eszközökkel kézben tartható idegenhonos fafajokat. Fontos, hogy a fafajlistából kiderüljön az is, hogy mely fafajok tekinthetőek az egész országban őshonosnak és melyek, csak bizonyos erdőgazdasági tájakon.
Fontosnak tartjuk az „ültetvényeket, ültetvény-erdőket” elkülöníteni azoktól az erdőktől, ahol a természetességi kategórizálásnak van értelme.
3.) A tervezet 5. § alatt tárgyalja az Evt. 5. §-a további módosításait. A cikkely lényegében bevezeti a természetességi kategóriákat. Ismerve az eredeti javaslatok szövegét, sajnálatosnak tartjuk, hogy a tervezet mai szövegezésében az eredeti szándék erősen megkopott, elvesztette fontos lényegi elemeit. A kategóriák egyáltalán nem számolnak a fiatalosokkal, több helyen faállományra vonatkozó jellemzőket tartalmaznak, ám nem mondják meg, hogy mekkora területre vonatkozóan (pl.: záródás, elegyarány, stb.) értelmezzük, ezeket az értékeket (erdőrészlet, erdőtömb, stb). Nem minden kategóriánál jelennek meg ugyanazok a szempontok. Egyes esetekben olyan kritériumokat jelölnek meg melyek meghatározása, sok esetben, nehéz feladat (pl.: erdők múltja, keletkezése). A rontott erdő kifejezésnek itt nincs helye.
Az erdők természetesség szerinti kategorizálását nagyon fontosnak tartjuk, de még ennél is fontosabb, hogy ezekre a kategóriákra megfelelő szabályozás (erdőfelújítás, erdőnevelés, erdőtelepítés) és támogatási rendszer épüljön
Összességében az lenne a javaslatunk, hogy ez a több szempontú, de vegyes definíció szűnjön meg. Vagy egy szempont alapján soroljuk be az erdőket (pl. amit az errdő természetességi munkacsoport alkalmazott, kizárólag a faállomány fafajösszetétele alapján). Vagy pedig legyen egy több szempontú rendszer, de akkor minden típusban minden szempontot értékelni kell. Valószínűleg kevesebb, de egyértelműbben megfogalmazott főként a fafajösszetételre épülő kategória jobban alkalmazható lenne.
Szövegszerű javaslatunk az alábbi:
„Evt. 5/A. § (1) Az erdőt aszerint, hogy a korábbi erdőgazdálkodás során kialakult, vagy kialakított állapota mennyire áll közel a termőhelynek megfelelő természetes erdőtársuláshoz, a körzeti erdőtervben a következők szerint kell elkülöníteni (erdőrészletre vonatkoztatva):”
a.) Természeteshez közel álló, természetszerű erdő:
–Faállományát, a termőhelynek megfelelő, az adott erdőgazdasági
tájcsoportban őshonos fafajok alkotják, , a nem őshonos fafajok
aránya kevesebb 10 %-nál.
–Fafajösszetétele az adott területen feltételezhető természetes
erdőtársulásnak vagy az ahhoz köthető szukcessziós folyamatoknak
megfelelő.
–Az erdő természetes felújulását termőhelyi ok nem zárja ki.
–Agresszíven terjedő idegenhonos fafaj 200 m-es körzetben nincs jelen.
b.) Származék erdő:
–Faállományát, a termőhelynek megfelelő, az adott erdőgazdasági
tájcsoportban őshonos fafajok alkotják, a nem őshonos fafajok aránya
kevesebb 40 %-nál.
–Fafajösszetétele az adott területen feltételezhető természetes
erdőtársulásnak, vagy az ahhoz köthető szukcessziós folyamatoknak
megfelelő állapottól, jelentősen eltér. Hiányos fafajösszetétel, vagy az
elegyfafajok túlzott jelenléte jellemzi.
–Agresszíven terjedő idegenhonos fafaj 20 %-nál kisebb elegyaránnyal
van jelen.
–Az erdő természetes felújulását termőhelyi ok nem zárja ki.
c.) Átmeneti erdők:
–Faállományát (az adott erdőgazdasági tájcsoportra értelmezve)
nagyrészt nem őshonos fafajok alkotják, a termőhelynek megfelelő
őshonos fafajok aránya 30 %-nál kevesebb.
–Agresszíven terjedő idegenhonos fafaj 40 %-nál kisebb elegyaránnyal
van jelen.
d) Kúltúrerdők: –Faállományát (az adott erdőgazdasági tájcsoportra értelmezve)
nagyrészt nem őshonos fafajok alkotják, a termőhelynek megfelelő
őshonos fafajok aránya 10 %-nál kevesebb
–Agresszíven terjedő idegenhonos fafajok 40 %-nál nagyobb
elegyaránnyal vannak jelen
5./A§ (3)
Az egyes termőhelyek fafajok szempontjából történő értékelését, (termőhelynek megfelelő őshonos fafajok) táblázatos melléklet formájában a Miniszter rendeletben állapítja meg
4.) A tervezet 13,.§ alatt foglalkozik az Evt. 14. §-ával. A módosítási javaslatokból az tűnik, ki, hogy a gazdálkodóként való bejelentkezés hiánya az erdők romlásához vezet. Attól, hogy nincs nyilvántartásba véve az erdőgazdálkodó, még nem következik egyenesen, hogy az erdő fennmaradása veszélybe kerül.
