Indítékok 

Sokan csak akkor találkoznak vele, ha autóval vagy vonaton átsuhannak valamelyik hídon. Nem kevesen ígéretes horgászvízként tisztelik.  Mások izgalmas vízitúra útvonalként tartják számon. Sajnos vannak olyanok is, akik csak, a minden szemetet és szennyet  elnyelni képes folyót látják benne. Sokáig csak néhány megszállott tudós mondogatta, hogy a Rába jelentős természeti értékünk. Ma már egy jelentős szakasza az Őrségi Nemzeti Park része, és teljes hazai szakasza Natura 2000 terület, azaz része az Európai Unió ökológiai hálózatának

A Kerekerdő Alapítványt létrehozó és működtető stáb tagjai, szakértői közül többen, apró gyerekként jártak horgászni, fürödni a Rábára. Később fiatalként többen rendszeresen vizitúráztak ezen az izgalmas folyón, majd, évtizedek múlva, felnőttként természetvédelmi szakemberként, természetkutatóként  tértek ide vissza. 1993 óta, immár tizenkét éve minden kora tavasszal, a tavaszi tőzike virágzásakor Körmenden  rendezzük meg Koratavaszi erdei iskolai hétvégénket, gyakran vezetünk természetismereti túrákat a Rába-völgyébe. Szeretjük ezt a folyót!  Az erdei iskoláknak köszönhetően számos olyan ismeret gyűlt össze, melyek bizonyítják, hogy a terület jelentős természeti és kultúrtörténeti értékek hordozója, melyek érdemesek a megőrzésre és a folyó számos pontja alkalmas arra, hogy környezeti nevelési programok, erdei iskolák helyszíne bázisa legyen.

A Rába jelentősége 

A Rába féltett kincsünk! Hazánk mindmáig egyik legtermészetesebb állapotban megmaradt folyója (csak délkeleti határfolyónk, a Dráva hasonlítható hozzá), hiszen magyarországi szakaszának több mint fele – Alsószölnöktől Sárvárig – szabályozatlanul, szinte eredeti vadságával kanyarog tova.

A Rába vízgyűjtőterülete magashegységi, középhegységi, dombsági és síksági tájak mozaikjából áll. Ennek különösen a peremei, az Alpok és a Dunántúli-középhegység vidék még ma is jelentós erdőborítottsággal bír, ami fékezi a csapadék gyors leszaladását. Remélhető, hogy a Rába természetes szakaszai a jövőben is megmaradhatnak ebbéli állapotukban.

A természet szempontjából ideális, érintetlen állapotú vízfolyásokat egykor ligeterdők, bokorfüzesek, mocsaras, lápos területek kísérték. Az áradások alkalmával ezek befogadták és megszűrték a kilépő víztömegeket („vese”-szerep). (Természetesen ugyanígy képesek /lennének/ megszűrni a környező mezőgazdasági területekről korunkban érkező fokozott vegyszeres terhelést is, védve ezáltal a víz minőségét.)  Ugyanakkor öntésükkel tápanyaggazdagabbá tették a földeket (termékenyítő-szerep). A galériaerdők zöldtömegének jelentőségét a levegőtisztaság szempontjából nem kell hangsúlyoznunk („tüdő”-szerep). A természetes állapotú vizek és vízpartok, a szabályozott szakaszokénál jóval sokszínűbb, gazdagabb élővilágnak nyújtanak védelmet (élőhely-szerep). A vízitúrázás, horgászás, kikapcsolódás számára is vonzóbbak az előbbi helyek (rekreációs-szerep). Nem utolsósorban pedig érzelmi szálak is fűznek bennünket ahhoz a tájhoz, amelyet nagyapáink emlékeiből jó volna átmentenünk unokáink jövőjébe (tájképi-szerep).

Előzmények

A 90-es évek elején dr, Gyurácz József és dr. Szinetár Csaba a szombathelyi BD Főiskola tanárai javaslatot tettek a „Csörnöc-Herpenyő Tájvédelmi Körzet létrehozására. Az érintett terület a Rába-völgy és a Vasi hegyhát azon szakaszát ölelte volna fel, melyet a Rábát kísérő Csörnöc- (később Herpenyő)- patak fűz fel. Az illetékes természetvédelmi intézmény a Fertő-hanság Nemzeti Park Igazgatóság elindította a védetté nyilvánítás előkészítését, ám ez többször megszakadt a földprivatizáció miatti ingatlannyilvántartási változások miatt, végül úgy tűnik a dokumentáció végleg valamelyik fiók mélyére került. Az előkészítő munka során számos adat gyűlt össze a területről, amatőr és profu kutatók által. Ebben a munkában fontos szerepet vállalt a Magyar Madártani Egyesület helyi csoportja is. Mindenesetre talán ez a kezdeményezés volt az első, mely felhívta a figyelmet a Rába mentén található természeti értékekre.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) magyarországi képviselete által kiadott „Nemzeti Ökológiai Hálózat” c.  tanulmány a Rábát és a Pinkát is fontos ökológiai folyosónak jelölte meg.

