Fecskét mentő tűzoltók
2006. május
Az egyik péntek este egy ismerősünk hívott fel bennünket kétségbeesve, aki Szombathely belvárosában lakik. A környék magas házaiban sarlós fecskék fészkelnek. Elmondása szerint az egyik berepülő nyílásként szolgáló tető alatti falrésnél egy sarlós fecske vergődött, mert belegabalyodott valamibe. Sajnos átlagos módszerekkel nem hozzáférhető a hely.
Pár héttel korábban a helyi lap tűzoltókkal közölt riportot olyan esetekről, mikor valamilyen állatot (macskát, kutyát, papagájt) menekítettek ki szorult helyzetből. Ebből merítve az ötletet javasoltam az ügyfélnek, hogy hívja ki a tűzoltókat, hátha tudnak segíteni. És lőn. Tényleg kijöttek a tűzoltók. Egy szép nagy létrát odatámasztottak és kiszabadították a fecskét aki valamilyen cérnába, damilba gabalyodott bele, amit valószínűleg más állatok pl. verebek hordhattak oda.
Valószínűleg a tűzoltóknak van arra költségvetésük, hogy gyakorlatozzanak s egy-egy ilyen eset gyakorlatnak is beillik.
Olaj-baj
2006. április
Egy Celldömölki civil szervezet keresett meg bennünk, hogy adjunk tanácsot az ügyben, hogy mit tehetnének ők a város határában álló olajtartály telep bővítése ellen.
A Sárvárról Celldömölk felé autózók első meghatározó vizuális élménye Celldömölkről a város mellett magasodó olajtelep. A hatalmas hófehérre festet tartályok uralják a tájat, még a Ság-hegyről is elfeledkeznek a szemlélődők. A telepet bővíteni szeretné a tulajdonos. A probléma abból adódik, hogy a telep, bár a város tőszomszédságában fekszik, valójában a szomszéd község közigazgatási határában fekszik. A falunak érdeke a telep, mert tőlük elég messze van, de az iparűzési adó jó pénz nekik. Celldömölk Önkormányzata is ellene van a dolognak. Féltik az ivóvízbázist, félnek a tűz és robbanásveszélytől. Az egyesület akciózni akar.
Első menetben megpróbáltuk tisztázni a jogi és szakmai helyzetet. Végül a jegyző asszonnyal közvetlenül felvettük a kapcsolatot. A lényeg, hogy az engedélyezési eljárás túl van a másodfokú eljáráson és jelenleg a bírósági eljáráshoz gyűjti a muníciót az önkormányzat. Így tehát az ügyfélként való bejelentkezés lehetősége már nem jöhet szóba, azaz sajnos későn jutott el hozzánk az ügy, ráadásul a bírósági határidő előtt csak pár nappal.
Megadtuk a jogi ügyekben járatos szervezetek (Reflex, EMLA) ill. jogászok (Kalas Gy.) elérhetőségét, illetve a városvédő egyesületnek adtunk tippeket, hogy milyen akciókat szervezhetnek, milyen módszerek vannak (aláírásgyűjtés, sajtózás, stand, szakértők felkeresése stb.)
Az eset kapcsán azt is megtudtuk, hogy az Önkormányzat korábban a szomszéd faluval megegyezve részesült az iparűzési adóból és szép hasznot húzott a dologból. A mostani eset két dolgot jelezhet, vagy tényleg érzékenyebb lett a helyi társadalom a környezeti problémákra, vagy nem sikerült megegyezni a szomszéd településsel a részesedésről…
Fához láncolás helyett
2006. február
Egy Szombathelytől 10 km-re a Sorok-patak mellett fekvő településről Sorkifaludból keresett meg egy lótartással foglalkozó úr bennünket telefonon. Elmondása szerint a nyugat-dunántúli Zöld hatóság ajánlott minket mint végső megoldást a probléma orvoslására. Délután négy óra tájban jutott el hozzánk. Mint elmondta ő egy lovas farmot hozott létre a Sorok mellett. A régi malmot és a környező réteket vásárolta meg. Most viszont hírét vette, hogy a Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi területkezelés címén le akarja tarolni a Sorok menti vízparti, a bokorfüzes, nádasos, magaskórós növényzetet. Azt is elmondta, hogy sok madár élőhelye ez a terület, és ő mindenre kész, hogy ezt megvédje, ha kell odaláncolja magát a fákhoz, a lovait is odakötözi, kihívja a sajtót, stb.