A magántulajdonosnak – ha az erdővédelmi (pl. járvány) vagy más okból nem szükséges- legyen joga arra, hogy az erdejében – az erdő őrzésén kívül- nem folytat fakitermelést és más erdőgazdálkodói tevékenységet, hanem az erdő természetes fejlődését hagyja szabadon érvényesülni. Erdőgazdálkodónak- nyilvántartásba vétel céljából- ebben az esetben is be kell jelentkezni az erdészeti hatóságnál.
5.) A tervezet 16.§ alatt az Evt. 17 §-ának módosítását tárgyalja, mely az erdők rendeltetésével foglalkozik. A (2) bekezdésben felsoroltakat kiegészítésre javasoljuk
Az alábbi szövegszerű javaslatot tesszük:
(Védőerdőnek minősül):
x) fokozottan védett növény és állatfaj megőrzését szolgáló, egyéb jogszabály szerint nem védett erdő
y) az EU Natura 2000 hálózatába tartozó területek
Ennek megfelelően kell módosítani az Evt. 17.§ (4) bekezdését, azaz az (x), és (y) bekezdésekben szereplő kategóriákhoz a természetvédelmi hatóság közreműködése szükséges
Indoklás:
A gyakorlati tapasztalatok szerint, ma nem védett területen, szinte semmilyen jogi lehetőség sincs arra, hogy az erdészeti munkák korlátozásával, amúgy védett fajokat megvédjünk. Hasonló a helyzet, a Natura 2000 területekkel is, hiszen ezek az EU két idevonatkozó irányelvében felsorolt élőhelyek, növény és állatfajok védelmét hivatottak szolgálni.
6.) A rendeltetésekről szóló passzusban (Evt. 17. §) fontos lenne hogy megjelenjen egy olyan kategória, mely azt fejezi ki, hogy a gazdálkodó, illetve a tulajdonos nem kíván gazdálkodni az erdejével, csupán szeretné, hogy az erdejében a természetes folyamatok érvényesüljenek. Erre nehéz jó kifejezést találni: pl.: rendeltetés nélküli erdő a kivett műv. ág. mintájára, vagy a folyamatos erdőborítást szolgáló erdő.
Ezt a tulajdonos és a gazdálkodó kérésére lehetne megtenni, ha vállalja, hogy tulajdonosi, illetve gazdálkodói jogainak gyakorlásáig ez a döntése nem változtatható meg. Megváltoztatását csak valamilyen hatóság kezdeményezheti fontos közérdekből. Tehát ezzel nem lehetne kibújni bizonyos kötelezettségek alól, csak ha valaki örökre, illetve a tulajdonosi jogának gyakorlásáig vállalja hogy nem kíván élni haszonvételi jogaival.
7.) A tervezet 19. §-a foglalkozik az Evt. 22. §-ának megváltoztatásával. Az üzemmód kategóriák bevezetése fontos előrelépés, de még fontosabb lenne, ha a kategóriák összekapcsolódnának a természetességi kategóriákkal és a különböző szabályozási előírásokkal. Szükségesnek tartjuk, hogy a kategóriákhoz rövid definíció is tartozzon. Különösen az átalakító és a fatermelést nem szolgáló kategória kifejtése lenne fontos. Az utóbbi kategóriának, véleményünk szerint, azt kellenem jelentenie, hogyha a tulajdonos úgy dönt, nem folytat fakitermelést, akkor ezt megtehesse.
8.) A tervezet 21. §-a foglalkozik az Evt. 24. §-ának módosításával, mely a körzeti erdőtervről szól. Úgy véljük ezek a tervek, emberi léptékben mérve hosszú távra meghatározzák egy adott területen a környezet állapotát, a térségben élők életminőségét. Ezért ezeket a terveket is be kell emelni abba a körbe, ahol környezeti és társadalmi szempontból is megméretnek. E jogok érvényesítésére több az EU csatlakozással összefüggő jogszabály látott napvilágot. Fontos lenne, hogy az adott térségben működő az erdők ügyével alapszabályuk szerint foglalkozó, vagy egyéb módon érintett civil szervezetek, részt vehessenek a terv készítésével összefüggő egyeztetési folyamatokban.
Javasoljuk, a következő passzusok beszúrását:
(x) A körzeti erdőterv adatai közérdekű adatnak minősülnek. Az adatok minden magyar állampolgár számára hozzáférhetőek. Az adatszolgáltatással kapcsolatos részletes szabályokat a Miniszter rendeletben állapítja meg.
