![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
A Kerekerdő Alapítvány tervezett nyári táborai 2023-banPajta tábor Kézműves és természetismereti napközis tábor Szombathelyen, a Vasi Skanzenben Süni tábor Természetvédelmi tábor a Göcsejben, Botfán (Zalaegerszeg), bentlakásos tábor Szőcei szénagyűjtő tábor Természetvédelmi tábor az Őrségben (nomád tábor) Valamennyi táborra vonatkozó további információk: Kedvezmények
A kedvezmények nem kötelezőek és nem járnak automatikusan, Jelentkezés: A jelentkezéseket a tavalyihoz hasonlóan az alábbi google űrlapokon várjuk.
Pajta I. tábor: A jelentkezés és befizetés menetrendje: 1.) A google űrlap kitöltése:
2.) Az űrlapos jelentkezés után három-öt napon belül e-mailen visszajelzést küldünk.
3.) A részvételi díj befizetése:
4.) A részvételi díj befizetése után néhány nappal online számlát küldünk a befizető nevére. 5.) A tábor kezdete előtt legalább egy héttel megküldjük:
Jelentkezési és befizetési határidő: Figyelem: Jelentkezőket várunk a tábori stábba: Elérhetőségek: Felelős szervező:
Tisztelt Adózó!A civil szervezeteknek felajánlható szja 1%-kal támogathatja a Kerekerdő Alapítványt! 2011. április 2011. Az erdők nemzetközi éveA Kerekerdő Alapítvány szépirodalmi, képzőművészeti, fotó és filmpályázatot hírdet általános és középiskolás diákok számára Üzenj Te is hazánk vezetőinek és polgárainak, hogy tegyenek meg mindent az erdők védelme érdekében! 2010. december Országos erdőfórum Kőszegen2010. december 2 – 3. Kőszeg 2010. november Meghívó
|
CEEweb a Biológiai Sokféleségért, Budapest | Tripolszky Sarolta, Natura 2000 programfelelős |
Független Ökológiai Központ, Budapest | Kovács Bence ügyvezető igazgató |
Greenpeace Magyarország Egyesület, Budapest | Mezei Csaba, igazgató |
Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata, Veszprém | F. Nagy Zsuzsanna, elnök |
Levegő Munkacsoport, Budapest | Lukács András, elnök |
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest | Halmos Gergő, igazgató |
Magyar Természetbarát Szövetség, Budapest | Duró Imre, igazgató |
Magyar Természetvédők Szövetsége, Föld Barátai Magyarország, Budapest | Farkas István, ügyvezető elnök |
Természet-és Környezetvédő Tanárok Egyesülete, Budapest | Dr. Tóth Albert elnök; Dr. Gulyás Pálné üv. alelnök |
Védegylet, Budapest | Karakai Tamás |
WWF Magyarország, Budapest | dr. Magyar Gábor, igazgató |
Beklen a Nagykunsági Civil Társadalomért Alapítvány, Túrkeve | Barna Tamás, kuratóriumi elnök |
Budapest VII. ker. Erzsébetváros Természetbarát Sportszövetség, Budapest | Háncs Péter, elnökhelyettes |
CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, Szeged | Bojtos Ferenc, irodavezető |
Dél-Nyírség Bihari Tájvédelmi Egyesület, Domberdő Természetvédelmi Egyesület, Zalaegerszeg | Gyarmathy István titkár Bogár István, elnök |
Dráva Szövetség. Gyékényes | Toldi Miklós, elnök |
Életharmónia Alapítvány, Szeged | Kotogán Róbert |
E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, Nyíregyháza | Priksz Gábor, elnök |
Felelősséggel a Természetért Egyesület, Szekszárd | Siklósi Máté elnök |
GATE Zöld Klub Egyesület, Gödöllő | dr. Malatinszky Ákos |
Göncöl Alapítvány, Vác | Kiszel Vilmos, elnök |
Herman Ottó Természetvédő Kör, Túrkeve | Kontos Tivadar, elnök |
HOLOCÉN Természetvédelmi Egyesület, Miskolc | Tóth Viktor |
Kerekerdő Alapítvány, Szombathely | Gyöngyössy Péter, elnök |
Kis Túr Természetvédelmi Közhasznú Egyesület, Budapest | Sipos László elnök |
Magyarország Természeti és Kulturális Örökségéért Alapítvány, Győr | Bálint Csaba, elnök |
Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány, Vác | Kelemen Zoltán, elnök |
Messzelátó Egyesület, Budapest | Tömöri Balázs, elnök |
Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Szarvas | Sallai R. Benedek, ügyvezető |
Ökológia Stúdió Alapítvány, Győr | Lajtmann József, elnök |
Ökorégió Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért, Dötk | Kocsis Anikó ügyvezető |
Pannon Természetvédő Szövetség, Győr | Bálint Csaba, elnök |
Polgári Természetőr Egyesület, Kismaros | Háncs Péter alelnök |
Reflex Környezetvédő Egyesület, Győr | Lajtmann József, elnök |
Túravezető Oktatók Sportegyesülete, Budapest | Háncs Péter, elnök |
Szélkiáltó Természetvédelmi Egyesület, Kiskunhalas | Fehér Péter, elnök |
Zagyva-mente Környezet- és Természetvédő Egyesület, Hatvan | Kőrösi-Báti Edit titkár |
Zöld Akció Egyesület, Miskolc | Demeter Zoltán |
Zöld Kapcsolat Egyesület, Miskolc | F. Nagy Zsuzsanna, elnök |
ZÖLD KÖR - a Föld Barátai Magyarország tagja, Hajdúböszörmény | Molnár Antal, elnök |
2008. október
A botanikusok, erdészek jól tudják,
hogy az Őrség, melyet “Fenyűsországnak”, “Gyántásországnak”
is neveznek, valaha teljesen erdővel borított járhatatlan
határvidék volt. A honfoglalást követő évszázadokban itt
húzódott a gyepü. Mégis, ha a XVIII. században készült katonai
térképekre terkintünk alig találunk erdőket ezen a vidéken. Az
apró falvakban, szereken élő csekély létszámú népesség
óriási területeket művelt, ezen a földművelésre alig alig
alkalmas vidéken. Bakhátas szántók, kaszáló gyümölcsösök,
kiterjedt rétek, kisparaszti szálalóerdők apró mozaikjait
őrizték meg a XIX. századi úrbéri térképek. Míg II. József
katonai térképészei tölgyeseket, bükkösöket dokumentáltak, ma
a fenyvesek uralják a tájat. A Szalafő közelében, található ma
“Őserdő”-ként tisztelt erdő 150 éve még szántóföld volt.
Itt és még számos más erdőben az egykori bakhátak nyomai is jól
kivehetők. A Vendvidéken, mely évtizedekig a vasfüggöny
közvetlen közelében, afféle világvégének számított, a II.
világháború előtti viszonyok konzerválódtak. A rendszerváltás
előtt csak itt voltak Magyarországon magánerdők. A történelem
viharai, a társadalmi gazdasági viszonyokban történt változások
folyamatosan formálták ezt a vidéket. A török hódoltság idején
a helyi lakosság többször kényszerült arra, hogy meneküljön,
bújdokoljon. De később a földesurak kizsákmányolása elől is
egész falvak kerekedtek fel, hogy máshol keressenek boldogulást. A
két világháború sem volt olyan erős hatással a népességre,
mint a szocializmus építésének több mint négy évtizede, mely a
tulajdonviszonyokat gyökeresen átalakította. Alig hihető, hogy
számos falu lakossága harmadára csökkent, de több település el
is tünt a föld színéről….
Mi lehet az a “fehér kosz”,
hogyan működött a “sessionális erdőgazdálkodás”, mik azok
a “kis kutak”, és a “fenyvesszántók” és egyáltalán
milyen hatások eredményeként olyan ma az Őrség, amilyennek
látjuk? Nos ilyen és ehhez hasonló kérdésekre találhatók
válaszok a “Gyántásország” című tanulmánykötetből,
melyet a szombathelyi székhelyű Kerekerdő Alapítvány adott ki
2008. nyarán.
A Kerekerdő Alapítvány 2000-ben készítette el a „Történeti adatok az
őrségi erdők erdészeti és természetvédelmi értékeléséhez”
című tanulmányát. Akkor ez öt példányban készült el és az
őrségi erdőkkel leginkább foglalkozó szervezetekhez jutott el. A
tanulmány szöveges részének egy szűkebb változata bekerült az
Őrségi Nemzeti Park létrehozását megalapozó tíz kötetes
kutatási jelentésbe.
Az Alapítvány jelentős figyelmet fordít arra, hogy tevékenységéről
rendszeresen hírt adjon. A környezet- és természetvédelmi
jellegű kutató feltáró munkák közzé tételére indította
útjára a szervezet, 2003-ban „Ciklámen füzetek” c.
könyvsorozatát, melynek második köteteként, az „őrségi”
erdőkkel kapcsolatos történeti ökológiai témájú tanulmányát
jelentette meg „GYÁNTÁSORSZÁG”; Történeti adatok az őrségi
erdők erdészeti és természetvédelmi értékeléséhez” címmel.
Jelen kötetünk a történeti ökológia eszközeivel elemzi az őrségi táj,
mindenekelőtt az erdők sorsának alakulását. A tanulmány
készítése során a témában fellelhető valamennyi szakirodalmat
igyekeztünk felhasználni, a különböző kapcsolódó
szakterületek (néprajz, biológia, földrajz, történelem)
ismereteit az erdőgazdálkodás és a természetvédelem sajátos
szempontjai szerint szintetizálni.
A tanulmány legfontosabb részét jelentő színezett térképek
teljeskörű közzétételére itt nincs lehetőség, de ezekből,
szerkesztett és lényegesen lekicsinyített formában összeállítást
közlünk.
Kötetünket ajánljuk mindazoknak, akik szeretik az Őrséget és kíváncsiak
arra, hogy a jelenlegi táj milyen átváltozásokon ment keresztül
az elmúlt évszázadokban.
A kötet paraméterei:
A/4 formátum,
114 oldal
egyszínnyomású, 8 db színes oldallal, színes borítóval
Ára: 1000 Ft
Könyv és a hozzá tartozó M=1:20 000 méretarányú térkép CD változatban is elkészült.
Ára 5 000 Ft
Gyöngyössy Péter
a kötet szerzője
2008. október
Kukalógia - tudományoskodás a szemét körül
Hulladékproblémával foglalkozó sorozat óvodás és iskolás (alsó, illetve igény szerint felső tagozatos) csoportoknak.
Miből
készítették hajdanán a papírt? Milyen természetes alapanyagú textíliák
vannak? Hogyan kapcsolódik egymáshoz a homok és az üveg? Hová tegyük
ezeket az anyagokat, ha már nem használjuk? Mik tartoznak a veszélyes
hulladékok közé? Hogyan készíthető komposzt? Ezekre és még sok más
kérdésre is válasz kapható a foglalkozásokon, amelyeken nyomon követjük
az egyes hulladékfajták útját a keletkezéstől a szemétdombig, sőt még
azon túl is.
Minden foglalkozást kézműves tevékenység egészít ki.
A foglalkozások időpontja: előzetes egyeztetés alapján.
Időtartam: 60 perc
Részvételi díj: 200 Ft/fő
Vezeti: Kósi Anita
A foglalkozások témája: papír, rongy, műanyag, üveg, fém, szerves hulladék, veszélyes hulladék
Időpontjuk: előzetes jelentkezés alapján.
Helyszíne lehet alapítványunk központja (Ökocella Szombathely, Kőszegi
u. 3., hátul az udvarban), de tetszés szerint akár iskolai tanórán,
vagy szakkör keretein belül is megvalósítható.
Zöld-Őr-Szem. Energia őrjárat.
Öt foglalkozásból álló, energiafelhasználással kapcsolatos környezetvédelmi sorozat kisiskolás és óvodás csoportoknak.
Éberen figyeljük, óvjuk, őrizzük természeti értékeinket, környezetünket.
Mindennapi életünkhöz energiára van szükség. Amikor meleg vesz minket
körül, amikor a sötét szobában felgyullad a lámpa, amikor elmerülünk
egy kád forró vízben, amikor busszal zötyögünk az iskolába, vagy arra
várunk, hogy anya vasalja ki kedvenc ingünket, mind-mind energiát
használunk. Azonban nem mindegy mennyit és hogyan. az energia
származhat megújuló energiaforrásból, de energia előállítás miatt el is
fogyhatnak a Föld rejtett kincsei. Vigyázni kell rá, és mindenképpen
beszélni kell róla.
Tervezett témák: Közlekedés, Energia a háztartásban (háztartási gépek, eszközök), Fűtés, Világítás, Vizes dolgok.
A sorozat játékos, gyerekek számára is megvalósítható ötleteket,
praktikákat vesz sorra az energia megismerés, megőrzés területén,
illetve feltárja egy-egy jelenség törvényszerűségeit.
A foglalkozások időpontja: előzetes egyeztetés alapján.
Időtartam: 60 perc
Részvételi díj: 200 Ft/fő
Vezeti: Kósi Anita
Helyszíne lehet alapítványunk központja (Ökocella Szombathely, Kőszegi
u. 3., hátul az udvarban), de tetszés szerint akár iskolai tanórán,
vagy szakkör keretein belül is megvalósítható.
Környezet iránt érzékeny szemlélettel és tudatossággal mindannyian hozzájárulhatunk a környezeti problémák közös megoldásához.
ManÓfaktúra
A
természetes anyagokkal való munkálkodás közelebb visz minket élő
környezetünk megismeréséhez. Régi elfeledett technikák felelevenítése
fejleszti a kreativitást, kombinációs készséget, térérzékelést,
elősegíti a kéz izmainak megerősödését.
Kézműves foglakozásokra óvódás, iskolás csoportok jelentkezését várjuk.
Választható témák: nemezelés, fonás-szövés, gyöngyfűzés,
gyertyakészítés, bőrözés, játékok textíliából, játékok természetes
anyagokból (csuhé, szalma, vessző) stb.
Igény szerint tetszőleges témában, alkalomra való felkészüléshez is
kapcsolhatók a foglalkozások (karácsony, húsvét, anyák napja).
A foglalkozások időpontja: előzetes egyeztetés alapján.
A foglalkozásokat vezeti: Szele Zsuzsanna
Helyszín: alapítványunk központja (Ökocella Szombathely, Kőszegi u. 3.
hátul az udvarban), de tetszés szerint akár iskolai tanórán, vagy
szakkör keretein belül is megvalósítható.
Részvételi díj: 300Ft/fő
Ökosuli
Rendhagyó természetismereti óra egy élő múzeumban
Az
Ökosulit a Kerekerdő Alapítvány nyolc évvel ezelőtt indított útjára a
Kámoni Arborétumban. A program jó lehetőség az iskolai tananyaghoz (Az
erdő, A vízpart, Növények, Állatok Tájékozódás, Időjárás, stb.)
kapcsolódó élményszerű tapasztalatok megszerzésére, gyakorlatias
ismeretek elsajátítására, a fajfelismerések gyakoroltatására, a
tevékenykedtetésre. Alkalmat ad arra is, hogy a természetben helyes
magatartási szabályokat, az élővilág megtapasztalásának lehetőségeit,
az egyszerűbb vizsgálati módszereket kipróbálhassák a gyerekek Bár az
arborétum maga mesterségesen kialakított terület, létrehozása óta
eltelt évtizedek alatt, mára számos természeti értékkel rendelkező
helyszínné vált. Sok növényritkaság mellett, hazánk jellegzetes fái,
cserjéi is megtalálhatók itt. A kialakított tavakban, árkokban gazdag
vízi, vízparti növényzet és állatvilág jellemző. Az arborétum rengeteg
madárnak szolgál táplálkozó, és lakóhelyként.
Minden évszak más-más élményt tartogat. Ősszel a színpompás lombsátor,
a rengeteg levél és termés gyűjtése, télen a madarak etetése, közelről
való megfigyelése, tavasszal pedig a kora tavaszi növények
virágpompája, az éledő természet nyújt maradandó élményeket.
A rendhagyó természetismereti órákat elsősorban alsó tagozatos
osztályoknak, napközis csoportoknak ajánljuk. Főként azoknak, akik
vállalják, hogy legalább évszakonként részt vesznek a foglalkozásokon,
így is nyomon követve a természetben bekövetkező változásokat.
A foglalkozások időpontja: előzetes egyeztetés alapján délelőtt és délutáni időpontokban is.
Időtartalma: 1,5-2 óra
Részvételi díj: 200 Ft/fő
A foglalkozásokat vezeti: Gyöngyössy Péter
2008. május
Pajta tábor a Vasi Múzeumfaluban
Június 16-21; június 23-28; június 30-július 5; július 7-12. (négy turnus)
A
Kerekerdő Alapítvány, a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága
támogatásával, tizenegyedik éve szervezi meg napközis táborát a
Vasi Múzeumfaluban.
Várjuk elsősorban azoknak a 7-10 éves
kisiskolásoknak (és bátor óvodásoknak) a jelentkezését, akik szívesen
töltenének el egy, vagy több hetet ódon falusias környezetben.
Hat-hat napon keresztül játékos természetismereti programok lesznek a
környező zöld területeken (madarászkodás, tücskörészés, stb),
délutánonként kézműves foglalkozások sorjáznak (nemezelés,
agyagformázás, gyöngyfűzés, növényszövés, csuhézás, fafaragás, fonási
technikák, bőrművesség, stb.) Megismerkedhetnek a gyerekek a falu
kertjével és háziállataival, régi eszközökkel, szokásokkal, dalokkal,
táncokkal. Lehet íjászkodni és lovagolni is.
A programok 8-18 óra között zajlanak, de a korábban érkezőket is fogadják a szervezők.
Részvételi díj: 15 000 Ft/fő/turnus
Jelentkezés, és a részvételi díj befizetése: június 6-ig folyamatosan a Kerekerdő Alapítvány központjában, az Ökocellában, hétköznap 10.00-16.00.
Áprilisi befizetőknek 1000 Ft/fő kedvezmény, határidő után 2000 Ft felár!
Süni tábor
Természetvédelmi tábor Felsőcsatáron (bentlakásos tábor)
Június 23-29.
A
Kerekerdő Alapítvány tizenhatodik alkalommal szervezi meg táborát 9-14
éves diákok számára. A tábor a Vas-hegy és a Pinka szurdok természeti
értékeinek bemutatásán keresztül vezeti be a gyerekeket a növények a
madarak az ízeltlábúak, a kőzetek, gyógynövények és a gombák világába.
A kiscsoportos természetismereti foglalkozások mellett túrák, terepi
vizsgálatok, vetélkedők, sok játék, kézműves foglalkozások színesítik a
programot, melyet egy néphagyományos időkeret foglal rendszerbe. Így
például Szent Iván napja a napfelkelte megtekintésével kezdődik és egy
fergeteges táncházzal, és tűzugrással fejeződik be. Olyan gyermekek
jelentkezését várjuk, akik szeretnek túrázni, kirándulni, minél többet
szeretnének tudni a természetről. Ez a tábor jó alkalom arra is, hogy
„első tábor”-ként kipróbálják a gyerekek, hogyan boldogulnak önállóan,
szüleik nélkül egy többé kevésbé ismeretlen közösségben.
A tábor bázisa a Felsőcsatári Gyermeküdülő
Részvételi díj: 18 000 Ft
Jelentkezés, és a részvételi díj befizetése: június 6-ig folyamatosan a Kerekerdő Alapítvány központjában, az Ökocellában: hétköznap 10.00-16.00;
Áprilisi befizetőknek 1000 Ft/fő kedvezmény, határidő után 2000 Ft felár!
Szőcei szénagyűjtő tábor
Természetvédelmi tábor az Őrségben (félnomád tábor)
Augusztus 4-10.
A
félnomád tábort tizennyolcadik alkalommal szervezi meg a Kerekerdő
Alapítvány, a Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság
támogatásával a híres szőcei tőzegmohás közelében. A táborba 11 évesnél
idősebb, tábori tapasztalatokkal rendelkező diákokat várunk.
