Bevezető
Az osztrák, a szlovén és a magyar határ találkozásánál 1998-ban megalakult natúrpark, melynek nagy része természetvédelmi oltalom alatt is áll változatos kistájak összessége. Különleges folyók és patakok formálta dombvidék, melyet a szubalpin klíma, a közel ezer forrás, több tucat kisebb-nagyobb patak titokzatos láp és a gyantaillatú erdők ölelésében megbúvó apró falvak tesznek varázslatossá. A vízitúrázás szerelmesei, az erdei barangolások kedvelői és a természetvédelmi kuriózumokra vágyó kirándulók éppúgy megtalálhatják a számukra fontos látnivalókat, mint az erdei iskolát szervező pedagógusok, a horgászok, vagy a trófeákat gyűjtő vadászok.
Folyók és tavak
A Rába a terület legnagyobb vízfolyása, mely néhány rövid szakasztól eltekintve szabályozatlan, medrét állandóan formáló, gyors sodrású örvényes folyó. Bár többnyire már csak keskeny szegélyek maradtak az egykori ártéri erdőkből, mégis vonzó, mind a horgászok, mind pedig a vízitúrázók számára. A hirtelen kanyarok zátonyok, bedőlt fák alaposan próbára teszik az evezősöket, a váratlan áradásokról nem is beszélve. A vízparti pikniket és a fürdőzést kedvelőket völgyzárógátas tavak sora várja. Főleg horgászok keresik fel szívesen a Felsőmarác és Halogy között található aHimfai tavat, melynek közelében kellemes parkerdő terül el. A kiépítettebb, urbanizáltabb vízpartokra vágyók, a Hegyhátszentjakab közelében található Vadása tavat, míg a szolídabb de kulturált körülményekre vágyók, a zalalövői Borostyánkő tavat keressék meg. Akik a kevésbé kiépített, természetesebb vízpartot kedvelik, Máriaújfalu közelében találhatnak rá a festői Hársas tóra. A környék legnagyobb mesterséges tava Bajánsenye közelében található.
Láp-ország
A természetjárók sem csalatkoznak ha élővizekre vágynak. Kora tavasszal szinte minden kis mélyedésben víz csillog, minden völgyben víz csordogál. Az év második felére a felszini vizek egy része eltűnik. A széles völgyek alján, vagy a lapos dombhátak agyagteknőiben különleges természeti értéket jelentő jégkori tőzegmohás lápok, láprétek, mocsárrétek maradtak meg. . Ilyen területeket láthat az érdeklődő Szőce közelében, Apátistvánfalva és Szakonyfalu környékén. Kellemes patakmenti túrában lehet része azoknak, akik Iváncról az országos kék túra útvonalát követik a Lugos patak völgyében, vagy a zöld jelzés mentén a Huszászi völgybe mennek át. Akik a Szala patak mentén túráznak többezer éves halomsírmezőre is ráakadhatnak Szalafő közelében. A Szala forrása a Fekete tó, mely a térség legszebb tőzegmohás lápja. Különleges élmény a hozzáértő botanikusnak, szakvezető nélkül viszont csalódást okozhat a laikusoknak.. A túrák során rengeteg kisebb nagyobb pocsolyát láthatunk, melyekben a figyelmes szemlélő sárgahasú unkát, vagy alpesi gőtét is felfedezhet.
Orchideás rétek
A Vendvidék és az Őrség egykor járhatatlan erdőrengeteg volt, az országot védelmező gyepürendszer fontos szakasza. Ma mégis a legmeghatározóbb esztétikai élményt azok a rétek nyújtják, melyek az egykori irtásföldeken, a települések körül, vagy erdők közé ékelődeve gyakran patakmenti völgyekben jöttek létre. A szarvasmarhatenyésztést kiszolgáló kaszálóréteken a természettel harmonizáló évezredes emberi használat rendkívül értékes réttársulásokat hozott létre. Az országban egyedülálló sárgaliliomos, gyapjúsásos láprétek, mocsárrétek, szőrfűgyepek, aranyzabos hegyi rétek őrződtek meg. A Lugosi rét a vidék egyetlen máig megmaradt fás legelője, nagy méretű idős tölgyfákkal. Valóságos virágeldorádóban lehet része a Kerka völgyébe látogatóknak. Itt tavasszal buglyos szegfű rózsaszín virágait is láthatjuk. Apátistvánfalván a Hársas patak völgyében akár a közútról is láthatunk gyapjúsást, zergeboglárt. A területen jónéhány orchidea féle is él. egyes réteken áprilistól júniusig valóságos kosbormezőben gyönyörködhetünk. Ősszel a tárnicsok enciánkék virágaitól díszlenek a láprétek.. Egyes rövidfüvű réteken különleges európai ritkaságú nedűgombák élnek A területnek nagyon gazdag a rovarvilága.