(y) A körzeti erdőterv készítésével összefüggő egyeztetési folyamatba be kell vonni azokat a civil szervezeteket, melyek az adott térségben működnek és ügyfélként bejelentkeznek, az erdők ügyével alapszabályuk szerint foglalkoznak, vagy egyéb módon érintettek.
(z) A körzeti erdőtervben foglalt előírások várható környezeti hatásait „környezeti vizsgálat” lefolytatásával kell feltárni (A Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. Évi LIII tv 43.§ (6) és a 2/2005. (I. 11) Korm rendelettel összhangban)
Indoklás:
A bevezetésben idézett az adatok nyilvánosságáról és hozzáférhetőségéről és a társadalmi részvétel lehetőségéről is szóló Aarhusi Egyezmény (kihirdetve: 2001. évi LXXXI.
törvénnyel). 4., 5. és 6. Cikke, valamint az egyezmény végrehajtásáról született két EU irányelv („Nyilvánosságnak a környezeti információkhoz való hozzáféréséről” szóló 2003/4/EK Irányelv és a „A nyilvánosságnak a döntéshozatalban való részvételének szabályai”; az Egyezmény 6. Cikke, „végrehajtása” az 2003/35/EK sz. Irányelv) a körzeti erdőtervek adatai (erdőrészlet szinten) legyenek bárki számára hozzáférhetőek, hasonlóan a földhivatali adatokhoz. A földhivatalok adataira vonatkozó szabályok éljenek itt is, azaz hasonlóan szabályozzák az adatszolgáltatás költségeit. Fontos lenne, hogy a közhasznú civil szervezetek, állami intézmények önkormányzatok ingyenesen juthassanak hozzá az adatokhoz. Ne kelljen a tulajdonos hozzájárulása az adatszolgáltatáshoz.
A „Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény”-hez több olyan az EU csatlakozással szintén összefüggő új jogszabály született, mely az erdők ügyét is érinti. Az egyik ilyen fontos kormányrendelet a „2/2005. (I.11.) Korm rendelete, egyes tervek illetve programok környezeti vizsgálatáról”. Úgy véljük a körzeti erdőtervek a rendelet 1. § (2), (3), (4) bekezdései alapján bele tartoznak abba a körbe, melyeknél le kell folytatni a környezeti vizsgálatot. Hasonló és ide kapcsolódó jogszabály a 314/2005 (12. 25.) Korm rendelet, mely a környezeti hatásvizsgálatokról, egységes környezethasználati engedély kiadásáról szól.
9.) A tervezet 22.§ alatt az Evt. 25. §-ának módosításait tartalmazza és a a körzeti erdőterv tartalmára ad iránymutatást. Ez a passzus fontos lenne, ha nem lenne ennyire általános és langyos. Úgy gondoljuk, hogy itt kellene összekapcsolni, a természetességi kategóriákat, az üzemmódokkal, erdőfelújítási módszerekkel, illetve az őshonos, nem őshonos inváziós fafajok fogalmait (ha lenne mögötte konkrét felsorolás) az erdőfelújítás és erdőtelepítés dolgaival. Mégpedig sokkal határozottabban és egyértelműbben, kizárólag a termőhelyi lehetőségekre tekintettel.
A következő bekezdések beszúrását javasoljuk:
x) Természeteshez közelálló, természetszerű és származék erdők mesterséges felújításának tervezésekor – amennyiben a termőhelyi viszonyok lehetővé teszik az őshonos fafajok alkalmazását – nem őshonos (idegenhonos) fafajok felújításban való szerepeltetése nem megengedett.
y) Mesterséges erdőfelújítás tervezésekor agresszíven terjedő idegenhonos fafaj csak azon az erdőterületen tervezhető, ahol az adott fafaj korábban már állományszerűen előfordult.
z) Az erdőnevelési feladatok meghatározásánál gondoskodni kell a természetes elegyfajok és a változatos faállományszerkezet megőrzéséről.
Indoklás:
A körzeti erdőterv készítése kapcsán feltétlenül szükséges lenne a törvény szövegének módosítása, ugyanis jelenleg a törvény az erdőtervre bízza (s két lehetséges változatban), hogy milyen fafajjal történhet mesterséges erdőfelújítás:
Az őshonos fafajú mesterséges erdőfelújítások tervezése mellett, az erdőgazdálkodó „szabadabb mozgására” hivatkozva második változatként gyakran beterveznek valamilyen idegenhonos fafajú – például akác – erdősítést is. Az éves terv engedélyezése során azonban már nincsen mód megtagadni e második változat végrehajtását. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az esetek zömében az idegenhonos fafajú felújítás fog megvalósulni, hiszen ez kényelmesebb, olcsóbb. Így a fafaj megválasztás gyakorlatilag nem szakmai, hanem kényelmi szempontok szerint történik.
Olyan módosítást javaslunk, mely szakmai alapon kizárja idegenhonos fafajok természetszerű, őshonos erdő helyére történő behurcolását.
10.) A tervezet 26.§ alatt az Evt. 29.§-ának módosításáról ír, mely az erdőgazdálkodó kötelezettségeiről ír.