Három dolgot javasoltunk.
1.)Próbáljon szövetségeseket szerezni a településen, beszéljen a polgármesterrel.
2.)Mindenféle akció előtt személyesen vegye fel a kapcsolatot a VIZIG témában illetékes vezetőjével és mint, a szomszédos terület gazdája próbálja meggyőzni arról, hogy ne tarolják le a területet.
3.) Megígértem, hogy én is megpróbálom a VIZIG illetékesét elérni, illetve ki megyek megszemlélni a helyszínt és hátha találunk néhány konkrét érvet (védett fajok, élőhelyek), mellyel lehet érvelni.
Kimentem a helyszínre, de már nem volt szükség további közreműködésre, mert a farm tulajdonosa örömmel mesélte, hogy megfogadva tanácsomat felhívta a VIZIG illetékesét és megegyeztek, hogy a munkát átütemezik és majd egyeztetnek a feltétlenül szükséges tisztítási munkáról.
Az utak néha találkoznak
2005. december-2006. január
Egy, évek óta napirenden lévő ügyünk vett új fordulatot mintegy egy éves szünet után. A Közútkezelő Kht. frissen kinevezett igazgatója keresett meg bennünket december elején, hogy a Felsőszölnök-Kétvölgy (az Őrségi Nemzeti Park legértékesebb területén fekvő falvak) között tervezett úttal kapcsolatban, mintegy egy évvel korábban beadott tiltakozásunk, illetve javaslatunk kapcsán szeretne velünk beszélni. Az ügy lényege, hogy a két, szlovén nemzetiség által lakott falu, között, melyek légvonalban 1-2 km-re vannak egymástól jelenleg közel 20 km-es kerülővel van csak közúti összeköttetés. A falvak ultimátumszerűen, mindenféle egyeztetés nélkül tervet készítettek egy olyan nyomvonalon, és olyan drasztikus paraméterekkel, melyek jelentős természetkárosítással járnának. Ez ellen több zöld szervezettel karöltve tiltakoztunk, és a ÖNP Ig is elutasította. Ezután több nyomvonalterv is felmerült. Mi alapvetően egy kevés építéssel járó, részben Szlovénián keresztül vezető nyomvonalra és a műszaki paraméterek lecsökkentésére tettünk javaslatot, de mindeddig senki sem reagált erre. A mostani megkeresés apropója az volt, hogy egy EU-s pályázati lehetőség kínálkozott, melybe a mi koncepciónk jól belepasszol, de a korábbi nyomvonalon való építést is bele lehetne illeszteni lecsökkentett paraméterekkel. Ezzel kapcsolatban több megbeszélés tárgyalás zajlott decemberben és januárban. A falvak polgármesterei sajnos nagyon ellenségesen álltak hozzánk, de sikerült az Őrségi NP-vel és a NyuKöTeViFe-vel közös nevezőt kialakítani. Így meglepő módon úgy tűnik, hogy a mi javaslatunk kapott zöld utat a pályázat benyújtásakor.
Szemet hunyó hatóságok
2005. november
Egy felsőcsatári férfi keresett fel minket. Azért fordult hozzánk, mert eljutott hozzá a könyvünk mely a térség (A Vas-hegy és a Pinka mente) természeti és kultúrtörténeti értékeit mutatta be. Ebben van egy építészeti fejezet is, mely a hegyen található boros pincék értékelésével, megőrzésük lehetőségével foglalkozik. Mint kiderült, az úr, a hegyen többfelé felvásárolt egykori szőlőparcellákat, részben építkezési, részben spekulációs céllal. Aztán az egyikre egy kis faházat épített engedély nélkül és most a hatóság felszólította, hogy bontsa le. A helyi hagyományos pincékkel, stílusában, alaprajzában, tömegében, összmegjelenésében egyáltalán nem rokonítható kulipintyóhoz a hegy ausztriai oldaláról vásárolt faanyagot. Egy régi pince boronafalas hátsó részének anyagát vette meg és a gerendákat a telkén azonos sorrendben rakta össze. Azt próbálta elérni, hogy mi majd ennek jutalmául támogatjuk mellé állunk a hatósággal szemben. Mint kiderült próbált engedélyt kérni, de arra ill. akkora telekre, az országos és helyi szabályozás szerint nem adható. Az illetékes hatóság köztisztviselője ezt egyértelműen tudomására hozta, majd nem hivatalosan biztatta, hogy építse csak fel, „úgysem járnak ők arra”. De pechje volt, mert szerencsére még vannak a hegyen olyan gazdák akik nem szeretnének bódévárost a hegyen. Feljelentették és elindult a hatósági gépezet. Csalódást kellett okoznunk az úrnak, mert felvilágosítottuk, hogy egy épület attól még nem lesz kultúrtörténeti érték, hogy egy régi épület faanyagát is felhasználják hozzá. Másrészt azt a köztisztviselőt, aki arra biztatta, hogy csak szegje meg a törvényt nyugodtan, „majd nem néznek oda”, ki kellene rúgni. Harmadrészt egyáltalán nem kívánatos, hogy minden létező helyen házakat építsenek a hegyre. Próbáltuk elmondani az úrnak, hogy milyen jellemzőktől, stílusjegyektől lenne egy új épület a hegy hagyományainak megfelelő.