Természetismereti foglalkozások (madarászat, botanika, hüllők,
kétéltűek, ízeltlábúak) és természetvédelmi munkák (szénagyűjtés,
aranyvesszőírtás, stb.) és kézműves foglalkozások, vetélkedők adják a
tábor programját. A tábor bázisa a falutól kb. másfél kilométerre lévő
kutatóház (régi parasztház komfort nélkül.). Elhelyezés sátrakban,
alvás hálózsákban. Olyan gyermekek jelentkezését várjuk akik
szeretnének minél több dolgot tudni a természetről, szívesen
gyűjtenének közvetlen tapasztalatokat, nem rémülnek meg egy kis esőtől,
a kétkezi munkától és szívesen dolgoznak velünk együtt a
Szőce-patak völgyének természeti értékeiért.
Részvételi díj: 16 000 Ft/fő
Jelentkezés, és a részvételi díj befizetése: június 6-ig folyamatosan a Kerekerdő Alapítvány központjában, az Ökocellában: hétköznap 10.00-16.00;
Áprilisi befizetőknek 1000 Ft/fő kedvezmény, határidő után 2000 Ft felár!
Kedvezmények valamennyi táborhoz
Áprilisi jelentkezés és befizetés esetén: 1000 Ft/fő; testvéreknek: 1000 Ft/fő; legalább 10 fős csoport együttes jelentkezése és közös befizetése esetén: 1000 Ft/fő; kedvezményjegy: 1000-2000 Ft (erdei iskolákban vetélkedőkön szerezhető); törzstagoknak: 2000 Ft/fő (aki legalább három éve jár az adott a táborban.
Figyelem!
A tábori létszám minden táborunkban korlátozott!
A rendszeres túljelentkezés miatt kérjük mielőbb jelentkezzenek!
A kedvezmények csak korlátozottan halmozhatók.
Csak a közvetlen hozzátartozó általi jelentkezést fogadjuk el.
A június 5-e után, az üres helyekre, a várólistákra szorult jelentkezők is bejuthatnak.
Június 5-e után a befizetés csak 2000 Ft felárral lehetséges.
Jelentkezni telefonon és e-mailen is lehet, érvényessé azonban csak a határidőig való befizetéssel válik.
Ökocella, 9700 Szombathely Kőszegi u. 3. (hátul az udvarban), tel. hangpostával: 94/505-203, este és reggel: 94/500-166; e-mail: kerekerdoalapitvany@ecom.hu, honlap: www.kerekerdo.org Nyitva tartás: H-P: 10.00-16.00
2008. március
Szombathely oladi városrészén, az Orgona utca végén:
2008. március 19-én szerdán 9.00 órától – kb. 13.00 óráig és
2008. április 5-én szombaton 9.00 órától – kb. 13.00 óráig
A Kerekerdő Alapítvány az érintett óvodások és diákok bevonásával közösségi faültetést szervez az Orgona utca folytatásában található egy évvel ezelőtt letermelt és akácosként részben felújított erdőterületen. A faültetés során az eredeti gyertyános tölgyes erdőtársulásnak megfelelő őshonos fafajokat tölgyeket, juharokat, hársat, madárcseresznyéket mogyorót, stb. fogunk ültetni. Mivel a gyökérsarjról felújult akác gyorsan nő, ezért nagy méretű fácskákat kell ültetnünk.
Egy évvel ezelőtt Szombathelyen a lakott terület közelében, a polgármester házától 50 méterre letermeltek egy erdőt. Az Orgona utcai tarvágással a helyi és az országos sajtó is foglalkozott.
Az Orgona utcai tarvágás érzékenyen érintette a Kerekerdő Alapítvány több munkatársát, mert ez az erdő, természetismereti programjaink jól bevált helyszíne volt, néhány igazi nagy tölgyfával. A személyes érintettségen túl azért kezdtünk az üggyel foglalkozni, mert ez az eset jól reprezentálja az erdőkkel kapcsolatban, a magánérdek és a közérdek összeegyeztetésével kapcsolatos nehézségeket.
Az ügy tanulságainak boncolgatásán kívül elhatároztuk, hogy a homogén akácost őshonos fafajok ültetésével igyekszünk természetesebbé tenni, mégpedig egy közösségi faültetés keretében. A velünk és a területtel kapcsolatban álló óvodások, általános és középiskolás diákok és a környéken lakók segítségével.
Ehhez várjuk az Ön segítségét is. Aki velünk tart hozzon szerszámokat (ásó, kapa lapát). Találkozás a helyszínen.
További információ: Kerekerdő Alapítvány 94/505-203,
Gyöngyössy
Péter 30/395-6624
Háttér
A terület a rendszerváltás előtti időkben állami erdő volt, a
Szombathelyi Erdőgazdaság gazdálkodott benne. Rendeltetése „parkerdő”,
közvetlenül határos a lakott területtel. Az országos kék túra útvonala
és egy másik turistaút is keresztezi egymást a területen. A város
belterülete itt közvetlenül az erdővel érintkezik, ez a város „kapuja”
az erdő felé. A kárpótlás során több tucat magánember osztatlan közös
tulajdonává vált. Megbízás alapján regisztrált erdőgazdálkodó felel a
területért. A faállomány nagyrészt elöregedett, akácos volt, de a
természetes szukcesszió révén már számos őshonos fafaj is megtelepedett
benne, több 150 évesnél is öregebb tölgyóriás is állt a szélén. A
körzeti erdőtervezés során, mivel a város érdekeit nem képviselte senki
csak az erdőgazdálkodó akarata érvényesült, így a „vágásérett” erdőre,
a hagyományos erdészeti szempontoknak megfelelően, tarvágás lehetőségét
írták elő, akácosként való felújítási kötelezettséggel. A szükséges
hatósági engedélyek birtokában, gazdálkodó lábon eladta az erdőt egy
vállalkozónak, aki letermelte, majd az ilyenkor szokásos technológia
szerint megszaggatta az erdő talaját, melyből múlt év őszéig akác
fiatalos sarjadt.
Tehát minden törvényesen és szakszerűen történt, mégis úgy véljük, egy évvel ezelőtt az Orgona utca lakói, vagy az arra sétálók, kirándulók joggal háborodtak fel az erdő helyén maradt feldúlt vágásterület láttán. Úgy véljük a környéken lakók, a túrázók, a futók, az erdővel ismerkedő óvodások mégiscsak egyfajta közérdeket képviselnek. Ők pedig abban érdekeltek, hogy ott, ahol járnak, sétálnak, vagy futnak, ERDŐ legyen. Méghozzá folyamatosan és az emberi életminőséget leginkább szolgáló a természeteshez közel álló összetételben. A kérdés, hogy az Alkotmányban is rögzített egészséges környezethez való jogot, hogyan lehet érvényre juttatni a gazdasági haszonban érdekelt gazdálkodóval, illetve tulajdonosokkal szemben. Az erdész szakma egyik alap tézise, hogy az erdőnek hármas funkciója van. A gazdasági mellett sajnos általában háttérbe szorul a közjóléti és védelmi funkció. Az erdőtörvény az erdészeti hatósági eljárásokban az un. társadalmi részvételre nem sok lehetőséget ad. Mégis az erdőtervezés során, az egyeztető tárgyalásokra az erdők közigazgatási határa szerint érintett önkormányzatoknak módjuk van a településen élők érdekeinek képviseletére. Ugyanis a település jegyzője is meghívást kap ezekre a tárgyalásokra. Így volt ez a szombathely határába eső erdőkkel is. Ez a téma viszont úgy látszik nem igazán fontos a városnak, mert ezen, a környék erdeinek sorsát, tíz évre meghatározó erdőtervi tárgyaláson senki sem volt jelen a szombathelyi Polgármesteri Hivatalból. Vagyis a gazdasági érdekkel szemben, hivatalosan nem jelent meg más érdek, ill. szempont. Viszont az mégiscsak furcsa, hogy egy parkerdő rendeltetésű erdőt tarra lehet vágni. Mert bármilyen furcsa a vágásterület is „parkerdő”.
Magyarországon a fehér akác nem őshonos fafaj. Észak-Amerikából hozták be évszázadokkal ezelőtt. Az elmúlt viszonylag hosszú idő sem volt elég ahhoz, hogy a hazai élővilág teljesen befogadja ezt a jövevényt, mely igazi gyarmatosító. Magról és a felszín alatt kúszó gyökeréről gyorsan szaporodik, ezért könnyen kiszorítja a honos fajokat és gyorsan benövi az útjába kerülő parlagokat, ezért özönnövénynek tekintik. Ráadásul, mint a pillangós virágú növények általában, ő is erősen átalakítja a talajt. Egy akácosban jóval kevesebb féle hazai lágyszárú növény, gomba, madár, lepke és egyéb élőlény találja meg az életlehetőségét, mint az eredeti őshonos fafajokból álló természetszerű erdőkben..
A Kerekerdő Alapítvány az erdők ügyével évek óta foglalkozik. „ERDŐ programunk” fókuszában a természetes erdő áll. Különböző szinteken és módszerekkel arra törekszünk, hogy szűkebb környezetünkben és Magyarországon minél természetesebb illetve minél több természetközeli erdő legyen. Részt veszünk például jogszabály alkotási és döntés előkészítő folyamatokban. Országos szakmai fórumokat szervezünk, az erdőkkel kapcsolatos érdekek egyeztetésére, tudományos kutatást végzünk történeti ökológiai témákban, figyelemmel kísérjük Vas megyében az erdőtervezés folyamatát.
Az Orgona utcai tarvágás kapcsán felvetettük, hogy a szívesen segítenénk a város érdekeinek érvényesítését az erdészeti eljárásokban. A polgármester együttműködési megállapodást javasolt, amit a Kerekerdő Alapítvány munkatársai előkészítettek. Ez azonban, rajtunk kívül álló okokból azóta sem került aláírásra ….
2007. november
Ezév
nyarán dr. Kárpáti László a Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park
Igazgatóság igazgatója megkereste a Kerekerdő Alapítványt, hogy
szeretne készíttetni egy olyan tervet, mely részletesen elemzi az
Őrségi Nemzeti Parkban folyó állami természetvédelmi
tevékenységet és javaslatokat fogalmaz meg a jövőre vonatkozóan.
A tanulmány címe: Az Őrségi Nemzeti Park fejlesztési prpgramja
Alcíme: Helyzetelemzés és javaslattétel az Őrségi Nemzeti Parkban
végzett állami természetvédelmi tevékenység javítására
A tematikában felsorolt témakörök a nemzeti park
igazgatóságok feladatairól szóló jogszabályra épülnek, ezért a
tanulmány kiemelten foglalkozik a természetvédelmi kezelés, a
vagyonhasznosítás, az élőhelyrekonstrukciók kérdéskörével, de a
kutatások helyzetével, a bemutatással, az ökoturisztikával, a hatósági
tevékenységgel és arculati kérdésekkel is.
A tervezés folyamata több szálon fut. A munkában az Alapítvány munkatársain kívül tizenkét külső szakértő közreműködik.
Az Alapítvány szeretné, ha a tervkészítés viszonylag nyitott
folyamat lenne, azaz mindenki, akinek szándékában áll, elmondhassa,
leírhassa a véleményét, javaslatait. A nyers szövegről annak leadása
előtt véleményt mondhasson.
Különösen szívesen fogadjuk javaslatokat az alábbiakról:
--Hogyan értékeli az Őrségi Nemzeti Park állami intézményének eddigi működését?
--Ön mit tenne azért, hogy az Őrségi Nemzeti Park jól szolgálja az értékek megőrzését és az
ott élők életminőségének jobbá tételét.
--Mit várna Ön, az Őrségi Nemzeti Parkot is működtető
Igazgatóságtól?
--Hogyan tudná szolgálni az Igazgatóság az ott élők érdekeit?
A Kerekerdő Alapítvány írásban és szóban is várja a véleményeket, javaslatokat, akár valamennyi, de tetszés szerinti témában november végéig.
2007. november 11.
Radikális
éghajlatvédelmi stratégiát követelt a Parlament előtt a Magyar
Természetvédők Szövetsége és 100 aktivistája, miközben klímaüzenetekből
hatalmas, Magyarországot ábrázoló térkép foglalta el a tér nagy részét
a KlíMAvédelmet! kampány záróakcióján. Az akcióban a Kerekerdő
Alapítvány is részt vett.
Mozgalmas klíma kampány zárult a Parlament előtt pénteken,
hasonlóan mozgalmasan. Az egész délelőtt folyamatosan zuhogó eső
mellett az ország minden tájáról érkező 100 aktivistánk varázsolt
hatalmas Magyarország-térképet a Parlament elé. 2007-ben regionális
zöldszervezetekkel (nagyrészt tagszervezeteink) és budapesti
önkénteseinkkel együtt szerveztünk 27 városban összesen 75
KlíMAvédelmet! kampány akciónapot. Így gyűjtöttük össze az 1500
lakossági klíma-üzenetet, amelyből kirakhattuk a 25 x 15 méteres
színpompás mozaikot.
A 40 x 40 cm-es falapokból alig másfél óra
alatt felépítettük a térképet. A 27 város helyén egy-egy kitartó helyi
aktivista állt, a település névtáblájával a kezében. Az összképet a
hatalmas KlíMAvédelmet! kampány transzparens fogta keretbe. Déltájban
megérkezett a kosaras autó, amelyről a sajtó és az érdeklődők 20 méter
magasból örökíthették meg a látványt. A hivatalos program keretében
délben az MTVSZ átadta a készülő Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégiához
(NÉS) készített véleményét és az ezt összefoglaló 10 pontos petíciót Szili Katalin házelnöknek, Fodor Gábor környezetvédelmi miniszternek és az öt parlamenti párt képviselőinek.
Mi volt a kampány célja? A 63 zöldszervezet által támogatott petíció és
a látványos, a lakosság közös klíma-üzeneteiből összeálló
Magyarország-mozaik ugyanazt fejezte ki: a magyar állampolgárok sürgős,
határozott lépéseket várnak a döntéshozóktól az éghajlat védelme
érdekében, erős klímastratégiát követelnek. A petícióban levő
alapelveket, üzeneteket a lakosság is megismerhette akciónapjainkon és
eddig közel tízezren támogatták aláírásukkal, melyhez Ön is csatlakozhat.
Örömmel látjuk, hogy egyre többen ébrednek rá: radikális
változtatásokra és radikális klímastratégiára van szükség. Az
éghajlatváltozás nem technikai-technológiai probléma, az üvegházgázok
kibocsátása csak a felszín. Egyedül a gyökeres okok, a társadalmi
értékrendek és a pazarló termelési-fogyasztási struktúrák alapvető
megváltoztatásával vehetjük fel a harcot az éghajlatváltozással
szemben. Az MTVSZ ezt képviseli már régóta.
A szükséges szerkezetváltást egy egyértelmű irányt mutató stratégia
elindíthatja, sőt, feladata is elindítani. Ezért segíti rendszeresen az
MTVSZ a NÉS folyamatát javaslataival, a többi zöldszervezettel is
egyeztetve.
A szerkezetváltás nehéznek tűnhet, de kivitelezhető: javaslataink
szerint (hatékony közgazdasági eszközökkel) elérhető a teljes
társadalmi energiafelhasználás tényleges csökkentése. A stratégia tűzze
ki célul, hogy évi 1%-kal csökkenjen a teljes energiafelhasználás az
országban (az OECD-ben ez most átlag 1,1%), így végre valóban
mérsékelhetjük a környezet terhelését. Legfőbb ideje, hiszen ma 1,3
bolygónyi erőforrást használunk.
A 75 kampány akciónap során több tízezer emberrel
találkoztunk szerte az országban. Tapasztaltam, hogy a legtöbben
nyitottak az életmód-változtatásra, hogy visszafogjuk az
energiapazarlást és éghajlat-tudatosabban éljünk. Azonban az emberek
zöme azt is kifejezte: jóval nagyobb elkötelezettséget vár a
döntéshozóktól, kevés az eddigi lépés. Teremtsék meg a jogszabályi és
közgazdasági kereteket ahhoz, hogy Magyarországon az emberek ösztönözve
legyenek a környezettudatos életmódra való áttérésre. Lásd lakossági és
közösségi energiatakarékossági beruházások megfelelő támogatása,
megújuló energiaforrások árképzése, engedélyezési folyamatok. Igazuk
van. Ugyanígy kellene ösztönözni az ipar és a többi szektor
energiafelhasználásának csökkentését, egységesen.
Mindenki vegye ki a részét, tegye meg a részét.
Botár Alexa
2007. szeptember
A Kerekerdő Alapítvány kezdeményezésére kilenc nyugat-dunántúli civil szervezet levelet írt Fodor Gábor környezetvédelmi miniszternek, az Őrségi Nemzeti Park, intézményi önállóságának mielőbbi visszaállítása érdekében.
A Kerekerdő Alapítvány (Szombathely) kezdeményezésére kilenc civil szervezet (az Őrvidéki Civil Szövetség (Őriszentpéter), a Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület (Szombathely), az Alpokalja Turista Egyesület (Szombathely), a Reflex Környezetvédő Egyesület (Győr), a Pannon Természetvédő Szövetség (Győr), az Élőlánc Magyarországért Vas Megyei Szervezete Szombathely), a Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület (Szombathely) és a Zöld Zala Természetvédő Egyesület (Zalaegerszeg)) levelében sürgeti az önálló Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság mielőbbi visszaállítását.
A civil szervezetek emlékeztetnek rá, hogy az Őrségi Nemzeti Park megszüntetésének előkészületeit széleskörű tiltakozás kísérte. A példa nélkül álló döntés ellen szinte minden érintett politikai és tudományos testület, helyi és országos civil szervezet tiltakozott és követelte az Őrségi Nemzeti Park intézményi önállóságának megtartását. A tiltakozók akkor számos érvet sorakoztattak fel, annak érdekében, hogy az előző környezetvédelmi miniszter ne hozza meg ezt a hibás döntést.
A levél aláírói szerint decemberi előrejelzéseik sajnos beigazolódtak a megszüntetés (összevonás) óta eltelt időszak bebizonyította, hogy az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság felszámolása hiba volt, mely jelentősen rontotta az Őrségben folyó természetvédelmi munka presztizsét és hatékonyságát.
Emlékeztetnek rá, hogy, bár múlt év végi levelükre számos minisztérium reagált, de Persányi Miklós, akkori környezetvédelmi miniszter, mégcsak válaszra sem méltatta a petíció benyújtóit. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa vizsgálódott az ügyben, a felvetett alkotmányossági aggályok miatt. Az Ombudsman álláspontja szerint az alkotmányos jogok csak, akkor nem sérülnek, ha az alapfeladatok ellátásában nem lesz változás, a nemzeti park által biztosított jogok nem változnak, és az eddigi szervezet létszáma, infrastruktúrája, és forrásai megmaradnak, valamennyi ügy és projekt tovább folytatódik.
A Kerekerdő Alapítvány s a hozzá csatlakozó szervezetek továbbra is megerősítik az összevonás ellen megfogalmazott érveiket.
Véleményük szerint a két merőben eltérő jellegű nemzeti park egy igazgatóság alá szervezése sérti a Magyar Köztársaság Alkotmányát,
mert a természetvédelem jogszabályokban rögzített szintje egyértelműen
csökkent, az intézményi szervezeti háttér gyengülésével. Ugyanis az
átszervezéssel járó személyi változásokkal jelentős szellemi tőkét vontak ki az Őrségből. A nemzeti park központjának Sarródra kerülésével a döntési pozíciók az Őrségben meggyengültek. A pályázatra esélyes projekttervek háttérbe szorultak, korábbi projektek és fejlesztések megakadtak
A döntés ellentétes
volt a Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008. részét képező
Nemzeti Természetvédelmi Alapterv Országgyűlés által elfogadott
előírásaival is. A terv a nemzeti park igazgatóságok további
megerősítését és jelentős létszámbővítést irányzott elő. Ehelyett a
közigazgatás egészét érintő létszámcsökkentés mellett a két, korábban
önálló intézmény összevonásával további elbocsátások, leváltások, áthelyezések történtek, melyek az Örségi Nemzeti Parkot sok esetben kedvezőtlenül érintették.