Az alábbi passzussal javasoljuk kiegészíteni a tervezetet:
(x) Amennyiben a tulajdonos, illetve a gazdálkodó nem kíván haszonvételekkel élni, és azt az erdőterv készítésekor, a rendeltetés, illetve az üzemmód kategóriáinak bejegyzésekor érvényesítette, vagy nyilatkozatban vállalja, nem köteles éves erdőgazdálkodási tervet készíteni.
Indoklás:
Korábban már kifejtettük, hogy fontos, hogy a törvény egyértelműen adjon arra lehetőséget, hogy a tulajdonos, ill. a gazdálkodó dönthessen úgy, hogy nem kíván gazdálkodni, haszonvételekkel élni. Ezért gazdálkodási tervet is felesleges készítenie.
11.) A tervezet 28. §-a az Evt. 32. §-ának módosításáról szól, mely az Országos Erdőállomány Adattárról szól.
Javasoljuk az alábbi passzus beszúrását:
(x)Az Adattár minden adata közérdekű adat, nyilvános, bárki számára hozzáférhető, és a szolgáltatás igénybevételének szabályait a Miniszter rendeletben határozza meg.
Indoklás:
A bevezetésben idézett az adatok nyilvánosságáról és hozzáférhetőségéről és a társadalmi részvétel lehetőségéről szóló Aarhusi Egyezmény (kihirdetve: 2001. évi LXXXI.
törvénnyel). 4., 5. cikke, valamint az egyezmény végrehajtásáról született két EU irányelv. („Nyilvánosságnak a környezeti információkhoz való hozzáféréséről” szóló 2003/4/EK Irányelv. És a „A nyilvánosságnak a döntéshozatalban való részvételének szabályai”-t az Egyezmény 6. cikke, „végrehajtása” az 2003/35/EK sz. Irányelv) alapján ki kell mondani, hogy az adattár minden adata nyilvános, bárki számára hozzáférhető. Úgy gondoljuk, hogy ha a földhivatalok adatai nyilvánosak akkor az Adattár adatainak is jár ez a státusz. Az adatok (erdőrészletszinten) legyenek bárki számára hozzáférhetőek, hasonlóan a földhivatali adatokhoz. A földhivatalok adataira vonatkozó szabályok éljenek itt is, azaz hasonlóan szabályozzák az adatszolgáltatás költségeit. Fontos lenne, hogy a közhasznú civil szervezetek, állami intézmények, önkormányzatok ingyenesen juthassanak hozzá az adatokhoz. Ne kelljen a tulajdonos hozzájárulása az adatszolgáltatáshoz.
12.) A tervezet 29.§ alatt foglalkozik az Evt. 35. §-ának kiegészítésével. E paragrafusba javasolja az agresszíven terjedő idegenhonos fajokkal való erdősítés tilalmát, ám ez olyan módon van megfogalmazva, hogy rögtön meg is adja a szöveg a kiskaput.
Konkrétan és határozottan meg kellene tiltani, azoknak az invázióra hajlamos fajoknak a telepítését és azoknak a nemesített fajoknak/fajtáknak a telepítését is, melyek spontán kereszteződéssel veszélyeztetik az őshonos állományokat. Ezen a helyen is össze kellene kapcsolni a szabályozásban az erdőtermészetességi és az őshonos/nem őshonos kategóriákat.
Szövegszerű javaslatunk a következő:
(x) Nem őshonos fafajjal történő erdőtelepítés csak akkor engedélyezhető, ha az adott területen őshonos fafajjal való erdősítés termőhelyi okok miatt nem végezhető. ,.
(y) A termőhelynek megfelelő őshonos fafajokból álló erdő 200 m-es környezetében nem végezhető olyan fafajú erdőtelepítés, mely fafaj magról vagy sarjról történő spontán terjedésével, spontán kereszteződések megvalósulásával, az őshonos fafajú állomány hosszabb távú megőrzését, vagy annak későbbi természetes felújítását hátráltatja.
Indoklás:
Az Evt. 35.§ (1) bekezdése szerint a szakszerűség érdekében csak jóváhagyott telepítési tervdokumentáció alapján végezhető erdőtelepítés. Ugyanezen § (2) bekezdése az őshonosság és természetközeliség érdekében tesz ugyan lépéseket, de ennek megfogalmazása annyira óvatos, hogy gyakorlatilag szabad mozgást enged a fafajmegválasztásban. Szükségesnek tartjuk e bekezdés pontosítását.
13.) A tervezet 33. §-a foglalkozik az Evt. 41. § módosításával, mely cikkely az erdők felújításával foglalkozik. Ennek a paragrafusnak a pontos, egyértelmű, megfogalmazásai úgy véljük, nagy jelentőségűek az őshonos fafajokból álló természetes és természetszerű erdők megőrzésében és fenntartásában. Ez a cikkely is tipikusan az a hely, ahol a természetességi kategóriákat, az őshonos/nem őshonos listát és az alkalmazandó módszereket össze kell kapcsolni. Fontos, hogy az előírások ne hagyjanak kiskapukat. Határozott és egyértelmű szabályozásra van szükség. A „törekedni kell” és a „lehetőség szerint” tipusú nagyon engedékeny megfogalmazásokat kerülni kell.