Sírrablás a Vas-hegyen
2005. október
Október elején szokásos erdei iskolai hétvégénket a Vas-hegyen töltöttük Felsőcsatár határában. A hétvége szokásos programja volt a régész túra, amikor a hegyen található vaskori halomsíros temetőt látogatjuk meg. Egyik kollégánk,aki a madarász programot vezeti évek óta néhány éve vett egy kis házat a hegyen, ezért ő hetente több alkalommal is megfordul a hegyen. Ő mutatta meg azt a halomsírt, amit nem túl régen „feltárva” talált. Úgy tűnt, hogy régészek által végzett szisztematikus kutatásról van szó. A kibontott sír még jól is jött, mert a gyereksereg legalább belülről is láthatta, hogyan temetkeztek a kelták. Mindenesetre másnap megkerestem a Vas Megyei Múzeumok Igazgatóságának régészeti osztályvezetőjét hogy ők kutattak-e a területen. Kiderült, hogy nem. Ezután a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Kirendeltségének vezetőjét kérdeztem, hogy adtak-e ki kutatási engedélyt. Ez a válasz is határozott nem volt. Ezután részletesen elmeséltük a látottakat és másnap telefonos navigációval a hivatal munkatársai meg is találták a kirabolt sírt. Feljelentést tettek a rendőrségen, mi pedig a sajtóhoz fordultunk és a megyei napilap képes beszámolót közölt a sírrablásról. Azóta újabb adatok kerültek elő a rablás idejének meghatározásához. Túl vagyunk egy rendőrségi kihallgatáson.
Cinegék az egérfogóban
2005. szeptember
A hónap végén egy kétségbeesett szombathelyi ismerősünk keresett meg minket telefonon, egy furcsa problémával. Házuk teraszán egerek jelenlétét tapasztalták, ezért ragacsos egércsapdát készítettek. Ez boltban kapható anyag amit valamilyen lapra fel kell kenni és a kajára odajövő egerek beleragadnak. Sajnos egér helyett két cinege ragadt bele. Ügyfelünk a „kőszegi madárdoktor” elérhetőségét kérte. Mi elmondtuk, hogy ilyen ügyekkel az Őrségi Nemzeti Park kőszegi madármenhelyét érdemes keresni. (A médiákból elhíresült madárdoktor tevékenységét szakmai és hatósági oldalról is komoly kritikák érték, eljárást is lefolytattak ellene.) Mindenek előtt azt javasoltuk, hogy az egércsapda dobozát vegyék elő és nézzék meg, hogy mivel oldódik a szer és utána meg kellene próbálni az oldószerrel kiszabadítani a madárkákat. Ismerősünk utána nézett, és kiderült, hogy benzinnel oldódik a szer és van is otthon nekik, de fél, hogy nem károsítja-e a madarakat az oldószer tekintve, hogy a tolluk is beleragadt. Végül abban állapodtunk meg, hogy felhívja a köszegi Chernell kertben, a madarakkal foglalkozó nemzeti parkos kollégát és megkérdezi, hogy próbálkozhat-e ő maga a benzines mosogatással, vagy vigye el a madarakat Kőszegre. Ehhez megadtuk a szükséges elérhetőségeket (Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Kőszegi Irodája; 9730 Kőszeg Chernel kert; tel.: 94/ 563-174; Horváth Ildikó – t érdemes keresni, ő intézi az ilyen dolgokat és ő gondozza a madarakat) Később tájékozódtunk, és megtudtuk, hogy végül értő kezek, benzin segítségével Kőszegen több órás művelet eredményeként szabadították meg a madarakat a ragacstól, aminek során a madárkák többször elkábultak, több tolluk tönkrement, ezért rögtön nem is lehetett visszaengedni a természetbe őket. Tanulság érdemes az ilyen ragacsokkal vigyázni…
Veszélyes vonalak
2005. augusztus