Ugyanakkor az egykori Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság vezetőinek
és egyes részlegeinek megduplázódott a feladata és a felelőssége is,
mely felveti annak lehetőségét, hogy ezáltal a Fertő-környéki munka is
csorbát szenvedhet.
A levél aláírói szerint az elmúlt hónapokban az Őrségi Nemzeti Park
helyzete, a korábbi tájvédelmi körzet közeli állapotba süllyedt
Véleményük szerint, a döntéssel nem sikerült költségvetési forrásokat sem megtakarítani.
Az átszervezéssel mindössze néhány vezetői bérnek megfelelő
megtakarítást lehetne elkönyvelni. Ugyanakkor a székhelyváltozás miatti
adminisztrációs kötelezettségek költségei, a személyes kapcsolattartást
szolgáló jóval nagyobb utazási költségek, vélhetően bőven felülmúlják
ezt a kétes értékű „nyereséget”.
A petíciót aláíró szervezetek ugyanakkor kiemelik, hogy az önállóság szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy a jövőben hatékony és egyre javuló minőségű legyen az őrségi természetvédelmi munka.
Úgy vélik, a magyar természetvédelmi intézményrendszernek legfőképpen stabilitásra, kiszámítható, a helyi sajátosságokat tisztelő, a különbségek kiegyenlítését szolgáló fejlesztésre és a rövidebb ideje működő területi szervek felzárkóztatására lenne szüksége.
A civil szervezetek szerint, ha újra önállóvá válik az Őrségi Nemzeti Park, jelentős fejlesztésekre lenne szükség. A többi nemzeti parki intézményhez hasonló létszámú, felkészült szakembergárdára, a felzárkóztatáshoz szükséges fejlesztésekhez plusz forrásokra, egyértelmű prioritásokon nyugvó stratégiára, és felkészült, elhivatott vezetőkre, akik támaszkodnak a területet jól ismerő, külső szakemberek és civil szervezetek véleményére is.
A tiltakozó szervezetek továbbra is elengedhetetlennek tarják, hogy egy nemzeti parknak önálló szervezete, saját szellemisége, önálló költségvetése és saját felelős vezetője legyen.
2007. augusztus
A
Kerekerdő Alapítvány természetközpontú környezeti nevelési
programjainak céljai legintenzívebben a szőcei táborban érvényesülnek,
mely leginkább a nomád jellegének és a közös munkának köszönhető.
A
Kerekerdő Alapítvány által szervezett természetvédelmi táborban idén
tizenhetedik alkalommal gyűlt össze a harmincfős kis csapat. A
táborlakók, mint minden évben, idén is kétkezi munkájukkal járulnak
hozzá a Szőce patak völgyében megbúvó különleges természeti ritkaságok
megőrzéséhez. A csapatban az erdei iskolákon résztvevő felsős diákok és
a már más táborokban megedződött középiskolás diákok vesznek részt,
akik azon munkálkodnak egy hétig, hogy megmaradjon a jövő számára a
Szőcei tőzegmohás.
A Szőce patak völgye az Őrség és a Vasi-hegyhát találkozásánál
található. Maga a patak az első faluig kristálytiszta és számos ritka,
gerinctelen élőlény élőhelye. A völgyben értékes láprétek és láperdők,
tőzegmohás átmeneti lápok váltják egymást, számos nagyon ritka
jégkorszaki reliktum fajnak adva otthont.
A sátorban, illetve a szabad ég alatt alvó táborozók évek óta saját
bőrükön tapasztalják a völgy különleges mikroklímáját. A vízjárta réten
éjszakánként rendszeresen 7 fok alá süllyed a hőmérséklet és a levegő
olyan párás, hogy reggelre eláznak a kint felejtett papírlapok.
A szénagyűjtő tábor lakói megfigyeléseket és méréseket is végeznek a
szénagyűjtés mellett. Így tudhattuk meg, hogy a tavalyi hidegrekordot,
ami 2,9 Celsius fok volt sikerült idén „túlszárnyalni”, hiszen
augusztus elsejéről másodikára virradóan megdőlt a hidegrekord. A
reggeli hőmérő-ellenőrzéskor meglepődve látták a klímavizsgáló csapat
tagjai, hogy a rét közepére kitett digitális műszer, hajnalban 1,6 Celsius fokot rögzített, miközben nappal 25 Celsius fok körül mozog a hőmérséklet.
2007. június
2007-ben
ünnepli a Kerekerdő Alapítvány alakulásának 10. évfordulóját. Igaz nagy
ünneplésre nem került sor, de az Alapítvány munkatársai a gyerekekkel
közösen ismerkedtek a természet értékeivel és a környezetvédelemmel. A
programokon az Alapítvány céljai között szerepel a környezeti nevelés,
mely az évfordulóhoz méltan, ebben az évben is sok-sok óvodás és
iskolás csoportot vont be a közös munkába.
A Kerekerdő Alapítvány
az idei tanév második félévében is sűrű környezeti nevelési programot
valósított meg. Az immár tizenötödik éve megvalósított programsorozatra
az erdei iskolai hétvégékre idén bőven volt jelentkező. Átlagosan 40-40
fő vett részt a péntek estétől vasárnap estig tartó környezeti nevelési
programokon. A téli bakonyi hétvégén is harmincan vettek részt, az
enyhe télben a havas zuzmarás tél élmény most elmaradt, a mogyoró már
virágzott s a körmendi koratavaszi hétvégén a korán jött tavasz és az
enyhe tél miatt éppen hogy sikerült elcsípni a tőzikevirágzás végét. A
májusi hétvégét ezúttal is az Őrségben, Szalafőn valósítottuk meg, ahol
ezúttal egy egész „Paragváris” osztály csatlakozott így a Kultúrház
vendégszobáin kívül a Csörgő Vendégházat is megtöltötte a közel 50 fős
gyereksereg. Májustól beindult az erdei iskolás szezon. Összesen hat
iskola 15 iskolai osztályának szerveztünk és valósítottunk meg erdei
iskolai programot. Hét osztálynak, legkedvesebb helyünkön
Felsőcsatáron, a Vas-hegyen és a Pinka-szurdokban szerveztünk
tartalmas programot, míg a Gyöngyösfalui Általános Iskola 8 osztályának
a Holdfényligetben igyekeztünk erdei iskolai szolgáltatást
nyújtani.
Mindeközben az Ökocellaában is nagy volt a forgalom. A kisiskolás és
óvodás gyerekeknek szervezett környezetvédelmi sorozatainkon a
félév során 61 osztály, illetve óvodai csoport, összesen több mint 1300
gyermek vett részt. A hulladékokkal foglalkozó „Kukalógia” hat
foglalkozásból a Kamratanoda, mely a háztartás környezetvédelmi
vonatkozásaival (vásárlás, takarítás, mosás vasalás, tárolás
táplálkozás) foglalkozik bemutatva a régmúlt és a ma szokásait és
eszközeit öt játékos foglalkozást takar, hasonlóan az
„Energiaőrjárat” c sorozathoz, mely a fűtés, világítás,
vízhasználat, közlekedés, háztartási gépek témáját mutatja
be kissé zöld szemüvegen keresztül.
Az idén is sikeresen megvalósult a Portyák a múltba c. öt fordulós
helytörténeti vetélkedő melyen 39 gyermek vett részt. Az idei vetélkedő
minden fordulója új meglepetéseket kínált Vas megye történetéből.
Alig ért véget a tanév, és vele az utolsó erdei iskola, már kezdődtek
is a nyári táborok. Az idei nyár több tábori jubileumot is hozott. A
10. éve megrendezett Pajta tábor 4 turnusára idén is mintegy 250
kisiskolás jelentkezett. A 15. Süni táborba idén 50-en jelentkeztek,
köztük sokan több éve járnak ide. Az augusztusi Szőcei szénagyűjtő
táborban több mint 30-an vesznek részt.
2007. május
Alulírott szervezetek és személyek ezúton kinyilvánítjuk tiltakozásunkat, hogy az Őrség Rallyt 2007. június 21-23-án, az Őrségi Nemzeti Parkban, védett és fokozottan védett természeti területeket érintve megtartsák.
Tudomásunkra jutott, hogy a korábbi évekhez hasonlóan az Őrség Rally-t Máraiújfalu, Farkasfa, Magyarlak, Csörötnek, Kondorfa, Rábagyarmat, Ivánc, Hegyhátszentmárton térségében védett, sőt fokozottan védett területeken tervezik megrendezni, a legszebb erdőségek közepén.
Miközben
a térség a Rába vízszennyezése és egy esetleges osztrák égetőmű
szennyeződése elleni tiltakozástól hangos, aközben autóversenyt
rendezünk a legféltettebb erdeinkben? Ha egy nemzeti park fokozottan
védett területein rally-verseny tartható, akkor mit ér a törvényi
védettség?
Bár sajnálatos módon a rallyt korábbi években is
megrendezték, és engedélyezték, sőt a nemzeti park nevével és
logojával reklámozták, de bíztunk abban, hogy ez csak egyedi
eset és nem lesz a jövőben folytatása. Most azonban úgy érezzük,
hogy összefogva a korábbi tiltakozókat, egységesen ki kell
állnunk az Őrség nyugalma, a természeti értékek védelme
érdekében.
--Véleményünk szerint a verseny már önmagában is összeegyeztethetetlen a nemzeti park létével, nem is szólva az élővilág tényleges zavarásáról (a fészkelési és vegetációs idő kellős közepén!), a zajról, porról, taposásról.
--Megítélésünk szerint a nemzeti park funkciójával, jogszabályban rögzített feladatával ez a tevékenység ellentétes.
A védett területek feladata és célja a természeti, táji környezet
védelme, bemutatása, melyet e rendezvény nem szolgál, sőt éppen ellene
hat.
--Az itt élő emberek a nemzeti parkkal együttműködve a
természet, a táj szépségeinek, csendjének, nyugalmának bemutatásában
érdekeltek. Ezt a célt tűzi ki minden őrségi térségfejlesztési és turisztikai stratégia is,
melyek közül mindenütt a szelíd, „zöld”, vagy ökoturizmus szerepel
célként, technikai sportokat egyik sem említ. Ez a rendezvény egyik fejlesztési elképzelésbe sem illik bele, sőt azokkal szembe helyezkedik, az itteni, már kiépült, és dinamikusan fejlődő falusi- és kulturális turizmus érdekeivel is ellentétes.
--Az ide érkező vendégek alapvetően a nyugalom miatt jönnek az Őrségbe,
e rendezvény éppen ezt a nyugalmat teszi kockára. Az itt élők nem, vagy
alig profitálnak belőle, ugyanakkor káros hatásait kénytelenek
elviselni.
--Nem tartjuk megengedhetőnek, sőt felháborítónak tartjuk azt a felfogást, hogy az érintetlen természetre hivatkozva tartsanak, éppen az érintetlenséget veszélyeztető technikai sport-, vagy egyéb rendezvényt itt, vagy bárhol másutt.
Sajnálattal, értetlenséggel és megdöbbenéssel vettük tudomásul, hogy a Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság határozott elutasító szakvéleménye ellenére a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélyezte a verseny megrendezését. A döntés ellen ezúton is tiltakozunk, és kérjük a hatóságot, hogy a szakmai indokoknak megfelelő és ne azzal ellentétes döntést hozzanak.
Ezúton is kérünk minden érintett hatóságot, hogy ne engedélyezze e versenyt a nemzeti park területén, sem az idei évben, sem a következőkben.
Az
Őrség Rally elleni petícióhoz az alábbi, tiltakozó, a térségben
érintett illetve regionális hatókörű szervezetek csatlakoztak:
Alpokalja Turista Egyesület, Szombathely,
Bringa Brigád, Győr
Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Szombathely
Domberdő Természetvédelmi Egyesület, Zalaegerszeg
Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht, Sopron
Életgazda Alapítvány, Szalafő
Élőlánc Vas Megyei Csoportja, Szombathely
Euróház 2000 Egyesület, Pacsa
Falusi Turizmus Vas Megyei Szövetsége, Szombathely
Forrásvíz Természetbarát Egyesület, Gyenesdiás
Ivánc Község Önkormányzata, Ivánc
Kercaszomori Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesület, Kercaszomor
Kercaszomor Község Önkormányzata, Kercaszomor
Kerekerdő Alapítvány, Szombathely
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Vas Megyei Helyi Csoportja, Bük
Nyugat-dunántúli Kerékpáros Régióért Egyesület
Ökológiai Stúdió Alapítvány, Győr
Őkorégió Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért, Dötk
Őri Alapítvány (Őriszentpéter)
Őrvidéki Civil Szövetség, Őriszentpéter
Pannon Természetvédő Szövetség, Győr
Programváltozatok a Vidékért Civil Szövetség, Zalaegerszeg
Pro Natura Szentgotthárd (PRONAS), Szentgotthárd
Reflex Környezetvédő Egyesület, Győr
Zöld Zala Természetvédelmi Egyesület, Zalaegerszeg
Zala Megyei Íjász Szövetség, Pacsa
Az Őrség Rally elleni petícióhoz az alábbi, országos hatókörű szervezetek csatlakoztak:
Élőlánc Magyarországért Közéleti Mozgalom
Hulladék Munkaszövetség, Budapest
Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata, Veszprém
Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Szövetség, Budapest
Magyarország Természeti és Kulturális Értékeiért Alapítvány, Győr
Magyar Természetvédők Szövetsége, Budapest
Pro Silva Hungaria, Mátrafüred
Tudatos Vásárlók Egyesülete, Budapest
Városi Biciglizés Barátai Egyesület, Budapest
Védegylet, Budapest
WWF Magyarország, Budapest
Az Őrség Rally elleni petícióhoz csatlakozó, egyéb szervezetek:
Bocs Alapítvány, Székesfehérvár
Bodrog Egyesület, Hajdúböszörmény
Budapest VII. kerület Erzsébetváros Természetbarát Sportszövetség, Budapest
Csermely Környezetvédelmi Egyesület, Szeged
Dáva Szövetség, Gyékényes
E-misszó Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, Nyíregyháza
Gaia Környezetvédelmi Egyesület, Székesfehérvár
Hatvani Környezetvédelmi Egyesület, Hatvan
Holocén Természetvédelmi Egyesület, Miskolc
Középkertért Egyesület, Hajdúböszörmény
Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Túrkeve
Pécsi Zöld Kör, Pécs
S.O.S Innovációs, Információs Egyesület, Kalocsa
Túravezető Oktatók Sportegyesülete, Budapest
Turista és Természetjáró Információs Egyesület (TUTI), Budapest
Zöld Akció Egyesület, Miskolc
Zöld Érdek Alapítvány, Budapest
Zöld Gömb Sport Klub, Budapest
Zöld Kapcsolat Egyesület, Miskolc
Zöld Kör, Hajdúböszörmény
Zsámbéki Medence Tájvédelmi Egyesület, Zámbék
Pécsi Zöld Kör, Pécs
2007. április 18.
Pajta tábor a Vasi Múzeumfaluban
Június 18-23; június 25-30; július 2-7; július 9-14. (négy turnus)
A Kerekerdő Alapítvány, a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága
támogatásával, tizedik éve szervezi meg napközis táborát a Vasi
Múzeumfaluban.
Várjuk elsősorban azoknak a 7-10 éves kisiskolásoknak (és bátor
óvodásoknak) a jelentkezését, akik szívesen töltenének el egy, vagy
több hetet ódon falusias környezetben.
Hat-hat napon keresztül játékos természetismereti programok lesznek a
környező zöld területeken (madarászkodás, tücskörészés, stb),
délutánonként kézműves foglalkozások sorjáznak (nemezelés,
agyagformázás, gyöngyfűzés, növényszövés, csuhézás, fafaragás, fonási
technikák, bőrművesség, stb.) Megismerkedhetnek a gyerekek a falu
kertjével és háziállataival, régi eszközökkel, szokásokkal, dalokkal,
táncokkal. Lehet íjászkodni és lovagolni is.
A programok 8-18 óra között zajlanak, de a korábban érkezőket is fogadják a szervezők.
Részvételi díj: 14 000 Ft/fő/turnus
Jelentkezés, és a részvételi díj befizetése: június 8-ig folyamatosan a Kerekerdő Alapítvány központjában, az Ökocellában, hétköznap 10.00-16.00.
A jelentkezni telefonon és e-mailen is lehet, érvényessé azonban csak a befizetés után válik.
Süni tábor
Természetvédelmi tábor Felsőcsatáron (bentlakásos tábor)
Június 22-29.
A Kerekerdő Alapítvány tizenötödik alkalommal szervezi meg táborát 9-14
éves diákok számára. A tábor a Vas-hegy és a Pinka szurdok természeti
értékeinek bemutatásán keresztül vezeti be a gyerekeket a növények a
madarak az ízeltlábúak, a kőzetek, gyógynövények és a gombák világába.
A kiscsoportos természetismereti foglalkozások mellett túrák, terepi
vizsgálatok, vetélkedők, sok játék, kézműves foglalkozások színesítik a
programot, melyet egy néphagyományos időkeret foglal rendszerbe. Így
például Szent Iván napja a napfelkelte megtekintésével kezdődik és egy
fergeteges táncházzal, és tűzugrással fejeződik be. Olyan gyermekek
jelentkezését várjuk, akik szeretnek túrázni, kirándulni, minél többet
szeretnének tudni a természetről. Ez a tábor jó alkalom arra is, hogy
„első tábor”-ként kipróbálják a gyerekek, hogyan boldogulnak önállóan,
szüleik nélkül egy többé kevésbé ismeretlen közösségben.
A tábor bázisa a Felsőcsatári Gyermeküdülő
Részvételi díj: 17 000 Ft
Jelentkezés, és a részvételi díj befizetése: június 8-ig folyamatosan a Kerekerdő Alapítvány központjában, az Ökocellában: hétköznap 10.00-16.00
Szőcei szénagyűjtő tábor
Természetvédelmi tábor az Őrségben (félnomád tábor)
Július 31- augusztus 7.
A félnomád tábort tizenhetedik alkalommal szervezi meg a Kerekerdő
Alapítvány, a Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság
támogatásával a híres szőcei tőzegmohás közelében. A táborba 11 évesnél
idősebb, tábori tapasztalatokkal rendelkező diákokat várunk.
Természetismereti foglalkozások (madarászat, botanika, hüllők,
kétéltűek, ízeltlábúak) és természetvédelmi munkák (szénagyűjtés,
aranyvesszőírtás, stb.) és kézműves foglalkozások, vetélkedők adják a
tábor programját. A tábor bázisa a falutól kb. másfél kilométerre lévő
kutatóház (régi parasztház komfort nélkül.). Elhelyezés sátrakban,
alvás hálózsákban. Olyan gyermekek jelentkezését várjuk akik
szeretnének minél több dolgot tudni a természetről, szívesen
gyűjtenének közvetlen tapasztalatokat, nem rémülnek meg egy kis esőtől,
a kétkezi munkától és szívesen dolgoznak velünk együtt a
Szőce-patak völgyének természeti értékeiért.
Részvételi díj: 16 000 Ft/fő
Jelentkezés, és a részvételi díj befizetése: június 8-ig folyamatosan a Kerekerdő Alapítvány központjában, az Ökocellában: hétköznap 10.00-16.00
Kedvezmények valamennyi táborhoz
Testvéreknek: 1000 Ft/fő; kedvezményjegy: 1000-2000 Ft (erdei iskolákban vetélkedőkön szerezhető); törzstagoknak: 2000 Ft/fő (aki legalább három éve jár az adott a táborba),
Ökocella, 9700 Szombathely Kőszegi u. 3. (hátul az udvarban), tel. hangpostával: 94/505-203, este és reggel: 94/500-166; e-mail: kerekerdoalapitvany@ecom.hu, honlap: www.kerekerdo.org Nyitva tartás: H-P: 10.00-16.00
2007. február 28.