Szövegszerű javaslataink a következők:
x) Az erdőfelújítások során a termőhelynek megfelelő őshonos fafajok alkalmazását és a természetes felújítást kell előtérbe helyezni.
y) Ahol a termőhelynek megfelelő őshonos fafajok magról történő természetes felújításának feltételei adottak, azt kell alkalmazni.
v) Főként őshonos fafajokból álló (természeteshez közel álló, természetszerű és származék erdők) állományok mesterséges felújítása során idegenhonos fafajok csak akkor alkalmazhatók, ha az őshonos fajok alkalmazását termőhelyi ok kizárja.
z) Legalább 50%-ban őshonos fafajokból álló állományhoz 200 m-nél közelebb fekvő erdőterületen nem végezhető olyan fafajú erdőfelújítás, mely fafaj magról vagy sarjról történő spontán terjedésével, spontán kereszteződések megvalósulásával az őshonos fafajú állomány hosszabb távú megőrzését és az állomány x) pontban meghatározott módon történő későbbi felújítását hátráltatja.
zs) Mesterséges erdőfelújítás esetén csak a körzeti erdőtervben előírt fafajú, és a külön jogszabályban meghatározott minőségű szaporítóanyagot szabad felhasználni.
Indoklás:
Az Evt. erdőfelújításról szóló része védi a termőhelynek megfelelő őshonos fafajokból álló erdőket, de ezek fenntartása érdekében csak egy szűk területen korlátozza a végezhető műveletet, és a természetes felújítást írja elő, minden arra lehetséges helyen. Ha a természetes felújítás valamilyen okból nem kivitelezhető, akkor gyakorlatilag bármilyen fafaj ültethető, tekintet nélkül az adott termőhelyre és az adott erdőterület környezetére. Pedig egy adott erdőterület fafajmegválasztása annak tágabb környezetére is kihatással van.
14.) A tervezet 37. § alatt az Evt. 59.§-ával foglalkozik, mely passzust az erdei életközösségek biológiai sokféleségének megtartása szempontjából igen jelentősnek tartjuk, de további kiegészítéseket javasolunk.
Szövegszerű javaslatunk az alábbi:
„(5) Az erdei életközösség védett fajai fennmaradásának és fejlődésének biztosítása érdekében az erdészeti hatóság – a természetvédelmi hatóság megkeresése alapján – korlátozhatja, vagy megtilthatja az erdőterületen:
a.) egyes fák, facsoportok, erdőszegélyek, vízfolyásokat kísérő erdők kitermelését,
b.) az elhalt, fekvő fa és gally gyűjtését,
c.) egyes kisebb, amúgy nem védett területeken, mindenféle erdészeti (közelítés, szállítás, stb) és egyéb (pl. vadászat), tevékenység végzését”
Indoklás:
A nem védett területen élő erdei életközösségek védett és fokozottan védett növény- és állatfajok (pl.: madarak fészkelőhelye, védett növényfajok jelentős ősszefüggő állományai, stb.) megóvása régóta akutt konfliktusa az erdőgazdálkodás és a természetvédelem művelőinek. A javasolt cikkely lényegében a természetvédelmi törvényben deklarált elvek és célok megvalósíthatóságát tenné lehetővé.
15.) A tervezet 39.§ alatt az Evt. 66 §-ának módosításával foglalkozik., mely passzus erdőterületek igénybevételéről szól. Itt hívnánk fel a figyelmet arra, hogy a környezetvédelem legfontosabb kerettörvényéhez, a „Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény”-hez több olyan az EU csatlakozással szintén összefüggő új jogszabály született, mely az erdők ügyét is érinti. Az egyik ilyen fontos kormányrendelet a „2/2005. (I.11.) Korm. rendelete, egyes tervek illetve programok környezeti vizsgálatáról”. E törvény mind az erdők igénybevételére, mind pedig a Natura 2000 területekre, mind pedig számos erdőt érintő tevékenység (pl.: légvezeték, árvízvédelmi létesítmény, stb) vonatkozóan tartalmaz olyan hatásköröket, melyekhez az erdészeti szakigazgatásnak is van köze. Hasonló ilyen jogszabály a 314/2005 (12. 25.) Korm rendelet, mely a környezeti hatásvizsgálatokról, egységes környezethasználati engedély kiadásáról szól.