Az állami vízügyi szervek által az ezredforduló utáni években indult el az a mintaprogram, melynek keretében  a Rábáról egy   olyan folyógazdálkodási terv készül, mely igyekszik a vízügyi szempontokon túlmenően a természetvédelmi, környezetvédelmi, és társadalmi szempontokat is figyelembe venni. A korábbi erősen műszaki vízügyi szemlélethez képest valóban előrelépés már az szándék is, mely a többféle szakmai szempont és társadalmi érdek összeegyeztetését tűzte ki célul. A térség civil szervezeteinek is módja volt véleményt nyilvánítani. A nyugat-dunántúli zöld szervezetek, a (Reflex Környezetvédő Egyesület, a Palocsa Egyesület és a Kerekerdő Alapítvány) kezdettől azon a véleményen voltak, hogy az elkészült terv legjobb szándéka ellenére is egy műszaki terv, melyben nagyon felületes módon került bele néhány biológiai elem is. A terv nagy hiányossága, hogy annak készítését nem előzte meg ökológiai állapotfelvétel. E vélemény hangoztatása mellett a Kerekerdő Alapítvány kereste annak lehetőségét, hogy  megfelelő biológiai vizsgálatok lefolytatásával és szakanyagok létrehozásával járuljon hozzá terv zöldítéséhez.

Már 2003. első felében, mikor először tanulmányozhattuk az állami vízügyi szervek által készített Rába folyógazdálkodási tervet, felmerült annak gondolata, hogy a terv hiányosságainak felemlegetésén kívül, tegyünk is a hiányzó ökológiai adatok összegyűjtésére. A „Környezet és természetvédő társadalmi szervezetek XIII országos találkozóján” (röviden OT)  Szombathelyen már született egy állásfoglalás, mely a Rába védelmében emelt szót. Ennek apropója az a terv volt mely az aszályos időjárás miatti csapadékhiány következtében a Balatonon tapasztalt alacsony vízállás megszüntetését a Rába vizének a Balatonba vezetésével akarta megoldani. Ez ellen az OT résztvevői tiltakoztak. Nem sokkal ezután már körvonalazódott egy olyan projekt terve, mely a Rába ökológiai állapotfelvételét, a Rábával kapcsolatos természetvédelmi célú intézkedések kidolgozását, valamint a a természetvédelmi értékek lakossággal való megismertetését tűzték ki célul. A 2004.évi debreceni OT-n már tárgyalások folytak több a témában érintett és a területen működő civil szervezet között. A Kerekerdő Alapítvány egy Interreg pályázat kidolgozásába kezdett, ehhez tárgyalt más szervezetekkel, cégekkel, hatóságokkal. Feltérképezte a témával foglalkozó szakértőket. Végül 2005-ben mégsem adtuk be az Interregre a pályázatot, viszont törekvéseinket  a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatandónak ítélte. Ennek eredményeként a PEA 2 keret terhére az Alapítvány irányításával botanikai és zoológiai kutatások indulhattak a Rába hazai szakaszán.

Célkitűzések:

-A Rába-mente, természeti és kultúrtörténeti értékeinek feltárása, és megőrzése.

-A térségben élő  lakosság ismereteinek gyarapítása, szemléletének formálása, annak érdekében, hogy a táj értékeinek megtartásában környezettudatos használóként közreműködjenek.

-A terület értékeit bemutató ökoturisztikai, környezeti nevelési célokat szolgáló infrastruktúra megtervezése és megvalósítása.

-A felsőcsatári Gyermeküdülő határon átnyúló jelentőségű környezeti nevelési, erdei iskolai, természetvédelmi oktatóbázissá fejlesztése.  

-A Rába mentén rendelkezésre álló infrastruktúrális lehetőségekre építve környezet nevelési programok, erdei iskolák, nyári természetvédelmi táborok lebonyolítása, programok kifejlesztése.