Ölbő községből keresett meg minket egy ottani lakos, azzal a problémával, hogy az áramszolgáltató egy 400 KV-os vezetéket kezdett építeni a falu mellett. Több helybéli lakos úgy véli túl közel megy a vezeték a házakhoz, félnek a vezeték okozta káros hatásoktól. A hétszáz lelkes faluban eddig 200 aláírást gyűjtöttek és mindenféle szervezetet és sajtót igyekeztek megkeresni panaszukkal. Kérdéseinkre kiderült, hogy a hivatalos engedélyezési eljárás lezajlott, amibe az Önkormányzatot is bevontál. Akkor senki nem kifogásolta a vezeték nyomvonalát, csak amikor a vezetékoszlopok betontuskóit lebetonozták. A mi véleményünk az volt, hogy megkésett a tiltakozás. Azt javasoltuk, hogy folytassák az aláírásgyűjtést, mi pedig, megkeressük a környezetvédelmi hatóságot és onnan tájékozódunk. Ezt viszont a sajtó megtette helyettünk, mert pár nap múlva a megyei napilap foglalkozott az üggyel és abból az derült ki, hogy a környezetvédelmi szempontból szükséges távolságot betartotta a tervező és a kivitelező.
Főiskolások szezonja
2005. július
A hónap elején több középiskolás diák, főiskolás és egyetemi hallgató keresett minket. Szakdolgozathoz kértek anyagokat, illetve nyári szakmai gyakorlat eltöltéséhez kerestek lehetőséget. Egy ilyen jellemző megkeresés volt, amikor egy Győrben tanuló hölgy részletesen tájékozódott a környéken működő, környezeti neveléssel foglalkozó intézmények és civil szervezetek felől. A hallgatót elláttuk mindenféle információval, kiadványokkal. Megbeszéltük, hogy melyik táborunkba jön majd ki, sőt arról is szó volt, hogy esetleg segítőként is bekapcsolódik a munkánkba. Azóta nem hallottunk róla…
Már megint a varjak
2005. június
Minden évben, így most is eljutott hozzánk a szombathelyi Pelikán park varjútelepének az ügye. Idén június elején a városi ÁNTSZ-től telefonáltak, hogy lakossági bejelentés érkezett hozzájuk, hogy a parkban hirtelen elszaporodtak a varjak, nagy a károgás okozta zaj, sok ágat letörtek, elhullott fiókák hevernek a földön, sok a madárürülék. Idén is, mint tavaly a hasonló ügyben hozzánk forduló országgyűlési képviselő úrnak az alábbiakat válaszoltuk:
A Pelikán parkban a platán fákon legalább 30 éve létezik a vetési varjú telep. A hirtelen elszaporodás májusi júniusi észlelése csalóka dolog. Költési időben a szülő madarak, később a fiókákkal kiegészülve jobban a fészekhez kötődnek mint máskor, ezért látni ilyenkor többnek őket, és tűnnek zajosabbnak. Ez mindössze néhány hét. Az ágakat a fészkek renoválása érdekében szállítják oda, esetleg kicserélik a fészek anyagát. Ezért van sok ág. Az idei viharokban gazdag időjárás az oka, a kiesett fiókáknak. A nálunk fészkelő vetési varjak állománya valójában az elmúlt 20 évben töredékére esett vissza, a lelövések és a mérgezések hatására. A költési időben bizonyíthatóan sok rovarlárvát is pusztítanak, és később sem bizonyítható, hogy mezőgazdasági kárt okoznának, ezért a velük szembeni utálat nem feltétlenül jogos. Elhagyott fészküket az erdei fülesbagoly, és más ragadozók is használják, ezért a fészkek leverése korábban is komoly természetvédelmi kárt okozott. A madár néhány éve természetvédelmi oltalom alatt áll, ezért bármilyen emberi beavatkozáshoz, mely a madarak életét zavarhatja a Zöld Hatóság engedélyének beszerzése szükséges.