16.) A tervezet 59. §-a az Evt. 99. §-ának módosításával foglalkozik, mely az Országos Erdészeti Tanács működésével foglalkozik. E testületnek fontos érdekegyeztető, konfliktuskezelő szerepe lehetne. Szerencsésebb lenne, ha nem Erdészeti Tanácsnak, hanem Erdő Tanácsnak, vagy Erdő Ügyi Tanácsnak hívnák, mint ahogyan az Evt sem erdészeti törvény. A (4) bekezdésként jegyzett módosítási javaslatot „Az Országos Erdészeti Tanács a tagjai többségének kezdeményezésére, a (3) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott kérdésekben a miniszter felkérése nélkül is javaslatot dolgozhat ki, és az elnök útján azt a miniszter elé terjesztheti” rendkívül gyenge megfogalmazásnak tartjuk, ugyanis bárki halandó, ugyanezt megteheti.
Az alábbi szövegszerű javaslatot tesszük:
(x) Az Országos Erdészeti (Erdő) Tanács javaslatát a miniszter köteles érdemben megvizsgálni és dönteni róla.
Indoklás:
Az Országos Erdészeti (Erdő) Tanácsnak fontos szerepe lenne a különböző tárcák, ágazatok és szektorok közötti párbeszéd elősegítésében, ehhez azonban erősebb jogosítványokra van szüksége.
17.) A tervezet 60. §-a az Evt. 100 § ának módosításával az Országos Erdészeti (Erdő) Tanács összetételének szabályozására tesz kísérletet. Sajnos a megfogalmazás nem egyértelmű. Világosan kellene megfogalmazni, hogy kik, milyen körből, milyen mechanizmus/delegálási procedúra alapján lehetnek a tagjai. Fontos lenne, hogy az erdők ügyével alapszabályuk szerint foglalkozó, vagy egyéb módon érintett civil szervezetek küldhessenek képviselőt a Tanácsba.
A törvénynek köteleznie kellene a Minisztert arra, hogy a Tanácsot bizonyos határidőn belül összehívja.
Szövegszerű javaslataink az alábbiak:
Evt 100. §:
(1) Az Országos Erdészeti Tanács tagjait, az alábbiakban felsorolt körök javaslatára, a Miniszter kéri, illetve menti fel:
a.) az erdők ügyében illetékes kormányzati szervek,
b.) az erdőtulajdonosok, erdőgazdálkodók érdekképviseleti szervei,
c.) az erdők közjóléti, funkcióival kapcsolatba hozható szervezetek,
d.) az erdők ügyével foglalkozó tudományos intézmények képviselői,
e.) az erdők ügyével alapszabályuk szerint foglalkozó, vagy egyéb módon érintett (környezet és természetvédő, természetjáró, stb.) civil szervezetek képviselői.
(2.) A Miniszter rendeletben határozza meg a Tanács létszámát, a különböző körök delegálási lehetőségét, a delegálás/felkérés mechanizmusát.
(3.) A Miniszter e törvény hatályba lépését követő 60 napon belül köteles összehívni a Tanácsot és gondoskodni működtetés feltételeiről.”
Indoklás:
Az erdőtörvényben is meg kell hogy jelenjenek olyan fontos horizontális, ágazatokon átívelő EU-s jogok, mint amelyek a társadalmi részvételről és a közérdekű adatokhoz való hozzáférésről szólnak és amelyek számos mai magyar jogszabályban már jelen vannak. Ezen jogokat az Aarhusi Egyezmény (kihirdetve: 2001. évi LXXXI. törvénnyel) 4., 5., és 6. Cikke tartalmazza. Az egyezmény végrehajtásáról két EU irányelv. Az egyik (4. 5. cikk) a „Nyilvánosságnak a környezeti információkhoz való hozzáféréséről” szóló (2003/4/EK) irányelv. A másik a (6. cikk) „A nyilvánosságnak a döntéshozatalban való részvételének szabályai” (az 2003/35/EK sz.) c. irányelv.
18.) A tervezet 64.§ alatt foglalkozik az Evt. 103. §-ával, mely az erdővédelmi bírsággal foglalkozik. A hozzánk érkező jelzések alapján úgy látjuk, hogy a szakigazgatási szervek tehetetlenek a falopásokkal, ill. engedély nélküli fakitermelésekkel szemben. A problémát az erdővédelmi bírság sem oldja meg, mert sok esetben a fakitermelést végzők ismeretlenek.
Az alábbi szövegszerű javaslatot tesszük:
(x) Az erdészeti hatóság „természetkárosítás”-nak minősítheti az alábbi cselekményeket, ha azok az erdő (erdei életközösség) állapotát kedvezőtlenül megváltoztatják, állapotában nem kívánatos folyamatokat idéznek elő:
a) erdőterület engedély nélkül, vagy engedélytől eltérő igénybe vétele
b) az 58. § a)-b) pontjai szerinti erdei haszonvételek engedély nélkül, illetve engedélytől eltérő végzése,
c) az erdő látogatása, amennyiben az erdő látogatója megszegi az erdő védelmére, az 58. § d)-f) pontjában foglalt haszonvételek gyakorlására, valamint az erdő látogatására vonatkozó, a 80-82. §-okban megállapított előírásokat.”