A
Kerekerdő Alapítvány, a 2007. évi, Kecskeméti Országos Találkozó
előprogramjaként, együttműködve az OT szervezőivel két napos
rendezvényt szervez, az ERDŐK ügyében érintett ágazatok és
szektorok közötti párbeszéd és együttműködés erősítésére.
A program célja:
A párbeszéd és a konszenzuskeresés, az erdők ügyével hivatásszerűen,
vagy civilként foglalkozó társadalmi csoportok, szektorok és ágazatok
között.
A program elemei:
március
15-én, csütörtökön késő délelőttől estig terepi program (közben rövid
megemlékezés nemzeti ünnepünk alkalmából) este szakmai fórum:
esettanulmányok, stb
március 16-án, pénteken délelőtt, szakmai fórum,
A tervezett program:
A csütörtök 11 órától délelőtt és délután a térségben tevékenykedő
nemzeti parkkal együttműködve terepi programra kerül sor, amelynek
során a kiskunsági erdőket ill az erdőgazdálkodás és
természetvédelem problémáit ismerhetik meg a résztvevők.
Kunpeszér környékén Máté András a KNP Ig munkatársa kalauzolja a
résztvevőket. Közben szendvicses ebéd. Alapvetően gyaloglós programra
készüljön mindenki.
Az este, ill. éjszaka párhuzamosan több program is zajlana.
Az erdészeti és természetvédelmi konfliktusokról, civilek
részvételi tapasztalatairól, különleges erdészeti módszerekről, szép
erdőkről, előadások, vetítések, esettanulmányok bemutatására,
illetve kötetlen együttlétre is lesz mód.
A csütörtök esti és a pénteki délelőtti program helyszíne a Kiskunsági
Nemzeti Park Igazgatóság által működtetett “Természet Háza”
Kecskeméten. Pénteken 9 órától 20 – 30 perces előadások
sorjáznak majd. Az előadások között mód lesz kérdések feltevésére.
Ennek a konferenciás jellegű résznek két fő témája lesz. Az első az
Alföldjeinken folyó erdőgazdálkodás és természetvédelem. Olyan témákat
szeretnénk előhozni, mint a természetesség, a tájtörténet,
alföldfásítás újraértékelése, gazdálkodás ártereken, homokvidéken és
szikeseken, árvízvédelem és az erdők, stb.
A másik blokk az állami erdészeti és természetvédelmi szervezeti
struktúra átalakulása, támogatási rendszerek, miniszteriális színtű
résztvevőkkel. E téma kapcsán az erdőtörvény tervezett módosítása,
ill a tervezett nemzeti parki törvény is előkerül.
Résztvevők:
A program nyitott, arra bárki jelentkezhet.
A környezet és természetvédő civil szervezetek köreiből az OT
részeként az előprogramra eddig közel 50 fő jelentkezett.
A program felhívására várhatóan még ezután jelentkeznek hivatásos erdész és természetvédő szakemberek
Szolgáltatások: A programra jelentkezőknek 15- én, szendvicses ebédet, este vacsorát, este szállást, 16-án reggelit biztosítunk.
Kellő igény esetén, 14-15-i éjszakára szállást, pénteken autóbuszt szervezünk.
Helyszín:
Regisztráció, fórum, étkezés: Kiskunsági Nemzeti Park. Természet Háza Kecskemét Liszt Ferenc u. 9.
Szállás, reggeli: Háry Hotel, Kecskemét, Kodály Z. tér 9. (***) (2-3 ágyas szobák
(fürdőszoba, TV, telefon, stb)
(nem OT jelentkezőknek!)
A rendezvény nyitott azon bárki részt vehet, aki előzetesen részvételi szándékát jelezte.
A helyszín korlátozott befogadóképessége miatt, a jelentkezéseket
érkezési sorrendben fogadjuk, a tervezett létszám beteltéig. Azokat a
jelentkezőket látjuk szívesen, akik a program teljes ideje alatt
jelen tudnak lenni.
A részvételi díj:
6 000 Ft, mely a költségek egy részét fedezi. A részvételi díj
független a jelentkező által ott töltött időtől és az igénybe vett
szolgáltatásoktól
A program megvalósulását a Nemzeti Civil Alapprogram támogatja.
Jelentkezés: Telefonon és e-mailen a Kerekerdő Alapítványnál. (elérhetőségek alul)
A jelentkezéskor kérjük megadni a jelentkező nevét, címét, munkahelyét,
vagy a képviselt szervezet nevét, egyéb elérhetőségeit, számlaigényét,
kér-e közlekedési segítséget.
A jelentkezés elfogadásáról visszajelzést adunk.
A jelentkezés érvényessé a pozitív visszajelzés után, a részvételi díj befizetésével válik.
Az egy cégtől, intézménytől jelentkezők, lehetőleg csoportos formában jelentkezzenek!
A helyszín korlátozott befogadóképessége miatt, a jelentkezéseket
érkezési sorrendben fogadjuk, a tervezett létszám beteltéig. Azokat a
jelentkezőket látjuk szívesen, akik a program teljes ideje alatt
jelen tudnak lenni.
Jelentkezési határidő: 2007. március 8. csütörtök
Részvételi díj befizetése: a jelentkezés elfogadása után, átutalással a Kerekerdő Alapítvány bankszámlájára: 10990005-00000008-44450001
A jelentkező nevének feltüntetése szükséges.
Az Országos Találkozó honlapja: www.zoldot.hu
A tervezett program:
* Március 15., 9.30-11.00
Kiskunsági Nemzeti Park, Természet Háza: Regisztráció (nagyobb csomagok elhelyezésére van mód)
Március 15., 11.00- 18.00
Terepi program Kunpeszér környéki erdőkben. Közben némi szolíd megemlékezés nemzeti ünnepünk alkalmából. A terepi programot vezeti: Máté András (KNPIg) Paulovics Péter (CSEMETE Egy.) utazás külön busszal, ill. saját járművekkel.
Március 15. Este: 19.00- KNPI – Természet Háza
Minden, ami ERDŐ; esettanulmányok, előadások, beszélgetések, civil kezdeményezésekről:
Varga Béla (Pro Silva Hungaria): Pro Silva; szemlélet és gyakorlat síkvidéki
erdőkben
Asztalos István (magángazdálkodó) Természetszerű erdőgazdálkodási törekvések az
Észak Alföldön
Fehér Péter (Szélkiáltó Egyesület): Kiskunhalas környéki erdőtelepítések problémái
Sallai Róbert Benedek (Nimfea Egy.): A civil érdekérvényesítés tapasztalatai az
erdészeti szakigazgatásban
Salétli György (Pangea Egy.) Regős József (Bükk-vidéki Tv. Egy): Természeti és
örökségvédelmi problémák erdővel borított területeken:
Gyöngyössy Péter (Kerekerdő Alapítvány): Akácos átalakítás a szőcei tőzegmohás
közelében
Ferjentcsik Viola (???) Rügyecskék Al.) Erdős sztori Budapesten
Dénes Margit (Kerekerdő Alapítvány) Tarvágás az Orgona utcában; egy szombathelyi
eset és következményei
Báder László: (Palocsa Egy):Egy százalék az erdőkre; egy civil kezdeményezés és a
megvalósulása
Gyöngyössy Péter (Kerekerdő Alapítvány): Sessionális erdőgazdálkodás a
Vendvidéken
Stb.
(bárki benevezhet!!!)
Március 16. Péntek, KNPI – Természet Háza: 9.00 – 13.00. Erdőfórum
1. Erdők az Alföldön
Dr. Fekete Gábor, az MTA rendes tagja (akadémikus): Az alföldi erdők helyzete a vegetációkutató szemével
Göbölös Antal, ny. igazgató: erdőgazdálkodás és természetvédelem a Kiskunságon, erdészeti szakigazgatási tapasztalatok tükrében
Madácsi Sándor erdészetvezető (KEFAG ZRT) Erdőgazdálkodás
államerdészeti keretek között a KNP területén
Kiss János, igazgató (Hajdú Bihar Megyei MgSZH, Erdészeti Igazgatósága)
Természetszerű Erdőgazdálkodási törekvések az Észak Alföldön…..….
Gálhidy László, erdészeti programvezető, WWF Magyarország: Pusztai
tölgyesek Nagykőrösön – egy civil projekt
2. Az erdőgazdálkodás és a természetvédelem aktuális kérdései, jövőbeni változásai:
Sódor Márton,
főosztályvezető (KVVM Természetvédelmi Hivatala): A természetvédelem
aktuális kérdései, szervezeti változások, EU-s források, Natura 2000,
nemzeti parki törvény, stb
Csóka Péter
(?) főosztályvezető (FVM Természeti Erőforrások Főosztálya): Az
erdészeti szakigazgatás várható változásai, EU-s források, erdőtörvény,
stb
* Megjegyzés:
Az zöld szervezetek Egyeztető Fóruma , az Országos Találkozó
időpontjának, sokféle körülmény megfontolása után március 16-18-t
jelölte ki. Az előprogram időpontja, a szervezők számára így
már adottság volt. Tisztában vagyunk vele, hogy egy szakmai
rendezvény számára ez az időpont nem kedvező. A probléma feloldására
való törekvés egyik eredménye, hogy az eredetileg március 15-re eső
fórumot felcseréltük a terepi programmal. Bízunk benne, hogy egy rövid
ünnepséggel méltő módon adózhatunk a ’48-as hősök emléke előtt.
A programot a Nemzeti Civil Alapprogram támogatja.
2007. február 20.
Brüsszel-Budapest, 2007. február 20.: Történelmi jelentőségű döntés
született Brüsszelben, ahol a környezetvédelmi miniszterek tanácsülésén
a tagállamok nem fogadták el a MON810 génmódosított kukorica
termesztésére hozott magyar tilalom feloldását szorgalmazó javaslatot.
A Greenpeace és a Magyar Természetvédők Szövetsége értesülései szerint
az EU tagállamok többsége a február 20-i leszavazta az Európai Bizottság
azon javaslatát, amely a MON810 génmódosított kukorica termesztésére
tavaly januárban az FVM által hozott magyar tilalom feloldását
szorgalmazta. A döntés következtében a magyar tilalom továbbra is
érvényben marad.
A Greenpeace és a Magyar Természetvédők Szövetsége üdvözli a
Környezetvédelmi Minisztérium komoly erőfeszítéseit, amellyel az utolsó
napokban is nyomást gyakorolt más tagországok minisztereire, hogy
elfogadják a Mon810 kukoricafajták termesztési tilalmáról hozott magyar
döntést. Csupán néhány kivétellel a legtöbb tagország támogatta a magyar
moratórium fennmaradását. Románia tartózkodott a szavazáson. Az Európai
Bizottság újabb pofont kapott a tagállamoktól. Az osztrák tilalom
decemberi megvédése után, a mai a magyar sikerrel már kénytelen
tudomásul venni, hogy nem hagyhatja figyelmen kívül a tagországok
elutasító hozzáállását a génmódosított terményekhez - mondta Nemes
Noémi, a Greenpeace kampányfelelőse. - Jogunk van eldönteni, hogy mi jó
a mezőgazdaságunknak és a tudományos eredményeink is egyértelműen
bizonyítják, hogy a Monsanto génmódosított kukoricájának termesztése
káros a környezetre nézve – folytatta a kampányfelelős.
A rovarölő mérget termelő kukorica tilalmának fennmaradása jó hír a
hazai fogyasztók és a gazdaság számára is. Az európai fogyasztók
túlnyomó többsége ugyanis elutasítja a génmódosított élelmiszereket,
ezért csak akkor van esélyünk eladni a magyar mezőgazdasági termékeket
az érzékeny európai piacon, ha nem termesztünk génmódosított kukoricát -
fűzte hozzá Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének
programvezetője.
A mai Környezetvédelmi Tanács ülésén megvitatják az egyoldalú Európai
Uniós, azaz a többi fejlett és fejlődő országok várható vállalásaitól
független üvegházgáz kibocsátás-csökkentési célszámokat is. A Greenpeace
a 2020-ig elérendő 30%-os csökkentést javasol, mivel szerintünk minden
ennél kisebb vállalás politikailag és tudományosan is ballépés, nem
felel meg az EU saját, már egy évtizede megfogalmazott célkitűzésének,
hogy az általános felmelegedést két Celsius fok alatt tartsuk az
éghajlatváltozás katasztrofális hatásainak elkerülése érdekében.
Reméljük, hogy Magyarország nem a közös vállalás elutasítójaként
szerepel majd, hanem minimum az EU tagok többsége által is támogatott
20%-os egyoldalú EU-s csökkentés mellé teszi le a voksát.
Rohonyi Péter, a Greenpeace kampányfelelőse elmondta: “Két hete az ENSZ
Kormányközi Éghajlatváltozási Testületének jelentése az eddigi
legaggasztóbb tudományos eredményeket mutatta be az éghajlatváltozás
emberi vonatkozásairól. Nagyon bízunk abban, hogy a mai találkozón nem
érvényesülhet egészen a hosszú távú környezetvédelmi, fenntartható
fejlődési szempontokat a rövidtávú gazdasági érdekek alá rendelő
nyomásgyakorlás.”
2007. január
Szombathely
oladi városrészén, a polgármester házától néhány méterre letermeltek
egy erdőt. A Kerekerdő Alapítványt többen értesítették az esetről.
A helyszíni szemle után nyilvánvalóvá vált, hogy, arról a bizonyos
erdőről van szó mely évek óta kedvelt helyszíne iskolások és óvodások
számára szervezett természetismereti foglalkozásoknak. Az Alapítvány az
oladi óvoda remek adottságait kihasználva közel tíz éve indította el
erdei ovi programját. Az erdő közvetlenül érintkezik a lakott
területtel. Azok az értelmiségiek, akik itt építkeztek nagyrészt az
erdő közelsége miatt jöttek ide. De ez a város egyik „kapuja” is az
erdő felé. Az országos kék túra útvonala és egy másik túristaút is
keresztezi egymást a területen. Sokan járnak erre. Ott jártunkkor is
találkoztunk futókkal, bringásokkal. Van, aki kutyát sétáltat, de a
közeli házak lakói is szívesen járnak ki az erdőbe.
A két és fél hektáros terület, erdőgazdálkodói léptékben mérve nem
számít nagynak, ám itt a város közvetlen közelében, most óriásinak
tűnik a gépekkel feltúrt véghasználati terület. Igazi holdbéli táj így
az egykori erdőtakarótól lecsupaszított domboldal. A mementónak
meghagyott néhány fiatal fácska sem mérsékli a kellemetlen látványt. Az
erdő nagyrészt öreg akácfákból állt, mely nagyrészt tűzifaként volt
értékesíthető, de a turistaút mellett néhány nagyon szép faóriás is ált
itt.
Egy közeli kiskerttulajdonos szinte megkönnyezi az általa ezer évesnek
mondott tölgyeket, miközben mesél arról, hogy régen az uraság erre
szokott kikocsizni az erdejébe és hogy azelőtt hogyan rendbe tartották
a környéket. Most meg sokan ide borogatják a szemetjüket. Van itt
minden strandpapucstól a rozsdás fűrészig. A hölgynek sem tetszik a
letarolt terület, de annak örül, hogy több fény jut be a kertbe, ahol
eddig, csak moha nőtt, de azért fél, hogyha nagy eső lesz, lemosódik az
erdő talaja és beteríti a kerteket. A környéken már azt beszélik
lakópark lesz a területből…
Az út melletti óriási tuskó egy több mint 150 éves tölgy maradványa, de
akadt itt néhány szép hársfa, juhar és szelídgesztenye is. Az óvodás
iskolás csoportoknak itt még, meg lehetett mutatni, hogy mekkorára tud
megnőni egy tölgyfa, ha hagyják. Hát eddig hagyták.
A korábbi parkerdő rendeltetésű állami terület a kárpótlás során több
tucat magánember tulajdonába került, akik az erőgazdálkodói teendőkkel
megbíztak egy vállalkozót. Az Erdészeti Szolgálat a tíz évre szóló
üzemtervben, az erdő kora alapján a tulajdonos kérésére véghasználat
lehetőségét írta elő. Ez alapján a gazdálkodó éves tervet nyújtott be a
terület letermelésére, amit az erdészeti hatóság meg is adott. A
gazdálkodó az erdőt „lábon” eladta egy kft-nek. A cég tehát
érvényes szerződéssel a birtokában szakszerűen letermelte az erdőt.
Mint mondták még annyi teendőjük van, hogy az erdő felújítása érdekében
megszaggassák az erdő talaját. Így az akác mindent behálózó gyökeréből
hamarosan egy sarjerdő nő majd. Ezek szerint az engedélyek rendben
vannak, és az erdőnek már csak hűlt helye. No és az előkerült rengeteg
szemét. Nincs mit tenni. Vagy mégis?
Talán a környéken lakók, a túrázók, a futók, az erdővel ismerkedő
óvodások mégiscsak egyfajta közérdeket képviselnek. Ők pedig abban
érdekeltek, hogy ott, ahol járnak, sétálnak, vagy futnak, ERDŐ legyen.
Méghozzá folyamatosan. A kérdés, hogy ezt az Alkotmányban is rögzített
alapjogot, mármint az egészséges környezethez való jogot, hogyan lehet
érvényre juttatni a gazdasági haszonban érdekelt gazdálkodóval, illetve
tulajdonosokkal szemben. Az erdész szakma egyik alap tézise, hogy az
erdőnek hármas funkciója van. A gazdasági mellett sajnos általában
háttérbe szorul a közjóléti és védelmi funkció. Az erdőtörvény az
erdészeti hatósági eljárásokban az un. társadalmi részvételre nem sok
lehetőséget ad. Mégis az erdőtervezés során az egyeztető tárgyalásokra
az erdők közigazgatási határa szerint érintett önkormányzatoknak módjuk
van a településen élők érdekeinek képviseletére. Ugyanis a település
jegyzője is meghívást kap ezekre a tárgyalásokra. Így volt ez a
szombathely határába eső erdőkkel is. Ez a téma viszont úgy látszik nem
igazán fontos a városnak, mert ezen, a környék erdeinek sorsát, tíz
évre meghatározó erdőtervi tárgyaláson senki sem volt jelen a
szombathelyi polgármesteri hivatalból. Vagyis a gazdasági érdekkel
szemben nem jelent meg más érdek, ill. szempont. Viszont az mégiscsak
furcsa, hogy egy parkerdő rendeltetésű erdőt tarra lehet vágni. Mert
bármilyen furcsa még ez a vágásterület is „parkerdő”. Bár direkt
módon nem tiltják a jogszabályok a parkerdőkben folytatható
tevékenységet, azért mégis furcsa. Hol van itt akkor az erdész szakma.
Miközben a domboldalon bőgtek a motorfűrészek és egymást érték a
faszállító teherautók, a közelben lakó polgármestert elég sokan
zargatták a környék lakói közül, hogy tegyen valamit. A város
vezetőjének közbenjárására az Állami Erdészeti Szolgálat illetékesei is
érzékenyen reagáltak. Áttekintették a város környéki erdők helyzetét,
köztük azt a néhány hektárnyi területet is mely a város tulajdonában
van. Ezen a terepbejáráson már a Kerekerdő Alapítvány erdőmérnökei is
részt vehettek, mely jól jelzi, hogy a hatóság nyitott az
együttműködésre.