Fakivágás a temetőben
2005. május
A hónap elején Szombathely egyik kulturális örökségvédelemmel foglalkozó egyesületének elnöke keresett meg bennünket. Az egyesület egyik célja Szombathely régi temetőjének védelme, megőrzése. A terület több ezer éve temető. A jelenleg is látható sírok a XIX század elejétől kerültek ide. Az Önkormányzat többször tett kísérletet a terület hasznosítására. Volt olyan is, hogy nagyobbik felét felszámolják és MC Donald étterem lesz a helyén, stb. Ezek hírére sokan áthelyeztették halottaikat. Az egyesület próbálja figyelemmel kísérni a fejleményeket, illetve szerény lehetőségeihez mérten tevőlegesen is közreműködni a régi kripták, sírok megőrzésében. Ebbe a faállomány is beletartozik. Mostani megkeresésük oka az volt, hogy a temető közepén kivágtak egy idős vadgesztenyefát. Azt kérte az egyesület elnöke, hogy nézzük meg, hogy szerintünk indokolt volt-e ez a tett. A helyszínen való vizsgálódás alapján egyértelmű volt, hogy a több száz éves fa, korához mérten egészséges volt. A tuskón látszott ugyan, hogy megkezdődött egy álgesztesedési folyamat, de attól még évtizedekig állhatott volna. Legfeljebb egy alsó oldalágát lehetett volna balesetveszélyesnek minősíteni, egy nagyobb üreg miatt.. Ráadásul különleges fakitermelési módszert kellett alkalmazni, ezért jó sokba kerülhetett a temetkezési vállalatnak. Felajánlottuk, hogy a szokásos civil úton (hatóságok megkeresése, sajtó, stb) tovább visszük az ügyet, de ezt nem kérték, mert anyagilag az Önkormányzattól függnek…. Megállapodtunk, hogy a növényállomány felmérésében szívesen közreműködünk.
Száz válasz a szombathelyi szelektív hulladékgyűjtésről
2005. április
Áprilisban a Föld Napján egy kisebb témavizsgálatot folytattunk le. Szombathelyen 1995 óta létezik hulladékudvar, illetve 2004 decembere óta vannak szelektív hulladékgyűjtő szigetek. Többen úgy éreztük, hogy a Szombathelyi Városgazdálkodási Kft, mely mindkét rendszert kiépítette és üzemelteti, minimális figyelmet fordított arra, hogy a lakosság értesüljön a kiépített lehetőségekről, a komolyabb motivációról nem is beszélve. A Föld Napján mintegy 30 önkéntes segítségével a város öt forgalmas pontján végeztünk kérdőíves felmérést. Egy két oldalas kérdőív segítségével próbáltuk azt kideríteni, hogy Szombathely polgárai ismerik-e a városban működő szelektív hulladék elhelyezési lehetőségeket, illetve használják, e azok. A kérdőív másik fele a vásárlási, hulladék elhelyezési szokásokra vonatkozóan gyűjtött információkat. 100 ember megkérdezése után meglehetősen lehangoló a helyzet. Ár a kérdőív feldolgozása még folyamatban van, de már most is látszik, hogy kevesen ismerik konkrétan, és még kevesebben használják a szelektív gyűjtési lehetőségeket. Olyan megkérdezett is akadt, aki ott lakik az egyik hulladéksziget mellett és mégsem tudott semmit a szelektív gyűjtés lehetőségeiről. Nagyon sok megkérdezett reagált úgy a kérdésekre, hogy ő aztán nem hajlandó semmiképp cipelgetni a szemetét. Sajnos a szombathelyi hulladékszigetekkel kapcsolatban még több probléma is van. Kevés van. Ami kiépült autós odaszállításra épült. Szinte mindegyik valamilyen zöld felületből (járdasziget, vendégjárda) rovására épült meg. Célunk, hogy ráirányítsuk az üzemeltető cég és a város vezetőinek figyelmét arra, hogy a fordítsanak nagyobb figyelmet a kiépített műszaki lehetőségek kihasználására.