Indoklás:
Fontosnak tartjuk, hogy szigorú és egyértelmű szabályok biztosítsák az erdők védelmét a tolvajokkal, illegális fakitermelőkkel, a tulajdonossal összejátszó „brigádokkal”, a crossmotorosokkal, stb. szemben. Határozott fellépést sürgetünk bűnözés e sajátságos formáival szemben, és szorgalmazzuk az elkövetők megbüntetését. Az erdészeti hatóság egyes engedély nélküli tevékenységeket minősíthessen „természetkárosítás”-nak. Úgy véljük ehhez több jogszabály, köztük a Btk., ill. a vonatkozó jogszabályok összehangolására van szükség. Ez által a rendőrség és az ügyészség is bekapcsolható a folyamatba, így nyomozati jogkörrel és komolyabb büntetési lehetőséggel rendelkező szereplő kerül a folyamatba.
19.) A tervezet 66.§ alatt foglalkozik az Evt. 106. § (1) bekezdésének módosításával, mely a Miniszter rendeletalkotási kötelezettségeit sorolja fel. Véleményezésünkben több helyen javasoltunk olyan passzusokat, melyek a Miniszteri rendelet tartalmára utaltak. Véleményünk szerint átláthatóbb, ha az aktuális témánál jelenítjük meg a Vhr-re vonatkozó kötelezést. Az eredeti módosítás tervezet szerkezetére tekintettel, itt is csokorba szedjük ezeket a javaslatainkat:
Szövegszerű javaslataink a következők:
/Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a törvény végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályokat, így különösen/
x) az e törvény alkalmazása szempontjából nem őshonos (idegenhonos), illetve agresszíven terjedő idegenhonos fajnak tekintendő erdei fás növények jegyzékét. A fajok listáját az ország egészére, és bizonyos erdőgazdasági tájcsoportokra vonatkozóan is meg kell adni.
y) az egyes termőhelyek fafajok szempontjából történő értékelését, (termőhelynek megfelelő őshonos fafajok) táblázatos melléklet formájában
v) a körzeti erdőtervek és az Országos Erdészeti Adattár adatainak, mint közérdekű adatok, adatszolgáltatásával kapcsolatos részletes szabályokat
z) a jelenleg hatályos a „környezetvédelmi vizsgálat”-ra vonatkozó (2/2005 (I.11) Korm rendelettel összefüggő szabályokat (körzeti erdőterv, erdők igénybe vétele)
zs) Országos Erdészeti (Erdő) Tanács létszámát, a különböző körök delegálási lehetőségét, a delegálás/felkérés mechanizmusát, a Tanács működtetésének alapvető szabályait.
20.) Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az elmúlt években zajlott Magyarország flóra és élőhelytérképezési programja. Ehhez kapcsolódott az országos erdőtermészetességi vizsgálat is. A programban szinte minden olyan tudományos bázis, egyetem, főiskola részt vett, mely a témával kapcsolatosan kutatásokat végez. Több tucat szakember dolgozott a programban, összehangoltan, egységes elveket, és módszereket alkalmazva. Magyarországon még nem volt hasonló jelentőségű program. A program során számos, korábban eltérő módon használt fogalom, kategória tisztázódott. Országos lefedettségű, szisztematikus vizsgálatokon alapuló adatbázis épült ki. Az erdőtörvény több passzusához kapcsolható lenne ennek a munkának a felhasználása, alkalmazása. (Országos Erdőállomány Adattár, Körzeti erdőtervek)
Szombathely, 2006. 01. 05.
Gyöngyössy Péter
A kuratórium elnöke
Kerekerdő Alapítvány
9700 Szombathely Petőfi S. u.24.
iroda: ÖKOCELLA, 9700 Szombathely Kőszegi u. 3.
tel.: 94/500-166, 94/505-203, fax: 94/505-204, mobil: 30/ 395-6624; E-mail: pumilio@freemail.hu
Számlaszám: 10990005-00000008-44450001
Adószám: 18886944-1-18
FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
ERDÉSZETI HIVATAL
Klemencsics András Úr
Főosztályvezető
tárgy: erdőtörvény módosítása
Tisztelt Főosztályvezető Úr!
Tájékoztatásul megküldjük Önnek, a Kerekerdő Alapítvány véleményét és javaslatait, „Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény módosításáról” c. kormány előterjesztés tervezetével kapcsolatosan.
Véleményezésünket eredendően az FVM Jogszabályelőkészítő Főosztálya számára készítettük, miután a Főosztály hivatalosan is megküldte a Evt. módosítás tervezetét a WWF Magyarország számára, akik Alapítványunkat is bevonták a véleményezési folyamatba.
Kérjük tanulmányozza javaslatainkat és segítse elő, hogy bekerüljenek a tervezett módosítás szövegébe!
Üdvözlettel,
Szombathely, 2006. 01. 06.
Gyöngyössy Péter
A kuratórium elnöke
Kerekerdő Alapítvány
9700 Szombathely Petőfi S. u.24.
iroda: ÖKOCELLA, 9700 Szombathely Kőszegi u. 3.
tel.: 94/500-166, 94/505-203, fax: 94/505-204, mobil: 30/ 395-6624; E-mail: pumilio@freemail.hu
Számlaszám: 10990005-00000008-44450001
Adószám: 18886944-1-18
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
TERMÉSZETVÉDELMI HIVATAL
Haraszthy László Úr
elnök, helyettes államtitkár
tárgy: erdőtörvény módosítása
Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr!