A Kerekerdő Alapítvány sok más zöld szervezettel együtt régóta küzd
azért, hogy az erdőtörvény módosításával, a nemzetközi szerződésekkel
összhangban, nyíljon tágabb lehetőség, a társadalmi részvétel
érvényesítésére. Pár éve az Alapítvány Föld Napja alkalmából rendezett
demonstrációján, a város vezetőinek átadtak egy petíciót, melyben
egyebek mellett arra is figyelmeztettek, hogy a város környéki erdőkben
az erdőtervezési eljárásokban a város érvényesítse érdekeit. Több zöld
szervezet összefogásának eredményeként a tavalyi szja 1 százalékos
felajánlások közé már bekerült az „erdők közjóléti célú fejlesztése”
cím is. Az első évben 216 millió forintot ajánlottak fel az adózók. Az
összegyűlt pénz egyik célja lehet, ilyen város közeli erdők
fenntartása. A Kerekerdő Alapítvány szívesen vállalná, hogy a város
közjóléti érdekeit képviselje az erdészeti hatósági eljárásokban.
Szeretnék elérni azt is, hogy a hasonló városközeli erdőkben, olyan
termelések történjenek csak, melyek biztosítják az „erdő jelleg”
megmaradását. A most letarolt terület kapcsán az Alapítvány a környéken
élők és az érintett városlakók bevonásával, egy erdőtakarítási akciót
tervez és szeretné elérni, hogy a tájidegen akác helyett legalább
kisebb foltokban, a területre jellemző gyertyános tölgyesre jellemző
fafajok is elültetésre kerüljenek. Tervezik, hogy a tölgy csemeték
telepítésére közösségi faültetést szerveznek.
2006. december - 2007. január
Mindenféle
tiltakozás ellenére a Kormány döntött. Február 1-től az Őrségi Nemzeti
Park Igazgatóság megszűnik. (Élt 4 évet!) Jogutódja a sarródi
székhelyű Fertő Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, melynek új neve
Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság. (347/2006 (XII. 23)
Korm. rendelet) A kormány előterjesztés szerint a két nemzeti parki
intézmény összevonására a költségvetési kiadások csökkentése érdekében
került sor.
Egy karácsony előtti minisztériumi fórumon
Haraszthy szakállamtitkár még hosszasan sorolta az érveket arról, hogy
miért kell az őrségi intézményt a balatonival összevonni. Mennyi
közös jellemző, és hasonló probléma köti össze a két területet. Majd a
végén elismerte, hogy ez a szándéka nem sikerült és a régióhatárokat
nem lépheti át az átszervezés, így a Fertő-parti igazgatósággal vonják
össze a szervezetet. Így a mai napig nem sikerült hihető érveket
hallani arról, hogy valójában mi is volt az oka az átszervezésnek.
Lényegében tehát eredménytelen volt az önálló őrségi intézmény
megszüntetése elleni tiltakozás. Bár hihetjük azt, hogy a tiltakozók
régióhatárokra való hivatkozásának eredménye, hogy az utolsó
pillanatban megváltozott a terv és a csopaki székhelyű Balatoni Nemzeti
Park Igazgatóság helyett a sarródi intézménnyel vonták össze az őrségi
szervezetet. Talán az is a nyomás hatása, hogy az Őrség neve
legalább szerepel az új intézmény nevében (képzelem mit szólnak ehhez a
Fertő ausztriai oldalán) és legalábbis szóban, arról szólnak az
ígéretek, hogy az őrségi szervezet létszáma, infrastruktúrája és
forrásai megmaradnak. Némi reményt ad az is hogy korábban már dolgozott
egy szervezetben a jelenlegi két csapat. Korábbi kollégák kerültek
ismét egy intézménybe.
Így most már csak némi szomorú nosztalgiával emlékezhetünk a karácsony
előtti hetekre, amikor még reménykedtünk. Felhívásunkra alig pár nap
alatt 77 szervezet csatlakozott, majd még pár nap alatt ez a szám
felkúszott kilencvenre. Hát igen, Advent utolsó napjai is a tiltakozó
levelek fénymásolásával, postázásával teltek a Kerekerdő Alapítvány
központjában. Több ezer papírt elhasználtunk, több száz kilométert
elautóztunk, egyfolytában izzottak a telefonvonalak, lelkesen
töltögettük a borítékokat…
Aztán jöttek az első visszajelzések. Leghamarabb az IUCN brüsszeli
irodája reagált. Ígérték, magyarázatot kérnek a magyar kormánytól.
Aztán országgyűlési képviselők jelentkeztek, telefonon, e-mailen.
Jelezték segítenek. Aztán ránk zúdult a sajtó. Jöttek tévések rádiósok.
Naponta több interjú. A téma ma több mint kétezerötszáz találatot ér az
internetes keresőkben.
Volt ennek bármi értelme tehetnénk fel a kérdést. Rengeteg munka
energia, idő és pénz. No és elszánt akarat. Mindhiába.
A papír formájú levelet 20 nyugat-dunántúli szervezet vezetőjével
„élőben” is aláírattuk. E közben bebarangoltuk a régiót Zalaegerszegtől
Győrig. Ezenközben egy neves orvosprofesszor, mondta ki a lényeget.
Három oka van, amiért érdemes ilyen tiltakozó akciókat csinálni:
Megpróbáltuk.
Gyöngyössy Péter
2006. december
A
Kerekerdő Alapítvány kezdeményezésére 77 civil szervezet tiltakozó
levelet küldött az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság tervezett
megszüntetése ellen. A petíciót megkapta a Köztársasági Elnök, az
Országgyűlés elnöke, a Kormány tagjai, valamennyi országgyűlési
képviselő, és angol nyelven két nemzetközi szervezet is (IUCN, UNESCO).
Mint ismeretes a tárca a 10 nemzeti park igazgatóságból, a legfiatalabb
intézmény, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság megszüntetését tervezi.
Az elképzelés ellen számos civil szervezet és politikai testület
tiltakozott. Így a A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács,
Vas Megye Közgyűlése, a Szentgotthárdi Kistérség és az Őriszentpéteri
Kistérség több mint negyven polgármestere, a Magyar Tudományos Akadémia
több mint 20 akadémikusa, a magyarországi nemzeti park
igazgatóságok mellett működő tíz Nemzeti Parki Tanács
elnökei, országos környezet- és természetvédő szervezetek
(Magyar Természetvédők Szövetsége, WWF Magyarország, Védegylet)
sajtótájékoztatón, ill. sajtóközleményben, Németh Zsolt (helyi)
országgyűlési képviselő parlamenti interpelláció keretében. Az üggyel
több országos média is foglalkozott.
A petíciót 19 országos hatókörű és 27 a Nyugat-dunántúli
Réégióban működő szervezet jegyzi, de számos más térségből is
érkeztek csatlakozások.
A tiltakozók szerint az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság megszüntetése ellentétes azokkal a nemzetközi ajánlásokkal (IUCN), melyeket eddig Magyarország követett.
Sérti a Magyar Köztársaság Alkotmányát, mert a természetvédelem jogszabályokban rögzített szintje csökkenni fog.
Ellentétes a Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008. részét képező Nemzeti Természetvédelmi Alapterv Országgyűlés által elfogadott előírásaival.
A tervezett átszervezést nem előzték meg átfogó szakmai elemzések, egyeztetések. Mind a tudományos élet, mind pedig a civil szakmai szervezetek, mind a helyi társadalom vezetői tiltakozásukat fejezték ki.
A döntést nem támasztják alá, sem szakmai sem gazdasági racionális
érvek sokkal több kár származik belőle, mint haszon.
Az intézkedésről nehezen hihető, hogy a nagy államháztartási reform
része, mert a 10 nemzeti park igazgatóságból csak az őrségit tervezik
megszüntetni..
Az Igazgatóság megszűnése következtében romolni fog a természetvédelmi szakmai munka hatékonysága és színvonala.
A részletes indoklást is tartalmazó petícióhoz a Kerekerdő Alapítvány
munkatársai háttéranyagot készítettek, melyekben, a KvVM-től
származó adatok alapján elemeztük a nemzeti parkok néhány jellemzőjét,
a megszüntetést indokló minisztériumi álláspont szempontjai szerint. Ez
alapján látható, hogy a nemzeti parkok igazgatóságai, a természetrajzi
sajátosságokból, illetve életkoruk (megalapításuk óta eltelt idő)
különbözősége és még számos ok miatt nagyon különbözőek de ebben a
mezőnyben az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság nem rendelkezik
szélsőségesen rossz mutatókkal.
Ezek alapján úgy vélik a magyar természetvédelmi
intézményrendszernek legfőképpen stabilitásra, kiszámítható, a helyi
sajátosságokat tisztelő, a különbségek kiegyenlítését szolgáló
fejlesztésre és a rövidebb ideje működő területi szervek
felzárkóztatására lenne szüksége.
A
tiltakozó szervezetek elengedhetetlennek tarják, hogy egy nemzeti
parknak önálló szervezete, saját szellemisége, önálló költségvetése és
felelős vezetője legyen.
...további részletek a BLOGban.
2006. november
A
Kerekerdő Alapítvány kezdeményezésének eredményeként, mintegy féléves
előkészítés után, november 23-án Budapesten került sor arra a
rendezvényre, mely országos erdészeti érdekvédelmi
szervezetek, valamint az erdők ügyével kiemelten foglalkozó, öt
legjelentősebb országos hatókörű környezet- és természetvédő szervezet
részvételével valósult meg. A mostani fórumnak, mely Budapesten, a
Nádor Teremben zajlott le, a Magyar Természetvédők Szövetsége volt a
házigazdája.
A meghívott kilenc szervezet mindegyike első számú vezetőjével és több szakértővel képviseltette magát.
A szervezést az MTVSZ tagszervezeteként végző Kerekerdő Alapítvány régi
szándéka valósult meg, a két egymást rendszeresen bíráló fél egy
asztalhoz ültetésével. Mind az erdészeti, mind pedig a zöld szervezetek
tevékenységük során az erdőkkel kapcsolatos társadalmi igényeket
jelenítenek meg. A szervezők szerint a „köz” érdeke azt kívánja meg,
hogy a különböző érdekek egyeztetésre kerüljenek, az olykor széttartó
erők egyesíttessenek..
A rendkívül konstruktív légkörben lezajlott rendezvényen a jelenlévők
számos kérdésben megegyeztek. Jelentős időt szántak egymás, illetve a
résztvevő szervezetek kölcsönös megismerésére. A résztvevő mintegy
kéttucat szakember egyhangúlag döntött arról, hogy ezentúl rendszeresen
találkoznak, egyeztetik véleményüket, törekednek közös álláspontok
kialakítására, és ha kell közös erővel lépnek fel az erdők ügyében.
Közfelkiálltással kimondták az Érdekegyeztető Fórum
megalakulását, mely így „egyszeri” rendezvényből, egy civil
kezdeményezésként megvalósuló, rendszeres érdekegyeztetési
formává alakult.
A következő fórum házigazdai szerepét a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége vállalta.
A tárgyaló felek megállapodtak abban is, hogy az erdők ügyében
mind az erdészeti, mind pedig a környezet és természetvédelmi
szakigazgatás oldalán meg kell teremteni a társadalmi részvétel
intézményes kereteit. Döntöttek arról, hogy az Országos Erdő Tanács,
valamint az Országos Természetvédelmi Tanács létrehozásához szükséges
törvénymódosítási javaslatok kidolgozásához, valamint az erdészeti
szervezeteknek az Országos Környezetvédelmi Tanácsba való részvételét
lehetővé tevő intézkedésekre operatív munkacsoportot hoznak
létre.
Az előterjesztő erdészek számára is meglepő módon a résztvevő zöld
szervezetek képviselői támogatták a magánerdő tulajdonosokat, és
gazdálkodókat képviselő szervezetek azon törekvését, mely a
természetvédelmi korlátozások miatti kártérítés, kompenzáció
megfizetését szorgalmazta. Mint kiderült ez más megfogalmazásban már
régóta szerepel a zöld szervezetek állásfoglalásaiban is. A probléma
részletes megoldására szintén munkacsoport tesz majd javaslatot.
A faipart képviselő országos szervezet vezetője is örömmel érzékelte,
hogy a zöldek nem akarják megfosztani sem az ipart, sem a felhasználó
lakosságot a fától, mint természetes alapanyagtól és egyetértés van
abban is, hogy a fatüzelésre átálló nagy hőerőművek állami dotációja
kedvezőtlen helyzetbe hozza a hazai faipart. A fa alapú biomassza
felhasználásának ilyen mesterséges előnyben részesítése, a nyilvánvaló
gazdasági szempontokon túl környezetvédelmi oldalról is erősen
bírálható.
Szóba kerültek a napirenden lévő kormányzati intézkedések is, melyek
közül több kedvezőtlenül érinti, mind az erdők sorsát, mind pedig akár
erdészként, akár természetvédőként hivatásukat gyakorló az erdőt
szolgáló szakembereket. A jelenlévő civil szervezetek elhatározták,
hogy közösen lépnek fel az Állami Erdészeti Szolgálat megszüntetése,
illetve FVM hivatalokba való beolvasztása, valamint a nemzeti parki
intézményrendszerben tervezett összevonások ellen.
Szóba került az erdőtörvény módosítása és a tervezett nemzeti parki
törvény is. Megegyezés született arról, hogy a jövőben a két fél
lépéseket tesz arra, hogy a tervezetekkel kapcsolatos erdészeti és zöld
civil véleményeket egyeztetik és lehetőség szerint támogatják egymás
törekvéseit.
2006. november
Megbízható forrásból származó információk szerint a környezetvédelmi
szaktárca a létszámleépítések mellett, újabb átszervezésre készül. Úgy
tűnik a hatósági jogkör áthelyezése után, csonkává vált nemzeti park
igazgatóságok száma is csökkenni fog. A tervek szerint megszüntetik az
önálló Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságot. Az illetékességi terület
északi fele a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósághoz, déli része a
Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozik majd.
A hír
hatására zöld szervezetek egy csoportja levéllel fordult a zöld tárca
vezetőihez, melyben kifogásolják, hogy a tárca rendszeresen így most is
elmulasztja az érintettek tájékoztatását, a szakmai szervezetek
véleményének kikérését. A civil szervezetek nem látják indokoltnak az
ÖNPI megszüntetését, annál is inkább mert a, mintegy ötven apró
települést magába foglaló területen a természetvédelem a helyi
társadalom jelentős részét közvetlenül érinti.
Mint ismeretes az Őrségi Tájvédelmi Körzet nemzeti parkká fejlesztése
civil kezdeményezésre indult, amit elsősorban a tudományos körök
nyomására az illetékes tárca is felvállalt. A helyi lakosság félelmeit,
ellenérzéseit azzal az indokkal sikerült lecsillapítani, hogy a
térségbe települő önálló igazgatóság lehetővé teszi a helyi ügyek
helyben való intézését és az új szellemi központ jelentős segítséget
nyújthat majd a lakosság életéhez.
A jelek szerint, a négy éve jelentős költségvetési forrásból
létrehozott új intézmény hamarosan megszűnik, mely újabb dicső állomása
lesz az állami természetvédelem évek óta tartó mélyrepülésének.
2006. október
Megjelent a Kerekerdő Alapítvány új éves programajánlója a 2006/2007-es TARSÓKA.
A szervezet rendezvényei – profiljának megfelelően -, a
környezettudatos életmód kialakításához és szűkebb – tágabb
környezetünk természeti, kulturális értékeinek megismeréséhez nyújtanak
lehetőséget kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Főként óvodás- és iskoláscsoportokat
várnak rendhagyó természetismereti órákra a Kámoni Arborétumba
„Ökosuli”, illetve érdekes foglalkozásokra, mint a „Kukalógia” –
hulladékproblémákkal foglalkozó sorozat; a „Zöld-Őr-Szem” –
energiafelhasználással kapcsolatos környezetvédelmi
foglalkozás-sorozat; vagy a „Kamratanoda” – környezetbarát életmóddal
kapcsolatos előadás- és foglalkozássorozat.
Évszakonként erdei
iskolai hétvégék kerülnek megrendezésre – Ősszel a Vas-hegyen,
Pinka-mentén; Télen a Magas – Bakonyban; Kora tavasszal a Rába-mentén;
Késő tavasszal az Őrségben -, ahol kiscsoportos terepi foglalkozások
(madarászat, botanika, gomba-, rovar-, hüllő-, kétéltű-, kőzetismeret)
keretében, valamint játékos vetélkedők, rejtvények segítségével inkább
a nagyobb iskolások ismerkedhetnek természeti környezetükkel.
Mindezek mellett, a tanévet végigkísérő „Portyák a múltba” című, Vas
megye múltjáról és jelenéről szóló levelezős történelmi vetélkedő újabb
sorozata indul a játékos kedvű gyermekek számára.
Nyáron, egy hónapon át a Vasi Múzeumfalu az Alapítvány napközis
táborának, a „Pajtatábornak” ad helyet, a vasi növény- és állatvilág
iránt mélyebben érdeklődők pedig egyhetes természetismereti táborok,
mint a „Süni tábor” a Vas-hegyen, vagy a szőcei „Szénagyűjtő tábor”
közül választhatnak.
Elsősorban a felnőtteknek
szólnak az Alapítvány esti rendezvényei. A „Kerek világ kicsiben” és a
„Maroknyi Magyarország” című esteken egy-egy nemzet, illetve hazánk
tájainak természeti értékeiről, kulturális és gasztronómiai remekeiről
hallhatnak és láthatnak zenei, táncos és más műfajokkal átszőtt
előadásokat, bemutatókat az érdeklődők, és élhetik meg az adott térség
hangulatát, színeit, ízeit, ritmusait.
Egy-egy szín jegyében
kerülnek megrendezésre a „Szivárványos esték”, amelyek témája már
szorosabban kapcsolódik a környezetügyhöz. A sorozat következő
láncszeme a kékhez, a vízhez kötődik.
Szintén felnőtteknek szól a „Nagyanyáink nyomdokán” című kézműves és
életmód történeti klubfoglalkozás, ahol a résztvevők hagyományos
kézműves technikákat ismerhetnek meg és sajátíthatnak el.
Mind a gyerekek és a felnőttek
- akár családok - számára vállalják hétvégi túrák vezetését az
Alapítvány munkatársai, ezekhez előzetesen időpont-egyeztetés szükséges.
A különböző programokról, a jelentkezés módjáról, árakról bővebb
tájékoztatást a TARSÓKÁ-ban (ingyenesen elvihető az Alapítvány
irodájából Ökocellából), valamint az Alapítvány honlapján a
„Rendezvényeink” címszó alatt található.
2006. szeptember
Az APEH honlapján nyilvánosságra hozták a 2005. évi szja. un. második 1
%-ból összegyűlt felajánlások összegét. Eszerint az "Erdők közjóléti
célú védelme és bővítése" c. 1445-ös technikai számra 216 millió forint
gyűlt össze.
Mint ismeretes Báder László a Palocsa Egyesület Élő Környezetünk
Helyreállításáért elnöke kezdeményezte a Költségvetési Törvény
tervezésének időszakában, hogy a folytonos erdőborítás támogatására
létesüljön egy külön felajánlási cím. A kezdeményezést több nagy hazai
zöld szervezet is felvállalta. Így a Magyar Természetvédők Szövetsége -
Föld Barátai Magyarország, a WWF Magyarország, a Védegylet, a Levegő
Munkacsoport, a Hatvani Környezetvédő Egyesület és a Magyar
Környezetgazdaságtani Központ. A kezdeményezést az Országgyűlés
Környezetvédelmi Bizottsága támogatta, bár némileg módosult a jogcím
elnevezése. A kezdeményezők valójában arra számítottak, hogy majd csak
2006 évi szja-ra vonatkozik az az új felajánlási lehetőség, ezért
meglehetősen későn kezdődött valamiféle kampány. Zöld szervezetek,
köztük a Kerekerdő Alapítvány igyekezett szerény lehetőségeihez mérten
népszerűsíteni ezt az új felajánlási lehetőséget. Szomorú ugyanakkor
hogy például az Erdészeti Lapok le se hozta ezt a lehetőséget.