Fényágyú a discó tetején
2005. március
Az Ökocella (a Kerekerdő Alapítvány központja) programjainak egyik rendszeres szombathelyi látogatója keresett meg minket azzal a problémával, hogy a lakása közelében működik egy éjszakai szórakozóhely (discó, stb.) és ennek a tetején egy fényágyú működik, mely mozgó villódzó fénycsóvákat lövell az égbe, nyílván közönségvonzó céllal. Ez a művelet viszon több lakót nagyon zavar, így az úr sem tud tőle aludni, ezenkívül nyilvánvaló káros hatása az éjszakai állatokra (lepkék, egyéb rovarok, denevérek). Állítólag, még a 20 km-re lévő Kőszegi-hegységből is jól láthatók a fénycsóvák. Korábban nem volt ilyen ügyünk, ezért megfelelő információk céljából a KÖTHÁLÓ listára írtunk egy levelet, melyre több válasz is érkezett. A témával foglalkozott már ENSZ konferencia, de volt ilyen Debrecenben is. Elsősorban a csillagász köröktől indult a tiltakozás. Több hazai cikk is megjelent a dologról, melyeket összegyűjtöttünk. Mindezzel felvértezve a konkrét probléma ügyében levelet írtunk a zöld hatóságnak, a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályának kérve intézkedésüket. Mivel gyaníthatóan helyi rendelet nincs a problémáról, ezért a város Környezetvédelmi Bizottságát is megkerestük, hogy kezdeményezzék ezeknek a berendezéseknek a tilalmát, vagy korlátozását. A témával honlap is foglalkozik: http://fenyszennyezes.csillagaszat.hu
Erdei iskolai szálláshely
2005. február
Ebben a hónapban több pedagógus keresett meg minket azzal, hogy pár napos erdei iskola lebonyolításához keres szálláshelyet illetve szolgáltatót. Ilyen tipikus eset volt, amikor egy szombathelyi általános iskola osztályfőnöke kért tőlünk tanácsot, hogy nem túl messze 20-30 km-es körzetben, lehetőleg a Kőszegi-hegységben hol tudunk megfelelő helyszínt. Mivel mi is vállalunk erdei iskolai szolgáltatást Vas megyében több helyszínen is, ezért meglehetősen naprakész információkkal rendelkezünk alkalmas helyszínekről. Mi az olyan helyeket ajánljuk szívesen, mely valamilyen természetközeli helyen fekszik, közvetlen környezete is alkalmas a szabad levegős programokra, mérete, befogadóképessége közel akkora, mint a csoport. Így sikerrel beszéltük le a tanárnőt kőszegi kollégiumokról. Végül két helyszínt javasoltunk:
Ciklámen Üdülőszálló
9730 Kőszeg Szabó-hegy
Marton Miklósné tel.: 94/361-824; 362-892
Stayer Házak Erdészeti Erdei Iskola
Szombathelyi Erdészeti Rt; Bejczi Péter, Kun Margit
94/329-974
Baglyok gazdit keresnek
2005. január
2004. év végén többszörös internetes áttételen keresztül egy hölgy keresett meg bennünket, aki díszállat kereskedést működtet. Azzal keresett meg minket, hogy évekkel ezelőtt bevittek hozzá két bagolyfiókát, melyeket szépen felnevelt, de most már nem tudja őket gondozni, ezért helyet keres nekik. Az állatkert nem fogadta be, a Madártani Intézetnél bírsággal fenyegették. (A levelezés átcsúszott januárra ezért írjuk le most itt.) Mi röviden leírtuk a jogi helyzetet (védett faj, stb.), a jövőre vonatkozóan az erdei fülesbagoly fiókákkal kapcsolatos ismereteket (röpképtelenül fészekhagyó), megadtuk a legfontosabb madárvédelmi szervezetek és a hivatalos természetvédelmi intézmények elérhetőségét (MME, KVVM, WWF). Többszöri levélváltás után derült ki, hogy a hölgy budapesti. Ezért a Természetvédelmi Hivatal és a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság elérhetőségét is tudattuk. Mivel, mi a hortobágyi és a kőszegi madárrehabilitációs központról tudunk, ezért a távolság szempontjából majdnem mindegy hogy melyikkel veszi fel a kapcsolatot. A kőszegi központot jól ismerjük ezért ennek elérhetőségét adtuk meg:
Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Kőszegi Irodája
9730 Kőszeg Chernel kert
tel.: 94/ 563-174;
Horváth Ildikó – t érdemes keresni, ő intézi az ilyen dolgokat és ő gondozza a madarakat.