Tervezett tevékenységek:

Kutató feltáró munkák

-A Rába-mente természetrajzi feltárása, a meglévő ismeretek összegyűjtése

-A Rába-mente földtani értékeinek feltárása

-A Rába-mente élőhelytérképének elkészítése

-A Rába-mente florisztikai feltárása

-A Rába-mente faunisztikai feltárása

-A Rába-mente természetvédelmi szempontú botanikai értékelése

-A Rába-mente természetvdelmi szempontú zoológiai értékelése

-A Rába-mente természetvédelmi értékkataszterének elkészítése

-A Rába-mente ökológiai hálózatának megtervezése

Területi  tervezés

-A Rába-mente védelemre érdemes természeti területeinek kijelölése

-A Rába-mente védelemre érdemes tájképi és építészet értékeinek kijelölése

-A feltárt értékek megmaradását veszélyeztető tényezők megnevezése.

-Javaslattétel a terület értékeinek megőrzésére és a veszélyeztető tényezők elhárítására

-Javaslat  országos, ill. helyi jelentőségű természetvédelmi területek védetté nyilvánítására

-Védetté nyilvánítási eljárások előkészítése

-Kezelési terv elkészítése védetté nyilvánítási eljárásokhoz

-A Rába-mente területfejlesztési elemzése

-Javaslattétel a terület értékeinek bemutatását, ökoturisztikai fejlesztését célzó létesítmények megvalósítására

-A Rába-mente településrendezési terveinek véleményezése

Aktív természetvédelem

-A Rába-mente természeti és kultúrtörténeti értékeinek folyamatos monitorozása, természetőri feladatok ellátása.

-A Rába-mente természeti és kultúrtörténeti értékeit aktuálisan veszélyeztető tényezők elhárítása

-A Rába-mente természeti és kultúrtörténeti értékeinek megőrzését, gyarapítását célzó konkrét tevékenységek

Lakossági szemléletformálás, ismeretterjesztés

-A Rába-mente természeti és kultúrtörténeti értékeinek megismertetését célzó rendezvények szervezése a térség lakosságának körében

-A Rába-mente természeti és kultúrtörténeti értékeinek megismertetését célzó kiadványok létrehozása és terjesztése a térségben

A Rába-mente önkormányzataival való kapcsolattartás, a térségben folyó tervezési folyamatok, beruházási, térségfejlesztési törekvések figyelemmel kisérése, az egyeztetési mechanizmusokban való részvétel

--A Rába-mente településeinek kulturális eseményein való részvétel, „jelenlét” a térség életében

-A Rába-mente természeti és kultúrtörténeti értékeinek környezeti nevelési célú bemutatását szolgáló létesítmények (bemutatóhelyek, tanösvények, stb.) megvalósítása 

Eredmények

--A Rába mint jelentős természeti értékünk. Ennek tudatosításában és a Rábára irányxuló figyelem fokozásában a Kerekerdő Alapítvány 2002/2003-tól meghatározó szerepet játszott.

--Folyamatosan figyelemmel kísértük a vízügyi szervek Rábával kapcsolatos törekvéseit. A különböző tervezési folyamatokat. Több alkalommal véleményeztük a készülő folyógazdálkodási tervet.

--2005 – ben mintegy 70 nagyméretű üveges keretbe helyezett fotóból kiállítást rendeztünk „Élő folyónk a Rába” címmel, mely mintegy fél évog az Alapítvány központjában volt látható, majd útra kelt, hogy a Rába- menti települések iskoláiban, művelődési házaiban hívja fel a figyelmet a folyó értékeire.

--2005. nyarától kutatási program indult, mely mintaszakaszokra vonatkoztatva igyekezett egy ökológiai állapotfelvétel alapjait lerakni. A kutatási program eredményeként 15 szakértő munkájának gyümölcse az a  két tanulmánykötet, mely, mintegy 600 oldal terjedelemben, az alábbi fejezetek szerint nyújt új ismereteket a Rába.völgyéről:   

1.)  A Rába élőhelytérképezése

2.)  Tájhasználati koncepció: A Rába völgy természetes ártéri erdeinek helyreállítása

3.)  Ökológiai hálózat tervezése a Rába két mintaszakaszán

4.)  Gerinctelen zoológiai vizsgálatok

5.)  Gerinces zoológiai vizsgálatok (3 rész)

[Híreink] [Programjaink] [Környezeti nevelés] [Természet és kultúra] [Természetvédelem] [Környezetvédelem] [Fenntartható élelmiszerfogyasztás] [Civil együttműködés, érdekképviselet]