Annál nagyobb öröm ez a közel negyedmilliárd forint, mert jól jelzi,
hogy az állampolgárok fontosnak tartják az erdők ügyét és azt, hogy az
erdők közcélú szolgáltatásainak biztosítására közpénzeket is kell
fordítani. Jelenleg az erdőkre, lényegét tekintve, nem fordít közpénzt
az ország. Az erdőgazdálkodók mindössze a saját befizetéseikből
származó Erdőfenntartási Alapból részesülhetnek bizonyos támogatásban.
A mostani 216 millió forint elsősorban jelképes jelentőségű, hiszen ezt
zöld civil szervezetek kezdeményezték és nagyrészt erdőgazdálkodók
részesülhetnek majd belőle.
A kezdeményezők ígéretet kaptak az FVM illetékeseitől, hogy a
pályázatok kiírásában és a pénz elosztásában is részt vehetnek.
2006. július
A tanév befejezése után megkezdődött a tábori szezon. A Kerekerdő Alapítvány ezen a nyáron is hat egyhetes tábort hírdetett. Idén is a legkisebb korosztálynak hirdetett Pajta tábor volt a legnépszerűbb, melyet kilencedik éve szervez meg a jól összeszokott stáb. A négy turnusra 300 gyermek jelentkezett. A felsőcsatári Süni táborban több mint negyven természetszerető gyermek vehetett részt. Augusztus elején a 16. Szőcei szénagyűjtő tábor várja a legharcedzettebb gyermekeket.
2006. június
A
Kerekerdő Alapítvány szakértői összeállították az erdőtörvény
módosítás tervezetéhez a környezet és természetvédő szervezetek által
készített végleges, egyeztetett, összedolgozott véleményüket, melyet
június 19-én eljuttattak az FVM Erdészeti Főosztályának
„Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény módosításáról” c. kormány előterjesztés
tervezetét az FVM illetékes főosztálya január első napjaiban küldte meg
a WWF Magyarországnak. A véleményezési lehetőségbe a szervezet bevonta
a hazai zöld szervezeteket. A tervezetet, akkor, a néhány napos
határidőn belül öt szervezet (WWF, Palocsa, Védegylet, BITE, Kerekerdő)
véleményezte külön, külön. Később az FVM Erdészeti Főosztályával kialakult konstruktív kapcsolat
során 2006 áprilisában fogalmazódott meg, annak igénye, hogy a
környezet- és természetvédő szervezetek készítsenek egy egyeztetett,
összedolgozott véleményt.
A most nyilvánosságra hozott dokumentumot 8 szervezet jegyzi, 12 szakértő munkája, melyet ezen kívül még 15 hazai környezetvédő szervezet fogadott el.
A 37 oldalas dokumentumban az általános és paragrafus szintű kritikákat és javaslatokat, a szerkesztők 67 pontban
foglalták össze, melyekben, korábbi állásfoglalásaiknak megfelelően,
főként, az alábbi témakörökhöz kapcsolódó zöld érdekek érvényesítésére
törekedtek:
1.) Az őshonos fafajokból álló természetes és természeteshez közel álló erdők megőrzése és fenntartása,
természetességük fokozása, területarányuk növelése, a természet
folyamataira építő gazdálkodási módszerek elterjesztése, a
vadgazdálkodás kézben tartása (szigorú szabályozás, hatékony
szakigazgatási szervezet, támogatási rendszer, az állami erdők esetén
ezt a célt legjobban biztosító kezelő szervezet ).
2.) A gazdálkodási kényszer megszüntetése. A törvény által képviselt eddigi gazdálkodás centrikus értékrend megváltoztatása.
A törvény ismerje el, hogy az erdészeti beavatkozásokat kizárhatják a
rentábilis gazdálkodást lehetetlenné tevő körülmények, és a jelentős
környezeti károkozás lehetőségei. Másrészt minden egyéb körülménytől
függetlenül, törvényi szinten és nem afféle kiskapuként, egyértelműen
meg kell jelennie, annak a lehetőségnek, hogy a tulajdonos, és/vagy gazdálkodó, úgy dönthessen, hogy semmilyen haszonvétellel nem kíván élni, nem akar gazdálkodni az erdejével s ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az erdők kárára van. (Sőt!)
3.) Védett erdőterületeken a természetvédelmi érdekek elsődlegességének
biztosítása. Védett,
fokozottan védett fajok élőhelyének, ill. védendő erdőtársulások,
valamint erdőterületen található egyéb élőhelyek védelme, nem védett erdőkben is. Az állami erdők társadalmi elvárásoknak megfelelő kiemelt kezelése
4.) Az erdőkkel kapcsolatos társadalmi elvárásokat megjelenítő társadalmi csoportok közötti érdekegyeztetés, az adatokhoz való hozzáférés, illetve a társadalmi részvétel intézményes mechanizmusainak kiépítése. Az erdő közügy ezért is az adatokhoz való hozzáférés, illetve a döntésekben a társadalmi részvétel lehetőségének biztosítása jogos társadalmi igény (Aarhusi Egyezmény (kihirdetve: 2001. évi LXXXI. törvénnyel) ill. ennek megfelelő EU irányelvek). Azoknak a civil szervezeteknek, melyek alapító dokumentumuk szerint az erdők ügyével foglalkoznak, meg kell adni ezeket a jogokat. (Orsz. Erd. Adattár, Körzeti Erdőtervek, Országos Erdő (Erdészeti) Tanács, stb.)
5.) Határozott fellépés a falopásokkal, illegális fakitermelésekkel szemben. Fontosnak tartjuk, hogy szigorú és egyértelmű szabályok biztosítsák az erdők védelmét a bűnözés e sajátságos, sok esetben már jelentős szervezettséget mutató formájával szemben, és gondoskodjanak az elkövetők megbüntetéséről.
2006. május-június
Május 16.:
Az erdészeti és fagazdasági érdekvédelmi szervezetek pártokhoz
intézett felháborító felhívására választ fogalmazott meg a civil
oldal (WWF, Palocsa, Védegylet, Kerekerdő), melyet közzé tett. Az
erdészeti szervezetek meglehetősen indulatos közleménye, erősen
bírálta a környezetvédelmi minisztériumot, mindenekelőtt a
természetvédelem szervezetét, szélsőségesnek bélyegezte a zöld
szervezeteket, és követelte a Környezetvédelmi Minisztérium
megszüntetését. A kiáltvány a környezetvédelmet a gazdasági, a
természetvédelmet a mezőgazdasági tárcához javasolta helyezni. Az
állásfoglalás valóságos virtuális közfelháborodást váltott ki különböző
internetes levelezőlistákon. Erdészeti körökben is sokan elítélték a
petíciót.
Az Országos Erdészeti Egyesület
Küldöttközgyűlése is foglalkozott az erdészet hovatartozásáról, és a
zöld szervezetek megnyilvánulásaival és meglepő módon szinte
egyhangúlag megerősítette a vezetők közös állásfoglalását.
Június 8-án a Nimfea Természetvédelmi Egyesület szervezésében tüntetésre került sor Budapesten a Kossuth téren. A közel száz fős tüntetés szónokai hangsúlyozták, hogy nem az erdészek ellen, hanem az erdőkért tüntetnek. A megmozdulás kiváltó oka az volt, hogy az Országgyűlés honlapján a kormányzati struktúráról szóló törvénytervezetben az erdészet a környezetvédelmi tárcához való áthelyezésének szándékát lehetett olvasni, melyet a környezetvédő szervezetek országos találkozóján az OT résztvevői állásfoglalásként fogadtak el. Ugyanakkor a Parlament elé kerülő és elfogadott tervezetben ez a módosítás már nem szerepelt. Háttérinformációk szerint a módosítás sem az FVM, sem a KVVM vezetőjével nem volt egyeztetve, de az erdészeti és a környezetvédő szervezetek is csak az OGY honlapjáról szereztek tudomást az esetről. A tüntetést követően az erdészeti érdekképviselet szervezetek állásfoglalásban erősítették meg korábbi álláspontjukat, hogy az erdészet jó kezekben van az FVM-nél. A korábbinál lényegesen diplomatikusabb állásfoglalás ugyanakkor kétségbe vonja a zöld szervezetek legitimitását és leszögezi, hogy az ertdészek már akkor is védték a természetet, amikor a zöldek még nem is léteztek
2006. április – június
Április 20-án
az FVM egyeztető megbeszélést hívott össze társadalmi szervezetekkel a
készülő EMVA II. tengelyes tervezetről. A zöld oldalt a WWF, a Palocsa
Egy. és a Kerekerdő Alapítvány képviselte. A zöld oldal komoly és
részletes kritikával illette a tervezetet, ennek volt a következménye,
hogy szakmai fórum megszervezését tartotta szükségesnek a szaktárca.
Április 21-22-én
az etv módosítás tervezetre érkezett civil javaslatok összegyúrása
zajlott. A Kerekerdő Alapítvány központjában Szombathelyen
megtartott műhelymunkában heten vettek részt, a WWF Magyarország, a
Domberdő Egyesület, a Palocsa Egyesület és a Védegylet képviseletében.
Szó volt még az EMVA tervezetről, illetve érintőlegesen az erdészeti
szervezetek erdőpolitikai állásfoglalásáról is
Április 27-én
a WWF kezdeményezésére az erdőtörvény módosítás tervezetéről volt
tájékoztató az FVM az AESZ és a zöld civil oldal részvételével. Ennek
egyik legfőbb tanulsága, hogy az eddigi szabályozást két irányban
képzeli el a minisztérium. Az eddigi korlátok szabályok lazítása mellé
egy érdekeltségi alapú támogatási rendszert kívánnak kiépíteni. Szó
volt a társadalmi részvételről, ill az adatok nyilvánosságáról, a
natura 2000 területekről, amit az FVM egyelőre nem létezőnek tekint. A
témában illetékes minisztériumi szakemberek nyitottnak mutatkoztak a
zöld oldal felvetéseire, javaslataira.
Április végén, ill május elején
internetes kapcsolattartással az EMVA tervezet kapcsán felmerült civil
zöld javaslatok egyeztetése javítgatása, összedolgozása zajlott. A
folyamatban nyolc szakértő vett részt, az előbbiekben aktívnak
mutatkozó szervezetek képviseletében. Végül sikerült egy valóban
konstruktív javaslatcsomagot összeállítani, aminek legnagyobb hozadéka,
hogy talán kezdik a zöld civil oldalt komolyan venni, elismerni. Az
összedolgozott javaslatcsomagot május 4-én küldte meg a WWF
Magyarország az FVM Erdészeti Főosztályára
Május 17-én
az FVM szakmai fórumot hívott össze az erdészeti és a zöld civil
szervezetek részvételével az EMVA tervezetéről. A zöld oldalt a WWF, a
Palocsa és a Kerekerdő képviselte. Az egyeztetés lényegében a zöld
oldal javaslatcsomagjáról szólt. Az eredeti anyag szerzői is jelen
voltak. A visszajelzések szerint komoly, tartalmi vita folyt. A
fórumon úgy tűnt, hogy több zöld javaslatot sikerült bevinni a
tervezetbe, sajnos később ezt a reményt az átdolgozott tervezet szövege
nem igazolta vissza.
Május 22. A KVVM
TVH megküldte véleményezésre az NFT KOP és ROP fejezetének erdőket is
érintő természetvédelmi fejezeteinek tervezetét véleményezésre, melyről
több zöld szervezetnek is az a véleménye, hogy számos környezet- és
természetvédelmi kockázattal járó elemet tartalmaz, illetve a pályázók
köréből kirekeszti mind a vállalkozói, mind pedig a nonprofit civil
szektort..
2006. április 1.
Április 1-én tartotta évi rendes küldöttgyűlését a Magyar Természetvédők Szövetsége. A napirendi pontok között szerepelt az éves beszámoló és a következő éves program elfogadása, új vezetőség választása, az arculatváltás kérdései, és az alapszabály módosítása. A Kerekerdő Alapítvány jelen lévő küldötte javasolta, hogy az erdők ügye kerüljön be a Szövetség programjába, hogy ezzel egy nagy tagsággal rendelkező országos szervezet is ott álljon azon törekvések mögött, melyet az elmúlt négy OT, ERDŐ szekcióinak állásfoglalásai jelenítenek meg. A felvetést több felszólaló is támogatta, sőt önálló ERDŐ munkacsoport felállítását szorgalmazták. A küldöttgyűlés döntése alapján a programba önálló fejezetként kerül bele az erdők témája. A küldöttgyűlés az ötfős elnökséget is újra választotta. A testületbe bekerült Gyöngyössy Péter a Kerekerdő Alapítvány elnöke is. Így képletesen Nyugat-Magyarország is képviseletet kapott az MTVSZ vezetőségében. A küldöttgyűlés döntött arról is, hogy a szervezet arculatában jelenjen meg a Föld Barátai c. nemzetközi szervezethez való kapcsolódás. Így az MTVSZ immár A Föld Barátai Magyarország alcímet is viseli, a brüsszeli irodával is rendelkező szervezet logojával együtt.
2006. március 24.
Génmódosítás-mentes
övezetek létrehozását szorgalmazza a Kerekerdő Alapítvány és a Magyar
Természetvédők Szövetsége (MTVSZ). A Génmanipuláció-mentes
Magyarországért kampány szombathelyi akcióján hat méteres,
„génpiszkált” óriásparadicsom fogadta a Fő téri járókelőket. A
szervezők szerint a génmódosított kukoricafajtákra a kormány által
tavaly meghozott átmeneti tilalom megtartása mellett a tervezett
'koegzisztencia' szabályok szigorítására van szükség.
2006.
március 2. és 25. között tizenkét városban került megszervezésre a
Génmanipuláció-mentes Magyarországért akciósorozat, amelynek során a
Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és tagszervezetei egy 6
méteres "génpiszkált" Óriásparadicsommal járták be Magyarországot, hogy
felhívják a figyelmet a génmanipuláció veszélyeire. A kampány keretében
aláírást gyűjtöttek újabb génmódosítás-mentes övezetek létrehozásáért,
hogy ezáltal biztosítsák Magyarország génmanipuláció-mentességét.
Napról-napra újabb tudományos eredmények mutatják ki a génmódosítás
veszélyeit. A biotechnológiai cégek és az Egyesült Államok nyomására az
Európai Bizottság - a tagállamok akaratának ellenére – mégis újabb
génmódosított növények engedélyezésével próbálkozik. Erre válaszul jött
létre a Génmódosítás-mentes Európát mozgalom amelynek keretében
gazdák, fogyasztók, vállalkozók, közösségek, önkormányzatok és régiók
nyilvánították területüket génmanipuláció-mentes övezetté. Mára már 25
ország több mint 4500 önkormányzata, 173 régiója csatlakozott a
hálózathoz.
Hazánkban eddig 34 település (köztük Bicske, Esztergom,
Hódmezővásárhely, Marcali, stb.), valamint a Nyugat-Dunántúli és a
Dél-Dunántúli régió nyilvánította területét génmódosítás-mentes
övezetté. A kampány során szeretnénk, ha még több település, és újabb
régiók szánnák el hasonló lépésre magukat, hogy ezáltal biztosíthassuk
az ország génmanipuláció-mentességét. A közelmúltban Lengyelország
tizenhatodik régiója is génmódosítás-mentes övezetté nyilvánította
területét, ezzel Lengyelország teljes területe génmódosítás-mentes
övezet lett. Magyarországnak is követnie kellene a lengyel példát.
Az Európai Bizottság az elmúlt hetekben juttatta el a magyar kormányhoz
a véleményét a génmódosított és nem génmódosított növények együtt
termesztésére („koegzisztenciájára”) vonatkozó törvénytervezettel
kapcsolatban, s a Bizottság számos ponton kritizálta a tervezetet. A
Magyar Természetvédők Szövetsége szerint ugyanakkor a Bizottságtól
érkező kritika következtében nem szabad gyengíteni a tervezett
koegzisztencia szabályokat, mivel a Bizottság által 2003-ban a témával
kapcsolatban elfogadott ajánlások nem kötelezőek a tagállamok számára.
Hazánknak - a génmódosított kukoricafajtákra tavaly hozott átmeneti
tilalom megtartása mellett - szigorú koegzisztencia szabályokra van
szüksége, s a kormány által tavaly novemberben elfogadott tervezetet
nem gyengíteni, hanem szigorítani kellene.
A szombathelyi akciónapon a szeles hűvös időjárás nem kedvezett az
aktivistáknak, de így is mintegy 650 aláírás gyűlt össze annak
érdekében, hogy Szombathely önkormányzata is nyilvánítsa ki, hogy
csatlakozik a GM mentes Magyarországért mozgalomhoz
2006. március 9-12
A
környezet és természetvédő szervezetek XVI. Alkalommal szervezték meg
országos találkozójukat. Ezúttal a veszprémi Csalán Környezet- és
Természetvédő Egyesület vállalta hogy megszervezi az OT-t. Bár nem volt
olcsó a részvétel, mégis meglehetősen sokan eljöttek.
Több, mint
650 résztvevő volt és mintegy 200 szervezet képviseltette magát. A
Kerekerdő Alapítványt öt fő képviselte. Az idei OT-n érződött a
választások közelsége. Több rendezvény is foglalkozott a pártokkal.
Ezúttal is számos stand adta meg az alaphangulatot. Az idén két szekció
is foglalkozott az erdők ügyével. Az egyik a biomassza erőművek
kapcsán, míg a másik természetvédelmi oldalról. Mindkét szekció
állásfoglalást is készített, melyet az OT plenáris elfogadott.
2006. március 9-10
A
Környezet és Természetvédő Szervezetek XVI. Országos Találkozóját ebben
az évben a Csalán Környezet és Természetvédelmi Egyesület szervezte
Veszprémben. A Kerekerdő Alapítvány egy két napos előprogrammal
csatlakozott a zöldek szokásos évi nagyrendezvényéhez. Az
Országos Erdőfórum célja a párbeszéd és a konszenzuskeresés, az
erdők ügyével hivatásszerűen, vagy civilként foglalkozó társadalmi
csoportok, szektorok és ágazatok között. A rendezvény megszervezését
indoklták többek között az erdőket várhatóan érintő jogszabályi
és strukturális változások, (erdőtörvény módosítása, nemzeti parkok
átszervezése, ÁPV Rt. megszűnése, stb.). A program három a
környezetvédő civil szervezetek által évek óta napirenden tartott
témakör köré szerveződött: tartamosság - természetszerűség -
társadalmi kontroll. Március 9-én, csütörtökön délután és este: szakmai
fórum volt Bakonybélben a Bakony Hotelben, másnap pedig délelőtt terepi
program a Bakonyerdő Zrt területén. A rendezvény iránt nagy volt az
érdeklődés. A konferencia terem befogadóképessége sajnos határt szabott
a résztvevők számának, ezért mintegy tucatnyi jelentkezőt vissza is
kellett utasítani. A résztvevők egy része az OT részeként az
előprogramra jelentkező civil szervezetek delegáltjaiból, illetve
a program felhívására jelentkező hivatásos erdész és
természetvédő szakemberekből állt. A vendégeket a bakonyi erdészek
nevében Vaspöri Ferenc az Állami Erdészeti Szolgálat veszprémi
igazgatója köszöntötte. Az erdeink természetessége, erdőtermészetességi
vizsgálatok, természetességi kategóriák, erdőrezervátumok témablokkban
élvezetes előadások hangzottak el. Előadók voltak: Dr. Bartha
Dénes, egyetemi tanár Nyugat- magyarországi Egyetem, Növénytani
Tanszékének vezetője, Dr. Csóka György, egyetemi magántanár, az
Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi Osztályának vezetője, Horváth
Ferenc, az MTA Ökológiai és Botanikai Kutató Intézetének
tudományos munkatársa.