Ciklámen illatú erdők
A különleges virágélményekre vágyóknak nemcsak a réteket de egyes erdőket is érdemes felkeresnie. A kora tavasz több helyütt a tavaszi tőzikével hinti be a síkvidéki és patakmenti erdőket. Körmend környékét nem csak a Várkert hatalmas famatuzsálemei miatt érdemes felkeresni. A Dobogó erdő tőzikés virágmezője felejthetetlen élmény annak aki március első felében eljön ide. A tőzikét azonban tilos leszedni, mert védett növény. Zalalövő közelében március végén a védett kakasmandikó sötét rózsaszín virágait csodálhatják meg az arra járók. Ugyanide jöjjön aki nyár végén ősz elején ciklámen illatú erdőkben kóborolhatunk. A kockásliliom bókoló hatalmas virágait Csákánydoroszlótól északra a Strém patak völgyében kaphatják lencsevégre, a természetfotózás kedvelői. Az elsősorban a magántulajdonú erdeifenyővel elegyes lomberdőkre jellemző különleges korpafüvek, körtikék, különlegesen ritka páfrányok, azonban csak hozzáértő szakvezetővel nyújtanak valódi élményt. A Vendvidéken túrázók könnyen ráakadhatnak a foltos szalamandrára. Ez a szépséges állat nem árt senkinek, mi se bántsuk.
Archaikus táj
Az egykor összefüggő erdővel borított területen a kezdeti irtásföldek helyén Magyarországon csak itt látható szeres és szórvány települések jöttek létre. A vidék uralkodó tulajdonformája a kisparaszti birtok volt. Az apró szántóföldek a kiterjedt rétek, a rendkívül elegyes szálalóerdők és a közéjük illeszkedő, apró falvak egészen különleges mozaikos tájképi mintázatot hoztak létre. A legszebb szeres település Szalafő.. Érdemes valamennyi szerre ellátogatni, de a Pityer szert és a Felső szert semmiképpen nem szabad kihagyni. A különálló tanyákból álló hegyvidéki településforma, a szórványtelepülés legszebb példáit Kétvölgyön Felsőszölnökön (János-hegy, Kakas-domb) és Apátistvánfalván csodálhatjuk meg. Akik a különleges szálalóerdőkre kíváncsiak, azok Szakonyfaluból induljanak Kétvölgy, ill Felsőszölnök felé a piros turista jelzésen. A Hampó völgyben felfelé haladva a piros turistajelzésen jutnak el a három ország határán fekvő „legnyugatibb ponthoz”, melyet patinás három címeres határkő jelez.
Információk
A Körmend-Zalalövő vonaltól nyugatra a Rábától délre a megyehatárig terjedő terület az Őrségi Tájvédelmi Körzet része, azaz a természetvédelmi törvény korlátozásai vonatkoznak rá.. A táborok, kirándulások, terepgyakorlatok és erdei iskolák szervezői mindenképpen tájékozódjanak a természetvédelmi korlátozásokról. Az illetékes hatóság a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság. Helyi irodája Őriszentpéteren a Keserűszeren működik (tel.: 94/428-119).
A vidék sajátossága különösen a Vendvidéken a magántulajdonú kisbirtokok nagy aránya. Nagyon erős a tulajdonosi szemlélet. Ezért sem érdemes a kijelölt utakról vezető nélkül letérni, nem mindenütt lehet gombát, vagy áfonyát, de akár tábortűznek való száraz fát gyűjteni, mert a tulajdonos joggal tekintheti tolvajnak a gyanútlan erdőjárót.
A naturpark területe, de különösen a Vendvidék Magyarország legcsapadékosabb területe, a vidék talajainak jellegzetessége a magas talajvíz, mely sok helyütt kisebb nagyobb, több helyen állandó pocsolyák formájában jelentkezik, egyes földutakon gyakran hatalmas a sár. A völgyek alján a legszárazabb időben is vizenyős a talaj. Ezért a természetjáróknak megfelelő öltözékkel kell készülni.
Akik nyári tábort szerveznek, különösen, ha nomád körülményeket választanak számítsanak rá, hogy egyes helyeken a vizes talajok, a felszín alatt mozgó víz és a számtalan forrás miatt éjszaka nagyon párás a levegő mely a völgyek alján erősen, akár télies hőmérsékletűre is lehűlhet.
Természetvédelmi szakvezetést, tábor szervezéshez szakmai segítséget, erdei iskola programjának megtervezéséhez és lebonyolításához az alábbi helyeken lehet információt szerezni.
| Kakasmandikó BT.: | 94/428-846 |
| Kerekerdő Alapítvány: | 94/343-770 |
Szombathely 1999. 10. 04.
Gyöngyössy Péter