Tájékoztatásul megküldjük Önnek, a Kerekerdő Alapítvány véleményét és javaslatait, „Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény módosításáról” c. kormány előterjesztés tervezetével kapcsolatosan.
Véleményezésünket eredendően az FVM Jogszabályelőkészítő Főosztálya számára készítettük, miután a Főosztály hivatalosan is megküldte a Evt. módosítás tervezetét a WWF Magyarország számára, akik Alapítványunkat is bevonták a véleményezési folyamatba.
Kérjük tanulmányozza javaslatainkat és segítse elő, hogy bekerüljenek a tervezett módosítás szövegébe!
Üdvözlettel,
Szombathely, 2006. 01. 06.
Gyöngyössy Péter
A kuratórium elnöke
Kerekerdő Alapítvány
9700 Szombathely Petőfi S. u.24.
iroda: ÖKOCELLA, 9700 Szombathely Kőszegi u. 3.
tel.: 94/500-166, 94/505-203, fax: 94/505-204, mobil: 30/ 395-6624; E-mail: pumilio@freemail.hu
Számlaszám: 10990005-00000008-44450001
Adószám: 18886944-1-18
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
TERMÉSZETVÉDELMI HIVATAL
Sódor Márton Úr
főosztályvezető
tárgy: erdőtörvény módosítása
Tisztelt Főosztályvezető Úr!
Tájékoztatásul megküldjük Önnek, a Kerekerdő Alapítvány véleményét és javaslatait, „Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény módosításáról” c. kormány előterjesztés tervezetével kapcsolatosan.
Véleményezésünket eredendően az FVM Jogszabályelőkészítő Főosztálya számára készítettük, miután a Főosztály hivatalosan is megküldte az Evt. módosítás tervezetét a WWF Magyarország számára, akik Alapítványunkat is bevonták a véleményezési folyamatba.
Kérjük tanulmányozza javaslatainkat és segítse elő, hogy bekerüljenek a tervezett módosítás szövegébe!
Üdvözlettel,
Szombathely, 2006. 01. 06.
Gyöngyössy Péter
A kuratórium elnöke
Kerekerdő Alapítvány
9700 Szombathely Petőfi S. u.24.
iroda: ÖKOCELLA, 9700 Szombathely Kőszegi u. 3.
tel.: 94/500-166, 94/505-203, fax: 94/505-204, mobil: 30/ 395-6624; E-mail: pumilio@freemail.hu
Számlaszám: 10990005-00000008-44450001
Adószám: 18886944-1-18
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
Dr. Persányi Milkós Úr
Miniszter
tárgy: erdőtörvény módosítása
Tisztelt Miniszter Úr!
Tájékoztatásul megküldjük Önnek, a Kerekerdő Alapítvány véleményét és javaslatait, „Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény módosításáról” c. kormány előterjesztés tervezetével kapcsolatosan.
Véleményezésünket eredendően az FVM Jogszabályelőkészítő Főosztálya számára készítettük, miután a Főosztály hivatalosan is megküldte a Evt. Módosítás tervezetét a WWF Magyarország számára, akik Alapítványunkat is bevonták a véleményezési folyamatba.
Kérjük tanulmányozza javaslatainkat és segítse elő, hogy bekerüljenek a tervezett módosítás szövegébe!
Üdvözlettel,
Szombathely, 2006. 01. 06.
Gyöngyössy Péter
A kuratórium elnöke
Kerekerdő Alapítvány
9700 Szombathely Petőfi S. u.24.
iroda: ÖKOCELLA, 9700 Szombathely Kőszegi u. 3.
tel.: 94/500-166, 94/505-203, fax: 94/505-204, mobil: 30/ 395-6624; E-mail: pumilio@freemail.hu
Számlaszám: 10990005-00000008-44450001
Adószám: 18886944-1-18
IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM
Dr. Petrétei József Úr
Miniszter
tárgy: erdőtörvény módosítása
Tisztelt Miniszter Úr!
Tájékoztatásul megküldjük Önnek, a Kerekerdő Alapítvány véleményét és javaslatait, „Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény módosításáról” c. kormány előterjesztés tervezetével kapcsolatosan.
Véleményezésünket eredendően az FVM Jogszabályelőkészítő Főosztálya számára készítettük, miután a Főosztály hivatalosan is megküldte a Evt. Módosítás tervezetét a WWF Magyarország számára, akik Alapítványunkat is bevonták a véleményezési folyamatba.
Kérjük tanulmányozza javaslatainkat és segítse elő, hogy bekerüljenek a tervezett módosítás szövegébe.
Üdvözlettel,
Szombathely, 2006. 01. 06.
Gyöngyössy Péter
A kuratórium elnöke