A második blokkban az erdőgazdálkodás és a természetvédelem
miniszteriális szintű vezetői az erdészeti és természetvédelmi
stratégiákról, jogi szabályozás, strukturális változások kérdésköréről
tartottak előadást. Előadók voltak Klemencsics András főosztályvezető,
FVM Erdészeti Hivatalának vezetője, Sódor Márton, főosztályvezető, KVVM
Természetvédelmi Hivatalából és Gémesi József ügyvezető igazgató
helyettes az ÁPV Rt Erdészeti és Agrárgazdasági Vagyonkezelő
Igazgatóságától. A harmadik blokkban a helyi szakemberek kaptak szót,
hogy bemutassák a Bakonyban folyó erdészeti és természetvédelmi
tevékenységet. A Bakonyerdő Zrt vezérigazgatója és Balogh László a
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatója tartott előadást. Ezután még
egy un. civil blokk következett , ahol a téma a társadalmi
igények, társadalmi részvétel, társadalmi kontroll, civil
szervezetek szerepe volt. A felkért előadók saját szervezetük
tevékenységén keresztül mutatták be a kérdésről kialakult véleményüket.
Így Ormos Balázs, főtitkár, Országos Erdészeti Egyesülettől, Máthé
László, programvezető, WWF Magyarországtól, Luzsi József, elnök Magyar
Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségétől, és dr. Fülöp
Sándor EMLA Környezet és Jog Managmant Egyesülettől. Már éjszakába
nyúlt Varga Béla a Pro Silva Hungaria elnökének szenvedélyes előadása.
Másnap a még hóborította Bakonybél környéki erdőkben az élvezetes
terepi programon végre igazi beszélgetések is kialakultak a zöldek és a
civilek között.
A rendezvényen 120 fő vett részt. Ebből 83 fő töltötte
Bakonybélben az éjszakát, ill. vett részt a terepi programon is.
Ebből 44 fő volt civil szervezet képviselője, 39 fő valamilyen
erdőgazdálkodó cégtől, 11 fő valamelyik nemzeti parktól, 17 fő
pedig különböző hatóságoktól (ÁESz, KöTeViFe) érkezett. A többiek a
miniszteriális szintet, egyetemet, vagy a tudományos szférát
képviselték.
2006. február
Az
Öntő utca lakói politikusokhoz fordultak, majd félpályás útlezárással
tiltakoztak az utcán átmenő nagy forgalom ellen és a környéken meg nem
valósult útfejlesztések miatt. A tiltakozó akcióról megjelent híradások
szerint a lakók a Kámoni Arborétum fáit hibáztatják. Szerintük a
szomszédos Saághy utcán tervezett út megvalósítása a Kulturális
Örökségvédelmi Hivatal azon elutasító határozatán bukott meg, mely
leírta, hogy a Kámoni Arborétum ezen részén és a Saághy Kastély
előtti területen megőrzésre érdemes idős nagy méretű fák vannak. A
felhergelt lakók leginkább egy tulipánfára haragszanak. Úgy tűnik a
demonstrációt szervezőknek sikerült elhitetni az érintett lakossággal,
hogy a fák az okai rossz sorsuknak.
Érdekes hogy a több mint fél
évvel ezelőtt született hatósági elutasító határozat ellen, csak most a
választási kampány derekán jutott a politikusok eszébe hogy
demonstrációt szervezzenek.
Furcsa olvasni , hogy a demonstrálók szellemi vezetője, aki egyben a
városrész önkormányzati képviselője és a környezetvédelmi bizottság
elnöke, az általa képviselt megoldást és a ráépülő egyéb projekteket
kompromisszumos megoldásnak nevezi, miközben az ellenvéleményt
képviselő lakókat és civil szervezeteket semmilyen egyeztetésre,
tárgyalásra, önk. biz. ülésre sem hívták meg, holott azt az érintettek
többször kérték.
Arról persze minden érintett hallgat, hogy hibás várospolitikai,
várostervezési döntések sorozata vezetett oda, hogy ma már nincs igazán
jó megoldása a problémának. Mindenesetre az Arborétum fái már akkor is
ott voltak, mikor a környék, ma sűrűn beépített utcái még a
tervezőasztalon sem léteztek. A nagy átmenő forgalmat, leginkább a
METRÓ hipermarket felépítése generálta.
Szégyen, hogy az egykor a Nyugat Királynőjének nevezett Szombathelyen,
mely sokáig parkjairól is nevezetes volt, a zöldövezetben lakók
egy része ma, azért demonstrál, hogy vágjanak ki több mint 100 fát az
Arborétum fáiból csak azért, hogy az ő házuktól kicsit távolabb
menjenek az autók.
Riasztó, hogy milyen erős lehet egy olyan politikusi agitáció, melynek
eredményeként ma a környék lakói minden gondjuk, bajuk okaként az
Arborétum fáit, ill, az azokat védő hatóságokat hibáztatják.
Felfoghatatlan, hogy, arról javaslatról, melyet az Arborétumot védő
civilek és hatóságok régen mondogatnak és tényleg kompromisszumos
megoldás, miért, nem akarnak hallani a politikusok. Eszerint a
forgalmat el lehetne osztani két egyirányú utcán és így az arborétum
fái is megmenekülnének.
2005. december
A
Kerekerdő Alapítvány jubileumi falinaptárat jelentetett meg abból az
alkalomból, hogy 2006-ban lesz száz éve, hogy Herman Ottó
kezdeményezésére Magyarországon a Madarak és fák napját
megünnepeljük.
A XIX. század végén a világ különböző országaiban,
napirenden volt az állatok, és az erdők védelme. Hazánkban minden ilyen
irányú törekvés középpontjában Herman Ottó állt, aki tudományos
munkásságával és közéleti szereplésével hosszú időn keresztül
meghatározta az állatvédelemmel kapcsolatos hazai törekvéseket. Herman
Ottó nagy érdeme, hogy felismerte a természet megismerésének és
védelmének összefüggését. 1900-ban (!) fogalmazta meg, hogy
„A
természetben a maga helyén minden egyenértékű, egyenjogú, legyen az
akár a legparányibb légy dongása, akár a Vezúv kitörése. E hatalom
birtokában nincs sem megvetni, sem letaposnivaló, s ez nagyon is
érdekünk”.
A hazai pedagógia nyitottan és érdeklődéssel
fogadta az amerikai iskolákban 1894-től bevezetett Madarak (Birds day)
és Fák (Arbor day) napját. Az amerikai kezdeményezés hatására Herman
Ottó, aki az Országos Állatvédő Egyesület 1900. évi februári
közgyűlésén felvetette egy hasonló intézkedés bevezetését. A közgyűlés
elfogadta Herman Ottó javaslatát és 21 tagból álló bizottságot
választott meg a terv kivitelezésére. Sajnos, az egyöntetű lelkesedés
ellenére még hat évig kellett várni a Madarak és fák napjának a
bevezetésére. Közben azonban Kőszegen Herman Ottó barátja, Chernel
István már az 1900-as bejelentés után az országban elsőként megrendezte
a Madarak és fák napját. 1906 márciusában az Országos Állatvédő
Egyesület elnöke, Máday Izidor előterjesztést tett Apponyi Albert
vallás- és közoktatásügyi miniszternek, aki Herman Ottó írásbeli
közbenjárására közreadta a rendeletet, mely meghonosította a
magyarországi iskolákban a Madarak és fák napjának megünneplését.
A jubileumra készülve, a Kerekerdő Alapítvány 2005-ben meghirdette
„Madarak fák napja 2005. c. rajzpályázatát. Pályaművek témája a
természet sokszínűségének, szépségének, növény- és állatvilágának, az
ember és a természet kapcsolatának ábrázolása lehetett.
Felhívásunkra Vas megye 16 településének 31 iskolájából 407 alkotás
érkezett be, melyek feléből színvonalas kiállítás nyílt a Madarak és
fák napján a Kerekerdő Alapítvány központjában. Az Ökocella a padlótól
a plafonig zsúfolásig megtelt alkotásokkal. A beérkezett pályaművekből
a zsűri választotta ki azokat melyek, a reprezentatív fali naptárt
diszítik
A falinaptár B/3 méretű (46.5 cm x 32 cm) színes kiadvány, mely
2006-2007-2008 években lesz használható, így egy év után sem kell majd
kidobni. Ezen kívül tartalmazza a zöld jeles napokat is. A naptárt 19
gyermek alkotás díszíti és tartalmaz egy oldalt, mely e jeles nap
eredetét mutatja be.
2005. november
Az elmúlt időszakban a Rába folyógazdálkodási tervvel kapcsolatban a Kerekerdő Alapítvány és más környezetvédő civil szervezetek is többször kifejthették véleményüket. Alapítványunk, a tervvel kapcsolatos kritikai észrevételek, és hiányosságok hangoztatása mellett, kereste annak lehetőségét, hogyan lehetne a terv szegényes biológiai, ökológiai elemeit javítani, teljesebbé tenni. Arra nem volt lehetőségünk, hogy a Rába teljes hazai szakaszán, a hiányzó ökológiai állapotfelvételeket pótoljuk, de a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatandónak ítélte törekvéseinket. Így az elmúlt év második felében a „Rába nemzetközi ökológiai hálózat előkészítése” c. PEA2 projekt keretében a Rábán jelentős kutató munka folyt. A projekt keretében dolgozó szakértő stáb mintaszakaszokra vonatkoztatva igyekezett egy ökológiai állapotfelvétel alapjait lerakni. A kutatási program eredményeként 15 szakértő munkájának gyümölcse az a két tanulmánykötet, mely, mintegy 600 oldal terjedelemben, az alábbi fejezetek szerint nyújt új ismereteket a Rába.völgyéről:
A munka indítéka az volt, hogy új ismeretekkel, tervezési javaslatokkal járuljunk hozzá a Rába folyógazdálkodási terv teljesebbé tételéhez.
A dokumentációra építve a Kerekerdő Alapítvány, több környezet-
és természetvédő civil szervezet véleményét is összegezve a
közeljövőben elkészíti a Rába tervvel kapcsolatos álláspontját.
2005. október
A Kerekerdő Alapítvány októberi erdei iskolájának lakói először azt gondolták, újabb régészeti feltárások kezdődtek a Vas-hegyen. A szabadlevegős program fontos része a halomsírok felkeresése. Mint ismeretes, a hegy platóján egy vaskori halomsíros temető bújik meg az erdőben, mely jó alkalom a régi korok, a temetkezési szokások, illetve a régészek munkájának bemutatására. Kelemen Tibor az alapítvány munkatársa kb október első napjaiban fedezte fel a szétbontott halomsírt. A szabályos, feltehetőleg gépi segítséggel végzett feltárás, mely mélyen behatolt a sírhalom belsejébe, szakszerű munkának tűnt, mely lehetőséget nyújtott arra, hogy az erdei iskolások bekukkantsanak síremlék belsejébe. A Vas-hegy természeti és kultúrtörténeti értékeinek folyamatos figyelemmel kisérése, védelme az Alapítvány fontos vállalt feladata. Ezért az alapítvány elnöke az erdei iskola után telefonon bejelentette a tapasztaltakat Ilon Gábornak a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága régészeti osztályvezetőjének és Fiegler Andrásnak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Regionális Kirendeltsége vezetőjének. Hamar kiderült, hogy a régészeti védelem alatt álló területen engedély nélküli cselekmény történt. Sírrablók jártak a területen. Másnak a hatóság munkatársai már a helyszínen rögzítették a vandál munka végeredményét. A rendőrség folytatja majd a bűntény feltárását.
2005. augusztus
A „Szőcei szénagyűjtő tábor” klímafigyelő brigádjának tagjai augusztus hatodikán hajnalban három foknál is alacsonyabb hőmérsékletet regisztráltak a fokozottan védett tőzegmohás lápréten.
A Kerekerdő Alapítvány által szervezett természetvédelmi táborban idén, tizenötödik éve gyűltek össze, erdei iskolákban és más táborokban már megedződött diákok, hogy kétkezi munkájukkal hozzájáruljanak a Szőce-patak völgyében megbúvó különleges természeti ritkaságok megőrzéséhez. Az Alapítvány együttműködési megállapodást kötött az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósággal, vállalva, hogy a lekaszált széna legyűjtésével, a tájidegen fajok irtásával és kisebb kutató munkákkal járulnak hozzá a fokozottan védett terület természetvédelmi kezeléséhez. Az esős időjárás ellenére, a mintegy 30 fő mindenre elszánt táborlakó idén is elvégezte vállalt feladatát. A diákok közül többen nyolcadszor jöttek el ebbe a táborba és a Nemzeti Park által lekaszált szénát idén is legyűjtötték, remélve, hogy elszállításáról is gondoskodnak majd. A szénagyűjtő tábor lakói közül többen már mesterfokon kezelik a favellát és a gereblyét, de néhányan az Amerikából elszármazott tájidegen aranyvessző kaszálásában és sarlózásában is jeleskedtek, míg mások a talajt nitrogénvegyületekkel dúsító akác gyűrűzésével próbálták helyzetbe hozni a domboldal eredeti növénytársulásának, a cseres tölgyesnek a fajait. Annak ellenére, hogy az elmúlt évek nagy szárazsága miatt több kiszáradt forrás most sem éledt újra, idén rengeteg volt a béka. Főleg az apró barnavarangy-gyerekek okoztak örömet a békaszámláló különítménynek. A madarászok sem maradtak munka nélkül. Az idei sikeres költés adott bőven munkát az odútisztogatóknak, ugyanakkor a patak élővilágát vizsgáló lánycsapat a tavalyihoz képest jóval kevesebb gerinctelen állatot talált.
A sátorban illetve a szabad ég alatt alvó táborozók évek óta saját bőrükön tapasztalják a völgy különleges mikroklímáját. A vízjárta réten éjszakánként rendszeresen hét fok alá süllyed a hőmérséklet és a levegő olyan párás, hogy reggelre eláznak a kint felejtett papírlapok. Eddig három fok volt a legkisebb hőmérséklet, amit a szokásos augusztusi táborban regisztráltak. Ezt a múlt szombaton sikerült megdönteni. Az esős nap utáni derült éjszaka és a rét fölött gomolygó pára megtette a hatását. A reggeli hőmérő ellenőrzéskor meglepődve látták a klímavizsgáló csapat tagjai, hogy a rét közepére kitett digitális műszer, hajnalban 2.9 Celsius fokot rögzített, miközben ugyanitt napközben több mint 30 fokos hőség volt.
2005. július
Nagyszabású programot indít a Kerekerdő Alapítvány a Rába magyarországi szakaszának ökológiai szempontú megismerésére. Az állami vízügyi szervek által néhány éve indult el az a mintaprogram, melynek keretében a Rábáról egy olyan folyógazdálkodási terv készül, mely igyekszik a vízügyi szempontokon túlmenően a természetvédelmi, környezetvédelmi, és társadalmi szempontokat is figyelembe venni. A korábbi erősen műszaki vízügyi szemlélethez képest valóban előrelépés már az szándék is, mely a többféle szakmai szempont és társadalmi érdek összeegyeztetését tűzte ki célul. A térség civil szervezeteinek is módja volt véleményt nyilvánítani. A nyugat-dunántúli zöld szervezetek kezdettől azon a véleményen voltak, hogy az elkészült terv legjobb szándéka ellenére is egy műszaki terv, melyben nagyon felületes módon került bele néhány biológiai elem is. A terv nagy hiányossága, hogy annak készítését nem előzte meg ökológiai állapotfelvétel. E vélemény hangoztatása mellett a Kerekerdő Alapítvány kereste annak lehetőségét, hogy megfelelő biológiai vizsgálatok lefolytatásával és szakanyagok létrehozásával járuljon hozzá terv zöldítéséhez. E törekvést a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatandónak ítélte. Ennek eredményeként a PEA 2 keret terhére az Alapítvány irányításával botanikai és zoológiai kutatások indulhatnak a Rába hazai szakaszán.
2005. június
A Közlekedési Főfelügyelet másodfokú eljárásában elutasította az engedély megadását a szombathelyi Kámoni Arborétum déli határa mentén húzódó Saághy út átépítésével és bővítésével kapcsolatos engedélyezési eljárásban. Az út építése során az Arborétum területéből 700 négyzetmétert hasítana le az út. A jelenlegi zsákutcai nyugalom helyett jelentős átmenő forgalom sújtaná a környéket. A terv engedélyezését már nem először próbálta keresztülvinni az Önkormányzat. Korábban a helyi lakosok tiltakozását két környezetvédő civil szervezet a Védegylet és az EMLA segítette. Tavaly az első eljárásban a fellebbezők elérték, hogy a másodfokú hatóság megsemmisítette az elsőfokú engedélyt és új eljárást írt elő. A mostani eljárás előtt az út megvalósítását akarók azt is elérték, hogy miniszteri rendelet feloldotta az „útban lévő” arborétumi terület védettségét. Az új eljárás során a Kerekerdő Alapítvány is többször nyilvánított véleményt. Három országos hatókörű környezetvédő szervezet, a budapesti székhelyű Magyar Természetvédők Szövetsége és a Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Szövetség, valamint a győri Reflex Környezetvédő Egyesület ügyfélként kapcsolódott be. Bár a Vas Megyei Közlekedési Felügyeletnek ez szokatlan és nehezen kezelhető helyzetnek tűnt, végül a kiadott engedélyre öt fellebbezés érkezett be. A zöld szervezetek fellebbezését különböző okokból elutasították a két helyi lakos fellebbezése mégis elegendőnek bizonyúlt. Még úgy is, hogy a KVVM illetékes hivatala a határidőig nem válaszolt, így szakhatósági állásfoglalásukat megadottnak tekintették. Végül a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal mondta ki a döntő szót: az útépítéssel országos jelentőségű műemléki területen értékes fák esnének áldozatul, ami nem megengedhető.
2005. május
A Kerekerdő Alapítvány idén is meghirdette hagyományos nyári táborait. A legkisebbeknek (7-10 éveseknek) a Vasi Múzeumfaluban a Pajta tábor, a nagyobbaknak a Felsőcsatáron (Vas-hegy, Pinka-mente) szervezett Süni tábor, a legharcedzettebbeknek pedig a Szőcei szénagyűjtő tábor kinált vonzó programokat. A Pajta tábor négy egyhetes turnusába már május végén beteltek a létszámok. Összesen mintegy négyszáz gyermek vesz részt a táborokban. A legnépszerűbb idén is a Pajta tábor volt, ahol turnusonként 70-80 gyermek ismerkedhetet a FALU állataival, kertjével, épületeivel szokásaival.
2005. május
A Madarak és fák napja alkalmából immár másodszor szervezte meg a Kerekerdő Alapítvány a „Természet hangjai” c. kulturális fesztivált a Kámoni Arborétumban. A szervezők idén is ragaszkodtak ahhoz az elvhez, hogy mindenféle komolyabb technika, erősítés nélkül, a maguk természetes hangján szólaljanak meg a produkciók. Tavaly több volt az irodalmi mű, és több volt a gyermek szereplő. A tapasztalatok alapján idén több volt a hangszeres, fellépő. Többen a Bartók Béla Zeneiskola növendékei és tanárai.
Május 8-án vasárnap délelőtt természetismereti foglalkozáson vehettek részt az érdeklődő gyerekek. Délután a hűvös szeles idő ellenére is sokan eljöttek. Mintegy 150-200 fő gyűlt össze a mammutfenyő tövében. A bevezetőben szó esett a Madarak és fák napja történetéről, Hermann Ottó munkásságáról és a zeneszámok között pedig irodalmi betétek, a témához és a helyhez illő idézetek sorjáztak. Idén hiányoztak a kórusok, de volt két kedves családi zenekar és két nívós népzenei együttes. Jól szóltak a lombsátor alatt a fúvósok, a kürtös trió és a trombitások is.
Üröm az örömben, hogy a területgazda Erdészeti Tudományos Intézet egy cseppet sem érezte magáénak a rendezvényt. Az intézményt senki nem képviselte. Sőt, az előzetes megbeszélések személyes meghívó átadás ellenére a pénztárnál még hosszasan kellett magyarázkodni, hogy milyen rendezvény is lesz ez…
2005. május
A Madarak és fák napját Herman Ottó kezdeményezésére 1906 óta ünneplik rendszeresen hazánkban. A század első évtizedeiben rajzpályázattal emlékeztek meg arról, hogy „ a természetben a maga helyén minden egyenértékű, egyenjogú, legyen az akár a legparányibb légy dongása, akár a Vezúv kitörése.” A legjobb alkotásokat naptár formájában tették közzé. A Kerekerdő Alapítvány ezt a hagyományt szerette volna feleleveníteni, amikor az idei évben két korosztály számára meghirdette rajzpályázatát az Írókéz Art támogatásával. Pályaművek témája a természet sokszínűségének, szépségének, növény- és állatvilágának, az ember és a természet kapcsolatának ábrázolása lehetett. Pályázhattak minden Vas megyei, 3-8. osztályos általános iskolai tanuló. A pályázatra összesen 407 alkotás érkezett a megye 16 településének 31 iskolájából. A beérkezett alkotások nagy száma miatt, azoknak csupán fele került kiállításra az Alapítvány központjában. Azonban így is a padlótól a plafonig színes gyerekrajzok borították be az Ökocella nagytermét, s tették azt hangulatossá több héten keresztül. A rajzok a természet szinte minden alkotóját bemutatták, ábrázoltak növényeket, gyönyörű tájakat, környezetvédelmi problémákat, de legfőképpen állatokat. A zsűrinek nem volt könnyű dolga, hiszen a rengeteg szép, sokszor egyedi technikával készített mű közül kellett kiválasztani a díjazottakat. Így számos különdíj született és a második helyen mindkét korcsoportban két alkotást is díjaztak. Külön jutalomban részesült még annak a 32 pályaműnek az alkotója, akiknek a rajzát a 2006-ban, a Madarak és Fák napja századik évfordulójának alkalmából megjelenő naptár, illetve képeslap formájában szeretnék közzé tenni. A díjazottak értékes könyvjutalommal és az Írokéz Art által felajánlott rajzeszközökkel, kedvezményes vásárlást biztosító kártyával lehettek gazdagabbak.
2005. április
Szombathelyen 2004. Decemberében állították üzembe az első hulladékgyűjtő szigeteket. A város negyven pontján került kihelyezésre a négy zöld konténerből álló együttes, melybe papírt pillepalackot, és üveget lehet elhelyezni. A mindeközben hulladékudvar már mintegy tíz éve működik. A Kerekerdő Alapítvány munkatársai úgy tapasztalták, hogy mindeközben nagyon kevesen ismerik a szelektív hulladék elhelyezés lehetőségeit. Bár az Alapítvány a hulladékkérdésben elsősorban a környezettudatos fogyasztói szokások, a környezetbarát életmód népszerűsítésében, a különböző korosztályok számára szervezett, az életkori sajátosságoknak megfelelő környezeti nevelési programok megvalósításában látja a jövő útját, mégis fontosnak tartják, hogyha már nagysokára rászánta magát a város vezetése, hogy bevezeti a szelektív hulladékgyűjtést a városban, akkor az a lehető leghatékonyabban működjön. Ezen okok miatt határozta el az Alapítvány, hogy az idei Föld Napján akciót indít a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése érdekében. Az akcióban részt vettek az alapítvány önkéntesein kívül a Herman Ottó Szakközépiskola 3. Osztályos diákjai is. A város hat legforgalmasabb pontján összsen mintegy 30 diák osztogatta a szombathelyi hulladékgyűjtő szigetekről, a komposztálást és a környezetbarát, hulladékszegény életmódot népszerűsítő szórólapokat. Ezzel párhuzamosan kérdőívek segítségével készített rövid beszélgetésekkel próbálták felmérni, hogy az „utca embere”, mit tud a szombathelyi szelektív hulladékgyűjtési lehetőségekről, mit gondolnak a hulladékokról, milyen fogyasztói szokásokat követnek. Az Alapítvány tervei szerint a 100 interjú eredményét bemutatják az Önkormányzat illetékes szakmai bizottságának és a hulladék elszállítását végző szolgáltatónak is.
2005. április
Az idén is fotókiállítással kezdődtek a Kerekerdő Alapítvány Föld Napi rendezvényei. Tavaly a Vas-hegy és a Pinka, idén pedig a Rába természeti értékeiből nyílt kiállítás az Ökocellában. Az „Élő folyónk a Rába” c. kiállítást április 21-én dr. Szinetár Csaba ajánlotta a népes közönségnek.
Sokan csak akkor találkoznak vele, ha autóval vagy vonaton átsuhannak valamelyik hídon. Nem kevesen ígéretes horgászvízként tisztelik. Mások izgalmas vízitúra útvonalként tartják számon. Sajnos vannak olyanok is, akik csak, a minden szemetet és szennyet elnyelni képes folyót látják benne. Sokáig csak néhány megszállott tudós mondogatta, hogy a Rába jelentős természeti értékünk. Ma már egy jelentős szakasza az Őrségi Nemzeti Park része, és teljes hazai szakasza Natura 2000 terület, azaz része az Európai Unió ökológiai hálózatának
A KerekerdőAlapítvány arra vállalkozott, hogy összeállít egy olyan kiállítási anyagot, mely a Rába kevésbé ismert arcait, természeti ritkaságait, jellemző növény és állatvilágát mutatja be természetfotók segítségével. A közel tucatnyi természetfotós, több, mint 60 képét bemutató kiállítás, először a Kerekerdő Alapítvány központjában nyílt meg, de utána vándorútra indul iskolákba, művelődési házakba, hogy minél több, Rába-menti településen hívja fel a figyelmet természet értékeinek védelmére.
2005. április
A
Kerekerdő Alapítvány az idei zalaegerszegi OT-n is megszervezte az ERDŐ
szekciót. A 2005. Évi OT ERDŐ szekciója hasonlóan a 2003. Évi OT
előprogramjához, olyan fórum volt, ahol ezúttal képviselteti magát
a „másik oldal” is. A fórumon visszajelzést vártunk az erdész és
természetvédő szakma hivatalos képviselőitől az előző OT-k Erdő
szekcióinak állásfoglalásairól. A fórum vivőtémája az
„Erdőgazdálkodás-erdőkezelés védett területeken” volt . Az OT első
estéjén mintegy 16 résztvevő gyűlt össze az an Esti
beszélgetések c. program keretében. Végül négy órán át tartott a vita,
ahol a Fidesz MPP Zöld tagozatának elnöke Meggyesy Balázs is
jelen volt. Másnap a két órásra tervezett szekció végül is három
órán át tartott, ahol öt rangos vendég képviselte az állami erdészeti
és természetvédelmi szervezetet. Jelen volt Klemencsics András az
FVM Erdészeti Főosztályának vezetője, Sódor Márton a KVVM
Természetvédelmi Hivatalának főosztályvezetője. Az APV RT
képviseletében dr Pethő József a Szombathelyi Erdészeti
Rt vezérigazgatója, …. Ottó a Zalaerdő Rt
vezérigazgatója kapott szót. Az Országos Erdészeti Egyesületet dr. Péti
Miklós alelnök képviselte. A referátumok sorában Máthé László a WWF
Magyarország képviseletében, Kempl Zsolt pedig a Bajai Ifjúsági
Tetrmészetvédő Kör képviseletében kapott szót. Szombat este újabb,
mintegy 5 órás meeting keretében készült el az ERDŐ szekció
állásfoglalása, melyet vasárnap az OT plenáris ülése egyhangúlag
elfogadott. Az idei állásfoglalás a korábbiakhoz képest nyíltan
állást foglalt abban a kérdésben, hogy a védett erdők kerüljenek a
nemzeti parkok vagyonkezelésébe. Ezen kívül két fontos eleme a
mostani állásfoglalásnak hogy a civil környezetvédők
kinyílvánították, hogy igényt tartanak arra, hogy létrejöjjön
valamilyen rendszeres intézményesült forma a különböző felek
(gazdálkodók, államigazgatás, szakmai érdekképviseletek, erdő
tulajdonosok, stb), az erdők ügyében dolgozni akaró
szervezetekkel pedig egy hálózati együttműködést (az
ERDŐSZÖVETSÉG) kialakítását kezdeményezték.
2005. április
Két év után ismét az ország nyugati felén, ezúttal Zalaegerszeg volt a színhelye a hazai zöld szervezetek legnagyobb seregszemléjének. Az Ökorégió Alapítvány stábja jól szervezetten vezényelte le az idei OT-t. Ezuttal komolyabb szervezési problémák nélkül zajlott a találkozó. Ötletes és jól sikerült színfoltja volt a zalai OT-nak a biovásár. Azért többen sajnáltuk, hogy mintegy 200 résztvevővel kevesebb volt a szokásosnál és mintegy 100 szervezettel kevesebben jöttek el a találkozóra. Ennek egyik fő okának az időpont többszöri módosítását, viszonylag kései kitűzését tartjuk. Így több más országos nagyrendezvénnyel is ütközött az időpont. A másik ok, hogy meglehetősen drága volt a részvétel, (több mint kétszerese a 2003. Évi Szombathelyen rendezett OT-nak), mely elriaszthatta a kisebb szervezeteket. Cserébe színes és első osztályú minőségűek voltak a plakátok, hírlevelek, a kitűzők, és egyenpóló is dukált minden szervezőnek….
2005. április
A Vas Megyei Közlekedési Felügyelet I. fokon megadta az engedélyt a Kámoni Arborétum területéből 700 négyzetmétert lehasító út építésére. A Saághy út átépítése és bővítése után várhatóan nagy átmenő forgalom is sújtaná a megcsonkított Arborétumot. Az első fokú határozat ellen két közelben lakó magánszemély és három országos hatókörű környezetvédő szervezet is fellebbezett.. A Az I. fokú hatóság érezhetően nem tudott mit kezdeni az ügyfélként bejelentkezett három civil szervezettel, akik törvény adta jogukkal élve kérték ügyfélként való regisztrálásukat. A győri Reflex Környezetvédelmi Egyesület, és a budapesti székhelyű Magyar Természetvédők Szövetsége és a Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédelmi Szövetség bejelentkezésére sokáig nem reagált a hatóság. Az engedélyező határozatot nem küldték meg a jogszabályban előírt módon a zöld szervezeteknek, ami kétségessé tette a fellebbezési lehetőségüket. Ezen kívül más téves információkat is tartalmazott az irat ezért a Kerekerdő Alapítvány jelzésének hatására módosították a határozatot. Mind három zöld szervezet fellebbezett, amelyek főként az illetékes természetvédelmi és a kulturális örökségvédelmi hatóságok szakhatósági hozzájárulását támadták.
2005. március
Célegyenesbe fordult a 2005. Évi Ot szervezése. 2003-ban Szombathelyen került sor a nagyszabású rendezvényre, amit a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Kerekerdő Alapítvány szervezett. Tavalyi debreceni OT után ismét a Nyugat-dunántúl a rendezvény helyszíne. A szervező, az Ökorégió Alapítvány.
A Környezet- és Természetvédő Társadalmi Szervezetek Országos Találkozója (röviden OT) a rendszerváltás óta létező legnagyobb szabású seregszemléje a hazai és a határokon túli magyar zöld szervezeteknek, melyen rendszeresen mintegy 3-400 civil szervezet képviselteti magát, a résztvevők létszáma pedig megközelíti az 1000 főt. A találkozón a civil szervezetek képviselőket választanak, állásfoglalásokat fogadnak el, és fórumot teremtenek az állami és a civil szféra közötti magas szintű párbeszédre. E találkozók jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a hazai mozgalom nemzetközi szinten ismertté és elismertté vált, a különböző csoportok és szervezetek ismerik egymás tevékenységét, egyre több közös projektet dolgoznak ki és valósítanak meg, képesek országos környezetvédelmi, természetvédelmi kérdésekben közösen fellépni, szükség esetén erősíteni vagy konstruktív kritikával illetni a kormányzati szervek tevékenységét. A tizenkét éve megrendezett OT-k eredménye, hogy a hazai zöldeket ma a civil társadalom országos szinten legszervezettebb csoportjának tartják. Az OT, amit a zöldek parlamentjének is neveznek, egyben a rendezvényt befogadó város jelentős kulturális és közéleti eseménye, hiszen a rendezvényhez kiállítások, termékbemutatók, kiadványbörzék kapcsolódnak, színvonalas előadások hangzanak el, és számtalan szekcióban dolgozhatnak együtt a jelenlévők. Az OT nem konferencia, hanem egy sokszínű forgatag, ahol alaposan feltöltődhetnek a téma iránt érdeklődők.
Az idei OT-n ahogyan immár három éve a Kerekerdő Alapítvány szervezi az ERDŐ szekciót, mely idén fórum jellegű lesz, amin jelen lesznek az állami erdészeti és természetvédelmi ágazat vezetői A szekció ideje 2005. Április 2. 11.00-13.00.
További információ: www.ot2005.hu
A Madarak és fák napját Herman Ottó kezdeményezésére 1906 óta ünneplik rendszeresen hazánkban. A század első évtizedeiben rajzpályázattal emlékeztek meg arról, hogy „ a természetben a maga helyén minden egyenértékű, egyenjogú, legyen az akár a legparányibb légy dongása, akár a Vezúv kitörése.” A legjobb alkotásokat naptár formájában tették közzé. Ezt a hagyományt szeretnénk feleleveníteni.
A Kerekerdő Alapítvány első alkalommal teszi közzé Madarak és fák napi felhívását, s kínál rajzpályázati lehetőséget a Vas megyében élő általános iskolás gyermekek számára.
Pályázati feltételek:Alkotásaival pályázhat - minden 3-4-5. osztályos általános iskolai tanuló Vas megye területéről (I. korcsoport); minden 6-7-8. osztályos általános iskolai tanuló Vas megye területéről (II. korcsoport);
Pályaművek témája: a természet sokszínűségének, szépségének, növény- és állatvilágának, az ember és a természet kapcsolatának ábrázolása. Az alkotások elkészítésének módja lehet: grafika, festési technika, ezek együttes alkalmazása
Az alkotások mérete: A/4-es, illetve A/3-as felületnagyságú papírlapnak megfelelő.
A rajzokat kérjük paszpartuzva elküldeni, s a művek hátulján (vagy mellékelve) az alábbi fontos adatokat feltüntetni: alkotó nevét, alkotó életkorát (hányadik osztályos), iskola nevét, címét, pályamű címét, segítő személy, tanár nevét
Beküldési határidő: 2005. április 25.
Cím: Kerekerdő Alapítvány, Ökocella, Szombathely Kőszegi u. 3.
A pályázati művekből rendezendő kiállítás ünnepélyes megnyitójának, valamint a pályázat díjkiosztójának időpontja: 2005. május 10. - Madarak és fák napján.
A legszebb pályamunkák alkotói értékes jutalomban részesülnek.
A legötletesebb, legjobb rajzokból a régi hagyományokhoz híven, naptár megjelentetését tervezzük.
A MADARAK ÉS FÁK NAPJA 2005 RAJZPÁLYÁZAT az Írókéz Art támogatásával kerül megrendezésre.
2005. március
Megszületett az építési engedély arra a tervre, melyet Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata nyújtott be a Kámoni Arborétumot délről határoló Saághy út átépítése, és bővítése ügyében. A kiadott határozat szerint a Kámoni Arborétum természetvédelmi területből több mint 700 négyzetmétert fognak letarolni és lebetonozni. A Közlekedési Felügyelet által irányított engedélyezési eljárásba a Kerekerdő Alapítvány kérésének megfelelően, a jogszabályok adta lehetőséggel élve, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Szövetség, és a Reflex Környezetvédő Egyesület ügyfélként jelentkezett be. A hatóság, a jelek szerint nem igazán vette komolyan ezeket a bejelentkezéseket. Ez azt is mutatja, hogy a határozat állításával ellentétben, az engedélyt nem küldték meg tértivevényes formában ezeknek a szervezeteknek. A Kerekerdő Alapítvány kérte, hogy ezt pótolják és ügyészségi eljárást helyezett kilátásba. A hatóság pótolta a mulasztást. Tehát 2005. 03. 17-től ketyeg a 15 napos fellebbezési határidő. A bejelentkezett szervezeteknek elfogadhatatlan, hogy egy út érdekében védett területet, jelentős zöld felületet, élő fákat áldoznak fel egy olyan út építése érdekében, melyre valójában nincs szükség, de az Arborétum érintése nélkül is megépíthető lenne, csak befolyásos egyének az arborétum rovására igyekeznek érvényesíteni érdekeiket.
2005. március
Március elején megjelent a Kerekerdő Alapítvány hírlevele a Kabóca. Az októbertől februárig terjedő időszak eseményeit bemutató lap most is 16 oldalon tartalmaz híreket beszámolókat, hasznos tudnivalókat. Beszámolunk az őszi utcai akcióinkról a Biokampányról, az Autómentes napról, októberi nagyrendezvényünkről, az Állatok világnapjáról. Bemutatjuk az ÖKOCELLA ősszel indított új környezeti nevelési programjait (Kukalógia, Történelmi mindennapok, Kerek világ kicsiben, Portyák a múltbam Mikrokozmosz, Ökopásztor). Több cikk foglalkozik a fenntarthatóság és az élelmiszerfogyasztás témakörével. Az újság ingyenes, hozzáférhető az ÖKOCELLÁBAN
2005. március
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2005. február 24-ei, mosonmagyaróvári ülésén ellenszavazat nélkül elfogadta a Nyugat-dunántúli Regionális Környezetvédelmi Fórum által az Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesülettel, a Greenpeace Magyarországgal valamint a Magyar Természetvédők Szövetségével előkészített és kezdeményezett "A genetikailag módosított növények elutasítása a nyugat-dunántúli régióban" címmel előterjesztett atározati javaslatot, melynek fő célja, hogy megakadályozzuk a géntechnológiával módosított növények üzemszerű termesztését a régióban.
Nyugat-Dunántúl
a határozat elfogadásával Magyarországról elsőként csatlakozott azon
európai régiókhoz, akik a nemzetközi és nemzeti szint mellett
regionálisan is próbálják megakadályozni a génmódosított növények
termesztésének lehetőségét az Európai Unióban.
A Tanács ezért elkötelezte magát az alábbiak mellett:
– GM-mentes övezetté nyilvánítja a Nyugat-dunántúli Régiót;
– GM-mentes politikát követ az általa nyújtott szolgáltatások kialakítása során;
– Minden lehetséges eszközzel elősegíti a GM-növényeket nem használó
mezőgazdasági rendszerek erősödését és fejlődését;
– Figyelemmel kíséri a GM-növények kibocsátására és forgalomba
hozatalára kiadott engedélytervezeteket, és amennyiben szükségesnek
ítéli, jelzi a géntechnológiai hatóságnak*, hogy Nyugat-dunántúli
Régiót vonja ki az engedély hatálya alól.
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács csatlakozott
Aquitánia, Baszkföld, Felső-Ausztria, Limousin, Salzburg,
Schleswig-Holstein, Thrákia-Rodope, Toscana és Wales "A genetikailag
módosított, a konvencionális és az ökológiai gazdálkodás
összeegyeztetéséről" közös nyilatkozatához.
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács kéréssel él a Régió
önkormányzatai, agrár- és más gazdasági szervezetei és szereplői felé ,
hogy saját hatáskörükben tegyék meg a határozattal összhangban lévő
lépéseket.
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács tájékoztatja
döntéséről Magyarország többi régióját a TERET keretein belül, és
kezdeményezi, hogy a GM-témában tegyenek a Nyugat-Dunántúlhoz hasonló
lépéseket.
A határozat végrehajtását és a kitűzött célok megvalósulását a
Nyugat-dunántúli Regionális Környezetvédelmi Fórum kíséri figyelemmel.
GMO-free Europe: http://www.foeeurope.org/GMOs/gmofree/index.htm
[Híreink] [Programjaink]